Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-06-16 / 12. szám
Felsőbányái Hírlap I nyét, mely egyike hazánk legszebb és legbe- I csesebb ilynemű gyűjteményeinek és amely a külföldön is kiváló hírnévvel bir. Szmilc Antal hosszú évek sora óta nagy buzgalommal gyűjti össze úgy hazánkban, mint külföldön mindazt, ami a fonalas háziiparra, iparés szépmüvészetre vonatkozik. Különös gonddal kutatja a régi magyar hímzéseket, sző vészetet, csipkéket stb. szóval mindazt, amiben a magyar eredeti Ízlés, felfogás, karakter, motívum megnyilatkozik. Ezen gyűjteményét csakis jótékony és kulturális célokra állítja ki, azzal mindenütt méltó feltűnést és érdeklődést keltvén, az emberbaráti nemes célokra már is szép összegeket juttatott. E kiállításon bemutatásra kerülnek mindenekelőtt hazánk háziipari, szövészeti készítményei és a szepességi takácsok 17. századbeli néhány igen becses oltárkendője a lőcsei Szent Jakab-templomból. Ugyancsak érdekesek a gyönyörű francia selyemszövetek Mária Antoinette királyné korából. Látni fogjuk a magyar honi háziipar, és fonalas szépmüvészet bámulatosan szép alkotásainak hű képét, a magyar hímzéseket, Mezőkövesd gyönyört} kivarrásait, a vágvölgyi, nyitrai, zólyomi tót és a délmagyarországi román, szerb, horvát, bosnyák munkákat és az erdélyi régi, igazi varrottasok gyönyörű gyűjteményét. Remek példányokban vannak képviselve a régi, magyar hímzések, csipkék, halottas lepedők, kehelytakarók, recemunkák stb. Igen becses Zrínyi Ilona recemunkával készült űr- vacsorái oltárteritője, melyet a Thököly késmárki vár kápolnája számára maga készített. Ritkaságszámba megy egy magyar nemes aszszony arany csipke-fejkötője, a 17. század derekáról, nemkülönben egy arany és ezüst fonattal pompásan hímzett spanyol zsidó imádkozó lepedő Widdinből, a 18. század végéről. A világhírű dalmát »Keticella« hímzésekből egy gyönyörű kollekcióban fognak a látogatók gyönyörködni. Pompás példányokban lesz bemutatva a finom varrott, vert, horgolt és rece- csipke, a hires halasi magyar csipke, továbbá a cseh és szász érchegységi, a magyarhoni és a francia Clung vertcsipkék stb. A csodás szépségű és méltán hires brüsszeli »Point gaze« csipkékből gazdag kollektió kerül bemutatásra és ezek között a közönség bizonyára kegyelettel fog gyönyörködni azon páratlan szépségű, rendkívül becses brüsszeli csipkében, amilyennel bold. Erzsébet királyné koronázási köntöse volt díszítve. Nem kevesebb érdeklődésre számit az a tüneményes finomságú és nagy méretű francia Chantilly csipkekendő is, melynek párját Páris városa nászajándékul adta Eugénia császárnénak, III. Napóleonnal való egybekelése alkalmából. Eugénia császárné viszont a kedves keresztleányának, Ena Battenberg hercegnőnek ajándékozta, midőn Alfonz spanyol király hitvesévé lön, aki azt rendszerint a nagyheti ájtatosságok alkalmával viseli. Hű képet nyerünk a Valen- cienne, Maline, Duchette stb. csipkékről, a rendkívül finom ir-horgolt és a brazíliai sol- csipkékről s gyönyörködhetünk egy magyar nemes kisaszszony 18. századbeli poétikus menyasszonyi fátyolában. Rendkívül érdekes egy ó-német hímzésű kehelytakaró, himzés-másolat, melynek eredetijét Wartburg várában őrzik és azt Luther Márton az első protestáns úrvacsora kiosztásánál használta. E munkáról vallásos protestáns hölgyek hazánkban már több helyen másolatokat készítettek egyházuk részére., igy Nyíregyházán, Nagyváradon stb. E rendkívül érdekes kiállítás f. hó 18-án délután 5 órakor nyílik meg, 19-én délelőtt 9—i-ig és délután 3—6-ig lesz 50 fillér belépődíj mellett megtekinthető, a megújítás napján ugyanott Szmik Antal 6 órakor nyilvános felolvasást tart a csipkéről, ismertetvén annak történeti fejlődését, különféle nemeit és különösen a magyar csipkét. Az 