Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-23 / 6. szám

Felsőbányái Hírlap

közgyűlés Marcsics Menyhért volt pénztárnoknak ki elfoglaltságára hivatkozással lemondott, hosszas működéséért elismerésének és köszönetének ad kifejezést s őt erről jegyzőkönyvileg is értesíteni határozza.

3. Ezután elnök előterjeszti, hogy kívánja-e a fiók a folyó évben Budapesten tartandó küldöttek közgyűlésén magát képviseltetni.

A közgyűlés tekintettel, hogy már három éven át nem képviseltette magát a küldöttek gyűlésén, ezúttal egyhangúlag határozatilag kimondja, hogy a f. évi küldöttek gyűlésén képviselteti magát s küldöttekül Spáczay Gyula elnököt és Tury István ellenőrt egyhangúlag megválasztja s az eddig szokásban volt összeget részükre a külön alap terhére megállapítja s kiutalásával a választmányt megbízza.

4. Felolvastatott ezután a központ évi jelentése és előterjesztetett a napirend.

Azt a közgyűlés észrevétel nélkül tudomásul vette.

Ezek után elnök köszönetét mondott védnök urnák a megjelenésért és a közgyűlés szives vezetéséért s kérte továbbra is a fiók iránti jóakarata támogatását.

Védnök biztosítva a fiókot további jóindulatáról, elnök a tagokat az egylet melleti kitartásra buzditva, a közgyűlést berekeszti,

Gyümölcsészet.

A hó elolvadt, a sár is kezd már szikkadni, ideje tehát, hogy gyümölcsöskertünkben megtartsuk a tavaszi szemleutat.

Egész megyénk területén oly nagy — bár rövid ideig tartó — hideg volt a tél folyamán, hogy első sorban e hideg káros következményeit kell szemügyre vennünk s — ameny- nyire lehet — orvosolnunk is.

Gyümölcsfáink, különösen fiatalabb, még növekedésben levő almafáink törzsét vizsgáljuk meg első sorban s amelyiknek déli oldalán hosszabb-rövidebb függélyes irányú kéregrepedést fogunk találni, a felkonkorodott kéregrészeket vágjuk le simán, jó éles késsel, az egész sebet pedig kenjük be agyaggal kevert marhatrágyával. így esetleg még meg lehet egyet- kettőt az ily sebesültek közül menteni.

Egyúttal gondoskodhatunk a fa kérgének mohtól és felpattant kéregrészektől való megtisztításáról is.

Lehet, hogy ismét eltelik 20—30 esztendő, mig újra 26—28 C. fok hideg lesz, mindazonáltal óvintézkedésül ajánlhatom, hogy a 15 éven ! alóli, tehát törzsben még fejlődő almafáink- j nak törzsét május hóban, de okvetlen a má- ! sodik vérkeringés, tehát julius elseje előtt, a j

szükséghez képest egyszer vagy kétszer .éles kerti késsel függélyes irányban hasogassuk meg. Előnye ezen hasogatásnak, amelyet érvágásnak is szokás nevezni, az, hogy a fa törzse megvastagodik és nem marad a kéregbe, mint egy kényszerzubbonyba beszorítva, hanem a fa koronájának terjedésével lépést tartva, vastagodhatik is. Gyakran már amikor a kés hegyével a kérgen végig hasítunk, látni fogjuk, hogy annak nyomában a kéreg néhány milli- méternyire szétnyílik s néhány nap múlva — bár folyton szélesbedik — heggedni is kezd. Valamennyi gyümölcsfám, korra és fajra való tekintet nélkül, amely a múlt évben ezen érvágással el volt látva, teljesen jól kiállotta a nagy hideget s minél régebben kapták ezen érvágást, annál többön lehetett a fagy nyomait észrevenni.

Megjegyzem még, hogy ezen hosszmetszést legcélszerűbb a fa törzsének keleti és nyugati oldalán alkalmazni. A déli oldalt, mint amely a nap sugarainak leginkább ki van téve s esetleg káros hatású is lehet, ajánlatos a lehetőségig kerülni.

A metszésnél magánál ne legyünk túlságos aggodalmasok. Természetes, hogy legjobb, ha csak a kérget hasítjuk végig, de ha egy kissé megkarcoljuk a fa testét is, az még sokkal kisebb baj, mint ha a kéreg nem volna teljesen átvágva, mert az összetartó foszlányok az egyenletes megvastagodást alaposan gátolnák.

A fa törzsével lévén már amúgy is elfoglalva, tekintsünk körül alaposan, hogy nem látunk-e a fa törzse körül fürészporszerü hulladékokat s ha igen, keressük meg a lyukat, amelyből az kiporlott s egy bedugott sodrony segítségével pusztítsuk el a farágót.

Különfélék.

