Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-12-15 / 25. szám
IX"V_ évfolyam.. Í35. SL;ám, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁG! ES VEGYESTARTALMU LAP MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOYÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Városi közgyűlés. F. hő 10-én rendkívüli közgyűlés volt a városházán. A hosszú tárgysorozat megnövelte az érdeklődést, de csak fél ház erejéig. Pedig érdemes volna lelkesedni, hej, mert ha sikerülne, hogy Őfelsége a király nevében itt oszszák az igazságot, bizony sok minden jóra fordulna e városon. Azután a talpfa telitő-telep se kutya, mert az is jó forgalmat hozna a városnak s jő piaczot a város fájának. Ám ezek még csak jámbor óhajtások, a valóság az, hogy mindenki a várostól kér földet, az állam, a bányászok, a Róthék (mümalommal s egyebekkel), a Reizmannék, Serbánék, Gribb et comp pedig egy egész utcasort akar az árokpartra építeni. Hát oda egy pár Potemkin falat is meg kellett volna szavazzon a közgyűlés, mig az akácfák kinőnek, hogy eltakaró szerepüket teljesítsék. Azért ezek kaptak ingyen földet, a többiekkel még ezután jön az üzlet. Részletes tudósításunk a következő: Polgármester-elnök 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. A hitelesítésre Hámory Nándor, Bay Károly, Labina Sándor képviselőket kérte fel. 1. Viriliseket összeíró bizottság jelentése a virilisek névjegyzékéről. Képviselőtestület a virilis képviselőknek 1911. évre érvényes névjegyzékét a következőleg állapította meg: 1. Részvénytakarékpénzlár 4315 K 55 f. 2. Rom. kath. egyház 1299 K 11 f. 3. Kincstári erdészet 686 K 31 f. 4. Kincstári bányászat 490 K 24 f. 5. Dr. Szokol Pál* 386 K 60 f. 6. Cs. Vajda Péter* 340 K 30 f. 7. Róth Mihály 311 K 50 f. 8. Róth Lázár 296 K 8 f. 9. Kilián Béla* 263 K 10 f. 10. Ref. egyház 262 K 11 f. 11. | Hitelszövetkezet 248 K ) f. 12. Dácsek Péter 223 K 82 f. 13. Sarudy Sándor 222 K 24 f. 14. özv. Kremniczky Albertné 211 K 20 f. 15 Husovszkyné Herr Ida 194 K 80 f. lő. Hámoriné Riedl Etelka 186 K 29 f. 17. Kende Dániel* 172 K 98 f. 18. Szőke Károly 170 K 82 f. 19. Wieder Lázár 170 K 19 f. 20. Dr. Berks Aurél* 178 K 84 f. 21. Özv. Lévay Ferencné 168 K 44 f. 22. Nagy Lajos* 168 K 8 f. 23, Ferencz Mihály 157 K 60 f. 24. Hajdú Lajos 156 K 87 illér adóval. 2. Olvastatott vármegyei törvényhatósági bizottsági határozat az 1909. évi zárszámadás tárgyában. Közgyűlés a határozatot, melylyel az 1909. évi zárszámadás elfogadtatott, tudomásul vette. 3. Olvastatott vá: megyei törvényhatósági bizottsági véghatározat, *z államsegély tárgyában. A véghatározaA t, mely az 1909. évi államsegély felosztása: a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség kiszámítása alapján a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a lakpénzekre vonatkozó helyesbítésével jóváhagyja, közgyűlés tudomásul veszi s határoza- tilag kimondja, hogy hzt a többletet, mely a tisztviselőknek az állam által megállapított lakáspénze és a városi képviselőtestület 105/909. sz. közgyűlési határozatával megállapított és állandósított lakpénz főzött mutatkozik, 3 mely az államsegélyből neki pótolható, mint eddig, a gazdasági pénztárba? pótoltassák. Kimondja továbbá közgyűlés, hogy az 1910. évre most kiutalt 3000 korona államsegély a miniszteri rendelet értelmében a tisztviselők között a törvényhatóság által jóváhagyót! felosztási tervezet szerint jogerő bevárása és felebbezésre való tekintet nélkül kiosztassék. 