Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-13 / 1. szám

Felsőbányái Hírlap operetteje már igen jó előadás volt. Kicsinyek j és nagyok egyforma tökéletes alakítással vo- ! nultak fel. Bisson vigjátéka, a »Válás után« f. hó 7-én kevés közönséget venzott a színházba. Pe­dig kár volt meg nem nézni Radóék sikerült előadását. Január 8-án az »Elvált asszony« került színre, Buchbinder—Fall felkapott divatos ope­retteje. A darab hire és a szombati nap dacára is kevesen nézték az előadást, mely minden tekintetben kifogástalan és elsőrangú volt. Vasárnap, 9-én délután az »Erdész leány« ment zónában, a zónaelőadás minden jellegze­tességével a közönség és a színészek részéről. Este »Fehér Annát«, Gárdonyi Géza darabját adták igen jól, elég nagy közönséggel, de Íz­léstelen és minden mélyebb érzés nélküli vi­hogó karzattal. Hétfőn, 10-én közkívánatra ismét »Az el­vált asszony« került színre, mely darabot szom­baton sokan nem láttak. A színházjegyek el- j árusítását jótékony kezek vállalták magukra, \ melynek eredménye telt ház, kitűnő előadás, sok taps és újrázás lett. Ez volt az első előadás, j melyen a közönség megmutatta, hogy tud él- \ vezni és pártolni is — ha akar. F. hó 11-én, kedden a »Keserű mézes- j hetek« ment, Kövessi Albert bohózata. Az elő- j adás jó volt, de azért az igazgató ur jól teszi, 1 ha bohózatot minél ritkábban ad. A kacagás ritkán jelent műélvezetet s szeretnénk már ko­molyan hallani valami jó drámát, vagy úgy­nevezett »szalon darabot.« Előkészületen vannak: Rebun báró, Smolek ' család, Falusi verebek, Buridán szamara, Tilos a csók, Taifun, Bolygó görög stb., mind olyan darabok, melyek ma is állandó müsordarabjai j a fővárosi szinházaknak. Különfélék. Személyi hírek. Holéozy Gyula f&mérnök 3 napot itt töltött. Farkas Jenő polgármester f. hó 16-án a polgármesterek értekezletére Buda­pestre utazik. Hivatalátvétel. Robács Sándor postatiszt betegség miatti hosszabb távoliét után a posta­kezelést Mezei Anna kezelőnőtől ismét átvette. Baumerth Károly köszönetéi Egész Felső­bánya mélyen fájlalta Baumerth Károly bánya- tanácsos távozását, mikor a nyáron a pénzügy- minister a petrozsényi állami kőszénbányák főfelügyelőjévé nevezte ki, hogy barátai és tisz­telői neki és szeretetreméltó kedves családjának meg nem szűnő vonzalmukat és nagyrabecsülésüket bebizonyítsák, arcképeiket egy díszes albumba helyezve karácsonykor megküldötték Baumerthék- neki. 77 arc részben magánosán, részben családi képekben csoportosítva tekint mély vonzalommal az eltávozottakra, mikor az album lapjait for­áttetsző ruhájának fodrai között a fűzfa virágjai­nak csokra van a kebelére tűzve. Újból összeráz­kódott s a legnagyobb veszély előórzete szállotta meg a szivét. Volt valami különös, megigéző varázslat ez erős és mégis bájos sötét teremtésben, nagy, csil­logó szemeivel s karmazsin virágjaival. Még kö­zelebb, még hízelgőbben húzódott hozzá, simult a melléhez a leány. Most meg tigrisszerü gyors ugrással a nyakába vetette magát. Majdnem meg­fojtotta szájához tapadó ajkaival s puha, lágy, sötét, nyakát átfogó karjaival. Egy perezre, egy boldog, kéjes pillanatig az övé volt hát az a férfi; tehetett vele, amit akart — szerethette vagy meggyilkolhatta — és . . . A skarlát piros virágok végzetszerü, bóditó illata volt-e, vagy az asszonyi szívben felébredt haragja a hő és odaadó szerelmével visszautasí­tott nőnek, ami Louant arra bírta, hogy övéből kihúzza a kicsi aczélpengét, melylyel kedvese faszobrát megfaragta s hogy azt a férfi szivébe mártsa? Megmondhatnád-e te? Megmagyaráz­hatnám-e én? Nem! De az az undok nagy bálvány ott az erdő­ben, az bizonyára tudja, mert minden holdvilá­gos éjszakán ott fekszik a lábainál Louan, szo­rosan átkulcsolva, kebléhez szorítva a Cahilának merev, hideg testét, halotlhalvány arczát takar­gatva karmazsin-piros kötője fodraival .. . Lollié B. Idylie. gatják. Az albumot a képek alatt mindenki alá­írta. Kívánjuk, hogy ez az album is állandó kapocs legyen Felsőbánya és Petrozsény között a többi kapcsok mellett. Baumerth Károly Farkas Jenő polgármesternek, ezen szép gon­dolat