Személyi hírek. Urban Béla főbányabiztos Budapestről és Gottpreis Ferenc bányabiztos Nagybányáról nehány napot városunkban töltöttek s az itteni bányákat és bányamüveket tanulmányozták. — Sehréder Gyula pohorellai ny. vasgyári igazgató városunkban járt.

Kinevezés. A földművelésügyi miniszter Nádor Jakab h. városi állatorvost Nyitrára kir. állatorvos-gyakornoknak' nevezte ki. Nádor a kinevezést elfogadta, itteni állásáról lemondott s f. hó 18-án el is utazott uj állomáshelyére. A rokonszenves, előzékeny és szakértő állatorvos távozását őszintén sajnáljuk.

Eljegyzések. Kellner Béla kapnikbányai kir. bányamérnök jegyet váltott Hetey Etelkával

Nagykárolyból. — Merza Dezső kir. telekkönyvvezető eljegyezte Veress Erzsikét, Veress József állami iskolai igazgató-tanitó leányát Nagysom- kuton. — Beke Károly felsőbányái máv. állomás- elöljáró eljegyezte Szatmár-Udvariban Edda Annuskát.

Pályázat. Csaba Adorján főispán a vármegyénél elhalálozás folytán megüresedett törvényhatósági tiszti főorvosi állásra pályázatot hirdetett. A pályázati hirdetmény a hivatalos lap legközelebbi számában jelenik meg, határideje 15 nap.

Gyászhir. Borosjenői Kádár Ambrus dr. pápai prelátus, szatmári püspöki helynök, olvasókanonok, bényi c. prépost stb., dr. Kádár Antal nagybányai kincstári kerületi főorvos testvére, Szatmári, e hó 9-én 67 éves korában elhunyt. A jótékonyságáról messze földön ismert főpap halála a legszélesebb körökben általános részvétet keltett.

A Teleki-Társaságból. Hosszabb szünet után a Teleki-Társaság Nagybányán folyó hó 27-én felolvasó estélyt, ezt követőleg pedig zárt ülést tart a Lendvay-szinházban. A felolvasó estély műsora igen érdekes és változatos s nincs kétség benne, hogy a közönség ez este zsúfolásig meg fogja tölteni a színházat. A végleges műsor a következő: 1. Nyitány. Előadja a bányászzenekar. 2. Elnöki megnyitó. 3. Dalok. Zongora- kíséret mellett énekli B. Kováts Adrikó. 4. Költemények. Irta és felolvassa Takács Ilus r. tag.

5. Dal szöveg nélkül. Előadja a bányász-zenekar.

6. Költemények. Irta szentkereszti Szalay Margit vendég; bemutatja Révai Károly r. tag. 7. Magyar népdalok. Zongorán előadja B. Kováts Géza.

8. Elbeszélés. Irta és felolvassa dr. Vass Gyula

r. tag. 9. Operarészlet. Előadja a bányász-zenekar. 10. Zárszó. — Felolvasó ülés után zárt ülés. Tárgy: Az alapszabályok módosítása. A belépés díjmentes. Esetleges adományok a társaság nemes czéljaira hálás köszönettel fogadtatnak. A páholyokra igényt tartók felkéretnek, hogy óhajukat folyó hó 25-éig a társaság titkáránál bejelenteni szíveskedjenek.

Március 15. A magyar szabadság emléknapját Felsőbánya város közönsége a szokásos kegyelettel és lelkesedéssel ülte meg. Az ünnepnek külső díszt a nemzeti zászlók adtak, melyeket a középületeken és sok magánházon vidáman lobogtatott a tavaszi szél. Délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet volt a ref. templomban, melyet egészen megtöltött a hazafias közönség. Nagy Lajos magasröptű alkalmi szónoklatot és imát tartott. Az istentisztelet után a templomban a ref népiskola növendékei tartottak ünnepélyt az alábbi sorrenddel: 1. Isten áldd meg a magyart; énekelték a gyülekezettel. 2. 1848.;

volt s kifogástalan szabású raglánkabátja, elébe állt, megkínálta az esernyővel, ő elfogadta (hálás mosolylyal) s együtt indultak tova,

A nagy fekete esernyő eltakarta őket, csak a lábaikat látták, mint sietve tova kezdtek haladni a piszkos, sáros aszfalton.

A szőke bajuszu, raglános urat azután gyakran látták vele. Komoly, udvarias ember volt. Mindig ő vitte társnője kabátkáját vagy ridiküijét, könnyed, elegáns léptekkel haladt mellette s ügyes, szellemes dolgokról beszélhetett, mert a társnője arca csak úgy sugárzott a nevetéstől s a jókedvtől. Tekintetük néha egybefonódott s a kis bivatal- noknő mélyen elpirulva nézett a szőke bajuszu raglános ur szemébe. Épen az ablak előtt.

