Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-03-25 / 6. szám
Felsőbányái Hírlap ben tanúsított elismeréssé fog fejlődni. És eliez a működéshez a magunk részéről is jó szerencsét kívánunk. Közgyűlés. Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város képviselőtestületének 1910. március hó 2l-én tartott rendkivüli közgyűlésének jegyzőkönyve. Elnök üdvözölve a megjelent képviselőket a gyűlést megnyitja és a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Bay Károly, Szalay László és Tancer György képviselőtestületi tagokat kéri fel s a hitelesítés idejét folyó hó 26-ának d. e. 11 óráját tűzi ki. Napirendre térés előtt polgármester bejelenti, hogy Reizman Herman cég földvételi ajánlata azért nem tűzetett ki a gyűlés tárgyai között, mert a nevezett cég által kért területek az állomáshely kibővítésére tekintettel fel nem adhatók s igy ez ügyben újabb alkudozás szűk seges. Tudomásul vétetett. A tanács beterjeszti Felsőbánya város gyámpénztárának 1909. évi számadását és mérlegét. A közgyűlés az árvaszék jelentése és 62—1910. á. sz. végbatározata alapján a beterjesztett gyámpénztári számadást és mérleget elfogadja s az 1909. évi mérleget 6098 K 32 fillér fedezettel a gyámoltak és gondnokoltak követelését 48129 K 18 fillér és igy az árvaszéki tartaléki alapot 12856 K 14 fillér helyesnek találva megállapítja és egyidejűleg a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeinek fedezetére p5200—903. B. M. koraendelet 118. §-ához képest, a tartalék- alap kamat jövedelméből 599 K 70 fillér azaz ötszázkilencvenkilanc korona 70 fillért határoz fordítani. Jelen határozat jogerőre emelkedése után pedig az összes számadási iratokat felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatóság közgyűléséhez beterjeszteni határozza. Bárányik Márton illetve Babies János és társainak vételi ajánlata a város tulajdonát képező úgynevezett tölgyliget letarolt terület megvétele ügyében. A közgyűlés ezen ügyet a bizottság javaslatával egyhangúlag ezúttal napirendről levenni határozza, mivel ajánlattevők uem jelölték meg, hogy ki milyen nagyságú területet és milyen árban óhajt megvenni. A gazd. és pénzügyi bizottság javaslata a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák 166000—1909. III. számú rendeletével kiutalt 3000 korona állami segély miként leendő fel- használása tárgyában. A képviseleti közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg az ezen ügyben előzőleg hozott 909. számú határozatot hatályon kivül helyezni s a kiutalt 3000 korona segélyt a városi vízvezetéknek még szükséges kibővítésével felmerülő költségek fedezetére fordítani határozza. A nyires erdőterület felforgatására kölött szerződéstől Róth Salamon és társai visszalépésüket bejelentik s annak további hasznosítására tett javaslat. A közgyűlés Róth Salamon s társainak a Nyires nevű erdőterület felforgatására kötött szerződéstől visszalépésüket tudomásul veszi és egyidejűleg a még felforgatatlan területet a jelentkezőknek parcellákra felosztva 20 évre kiadni határozza a megállapított szerződési feltételek mellett: a felforgatott terület pedig évi 12 korona bér mellett ugyancsak az erre jelentkezőknek 3—6 évre bérbeadni határozza s a felekkel kötendő szerződés ügyében teendő lépésekkel a tanácsot bizza meg. Rogozsán Mátyás felsőbányái lakos földtér feladás iránti kérelme. