Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-09 / 5. szám

Felsőbányái Hírlap

9. Olvastatott számvevő jelentése a városi

1911. évi anyagleltárról.

Közgyűlés az anyagleltárt jóváhagyólag tudomásul vette.

10. Olvastatott özv. Kremniczky Albertné kérvénye vizdij leírása iránt.

Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatilag kimondja, hogy kérelmezőnek használaton kívül álló kocsija után a kivetett 5 korona vizdiját leírja s kimondja, hogy a kocsik után csak akkor vettetik ki vizdij, ha a tulajdonos lovakat tart és igy kocsiját használja is,

11. Olvastatott Tersánszki Vilmos kérvénye földtér feladás iránt.

Gazd. és pü. és építési bizottságok véleményével egyezőleg közgyűlés határozatképen kimondja, hogy kérelmezőnek a csendörlaktanyán alól a laktanyának szükséges kert kihasitása ntán hajlandó házépítés céljára területet d-ölenkint 1 korona árban föladni, ha a város a bemutatandó tervrajzot megfelelőnek találja. Ha kérelmező a csendőrlaktanya fölött egészen a Zazar patakig elterülő helyen volna hajlandó építeni, úgy ezen terület felét házépítés céljára díjtalanul feladja a város a földalatti vízvezeték szolgalmi jogának fentartása mellett.

12. Olvastatott Schirman János kérvénye földtér feladás iránt.

Gazd. és pü. és építési bizottság véleményével egyezőleg közgyűlés határozatképen kimondja, hogy kérelmezőnek a csendőrlaktanyán és esetleg a Tersánszki Vilmosnak feladandó földterület után a vasút felé hajlandó házépítés céljára területet O-ölenként 1 korona árban föladni, ha a város a bemutatandó tervrajzot megfelelőnek találja. Amennyiben a csendőrlaktanya fölött egészen a Zazar partokig elterülő helyen volna hajlandó építeni, úgy ezen terület felét házépítés céljára a város díjtalanul feladja a földalatti vízvezeték szolgalmi jogának fenntartása mellett.

13. Olvastatott Jékly Károly és Magyar László kérelme fizetési előleg iránt.

Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés Jékly Károly tanítónak a kért 120 K, Magyar László tanítónak a 180 K fizetési előleget megadja azon kikötéssel, hogy az a folyó évben, egyenlő havi részletekben, a nekik havon- kint fizetendő iskolai segélyből a városi pénztár által levonassék.

14. Olvastatott a közművelődési bizottság javaslata a tankötelesek beírására vonatkozólag.

Miután a bizottsági jelentés szerint csupán 11 tanköteles nincsen az iskolába beiratkozva és igy meglevő iskolák ezidőszerint a város összes tanköteleseit képesek befogadni, közgyűlés valamely újabb népiskolának felállítását nem tartja szükségesnek. Az úgynevezett zsidó iskolára nézve pedig kimondja a közgyűlés, hogy annak működését a rendőrkapitány szoros megfigyelés és elenörzés alá vegye, hogy abban egyrészt a valláson kívül más ne taníttassák, másrészt a mindennapi tankötelesek a rendes iskolától el ne vonassanak.

nyitásával beszegődtethetnek 1 frt 30 kr. taxa letétele mellett.

2- dik Articulus.

Ha tanitómestere kivánná, köteles az inas a közöttök téendő egyezés szerint bizonyos Summáig Cautiót tenni, vagy kezest állítani, melyből az inas által okoztatható károk a Tanító mesternek megfórdittathassanak.

3- dik Articulus.

A szegődtetés alkalmatosságával akar az inas Maiszterének Tanító pénzt fogadjon, mely 20 forintoknál feljebb fizettetni megnem engedtetik, akár a maiszter inassának köntöst vagy a Műhelybe bizonyos időbe ótska munkát dolgozni engedjen szolgálatja béréül, ezen feltételek a Társaság jegyző könyvébe bé irattas- sanak tsak az abban világosan kiirt Conditiok szerént várhatván a dologba panaszló felek dólgaiknak elintézését.

4- dik Articulus.