szerzőjének, válaszban a következőket írja: »Ha szivem őszinte sugallatát követhet­ném, akkor nőmmel rögtön vasútra ülnék, hogy megható baráti ragaszkodástok és az általunk valóban meg nem érdemelt nagy kitüntetés újabb tanujelét: a tegnap délutáni póstával vett igen szép és becses ajándékot személyesen megköszönhessük, de sajnos ezt nem tehetjük; mint hivatalom valóságos rabja ez időszerint Petrozsényhoz vagyok láncolva. Ezen kényszerhelyzetben nagyon kérlek édes barátom, légy szives a kellemes meglepetésért az albumban foglalt kedves barátaink és őszinte tiszteltjeink mindegyiké­nek hálás köszönetünket és lekötelezettségünk érzetének biztosítását tolmácsolni addig is, mig azt a fényképek szerény viszonzása al­kalmával tőlünk telhetőleg személyesen is megteendjük.« A »Felsőbányái olvasó egyesület* tisztújító közgyűlése f. hó 11-én d. u. 5 órakor volt. Farkas Jenő elnök, Mikola A. Gyula pénztár­nok, Jékly Károly könyvtárnok miután az évi jelentéseiket megtették, a tisztikar és választ mány lemondott s azonnal újból egyhangúlag megválasztatott, az elnök Báthyjjlmre korelnök­sége alatt. A fenti tisztviselőkön kívül meg­maradt dr. Berks Aurél jegyző. Választmányi tagok maradtak: Báthy Imre, Bernovits Emil, Kováts Gyula, Likker Károly, Nagy Lajos. Baumerth Károly helyébe Bradofka Frigyest választották be. Figyelemre méltó, hogy a lap­rendeléskor a választmány az »Alkotmány« cimü lapot a folyó évre még ajándékképen sem fogadta el. A polgári olvasókör tisztújító közgyűlése f. hó 23-án lesz. A magánbányászat érdekében a »Nagybányai Kerületi Bányaegylet« elhatározta, hogy f. hó 17-én a m. kir. pénzügyminiszternél küldött- ségileg fog tisztelegni s kérni fogja, hogy az alsófernezelyi m. kir. kobóhivatalnál a fémek beváltási egységárait, melyeket magasságuknál fogva főleg a kisebb bányák el nem bírnak, némileg szállítsa le, vagy ha ez lehetséges nem volna, subvenció nyújtása által támogassa a fokozatosan aláhanyatlott magánbányászatot. A kérelmek bármelyikének sikere nagy hord­erejű és jótékony lendületet adna az elhagyatott bányáknak. Az egyesület a küldöttségbe Farkas Jenő elnököt, Moldován László alelnököt, Pap Márton jegyzőt, L. Bay Lajos pénztárnokot, dr. Makray Mihály, Torday Imre, Pokol Elek és 1Uusovszky József választmányi tagokat küldötte ki. — Jó szerencsét! Ünnepély a kath legényegyletben Folyó hó 10-én délután az egyleti tagok adakozásából szép ünnepély keretében leleplezték Pály Ede esperes-plébános védnök és Ettinger János alelnök arcképeit. Az ünnepély a Hymnus el- éneklésével kezdődött, majd Vagányt Kálmán főtanitó üdvözölte a közönséget, melynek sorai­ban az intelligencia is képviselve volt. Utána Bodenlósz Ignác tag üdvözölte Pály Edét és a beszéd végén leleplezték az arcképét. Pály meleg szavakban köszönte meg a kitüntetést. Ettinger Jánost Jablanovszky János tag köszön­tötte fel, kinek szavai után az Ettinger arcképe is látható lett. A meghatott elnök lelkes beszéd­del köszönte meg az egylet tagjainak ragasz­kodását és szeretetét. A Szózat eléneklésével ért véget a szép ünnep, melynek emléke sokáig megmarad a tagok lelkében. Muzeum. Dr. Csausz Károly v. főorvos ur egy régi faragott fa s egy régi fémedényt, to­vábbá egy kékfestő mintát; Szász Gusztáv pe­dig egy Ipolytarnóczon (Nógrád m) talált kö- vesedett fadarabot ajándékoztak a múzeumnak. Fogadják az ajándékozók a város nevében kö- j szönetemet. Felsőbánya, 1910. január 11. Farkas Jenő polgármester. Makkabeusok ünnepe A zsidó világ 8 napig fontos történeti jelentőségű ünnepet ül. A makkabeusi győzelmek emlékére kigyulad a ; chanuka láng hirdetve a tiszta erkölcs diadalá­nak fényét és a régi dicsőség emlékét. A zsidó : időszámítás szerint Kiszlev hó 25-én kezdődik j ezen emlékezetes napok sorozata. A históriai I alapja a dolognak az, hogy amidőn Nagy Sándor halála után a zsidók a sziruz-görög uralom alatt nyögtek, az úgynevezett hellünizáló törekvések elnyeléssel fenyegették az ősi erkölcsöket és az ősi vallást. Sőt Antióchus Epiphanés király egye­nesen Zeusz kultuszát akarta meghonosítani a jeruzsálemi szentélyben. Ezen