4. Polgármester előterjesztést tesz egy járásbíróság felállítása iránt. Közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy egy járásbíróság felállítása iránt a mozgalmat megindítja, a szükséges lépések megtételével polgármestert és a tanácsot megbízza. A biróság a város minden irányú fejlő*-gal jelöltek adója oklevél alapján kétszeresen számit. désére és elhaladására rendkívüli horderővel bírna nem csak anyagi szempontból, hanem annak elvont értéke tekintetéből. A lakosságnak értelmiségi elemekkel való szaporodása, a forgalom növekedése kereskedőinknek és iparosainknak nagy előnyére szolgálna. Nemzetiségi szempontból is egy magyar biróság városunk beolvasztó képességét erősítené. A polgári perrendtartás életbeléptetése s különösen az értékhatárnak sokkal magasabb összegben való megállapítása a járásbíróságoknál olyan nagy munkaszaporulatot fog létrehozni, hogy a bíróságok kibővítése és újak létesítése elkerülhetetlenül szükséges lesz. Ezen kedvező alkalmat tehát a városnak meg kell ragadnia, hogy fejlődését biztosítsa. 5. Polgármester előterjesztést tesz egy bükk talpfa-telitő telep kérése tárgyában. Közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy miután ezen ipartelep létesítése a városnak előnyére volna, forgalmat helyez kilátásba, és a város erdőinek könnyebb ér- tékesithetését is, a telep felállításáért a kereskedelmi minisztériumhoz fog folyamodni. A szükséges intézkedések megtételével közgyűlés a polgármestert és tanácsot bízza meg. 6. Olvastatott Tanczer György és társai kérvénye kőszénkutatás tárgyában. Közgyűlés halározatiíag kimondja, hogy a kutatási jogot kizárólag a kőszénre és kizárólag kérelmezők javára a város tulajdonát képező összes területekre megadja a kért hetven évi időtartamra, az 52/1908. és 31/1909. sz. közgyűlési határozatok épségben tartása mellett. A kutatási jog hatályának megszűnésére a város az ált. bányatörvény szakaszait veszi irányadókul. A feltárás helye és a munkálatok a városnak minden egyes esetben előre bejelentendök s az okozott károkért kutatók egyetemlegesen felelősek. 7. Olvastatott az államerdészeti hivatal átirata a mármarosi ut és utkaparó házak területének tárgyában. Miután ezen ügynél városi ingatlan álA betörő. Irta: Ellen P. Butler. Angolból: Ifj. Kárpáti Fndre. Mikor kivittem a feleségemet az uj házunkba a külvárosba, minden nagyon megnyerte a tetszését, csupán a lépcsővel nem bírt sehogy megbarátkozni. Keskenyelletfe, magasnak látta a fokokat, nevetségesen szélesnek a karfát. Én persze nem szóltam rá semmit. Nem árultam el, hogy ez a szokatlan dolog mind csupa takarékosságom következménye. Ugyanis azáltal, hogy keskenyre és magasabbra csináltattam a lépcsőfokot, valami félméterrel rövidebb lett a lépcsőzet, minek következtében a rávaló szőnyegtakarón jókora summa pénzt megtakarítottunk. Épen ezért akartam, hogy a karfa is (mely egyébiránt vasból készült) széles legyen, mint valami nyereg és ellenállhatatlanul csábítsa a gyereket a csúszkálásra. így a szőnyeg legalább is kétszer annyi ideig fog tartani. A másik, amitől félt a feleségem, az a rabló volt. Ez természetes. Minden asszony fél a rablóktól. Sőt bevallom, magam se szeretnék egygyel találkozni. Szép dolog ugyan revolverrel a kézben