Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-07-29 / 15. szám

Felsőbányái Hírlap

Másnap kirándulás volt egész nap a Bóditóhoz és Kacsó Károly házához. A társaság 19-én este és 20-án reggel Nagybányára utazott.

Szigmeth Károly felolvasásai. Folyó hó 18-án és 25-én két élvezetes estét szerzett Szigmeth Károly nyug. máv. h. igazgató a felsőbányái közönségnek. 18-án Felsőbánya és környékéről, 25 én Gömör, Abaujtorna barlangvidékről vetített képekkel tartott felolvasást. Az első előadás szövegét Szigmeth Lajos máv. fogalmazó, a másodikét Farkas Jenő polgármester olvasta fel. Mindkét estén nagy közönség élvezte a kellemes és tanulságos felolvasást és szép képeket, melyeket mind Szigmeth Károly maga vett fel és készített. Szigmeth Ausztriában és Németországban is több felolvasást tartott és mindenütt nagy sikert aratott különösen hazánk szép tájainak bemutatásával. Az estélyek jövedelme a Guttin választmányé. 18-án befolyt 108 K 60 fill. Felülűzeíett Holéczy Gyula 1 K. Jegyeiket megváltották: Özv. Moldován Antalné, Moldován Anna, dr. Moldován Ferenc, Báthy Imre 1—1 K, Horváth kúriai bíró és családja 3 K. Julius 25-én befolyt 68 K 20 fill. Felülfizetett Marsovszky Miklós 1 K.

A gör. kath. tanitógyülós és táncmulatság folyó hó 20-ára volt hirdetve, azonban e tánc- mulatságra a városi tanács nem adta meg az engedélyt. Lukács Konstantin bejelentette a város tanácsának, hogy a gyűlést és táncmulatságot más időben és helyen fogják megtartani. A rendezőség a vármegyéhez felebbezést adott be a tanács határozata ellen.

A vármegyei közigazgatási erdészeti bizottság folyó hó 16-án bizottsági ülést tartott az alispán elnöklete alatt. Előadó Sziklay Emil kir. erdőfelügyelő, miután Mangu Béla, tb. főjegyző fel lett mentve az előadói teendőktől. Határozat hozatott 80 erdészeti ügyben. Ezek közül a fontosabbak: A gróf Károlyi hitbizomány és a láposbányai volt úrbéresek nagyobb mérvű fahasználat iránti kérvénye. Reizman fakereskedőnek a Kovács Lőrinc alapítványi erdőben folytatott kihasználás meghosszabbítása iránti kérvénye. Az erdőőri alap számadása és az utóbbiból illetéktelenül felvett 2500 korona tiszteletdijaknak a visszatérittetése iránt is tétetett intézkedés. Az erdőőri szolgálati szabály- rendelet módosítása és kerületi erdőőröknek a megyei nyugdíj alapba leendő felvétele. Mikló- sicza erdőőrnek a szolgálatból való elbocsátása stb.

Nyaralás Felsőbányán. A nyaralókra a szép idő ráköszöntött s a kirándulások vidám zajától hangos hegy-völgy. De azért a zárt falak között is vidám hangulat, zene, ének járja s kihasználják a becses szabadság és nyaralás minden percét. Folyó hó 28-án este ismét estélyt rendeztek, melyen dr Lengyel Lórántné énekelt, Simonfy Irénke zongorázott, Vály Dundy szavalt és zongorán kisért, dr Zalai János felolvasott, Sziklay Ernő hegedült. Az estély kitünően sikerült, a szereplők igazi élvezetet szereztek a megjelent közönségnek. A nyaralók egy része a jövő hónap elején már eltávozik. Újabban érkeztek a bejelentés szerint: Mészákarcsu, nyúlánk, mondhatjuk: csodaszép ifjú asszony. A hangja is jó, a játéka meg valódi boszorkányság. Tánca graciózus.

S mielőtt még megrögzitenénk egy-két jelenetet emlékezet okáért, észrevesszük, hogy a reminiszceniák anyagából semmikép sem lehet hiányoznia még legalább egy névnek, egy kis színésznő, a kis Galambos Juliska nevének, a ki Felsőbányán állítólag naponkint 4—5 szerelmes levelet kapott »helyből.«

Erre a kis leánykára a legjobb akarattal sem lehet ráfogni, hogy tehetséges színésznő, mert bizony játéka semmivel sem haladja meg műkedvelők játékát. Egyébiránt lehetséges az is, hogy nagy tehetség szunnyadoz benne csakhogy legalább most fiatal koránál fogva semmi jelentősei sem produkál. A közönség mindazonáltal fiatalsága és feltűnő szépségénél fogva mindig szívesen nézte bájos ügyetlenkedéseit! Azt tartjuk, hogy úgynevezett »shaw-girl«-nek bátran lehetne őt szerződtetni akármelyik nagy városba.

Édes kis Galambos 1 ha ezek a sorok valamiképpen el találnának jutni a maga kis kezei közé, hát arra kérjük, hogy legalább ne hadarjon, mikor játszik, hogy lehessen érteni, a mit mond.