Egy meleg nyári nap volt, mikor először karonfogva jöttek arra.

A fiatalabbik, a hevesebbik igy szólt:

— Ostoba voltam akkor, miért nem siettem !

Az egyik komolyan mondta:

— Tán jobban jár, ha ennek lesz a felesége, mi úgy is kissé léhák lettünk volna számára.

Két hónap múlva a kis hivatalnoknő egyedül jött háromnegyed háromkor. Arcza komoly volt és sápadt. A szeme vörös. Szőke fürtös fejecskéjét szomorúan a mellére horgasztotta s sokkal szigorúbban, komolyabban nézett maga elé, mint akkor régen. Ezen a napon komolyan aggódtak érte mindhárman. Szidták a szőke- bajuszut s gyűlölni kezdték a künn járkáló kellemetlen arczu embereket.

És most hosszú ideig ismét egyedül járt hivatalba pont háromnegyed háromkor. Ugyanolyan volt, mint régen. Egyszerű, takaros, pontos, csak a szeme nézett komolyabban és hidegen. Újra lesték az ablak mögül, aggódtak, ha néha késett egy perczczel, vagy ha komolyabb volt, mint rendesen s ismét kezdték pedzeni azokat bizonyos teaestélyeket.

Ekkor egy napon ismét egy ur társaságában jött arra.

Ennek a bajusza fekete volt, de a raglánja ugyanolyan tökéletes szabású.

Ez csak egy hónapig tartott.

Ekkor eltűnt a fekete bajuszu s egy élte- sebb ur foglalta el a helyét. Barátságos kinézésű ur volt, kissé erős termettel, jóságos kék szemmel. Kedélyesen beszélgettek s az éllesebb ur atyai mozdulattal öltötte karját a kisasszonyéba, hogy el ne csuszszék a sárban.

Mert ezen a napon ködös, rósz idő volt.

Ezután hosszú ideig nem látták, mert nem igen néztek ki az ablakon.

— Gyűlölöm ezt az ablakot — mondta a fiatalabbik, a hevesebbik — mert torzítva mutatja az embereket. Nem ?

Akkor egyszer egy meleg, bársonyos nap- sütésü őszi napon, olyan napon, mikor legjobban tudjuk sajnálni, hogy elmúlott a nyár és érezzük, hogy nemsokára megint hideg lesz, egy robogó kélfogatu kocsi állott meg épen az ablak előtt.

A robogásra mindhárman odanéztek, ö lépett ki a kocsiból. Apró, kesztyűs kezével összefogva ruháját, ügyesen ugrott ki az elegáns számozatlan kocsiból. Egy pillanatra megállóit, megismerte őket és bájos, barátságos mosollyal üdvözölte őket, amint régi ismerősöket szokás, aztán apró, kecses léptekkel sietett a szomszéd drogériába. Oiyan volt, mint régente. Csak a haja volt egy árnyalattal aranyosabb s a ruhája egy kissé díszesebb . .. s a szeme egy csöppet hidegebb.

— Gyűlölöm ezt az ablakot — mondta a fiatalabbik, a hevesebbik — mert torzítva mutatja az embereket. Nem nézek ki többé rajta.

— Nem is érdemes — dünnyögte a másik kettő. És nem is néztek ki sokáig, egész tavaszig.

Tavaszszal, egy olyan kora tavaszi napon, mikor először örvendünk, hogy vége a sok fagyoskodásnak és lessük, hogy a körutak fáin mikor pattannak ki az első rügyek s mint nőnek, fakadnak lassan világoszöld, egészséges levelekké, egy ilyen napon már nem bírták tovább. Megszegték a fogadásukat s szomjas, kutató, mosolygó szemekkel nézték az arra siető, tolongó, jókedvű sokaságot. Épen háromnegyed háromra járt az idő.

— Jobbra nézzetek — mondta egyszerre izgatottan.

Kíváncsian néztek arra. Egy fiatal leány jött arra. Apró, fürge léptekkel sietett. Kényes kez- tyÜ3 kezével ügyesen, diseréten fogta össze a ruháját. A ruhája pedig abból a jól ismert rózsaszín perkálszövetből készült, ami olyan jólesően ri ki a sok divatos, sujtásos, selyemmel, bársonynyal fölezifrázott ruha közül, mint az üvegházi kimondhatatlan nevű s szinü virágok közt a búzavirág. Fekete, bársonyos nézésű szeméi a földre szegezte szigorúan, komolyan.

— Bájos, elragadó s milyen tisztességes — mondta a lelkesedésre hajló fiatalabbik ember, a másik kettő pedig komolyan és szakértelemmel bólintott hozzá.

— Csak el ne késsen — mondta még az egyik s aggódva nézett a ketyegő órára.

Es aggódtak érte mindhárman, mert már két perczczel elmúlt háromnegyed három ...