Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-10-07 / 20. szám
Felsőbányái Hírlap levelező tagjává választotta. A kereskedelmi és iparkamara kitüntető levele igy szól: 6338/1909. szám. Nagyságos Kuszkó István áll. mértékhitelesítő hiv. főnök urnák Kolozsvár. Kiváló örömünkre szolgál Nagyságodnak jelenteni, hogy újonnan alakult kamaránk mai napon tartott közgyűlése Nagyságodat a kereskedelem és ipar fejlesztése körül tanúsított munkásságának teljes elismeréséül egyhangú lelkesedéssel a kamara levelező tagjául megválasztotta. Kérjük, hogy e választás elfogadásával kamaránkat megtisztelni és közérdekű feladataink teljesítésében támogatni méltóztassék. Kolozsvár, 1909. szeptember 10. Veisz József s. k. kir. tan., elnök. Dr. Gámán József s. k. titkár. Kuszkó István már a nyolczvanas években táborában állt a hazai ipar és kereskedelem fellendüléséért munkálkodóknak. Mint az E. M. K. E.-nek egyik alapitó tagja és ez időben a városi választmány titkára, Szterényi József államtitkárral, Sándor József Emke t. alelnökkel s másokkal névtelen harczosként küzdött. Szívóssága, kitartása az évekkel nem lankadott, sőt növekedett. Az iparkamara ezt két évtized óta figyelemmel kisérve sikerben dús munkálkodását jutalmazni kívánta.« „Gizella királyné hímző iskolája“ cim alatt érdekes iparművészeti tanulmány hagyta el a fővárosi sajtót. Dr. Szmik Antal budapesti igazgató főmérnök a női kézimunka lelkes és szakavatott fejlesztője megírta a régi magyar hímzések eredetét és történetét egy rövid visszapillantással Európa hímzésének történetére. A mű Battyányi Lajosné grófnénak van ajánlva s vonzó, érdekes tartalmával még a laikusoknak is kedves olvasmány. Legközelebbi számunkban egy fejezetet fogunk az érdekes munkából közölni. Betörés. Pekk Józsefnek pechje volt a múlt héten, mert fényes délben feltörték a lakását és a szekrényéből 100 korona aranypénzt elvittek. Az ismeretlen tettesek egyéb holmira nem voltak éhesek azokat csak felforgatták a szobában. A tettesek után nyomoz a rendőrség. A vasúti téli menetrend okt. 1-én lépett életbe, de abban vidékünkre vonatkozó semmi változás nem fordul elő. Beküldetett. A kapniki útvonalon megmozdultak az utkaparók. Még a dióshalmi is. Néminemű árkocskák készültek itt-ott az utmentén. De már hogy a lejtőkön lefolyó vizek, melyek esőzésekkor 1—2 deciméternyire bevágták magukat az úttestbe — oldalmetszésekkel — bevezettetnének az oldalárokban — olyan nincs. Megjegyzés azon kohász szakvéleményére, aki tromfot ad a zuzóknak s rehabilitálói akarja a kerületben teljesen csödött mondott lugzó rendszereket. E szakvéleményre ugyanis egy másik szakember megjegyezte szerkesztőségünkben, hogy az eganirozó lugzó rendszerek ott keletkeztek es ott is voltak, lehettek és lehetnek csah jöve- delmezöek, hol feltűnő, aranyban gazdag anyagokkal találkoztak. Bizonyítja ezt az alsókapniki eganirozó kísérletek teljes fiaskója, továbbá a rótai bányák jelenlegi áldatlan állapota, hol alapos elméleti tudás nélküli empyrikusok, sőt teljes laikusok, oly rótai érceket akartak eganirozás utján értékesíteni, melyeknek töményitett része is szegényebb — összehasonlíthatatlanul szegényebb ! — aranytartalomban, mint az afrikai ércbányák és hátzogok anyaga. — Sapiasti satis. (Beküldetett.) Vasút az Avasban. A jövő hónapban Halmi kiindulási állomással Bikszádig terjedő helyi érdekű vasút építését kezdik meg, melynek célja a személyforgalom lebonyolításán kívül az avasi erdők kitermelése, valamint az azon vidéki gyümölcs- és szőlőtermelés értékesítésének, a most megnyitás alatt álló kőszéntelepek kibányászásának és az elhanyagolt aranybányák megújításának előmozdítása. A kövezeívám ügyében, melyet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter jóváhagyott, az alispán már leküldte a vonatkozó rendeletet, melyet alább közlünk: »Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 64038. B. szám. Szatmárvármegye közönségének. Felsőbánya sz. kir. r. t. város képviselőtestületének 1908. évi április hó 25-én tartott közgyűlésében 40. sz. alatt hozott és a vármegye közönsége által 1908. évi szeptember hó 11-én 870/10,550. sz. alatt közgyűlési határozatával elém terjesztett határozatában kifejezett kérelmére az idézett vármegyei törvény- hatósági bizottsági határozatot tudomásul véve — a vármegye közigazgatási bizottsági határozatot