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával a kérelmet elutasítani határozza, mivel a kért két hid közötti területen Felsőbánya városa középületet építtethet. Lapusán Sándor felsőbányái lakos kérelme földiér feladás iránt. A bizottság javaslata elfogadásával a közgyűlés a kérelemnek helyt ad és a kért területet a 34—1909. kgy. számú határozatban felsorolt feltételek mellett kérelmezőnek feladni határozza. Lendenczki Ferenc felsőbányái lakos ké- i reime, melyben a háza közvetlen közelében elfolyó patak medrének kiépítéséhez segélyt kér. A közgyűlés a bizottság javaslatának elfogadásával a kérelmet elutasítani határozza, mivel ezen kérelem teljesítése hasonló esetekre praecedent képezne, ami a város pénztárára jövőben nagyobb indokolatlan kiadásokat okozna. Olvastatott Jó Antal városi képviselő indítványa a közgyűlési jegyzőkönyveknek a következő közgyűlésen való felolvastatása tárgyában. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja és jövőben a közgyűlési jegyzőkönyveknek a következő közgyűlés elején való felolvas- tatását is elhatározza a szokásos hitelesítésen kivül. Különfélék. Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk! Br. Moldován Ferenc lapunk felelős szerkesztője, erős meghűlés következtében két hét óta gyengélkedik s szobáját sem hagyhatja el. E lapszám összeállítását és az azérti felelősséget Pap Márton városi számvevő vállalta el. Dr. Tóth Gábor a neje és özv. Süssner Ferencné úrasszony és Nyisztor Erzsiké urleány társaságában a héten Rómába zarándokolt, hol f. é. ápril. 2-áig fognak maradni. -Az utazást tudvalévőén a »Rákócianum« rendezte. Kovács Olivér városi iktató, aki asthmájá- val már régóta betegeskedik, azonban baját eddig lábán hordozta, egy hét óta ágynak dűlt beteg. Orbán Károly marosujvári mérnök ismerősei látogatása céljából a múlt héten pár napig itt időzött. Eljegyzés. Sátor Annuskát, a színéi váraljai ref. lelkész, Sátor Dávid leányát f. hó 20-án eljegyezte Miszty Mihály józsefházai ref. lelkész. Halálozás. Oelberg Gusztáv nyug. m. kir. bányakapitány, e hó 17-én Zalatnán elhunyt. Az alig kéthete nyugalomba vonult főtisztviselőben Oblatek Béla nagybányai m. kir. bánya- tanácsos sógorát gyászolja. — Pázsit István földbirtokos, hosszas szenvedés után, f. hó 18-án elhunyt Halason. A boldogultban dr. Wagner József nagybányai bányamüorvos sógorát gyászolja. Sándor-nap. E hó 17-én este a Koronafogadó éltermében tartotta Fizély Sándor m. kir. főmérnök, zuzómü-felügyelő, névnapi előestéjét, amelyen számos barátja és tisztelője vett részt nemcsak helyből, hanem Nagybányáról is, sőt Kapnikbánya is volt képviselve. A fényes és igazán tartalmas, Rumpold vendéglős konyháját dicsérő estebéd alatt, melyen az ünne- peltre számos, igaz szívből fakadt felköszöntő hangzott el, Markosán Gyuri jól szervezett bandája szolgáltatta a zenét. Később a mintegy ötven tagból álló férfi- és nőtársaság az emeleten levő nagyterembe vonult, hol a tánckedvelők legott táncra perdültek. A kedélyes társaság nagy része vidám hangulatban csak a pirkadó hajnal beköszöntésével távozott el — szivében a legkellemésebb emlékkel. Főispáni beiktatás Szatmáron. Szatmár város törvényhatósága e hó 17-én iktatta be uj főispánját, Csaba Adorjánt. Az ünnepi kösgyü- lésre küldöttségileg hívták meg a főispánt és a küldöttséget vivő menet 15 kocsiból álló disz- menetként robogott végig a város utcáin. A megjelent főispánt Vajay Károly polgármester üdvözölte, kinek beszéde után a főispán az előirt esküt letette. Ezután dr. Keresztszeghy Lajos üdvözölte a város törvényhatósáya nevében, kérve a főispán jóakaratu, pártatlan támogatását. Majd Csaba Adorján mondotta el nagy hatást keltett programmbeszédét, amelyet a küldöttségek tisztelgése követett. Este fél 8 órakor fényes bankett volt a Pannóniában. Szatmári Együtt énekeltem az éneklőkkel. Azt nem tudtam megítélni még, hogy szépen, jól énekelnek-e. Ezt egy felejthetetlen, délutáni órában tanultam meg. Hét-nyolc éves lehettem. Hittanárunk »Szent Alajos Társaság«-ot alapított. Tagja voltam én is. Vallásos társaság volt. Az egyházi szertartásokon mindig jelen voltunk. Néha egy kis