Józsa ur részéről jó benyomást tett a közönségre az, hogy mindig teljes iparkodással és odaadással játszott, ellentétben igazgató kolieros Mariska Nagybányáról, Vukelics Pálné várnagy neje Balassagyarmatról, báró Collas János állomásfőnök családjával Bajáról.

Meghívó. A nagybányai iparos ifjúság ön- képzö egyesülete 1909. év augusztus hó 7-én, a Kaszinó termeiben, pénztára javára zártkörű táncestélyt rendez. Belépö-dij személyenkint 2 K, családjegy (3 személyre) 5 K. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag lesznek nyugtázva. Kezdete este 1/29 órakor. Jegyek előre válthatók Bagossy Sándor, Jancsovits József, Klein Lipót, Kovács Gyula és Suba János üzleteiben. Akik meghívót tévedésből nem kaptak, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek azt Tréger Lajos, vagy Vigh László üzletében jelenteni.

Felmentett tanítónő. Szatmárvármegye közig, bizottságának fegyelmi választmánya özv. Risz- dorfer Károlvné szül. Szőnyi Ilona avasfelsőfalusi állami tanítónőt tanítói és nevelői állásával össze 1 nem egyeztethető életmódja és cselekedetei miatt fegyelmileg vétkesnek mondotta ki és saját költségén való áthelyezésre Ítélte. A közoktatásügyi miniszter az ítéletet megsemmisítette, mert a vádakat nem találta beigazoltaknak. Minthogy azonban a nevezett tanítónő működése, a róla elterjedt hírek folytán Avasfelsőfalun meg volna nehezítve, a szolgálat érdekében máshova lesz áthelyezve.

Látványosság a fővárosban. Azok az idegenek, akik Budapestre jönnek, el nem mulasztják felkeresni és megtekinteni Nagy Zsigmond legnagyobb alkalmi lakásberendezési áruházát, mely a fővárosnak egyik legszebb látványossága és amely Budapest, VI. Lázár-utca 3. sz. a. a cég saját házában létezik. Óriási választékban lehet ott találni mahagóni, palisander, jávor és cseresznyefa háló, ebédlő, uriszobák és szalon-garnitúrákat a legjobb minőségben és a legolcsóbb árakban. Szőnyegei és csillárai páratlanok. Az angol bőrgarnitúrák, rézbutorok és festmények különlegességszámba mennek. E cég egész Európában hires arról, hogy utólérhetetlenül és komplettül rendez be szállodákat, kastélyokat és uriházakat. Olvasóink, ha Budapestre mennek, tekintsék meg e legelső áruházát.

Testvérüknek odaadták bőrüket. Az őszszel történt Kaposvárott, hogy Lorántffy Lajos tanítónak 18 éves csinos leánya petróleumlámpa eldöntése miatt egész testében megégett. Bár az orvosi tudománynak sikerült a szerencsétlen leányt az életnek megtartani, de testi szépségét nem sikerült visszaadni. A szegény leánynak két nagyobb fitestvére, hogy nővérük mellét az orvos teljesen meggyógyíthassa, most karjaikról Rengették metszeni a bőrt.

Az uj halottkém. Egyik délmagyarországi megyének oly szigorú főnöke az alispán, hogy a megyei tisztviselők az utolsó kisbirótól a főjegyzőig valóságos halálos félelemmel gondolnak rá. A falusi jegyzők előre reszketnek már, ha hire megy, hogy az alispán meglátogatja falujukat. Az egyik jegyzőt nemrég mulatás közben megütötte a guta. Szörnyet halt. Minthogy orvos nincs jelenleg a faluban, sőt a környéken sem, a halottkémi teendőket a falu kovácsa végzi. A tudós férfi közönséges embegájával, a szép Halmival, a ki minden szerepét isteni nyugalommal játszotta s úgy látszott, mintha csak amúgy félvállról venné a dolgót.

A mi az emlékezetesebb jeleneteket illeti, elfelejti e egyhamar, a ki látta és hallotta, mikor Szalma Tercsi a Varázskeringőben Kor- naival előadta a »pikkolo, pikkolo, csin, csin, csin!« kezdetű áriát? vagy pedig mikor ez a teljes illúziót keltő vigözvegy leírhatatlan gráciával ismételgeti pajkos kacagás kíséretében ezt a szójárást: »Talán nem tetszik? Hogyha nem tetszik, hát tegyen róla.« Úgyszintén ugyancsak a Vigözvegyben azt a bájos pajkoskodást, mikor a legyezője láncát nyakába veti Pécsinek s ezt mintegy meglovagoltatja ?

Igen szép volt Szalma Tercsinek Komáivá! lejtett Cace-Walk tánca a Varázskeringőben.

Mély benyomást tett mindenkire Józsának egy szép jelenete. Mikor a Csöppségben a tönkre ment földesur, kúriájától távozva s Amerikába indulva búcsút vesz jó pajtásától. Pedig csak egy tekintet volt. Mikor már elbúcsúzott, még egyszer visszafordul, s semmit se szólva, könnyes szemmel csak jól megnézi a barátját.

