Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-20 / 8. szám

Fels ö bányai Hírlap

Kinevezések. A nagybányai m. kir. bánya- | igazgatóság Bévay Károlyt a társpénztári ig. j tanács elnökévé nevezte ki a lemondott Hudoba Gusztáv helyére.

Áthelyezett járásbiró. Dr. Horváth József sárbogárdi kir. járásbiró Nagybányára helyeztetett át.

Esküvő. Merza Dezső kir. telekönyvvezető Nagysomkuton f, hó 18-án vezette oltárhoz Veress Erzsikét, Veress József ottani népiskolai igazgató leányát.

Kirendelés. A Felsőbánya-máramarosszi- geti állam ut máramarosszigeti szakaszának épitésére a kereskedelemügyi miniszter Holéczy Gyula kir. államépitészeti főmérnököt rendelte ki. Az építés még e hóban kezdetét veszi.

Közgyűlés. A felsőbányái középhegyi bányamegye f. hó 23 án délelőtt 10 és fél órakor tartja tisztújító közgyűlését a városháza tanácstermében.

jótékonyság. A nagybányai ev. egyház kimondotta, hogy templomépitéshez fog, bár a költségekhez még sok ezer korona hiányzik, de ünnepek után megkezdik a nagy munkát, sőt a föld munkát és az utca szélesítés miatt szükséges átültetéseket, fakivágásokat stb. március 20-án megkezdették. Bernovios Emil felsőbányái birtokos e hó 13-án, 1000 koronát küldött a templomépités költségeinek födözésére. A szives áldozatkészség nagyban hozzájárul a cél megvalósításához.

Alfnéder Ferencz kir. mérnök Cionid- lugzási Kísérletek cimü munkájával 400 K pályadijat nyert a »Vegyészeti lapoktól«, mely oly önálló műre tűzött ki pályadijat, mely valami ipari szempontból is jelentős vegyészeti kérdést kísérletek alapján előbbre visz. •

A szatmári kiállítás. A jubiláris kiállítás előkészületi munkálatai rohamos léptekben haladnak előre. A vidéki bizottságok kettő kivételével már megvannak alakítva, most már az egyes csoport bizottságok kezdik meg üléseiket. A rendezőség a Szatmár városi és vármegyei iparosoknak a bejelentési iveket szét- küldötte, úgyszintén a gépgyárosoknak is, az általános gazdasági és állattenyésztési csoportokra vonatkozó bejelentési ivek szétküldése most van folyamatban A rendezőség ez utón is felkéri azokat az iparosokat, kik esetleg tévedésből bejelentési iveket nem kaptak volna és a kiállításon részt venni óhajtanak, szíveskedjenek ez iránti való felszólamlásokkal a kiállítás igazgatóságához (Szatmár, Deák-tér "2. sz.) fordulni.

Az északkeleti szinikerület megalakulása

Désen e hó 9-én alakul! meg véglegesen az északalatt Vadier beszélt. Vadier! ... öreg szamár, aki orrával túrja a földet. Nincs egy szemernyi fantáziája. Ha azt hallja, hogy a girondiak énekelnek, csak a hangokat hallja. Ha azt látja, hogy koszorút dobnak, csak a hervadt virágokat látja. De én ... én nem voltam ott és mégis többet tudok. A Gironde bosszút áll rajtunk. Nem reszketett, nem sirt, hanem a Marseillaiset énekelte. A halálban is azt vitatta, hogy ez a dal az övé, hogy a köztársaság az övé, hogy minden az övé. Azután meghalt és mi nem kiálthatjuk nekik oda, hogy hazudtok, mert hiszen már nem lehet porolni velük. Az utolsó szó az övék volt. A nép pedig ... ó, én ismerem a népet. Ma csak egy koszorú repült, de holnap már tizet készítenek elő. És azután rajtunk keresik a megtorlást. Rajtunk. Érettünk jönnek és bennünket elvisznek. Elvisznek karjaidból, Lucille. De én nem akarom. Nem akarom ... én szeretem az életemet... szeretlek téged . . . ó, Lucille, ne engedd, hogy elvigyenek . . .

És odaesett a nő karjai közé és eszeveszetten csókolta az ajakát. Lucille ismerte ezeket a kitöréseket és nem ütközött meg rajtuk. De eny- nyire izgatottnak még sohasem látta a férjét. Ezért nem mondott semmit és megelégedett azzal, hogy némán simogatta a haját.