1 koronás belépődíj a felolvasás meg- ! hallgatására is jogosit. Azonkívül Szmik Antal 19-én vasárnap délelőtt külön magyarázó előadást fog tartani úgy a polgári leányiskola, valamint a gimnázium felsőbb osztályainak tanulói részére, akik meghívás folytán, tanári vezetés alatt testületileg jelennek meg, mert | Szmik Antal minden ilyen kiállítása alkalmával í különös súlyt fektet arra, hogy a tanuló ifju- j ság az eredeti magyar nép- és iparművészet emlékeit, nemkülönben a külföld hasonló al- ! kotásait megismerje és érdeklődése, szeretete ; ez irányban is felköltessék. E kiállítás megtartását mi is örömmel köszöntjük és meg vagyunk győződve arról, hogy iránta nemcsak Nagybányán, de a vidéken" is a legnagyobb érdeklődés fog megnyilatkozni. A látogató közönség nagy gyönyörűséget lelvén a fáradhatlan, és csodálatosan ügyes női kéz sok páratlan szépségű remekében, ezzel ! egyszersmind az évek hosszú sora óta áldásosán működő nőegyesület anyagi javát és érdekét mozdítja elő. Különfélék. Szerkesztőnk szabadságra menvén, lapunk jelen számát Pap Márton városi számvevő állította össze és 5 vállalja érette a felelősséget. Személyi hirek. Farkas Jenő polgármester Budapestre tett hivatalos útjáról a múlt napokban haza érkezett. — Holéozy Gyula nagykárolyi m. kir. államépitészeti hivatali főmérnök Kétségen kívül helytelen a mai állapot, hogy az iskola és a szülök között fennálló kapcsolat oly laza. A gyermekének jövőjét szivén viselő, érette áldozatok meghozatalára kész szülének joga van kiváncsi lenni gyermeke szellemi előmenetele iránt és nemcsak a tanító informatiójából kellene hogy értesüljön gyermeke előrehaladásáról, hanem személyesen az előadások és feleletek mikéntjének hallgatása által is. A nyilvános ellenőrzés és nyilvános tanítás mindenesetre fokozná a tanítók és tanulók ügybuzgalmát. Ne féljenek a tanítók a nyilvános ellenőrzéstől. A jó tanításnak nincs oka félni a közbirá- lattól. Ma csak egyetlenegy nap van a nyilvánosságnak szentelve: a rettegett vizsga napja. Tanítók, tanulók egyaránt, egyforma rettegéssel és aggodalommal várják e napot. Tessék csak hozzászokni a nyilvánossághoz. Akkor nem kell rettegniük. Akkor látják a gyermekek is, hogy az iskola iránt érdeklődőktől, nincsen mit félniök; nem olyan félelmetes alakok ezek mint aminőknek egyike-másika kinéz. Sőt a tanítóknak és a növendékeknek szeretniük kell őket; mert az iskola iránt érdeklődök csak, olyanok, akik szeretik a tanítót és tanítványt egyaránt. A havonként való nyilvános minta- tanitás mellett megmaradhatna továbbra is az évzáró vizsga is, amely nem lenne más, mint valamivel ünnepiesebb és látogatottabb nyilvános minta-tanitás. Nem ártana, sőt használna, ha az itt— ott már alkalmazásban levő, bizonyos napra kitűzött minta-tanitás nálunk is bevezettetnék. Egy szüle. Csipke- és himzés-kiállitás Nagybányán. E hó 18-án és 19-én a nagybányai jó- tékonycélu nőegyesület javára, a Kossuth Lajos- utcai uj állami elemi iskola termeiben, rendkívül érdekes és tanulságos fonalas, ipar- és szépművészeti kiállítás fog megtartatni, amely iránt a társaság minden rétegében a legnagyobb érdeklődés nyilatkozik meg. Ugyanis Szmik Antal budapesti igazgató-mérnök közszemlére bocsátja gazdag csipke- és himzés-gyüjteméa sikkasztott hatezer koronát, amelynek visszafizetése által az ügyészségnél teendő följelentést meg lehetne gátolni. Mert nem akarom, hogy e följelentés elmaradjon. Ha most kibújnék, biztos vagyok benne, hogy az eset megismétlődnék. Egész életemben azt az elvet vallottam, hogy mindenki viselje cselekedetének a következményeit és hogy — személyre való tekintet nélkül — legyen igazság! Mindig és mindenben. Hűtlenné váljak az elvemhez, csak azért, mert nem idegen, de a saját fiam a