Somlainétól az Ördög mátkájában a szenvedő asszony ábrázolása teljesen mesteri volt.

Sokaknak tetszett, a kik észrevették, mikor

reknél hamar konstatálta a halált. Egyszerűen harapófogóval összeszoritotta a halott lábujját, ha nem moccant, bizonyos, hogy meg van halva. A jegyző úrral azonban nem mert ilyen könnyedén elbánni.f Hátha feltámad és ebben az esetben jaj neki! Nem is akarta ennélfogva teljesíteni a halottkémi szolgálatot. Az egész kupaktanács most már azon tanakodott, miképen kellene konstatálni a jegyző halálát. Nem tudtak dönteni, mikor csak egyszerre előáll a kisbiró:

— Majd megmondom én kendteknek, meghalt-e a jegyző ur, vagy sem!

Ezzel odaállt a halott mellé és sakálüvöltéssel ordította be a fülébe :

— Jegyző ur! Itt az alispán ur!

A jegyző persze nem mozdult.

— No hát, ha még erre se ébredt fel,

I akkor meg is van halva a jegyző ur szólt meggyőződéssel a kisbiró.

A vér gyógyítása Nagyjelentőségű és áldásos haladást mutat a betegségek gyógyításában egy uj gyógymód, melynek vidékünkön már több kétségbeesett nehéz beteg köszöni egészségét és munkaképességét. Ezen uj gyógymód a hemopatia, vagyis vérgyógyitás. Megalapítója és egyedüli értelmezője Dr. Kovács I. budapesti orvos, kinek rendelőintézete V. Váci körút 18. sz. alatt van. Dr. Kovács két évtizedre terjedő megfigyeléseiből és tapasztalataiból merítve megállapította, hogy a vér alkali- citása a legjobb védő és a legjobb gyógyszer és ezen kezelésével nem egyszer bámulatos eredményt ért el. A hemopatia a képzelhető legjobb eredménnyel jön alkalmazásba görvély- kór, asztma, idült szív-, gyomor-, idegbajoknál és némely súlyos bőrbetegségnél. Mindazok, akik e felsorolt bajokban szenvednek, teljes bizalommal forduljanak ezen nagyhírű orvoshoz, mielőtt valami gyógyógyfürdőbe, vagy gyógyintézetbe mennének. Maga a kezelés igen egyszerű, kellemes minden viszonyok között alkalmazható, hivatásbeli zavarokkal nem jár.

Letartóztatott ügyvédjelölt A debreceni és szatmári kir törvényszék körözést adott ki dr. Grosz Sándor avasfelsőfalusi születésű 35 éves ügyvédjelölt ellen. A debreczeni törvényszéknél Kerékgyártó Jenő debreceni lakos tett ellene feljelentést, hogy az általa reá bizott 300 koronát elsikkasztotta. A szatmári kir. törvényszék pedig azért bocsájtotta ki ellene a körözést, mivel Grosz József nevére egy 1500 koronás váltót hamisított s azt értékesítette. A köny- nyelmü fiatalember atyja: néhai Grosz Jakab után örökölt tekintélyes vagyonát eltékozolta, üzletekbe fogott, melyek balul ütöttek ki, végre bűnös utón szerzett pénzt. Az ügyvédjelölt a héten Szatmárra érkezett s a Panóniában reggelizett, mikor ott létéről a rendőrség is tudomást szerzett s a köröző rendelet alapján letartóztatta s átkisérte a kir. ügyészséghez. A letartóztatás ellen ügyvédje dr. Szűcs Sándor felebbezést adott be, mire aztán, tekintettel arra, hogy Grosznak Budapesten állandó lakása és rendes foglalkozása van, a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte.

Kornai a Csókkirályban mint bakter a jobb fenéken távozva a színpadról a szájához tartott valami ócska kürtöt, de nem evvel trombitált, hanem a szájával adott valami csalódásig hű recsegős kürthangokat.

És nagy volt a tetszés akkor is, midőn a Milliárdos-kisasszonybeli »Szokás« kupiéban az egyes versszakok után következő triót Józsa és Kornai táncolva fütyülték, de Szalma Terézzel együtt.

Somiaménak Csöppség-ét pedig még egyszer külön ide igtatjuk mint tökéletes alakítást.

Szerintünk a társulatnak két tagja: Halminé és Kornai Rudi, oly erős tehetségek, hogy rájok nézve hihetetlennek látszik, hogy rövid egy-két év múlva ne látnok őket a fővárosi színházak tagjai között. Halminé Szalma Tercsit ha fenomenális hang nem is fogja segíteni oda, hogy az országban az elsők között vívjon ki magának helyet, de diadalmas szépsége, mindenek felett pedig hatalmas színjátszó képessége, ügyessége, kedvessége, graciózus tánca még előkelő helyet fog részére biztosítani.

Hölgyeim és Uraim! Önöket ez a közönség szívesen látja viszont — akár egy félév múlva is, de Szalma Tercsi, Pécsi és Kornai nélkül nem. Sőt sokan számon fogják kérni bizonyára Galambos Juliskát is . . .