A forradalom történetírói följegyezték, hogy Camille Desmoulins siralmas gyávasággal ment a vérpadra. A szekéren hangosan sirt, jajgatott és átkozódott, Danton, aki mellette ült, alig győzte bátorítani. És a fiatal ember még az utolsó pillanatban is zokogva kiáltotta, hogy nem akar meghalni.

keleti szinikerület. Az alakuló gyűlésen képviselve voltak delegátusaikkal Dés, Szamosujvár, Nagykároly, Zilah, Besztercze, Szilágycseh, Zsibó, Nagybánya. A gyűlésen gr. Bethlen Balázs, Szolnokdo- boka vármegye főispánja elnökölt s jelen volt azon gróf Festetich Andor, az orsz. vidéki színészet felügyelője is. A megbízottak legitimálása után dr. Horváth Árpád főispáni titkár referálása mellett letárgyalták a kerület alapszabályait. A gyűlés a szinikerületet ^északkeleti szinikerület nek nevezte el s a szövetséget három évi időtartamra mondta ki Nagy őrömmel vették tudomásul Debreczeni István nagykárolyi polgármester bejelentését, hogy a kerületbe Nagykároly is belépett. Nagykároly belépése miatt Tas- nádot a kerületbe nem lehetett fölvenni, mert már a színjátszás ideje mind le volt foglalva. A szinikerületre összesen hét pályázó jelentkezett. Fehér Vilmos marczali színigazgató. Halász Alfréd, az alföldi szinikerület igazgatója, Neményi Lipót, a miskolczi színtársulat titkára, Fehér Károly, Szőcs András, Szabados László színigazgatók és Ungvári Mór. Ungvári Mór időközben a pályázatát visszavonta. A választást hosszabb megbeszélés előzte meg, mely alatt a vélemények meglehetősen kialakultak a helyzetről. A titkos választáson 14 szavazat adatott be. Ebből Neményi Lipót kapott 13 szavazatot és Szabados László 1 szavazatot, így tehát az északkeleti szinikerületnek egy évre Neményi Lipót, a miskolczi színtársulat titkára lett az igazgatója. Neményi, ki nagyon szép programmal lépett föl, most kezdi meg a színtársulat megalakítását s már ezideig is több neves színésznek birja Ígéretét, hogy társulatának tagja lesz. Tizennégy tagból álló zenekart és tizenhat tagból álló karszemélyzetet köteles tartani A gyűlés a kerületben a színjátszás idejét igy állapította meg: Szeptember

1-től 31-ig Szamosujvár; október 1-től november 31-ig Dés; deczember 1-íől január 1-ig Nagybánya; január 1-től niárczius 15-ig Nagykároly; márczius 15-től április 30 ig Zilah; május 1-tőí

15-ig Szamosujvár; május 15-től junius 15-ig Besztercze; junius 15-től 30-ig Szilágycseh; július 1-től 15-ig Zsibó; jnlius 15-től 31-ig Felsőbánya; augusztus 1-től 31-ig Nagybánya. Felsőbányának igy bár csak egy két hetes színi szezonja lesz évenkint, de legalább jó társulatot fogunk élvezni s a közönség nem merül ki sem anyagilag sem az élvezetben, viszont erre az időre meghozhatja a művészetnek az áldozatot.

Vettük a következő gyászlapot: Fájdalomlelt szívvel jelentjük úgy a magunk, mint az összes rokonaink nevében is, a forrón szeretet, feledhetetlen jó anyának, nagyanyának, dédanyának, kiváló anyósnak, őszinte, nemesszivü rokonnak: özv. Hitter Ferencné szül. Isaák Teréziának folyó évi április hó 12-én, életének 83-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történi csendes elhunytét. Emléke örökké él közöttünk, halhatatlan lelke szálljon a boldogság honába, hol eltörültetik minden könnyhulla- tás. Feledhetetlen drága halottunk földi maradványai folyó hó 15-én, szombaton délután 2 órakor fognak a r. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni s örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozatot f. hó 28-án, délelőtt fél 9 órakor mutatjuk be az Egek Urának. Békés szelleme közöttünk s porai fölött a béke honoljon! Felsőbánya, 1911. évi április hó 13, Halmágyi Ferenc, Hitter Rozina özv. Gere Andrásné, Hitter Etelka férj. dr. Kisgyörgy La- josné, Hitter Róza férj. Almássy Ferencné, Hitter Cecilia férj. Irinyi Sándorné gyermekei; özv. Hitter Miklósné sz. Virágh Irma, Halmágyi Ferencné sz. Erőss Boriska, Almássy Ferencz, dr. Kisgyörgy Lajos, Irinyi Sándor menyei és vejei; Hitter Miklós, Hitter Gyula, Hitter Viktor, Hitter Ferenc, Hitter Ede, Hitter Irma, Mihalcsik Mária férj. Szontag Ubaldné, Mihalcsik Matild férj. Bugesch Károlyné, Mihalcsik Ida férj. Feldmann Istvánné, Mihalcsik Amália férj. Fülöp Sándorné, Mihalcsik Etelka férj. Csorna Lajosné, Mihalcsik Ferencz, Mihalcsik Endre, Mihalcsik Pál, Mihalcsik Miklós, Mihalcsik Jenő, Halmágyi Ferike, Halmágyi Irénke, Halmágyi Giziké, Gere Irma, Gere Rózsika, Sagyebó Ferencz, Sagyebó Czeczilia, Sagyebó Mariska, Kisgyörgy Annuska, Kisgyörgy Lajos, Kisgyörgy Aladár, Irinyi Margitka unokái; dédunokái és számos rokonai.