merénylet ellen támadt fel Mathátiász főpap és családja és ma­guk köré gyüjtvén a jámborok kisded csapatát, hősiesen leverte a zsarnok erőszák támadásait. Ezután következett a megfertőzött templom felavatása. És innen van az ünnep elnevezése is. (Chanukka avatás). A monda szerint egy kis korsó szentelt olaj az örök mécses felgyujtásához csoda utján 8 uapra volt elegendő. És ezért kellene 8 napig gyertyákat égetni esténkint. De minden valószínűség szerint kivilágítással ün­nepelték a vallás és a szabadság győzelmét. A görög elnevezése az ünnepnek tényleg ta phóta, ami fényt jelent. A liturgiában annyiban okoznak változást e napok, hogy a Hallel-zsoltárokat reggelenkint egészen elmondják, a 18 áldás­mondatba, valamint az ebéd utáni imába egy történeti megemlékezést szőnek be és reggelenkint a Pentatechusból olvasnak föl aktuális darabokat. A gyermekek pörgettyűvel játszanak, melynek felirata : »Nész gódoul hójó som«, azaz magyarul: Nagy csoda volt ott. Előbb az ünneplés csak a zsinagógára szorítkozott. Újabban azonban mind tágabb és szélesebb körű arányokat ölt az emlé­kezések méltatása és a régi dicsőség felé tekintő sóvárgó epedés. Különösen a mai szomorú fele­kezeti állapotok közepett, amikor »nem volt remény már, csak emlékezet« szeret a múltak emlékein elmerengeni a szegény zsidó és históri­ájának elsárgult lapjait forgatva búsan gondol az ő kebeléből támadt belső és külső ellenségek garázdálkodásaira, melyek a jelenben éppúgy dühöngenek, mint a múltban és bánatosan zengi a dalt Istenhez fordulva: »Üdvöm erős kőszik­lája, szálljon feléd az ének, álljon helyre a szent hajlék és gomolyogjon az égre a hálaáldozat füstje.« Országos vásár. A január 3—4-én lefolyt országos vásár úgy az állatfelhajtásban és egyéb kínálatban, mint vevő közönségben, szegényes volt. Az álíatvásáron felhajtatott szarvasmarha 600, ló 100, juh 30, sertés 120, összesen 850 drb. Eladatott: szarvasmarha 330, ló 55, juh 5, sertés 71, összesen 461 drb. A zenepiac szenzációja a »Zenélő Magyar ország«-nak ép most megjelent 398-ik füzete. Minden zenebarát előfizet a »Zenéld Magyar - ország« zongora és hegedű zenemüfolyóiratra. Munkatársai a legnevesebb hazai és külföldi zeneszerzők. Minden évfolyam 240—240 zene­oldalon, 200-200 korona bolti árt képviselő hangjegy-anyagot ad előfizetőinek a modern házi zene minden szolidabb válfajából, mint magyar nóták, operák, operettek, dalok, vig dalok, műdalok és szalondarabok, indulók, ke- ringők, táncok, cabaretszámok, hegedű-darabok legszebb és legdivatosabb újdonságait. A leg­jobb zenemüujdonságok legtöbbje először a »Zenélő Magyarország «-ban lát napvilágot. A most meginduló XVII-ik évfolyam első (illetve a 398-ik) számának érdekes tartalma : I. Bodrogi Zsigmond »Szegény cigány élete« és Lengyel Miska »Szomorú az élet magunkba« szép, han­gulatos magyar dalok. II. W'enrich P. »A szi­várvány« legújabb indián intermezzót. III. Nevin E. világhírű »Rózsafüzér« cimü dala, magyar szöveggel. IV. Qreizinger Iván hírneves hegedű átirataiból 3 számot, u. m.: 1. Tudom hogy vissza­hívsz még engemet. 2. Schubert F. A vadrózsa. 3. Donizetti, Lammermoori Lucia c. opera rész­letét magán hegedűre. Előfizetési ára a magyar családok zongoráján nélkülözhetetlen, oktatva szórakoztató »Zenélő Magyarország «-nak: egész évre. 24 füzetre (240 zeneoldalra) 12 korona, félévre (120 zeneoldalra) 6 korona. Előfizethetni a »ZenélőMagyarország* (KlöknerEde) zenemü- kiadóhivatalában Budapesten, VIII.,József-körut 11., ahonnan mutatványfüzetet minden érdek­lődőnek küldenek. Hiriapi kacsa. Országos hirü dalköltőnkről, I Dóczy Józsefről, a nagykárolyi p. ü. igazgaió- j ság titkáráról, a fővárosi lapok a napokban azt S a hirt kürtölték világgá, hogy elvesztette szeme- I világát. Örömmel konstatáljuk, hogy ez a hir a valóságnak meg nem felel, mit maga az illusz­tris költő is megczáfol alapokhoz intézett leve­lében, melyben azonban szomorú hangon pa­naszkodik a pénzügyi kormány indolencziája, sőt igérelszegése miatt, hogy többszöri kérelme daczára sem tudta elérni, hogy Budapestre

Next

/
Oldalképek
Tartalom