Az ezen egyesült társaságba lévő Mesterségek közül akár melyikre álló Inas köteles 3, vagy ha a közöttük tett egyesség úgy hozná magával 4, Esztendőt, hiven, szorgalmatosán, jámborul, minden félbeszakítás nélkül eltölteni. A tanító Mestert elhagyó vagy éjjel ide ’s tova kóborló Inasok pedig érzékeny fenyítékkel fognak fenyittetni. A czéh mesterek azonba vigyázni fognak arra — hogy a Tanító Mesterek

Ezért a zsidó tankötelesek ismételten összeirandók s azok beiskolázásáról a tanács gondoskodjék.

15. Olvastatott előterjesztés a gazdasági ismétlöiskola szervezése tárgyában.

Gazd. és pü. és ismétlőiskolai bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a gazdasági ismétlőiskola részére az Abra- hám-féle háztól a liget felé ennek területén egy iskola épületet emel, mely egy 60 négyzetméter nagyságú tanteremből, ugyan ilyen nagy munkateremből, egy 12 négyzetméter nagyságú irodából, ugyan ilyen nagy szerkamrából és egy 36 négyzetméter nagyságú zárt előtérből álljon. Ezen építkezéssel kapcsolatosan kijavitandók a tanítói lakás, az iskola mellékhelyiségei és a ligeti rész kerítése elkészítendő. Az Abrahám-féle kert sik része konyhakertnek egészen, gyümölcsösnek 400 □-öl terület, az Aranyos réten félhold gyümölcsösnek, a Szabadi rét alján félhold füzfatelepnek felforgatandó és telepítendő. Mindezen építkezés és munkálatok költségeire, a szükséges beruházásokra és a folyó évi kiadások fedezésére a közgyűlés kimondja, hogy a bányakárpótlási alapból fog kölcsönt felvenni 50 éves amortisatioval és 5"/0-os törlesztés mellett. A kölcsön összegét közgyűlés a költségvetéshez és a tervnek részletes elkészítése és a tanács által való bejelentése után fogja megállapítani.

16. Előterjesztés tétetett a barom vásártér áthelyezése iránt.

Miután a jelenlegi baromvásártér helye már nem megfelelő és útjában áll a város terjeszkedésének és építkezéseknek, közgyűlés a gazd. és pü. és építési bizottság javaslatával megegyezőieg egyhangú határozatként kimondja, hogy a baromvásárteret a volt Farkas és társai gőzfürésze helyén az országút, a felsőbányái vasúti töltés, a kiépítendő láposvölgyi vasút töltése és a Nyires erdő szélén elhúzódó és szabályozandó patak által határolt területre helyezi át, mely terület fekvésénél és kiterjedésénél fogva igen alkalmas ezen célra. A bejárat a vásártérre közvetlen az országúiról lesz; cédulaháznak az ott álló kisebb ház fog felhasználtatni. A régi vásárteret a város házhelyeknek fogja a lakosok részére eladni.

17. Olvastatott jelentés a közöserdőnek állami kezelésbe való átadása iránt.

Gazd. és pü. bizottság véleményével egye- zöleg közgyűlés a volt közöserdőnek állami kezelésbe való átadását jóváhagyólag tudomásul veszi, mindezután azt a város erdőgazdasága érdekében maga kérte és annak előnyös voltáról az eddigi tapasztalatokból meggyőződött.

18. Olvastatott Háder Ferenc pénztárnok lemondása a vizdij kezelésről.

Közgyűlés a lemondást elfogadja s a vizdij kezelés további vezetésével a polgármester és gazd. tanácsnok felügyelete mellett Podelenczki János városi dijnok bizatik meg, ki mindazt teljesíteni köteles, a mi a vizdij pontos kivetésére, az adóhivatal munkájának megkönnyítésére szükséges. Ezén külön munkáért közgyűlés a Háder F. által eddig élvezett 120 K évi dijat állapítja meg.

Inassaikat a Mesterségre szórgalmatoson tanítsák, véllek tisztességesen bánnyanak. Templomba járástól Keresztényi oktatásokra rendelt óráktól eine tartóztassák sőt minden jó erköltsökre oktassák.

Az Inas külömben is ha a keresztényi tudományokban tehetsége szerint tett előmeneteléről Lelki Pásztorától bizonyság levelet nem mutat — fel nem szabadittatik.

5 dik Articulus.