Hulló csillagraj. Április 20-ától 24-ig a Lyridák rajának közelébe érkezik a föld s igy ezeken a napokon bőséges csillaghullás látványában lesz részük azoknak, kik szeretnek gyönyörködni az ilyen égi tűzijátékban. A maximum

24-edikén lesz, ezen az éjszakán szelik át legszámosabban légkörünket a régen elpusztult 1861 1 üstökös nyugodt diszkréczióval keringő törmelékei, mik láthatatlanok és évenként csak egyszer adnak jelt magukról, mikor a föld pályájukhoz érkezik s magához vonz belőlük néhány ezer apró meteort.

f Vásárhelyi Gyula. Nagybányának egy köztiszteletben álló polgára halt el napokban: Vásárhelyi Gyula kereskedő. Az elhunyt mint presbyter egyházának hű, áldozatkész tagja volt; mint városi képviselő, önzetlen, szókimondó munkása a közügynek. Vásárhelyi Gyula a gyü- möicsészet terén aratta a legnagyobb sikereket s érdemei valóban elévülhetetlenek. Ő is azon úttörő munkások közé tartozott, kik semmi áldozattól sem riadva vissza, mindent elkövettek, hogy a nagybányai gyümölcsészetet a fejlődés lehető legmagasabb fokára emeljék. A többi úttörőkkel együtt nem csekély érdeme van abban, hogy Nagybánya gyümölcsöseiben ma már föltalálható Amerika, Svájcz, Belgium, Francziaország minden legszebb, legnemesebb gyümölcsfajtája. A család gyászjelentése igy hangzik: »Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak Ura . . . hogy ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. (Márk 13, 35, 36) Özv. Vásárhelyi Gyuláné szül. Méder Ilona úgy a maga, mint egyetlen fia: Gyula és egyetlen leánykája: Erzsiké nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a szerető férj, gyermekeit imádásig szerető édesapa és jó rokon Nemes Vásárhelyi Gyula kereskedő, a református egyház pres- bytere és városi bizottsági tag életének 57-ik, boldog házasságának 21-ik évében, 1911. április hó 14-én, éjfél után 2 órakor váratlanul elhunyt. A drága halott hült tetemeit április hó

15-én, szombaton délután 4 órakor fogjuk a Postarét-utca 16. számú gyászháztól a református egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Nagybánya, 1911. április hó

14-én. Kedves halott! Elszálló lelked ne tekintsen vissza, ne lássa a gyászt, melyet kimúlásod okozott.

A szatmárvármegyei bányászat a szatmári kiállításon. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztályának választmánya a napokban Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgya annak megbeszélése volt, hogy a szatmári gazdasági kiállításon a bányászat is méltóan képviselve legyen. Az osztály maga kiállítóként nem szerepelhet, de elhatározták, hogy a legmesszebb menő erkölcsi támogatásban fogják részesíteni az egyes kiállítókat s minden sulylyal oda fognak hatni, hogy a bányászati kiállítás is egyik kiemelkedő pontja legyen a szatmári kiállításnak. A kiállításon a bányászati egészségügyi osztály is részt fog venni dr. Kádár Antal bányakerületi főorvos programmja szerint. A választmány egy kiállítási bizottságot küldött ki, melynek feladata, hogy úgy a bányakincstárral, mint a magánbányabirtokosok képviselőivel, nemkülönben a gazdasági egyesület intézőivel a kiállítási ügyekben érintkezésbe lépjenek. Ezen bizottság elnöke Fizély Sándor főmérnök, titkára Toperczer Elek bányamérnök, mint a kiállítás bányászati csoportjának intézői s közvetlenrendezői. Bizottsági tagok: Alföldi Zoltán, L. Berks Leó, Bertalan Miklós, Bradofka Frigyes, György Gusztáv, Hullán János, dr. Kádár Ántal, Muzsnay Ferencz, dr. Szokol Pál, P. Pauer Viktor, Urbán Mihály, Weisz György, Weisz Lajos; továbbá az érdekelt magántársulatok vezető férfiai: Brebán Sándor, Catigera P., Farkas Jenő, Fazék Gyula, Husovszky József, Ketney Mihály, Moldován László, dr. Makray Mihály, Pap Márton, Paquet P., Pokol Elek, Somkereky Antal, Straka Antal és a fer- nezelyi kénsavgyár vezetősége. Nincs kétség benne, hogy a bányászati kiállítás egyik főérdekessége lesz a szatmári kiállításnak.

Országos vásárok Szatmármegyében. 21-én Csengerben; 24-én Mátészalkán ; Május 1-én Misztótfaluban; 2-án Avasujvároson, Felsőbányán és Szatmárnémetiben.

Mit csinálnak Ököritón a segélypénzekkel?

Mit is csinálhatnának vele egyebet: legnagyobbrészt eliszszák a magyarok. Sohasem volt a községben akkora alkoholfogyasztás, mint a könyö-