bűnös? — Es ha ez által tönkre teszed az életét? És hogyha az a folt, amely rája tapad, egyenesen megakasztja abban, hogy tehetségének megfelelő helyet vívjon ki magának a társadalomban? — Akkor is magát okozhatja. Finom kis moral az, amikor büntetlenül marad egy tolvaj, mig egy szegény ördög fia kegyelem nélkül a börtönbe kerül. Ha kimenteném őt cselekedetének következményei alul, vétenék a köz ellen, amelynek pedig életem végéig szolgálni kívánok. Az az existenczia, amelyet büntetlen elő életére való tekintettel alapitana magának, egy hazugság volna — én pedig nem akarok bűntársa lenni a hazugság megokolásában. — Tehát visszavonhatatlanul szilárd elhatározásod Kristóf, hogy nem segitsz rajta? — Igenis, első dolog az igazság. Itt a levél, amelyben értesítem a meglopott céget, hogy nem szándékozom megtéríteni a becstelenné vált fiam által elkövetett kárukat és hogy magam is kívánom az ügyészségnél való följelentését. Még ez órában elküldöm rendeltetési helyére a levelet. Erre fölállt a kis férfi, aki nem volt gazdag, mint a fivére, csak egyszerű magántanitó lett belőle — és remegő kezét az udvari tanácsos vállára tette. — Nem Kristóf, nem hiszem, hogy elküldöd a levelet. Mert nem montam meg mindent, ami szegény szerencsétlen fiadnak kimentésére tart igényt. Reméltem, hogy nem lesz rá szükség. Rövidlátó, kemény szivüséged és becsületességi hóbortod, sajnos, beszélni kényszerítenek. Fivérének utolsó szavainál a tanácsos hevesen lerázta válláról a megnyugtatni kívánó kezet. — Gondosabban válogasd meg a szavaidat, kérlek I Senki se merészkedjék becsületességi hóbortról beszélni. Azt hiszem, hogy egy kifogástalanul élő embernek szabad hivatkozni a makulátlan tisztességre. — Makulátlan elő életű embernek talán . . . neked nem szabad ezt megtenni Kristóf, neked nem. Egy ugrással fennállott a tanácsos hosszú alakja. — Hogy merészkedel , . . — Kérlek, maradj nyugodtan 1 Megmondottam, hogy nem kívántam beszélni erről. Har- mincz év óta rejtegetem a szivem mélyében — még továbbra is ott lehetett volna — ott lehetett volna — eltemetve. De nem hallgathatom tovább, amikor itt, ahol egy fiatal emberélet forog koczkán — nagyképü szentencziákat han- goztatol egy olyan hazug existencziáról amely érdemtelen becsületességen épült fel. Mert ha jobban megnézzük tiszteletteljes existencziád, a te nagyra becsült állásod sem egyéb ilyen hazugságnál. A tanácsos nehezen rátámaszkodott az iró asztalára. Arcza meg-megrándult. — Nem értlek. Úgy látszik megőrültél, hogy igy merészkedel beszélni hozzám. — Nem Kristóf, nem őrültem meg. És az emlékező tehetségem éppúgy nem csal, mint ahogy a szemeim nem csaltak akkor éjjel, amikor titokban feltörted atyánk iróasztalfiókját, hogy megszerezd magadnak egy könnyelmű adósságod fedezésére szükséges összeget. Akkor nem találták meg a tolvajt, mert én hallgattam. Nem tudhattam, hogy a bünhődés tekintetében oly szigorúak a nézeteid. Nem tudhattam, hogy harmincz évvel később, egy sokkal csekélyebb bűnért, tönkre juttatod majd a saját fiadat — pusztán az igazság kévéért. Megszokott szelíd hangján mondta, de a szavai ökölcsapások hatásával lehettek a tanácsosra, mert kezeit a szemeire borította és sovány vállai remegtek. Azután gépies mozdulattal fordult az íróasztal felé, kezébe vette az előbb említett levelet és szó nélkül apró darabkákra tépte. — Menj kil mondta hangtalanul. Nem bírok most embert látni! — De a fiadat, ugy-e elküldhetem hozzád, hogy kikérhesse a megbocsátásod i Most reményiem már nem tűnik előtted oly megbocsáthat- lannak, amit elkövetelt? — Eljöhet! — felelte a tanácsos anélkül, hogy föltekintene. De amikor halkan elköszönő fivére mögött becsukódott az ajtó, a székbe rogyott és kezeibe temette arczát . . . Gerd Harmstorf.