Ha történne, hogy valamely Inas, minden helyes és a társaság elölljáróinál bénem jelentett ok nélkül, Tanító Mesterét 2 vagy 3 napra elhagyná, azonban tselekedetét megbánván vissza jönne ’s megjobbulása felőli jóreménységet nyújtana, az olyan vissza fogadtatható, de minden elmulasztott napjaiért három három napot köteles Inasi esztendejéhez pótolni. Ha pedig minden engedelem és helyes ok nélkül hosszabb időre eltávozna, és jobbulása felőli kevés reménységet mutatna, sőt hivségtelen- séggel vagy más rossz maga viseletével vádol- tatván meggyőzettetne 's ez által a Mesterségtől való eltiltásával is talán érdemlené az illyen megítélés végett a Magisztrátusnak adassék által, ki ha a Mesterségtől eltiltaná, Tanító Mesterének okozott ’s bé bizonyítandó kárát megfordítani köteles lészen.

(Folytatjuk.)

Élvezetek hajhászása.

Olyan mértékig élvezni a földi javakat, amint azok elénk tárulnak, vagyis az élet nyújtotta összes élvezeteket fenékig kiüríteni : ellankasztja idegeinket és blazirttá tesz.

Gyakran vagyunk tanúi annak, hogy szegénységről hirtelen jóllétre vergődött ember ezt a jóllétet okosan és mértékletesen fölhasználni nem tudja és a hosszú idő óta epedve várt gazdaságba belevész. Amit a legnagyobb áldásnak tartott, az sülye- désének kezdetévé válik és hova-tovább idő előtti enyészetbe viszi.

A tisztességes munka ára jóval alább szállt nehány év óta. Nem csoda, hogy a szegény ember fantáziája élénkebb lett s ez a fantázia ma, inkább, mint valaha, bízik a véletlen szerencsében. Lélektani magyarázata ennek igen egyszerű: minélrosszab a sorsunk, annál több a reményünk, anr inkább várjuk, hogy a múltnál és a jele nél jobbat fog hozni a jövő. S minthi ez a jobb a tisztességes munka révén al alig látszik elérhetőnek: bízunk a véletlu szerencsében. Mindenki hirtelen szeretne meggazdagodni és ennek az égő vágynak kielégítésére megragad minden módjában álló eszközt.

Természetes, hogy az eszközök az illető egyének becsületérzéséhez képest váltakoznak. A becsületes szegény összes reményét sorsjegyéhez fűzi. Elhallgatja bensejében az észszerüséget és szívesen csodálja a főnyeremény szingazdag délibábját, amely után csak nyúlnia kell, hogy meg ne foghassa. A becsületet nélkülözők kevésbbé válogatósak eszközeikben, minek következménye az a számos szélhámosság, csalás, lopás, rablás, gyilkosság, meg egyéb bűn, amelyeknek száma egyre növekszik.

A lélekbúvár tudósok ezt a bajt a moral insanity veszedelmes terjedésének tulajdonítják. Lehet, hogy igaza van. De nem szeretnénk e tény konstatálásánál megállani. Nem elégedhetünk meg a baj konstatálásával, hanem ha orvosolni akarjuk, tudnunk kell, honnan származik, hogyan keletkezik ?

Az erkölcs betegségének baczillusa: a mértéktelenség. Ez okozza, hogy sorsunkkal megelégedve nem vagyunk, ez serkent a földi javaknak tulos összehalmozására, ez visz sokakat a bűn útjára.

A jobb sorsért való küzdelem — amig a tisztesség és becsületesség határán belül marad — nemes tulajdonságnak: az ambi- cziónak rugója. De mihelyt ez a küzdelem nemtelen fegyverekkel folyik: elveszti jogosultságát.

Ha szorosan szemügyre vesszük a bűn- krónika lapjait és kutatjuk a bűnök eredetét, rá fogunk jönni arra, hogy a legtöbb esetben a bűn elkerülhető lett volna, ha az illető megtanulta volna a mértékletesség nagy művészetét.

Mert valóban művészet az életnyujtotta előnyöket csak bizonyos mértékig kihasználni; lemondani arról, hogy a tehetségünkben álló élvezeteket teljesen kiaknázzuk. Ez a művészet testi és lelki egészségünk főkelléke s aki ért hozzá, megközelítheti a földi boldogságot.

A fölhozott oknál fogva a külföld, különösen Anglia és Amerika már régen nagy gondot fordítanak a mértékletesség minél szélesebb körökben való terjedésére. Számosak ott a mértékletességi egyletek, melyek működésűket különösen a szegényebb nép-