összejárni a lakást, hogy a betörőt a másvilágra küldjük, amint sokan szeretik. De én nagyon érzékeny idegzetű vagyok és abban az esetben, ha rablóra akadnék és sikerülne agyonlőnöm, a lövéstől annyira felizgulnék, bogy nem lennék képes utána elaludni mindjárt. És az ember igazán nem szívesen vészit, egy órát az alvás idejéből. Vannak más okok is, amik lehetetlenné teszik a lövöldözést. A bútor egészen uj. Brunolinillatu. Már most tegyük fel, hogy én jói célozok, de mit használ, ha a betörő félreugrik. Amely esetben a golyó nem megy őbelé, hanem folytatja útját és összetör valami drága tükröt vagy szekrényajtót. Ezenkívül van nálunk sok nehéz szőnyeg. Persze nem mind egyforma színűek. Van zöld is, piros is. Már pedig hogyan álljak én jót arról, bogy az a betörő, akit meglőttem, épen vörös pokrócra fog lefeküdni. Annak nincs valami kifejlődött szépérzéke, tehát a legkevésbbé se remélhetem, hogy tisztességtudóan befogja a lőtt sebhelyet és előbb keres magának fekhelyül vörös pokrócot. Nem maradna tehát más hátra, mint olyankor, mikor Sári, a feleségem felébreszt a gyanús neszre, hát fogjam magam és harisnyában villámgyorsan keresztülszaladjak valamennyi szobán, persze sötétben. Ez esetben a bűnös szándékú éjjeli vendég nem látna engem, nem tudna rám célozni, én ellenben feldönteném, ő belevágná a fejét valami kiálló bútordarabba és — tekintve, hogy a gonosz embereknek kis térfogatú agyuk van — a legkisebb ütés összeroncsolná a haszontalan életét. Csakhogy az se lehetetlen, hogy az összeütközés következtében nem ő, hanam én esnék neki valaminek és akkor elszálló lelkemet három árva és egy özvegy könnyei nehezítenék. Tehát lemondtam a személyes beavatkozásról. Nem döntöm fel a betörőt, mert óvni kell a saját épségemet. Nem lövök a gazemberre, mert először nincs revolverem, másodszor meg nincs bátorságom, hogy a revolvert a kezembe fogjam és szép bizalmasan kinyissam és töltést gyömöszöljek bele. Ilyen életveszélyektől családom érdekében tartózkodnom kell. Kötelességem. Mikor megkezdtem az építkezést, mindjárt elkezdtem gondolkozni valami módszeren, amivel elejét vegyem annak, hogy akár a betörő, akár az én vérem befecskendezze a tiszta bútorokat. Olyasmit szerettem volna kisütni, ami lehetségessé teszi, hogy rablójárás esetén se kelljen az ágyból kikelnem. Mert Sári van ugyan olyan bátor, hogy képes engem kiküldeni a zaj okának a kutatására, de nekem nincs lelkem, hogy szegény asszonyt a sötét szobában egyedül hagyjam. Ki akartam találni olyan szerkezetet, ami feleségem céljainak is megfeleljen. Ugyanis ő végtelenül féltette az ezüstnemü- jét. Azt, kívánta a bohó, hogy minden este lefekvés előtt az ágy alá rakjuk a ladikot. No persze. Majd én még kényszerítem azt a betörőt, hogy bejöjjön a hálószobába, holott szép csendben elviheti, ha kinn hagyjuk, az ebédlöszekrényről. Azzal a tudattal sohase tudnék elaludni, hogy nekem odaállhasson minden percben egy ember, töltött revolverrel a homlokom felé. Még rám találná sütni és akkor szegény Sári tönkremenne az idegeivel. Nem szóltam semmit. Megcsináltattam a különös szerkezetet és beköltöztünk a házunkba. Nem féltem már. Készen vártam a betörőket. Sárinak bemutattam a készüléket, az ezüstemelőt. Lyuk vezetett az ebédlőből a padolaton át az emeleti szalonba. A lyukon át az ezüst- ládikát fel és le lehetett küldözgetni egy emeltyű