szerep is jutott nekünk. így az »Isten koporsójáét mi is őriztük, kettenkint, óránkint felváltva. Ott térdeltünk a feszület mellett és imádkoztunk. Mily végtelenül hatott reám a szentsirl Azt a jelenetet ábrázolta, mikor Jézust a sziklasirba tették és két katona követ hengerit a sírra. A pálmafák alatt állé katonák lándzsájukra támaszkodtak, természetes magasságban, mintha élő emberek lettek volna. Szinte vártam, hogy megszólalnak. Vájjon milyen nyelven beszélhetnek azok a különös öltözetű katonák ? Nagypénteken, 3 órakor került reám a sor. Ott térdepeltem, kis könyvemből imádkozva a feszület mellett. Megkezdődött a »Lamentáció.« A sopránt Richterné, a karmester felesége, a még élő, világhírű zenész édesanyja énekelte, de oly angyali hangon, hogy még azokat is köny- nyekre indította, akiket nem hitük, nem szivük- lelkük vezetett az ájtatosságra. Hallgattam, figyelemmel hallgattam a gyönyörű éneket . . . Aztán következett a tenor éneke. Micsoda tenor volt az! Az a véghetetlen sima, fájdalmas hang! Mintha a túlvilágról hallottuk volna, amint egy elkeseredett lélek Urának, Istenének kínszenvedése miatt panaszkodik. Micsoda dallam is az a »Lamentáció!« Micsoda akkordok! Az a világ leghatalmasabb, leg- fölségesebb zeneszerzeménye. És minő egyszerű, semmiségnek látszó első pillanatra! Csak öt hang a változása; mégis mennyire csodás alkotás! Előbb a gyengéd női, majd az erőteljes férfihang zengik simán, lágyan kesergő panaszukat. Esdő szózatok, mint az éjszaka csöndjében felhangzó ércharang szava, átjárja a templom legtitkosabb zugát, sötét fülkéit. Orgona nem búg, csak gyenge kíséretet ad hozzá a harmonium szende, susogó hangja. És a végén mily megrenditően, borongást keltve riadoz a karnak vészes, fenyegető zokogása: »Jeruzsálem, Jeruzsálem... revertere!« A csengő hangok sikoltása, az érceseknek dörgése megbénítja a lelket; mély fájdalom, megmagyarázhatatlan szorongás ül az agyra és, aki csak a templom falai között van, ilyenkor mély ájtatosságba, szent rettegésbe merül . . . Nincs oly eldurvult lélek e hálátlan földgolyón, aki magábaszállva, tiszta szívből el ne rebegné: »Ir- galmazzl...« Én csak hallgattam, mozdulatlanul térdeltem helyemen . . . nem láttam semmit, senkit.. . az égi hangok eltöltötték apró sziveinet-lel- kemet... sürőn hullottak könnyeim szememből... — Mi bajod, kis fiam ? — szólt mellettem egy öreg bácsi és arezomat megsimogatta. — Semmi, bácsi. . . nincs bajom. — Hát miért sírsz ? — Mert. . . mert olyan szépen énekelnek. — Igen? No hát csak sirj, kis fiam. A jó Jézus imádságnak veszi azt is. — Elmúlt az ének. Csak a zsoltárok egyhangú zúgását hallottam. — Óh, Istenem! — fohászkodom — csak én is megtanulhatnék ily szépen énekelni! Óhajtásom teljesült. Igaz, hogy nem oly szépen, de megtanultam énekelni . . . Később orgonáim, zegedütni is, és ebbeli képességemet többnyire Isten szolgálatára fordítottam. Legszebb napjaim voltak, mikor az istentiszteleten közreműködhettem. Ott ülök most is a felsőbányái hatalmas templom kórusán. Körülöttem látom a zenészeket, fülembe cseng a zene, az ének. Hallom Herr bácsi, Török Kamilla, Frits Poli. Muzsek Kati, meg a többi hangját, látom, amint a műkedvelő zenészek hangszereikkel küzdködnek . . . hallok, látok, mindent, mint akkor . . . régen. Elmúlt! Felejthetetlenül visszahozhatatla- nul! Mint elmúlik minden ... mi magunk is. a szezon legújabb divatu bei- és külföldi szobafestő-minták, luhn és Szentmihályi Mindenféle szobafestés! munkálatokat elsőrendű kivitelben és jutányos árakon készít szobafestő ozég Templomfesíés, czimirás, aranyozás, mázolás, tapetirozás, fiodsrozás. ---------Te ssék árajánlatot kérni. — Munkák felvállalása végett vidékre készséggel kimegyünk. ÜíS&gfy iíárnya, llráik-ll/tca*.