tudomásul véve — a vármegye köz- igazgatási bizottság folyó évi január hó 8-án tartott üléséből 39. sz. alatt elém terjesztett javaslatához képest a belügyminiszter úrral egyetértőleg megengedem Felsőbánya sz. kir. r. t. város közönségének, hogy a csatolt engedélyokirathoz fűzött helyszinrajzon és műszaki leírásban feltüntetett, illetve felsorolt közutak- nak, utcáknak és tereknek az ugyancsak hozzáfűzött szabványtervek építési és fentartási költségvetésben, valamint az említett műszaki leírásban is körülírt módozatok mellett való részbeni kövezése, fentartása és kezelése fejében az ottani vasúti állomáson fel és leadott áruk után a tényleges megkezdés napjától számítandó egymásután következő négy (4) éven át a csatolt »Engedélyokiratban« részletesen felsorolt feltételek és kikötések mellett és az ugyanabban felsorolt, illetve megállapított díjtételek alkalmazásával kövezet-vámszedási jogot gyakorolhasson. Az erre vonatkozó alhatá- rozásomat tartalmazó »Engedélyokirat«-ot vámengedély sz. kir. r. t. városnak leendő kézbe • sités végett oly felhívással küldöm le a közönséghez, hogy azt az 1890 évi I. t.-c. 86. §-a értelmében a törvényhatóság területén a legtágasabb módon tegye közhírré, a vámszedés gyakorlásának tényleges megkezdése napját pedig jelentse fel. Ezen vámengedélynek az állam hivatalos lapjában leendő közzététele iránt egyidejűleg intézkedtem. Megjegyzem, s ezt a vámtulajdonos várossal nyomatékosan közölje, hogy amennyiben a megkezdéstől számítandó három év leteltéig a vámszedést újból engedélyeztetni'kívánná e három év forgalmi adatainak bemutatása mellett ily irányú kérvényét oly időben lesz kötelessége elém terjeszteni, hogy a kérelem az engedély tartamának 4. évében tárgyalható legyen. Megjegyzendő továbbá, hogy a nagybánya—máramarosszigeti állami közutból az elől idézett képviselőtestületi határozat szerint a vámtárgy keretébe felvett 8. 170—9-466. km. közötti szakasznak a sz. kir. r. t város kezelésébe való átadása a helyszínén jegyzőkönyv felvétele mellett lesz eszközlendő, ezen jegyzőkönyv pedig az állam- épitészeti hivatal által jóváhagyás végett elém lesz terjesztendő. Az ezen állami közút szakaszon levő műtárgyak, kivéve a magánkezelésben álló 9. számú műtárgyat, mely továbbra is ily kezelésben maradván, a vámtárgy részét nem képezi, valamint a netán fennálló mindazon egyéb közúti tartozékok is, melyeknek eddigi fenntartása a m. kir. államkincstárt illette, vámengedélyes város által lesznek fenn- tartandók. Egyben tudatom, hogy a vámszedési jog tartamát a közigazgatási bizottság javaslatától eltérően azért állapítottam meg 3 év helyett 4 évben, mert legalább 3 év adatait tartom szükségesnek arra, hogy a vámbevételek és kiadások évi átlaga megnyugvással megállapítható legyen, mert ha az engedélyt csak 3 évre adtam volna meg, a vámszedési jog meghosszabbítása iránti kérvény — az 1890. évi I. t.-c. 9. § a értelmében — a lejárat előtt leg alább 6 hónappal lévén benyújtandó — legjobb esetben csak 2 */8 évi forgalmi adat állott volna rendelkezésre, igy azonban a 3 évi adatok összefoglalására és a kérelem letárgyalására egy teljes esztendő, fog rendelkezésre állani A fenti idézett felterjesztés mellékleteit a helyszin- rajz és műszaki leírás 2—2 példányának kivételével leküldöm. Budapest, 1909. évi szeptember hó 21-én. Dr. Kossuth s. k. A főváros legelső jogi szemináriuma. Igen sok panasz hangzott el az utóbbi években úgy a szülők, mint a jogi vizsgára készülő ifjak részéről, hogy ezen vizsgára való készülés leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Dr. Erős Vilmos volt Magyarországon az első, aki e kérdést beható tanulmányozás tárgyává tette és egy olyan intézményt létesített, melyet az egész jogászifjuság hozsannával üdvözölt. Évekkel ezelőtt létesítette jogi szemináriumát, mely mai fennállásáig óriási lendületet vett és minden tekintetben kielégítette a jogászifjuság igényeit. Sokoldalú megkeresése alapján az intézet állam- szémviteltani államvizsgái tanfolyamot is létesített, mely a következő hivatalokra és állásokra nyújt képesítést: az összes minisztériumokban a számvevőségi szakra, az állami számvevőszéknél a számvevőségi szakra, a posta és lávirda igazgatóságoknál a számvevőségi szakra, a munkás- biztositó hivataloknál úgy a statisztikai, mint a számvevőségi szakra, a magyar államvasutaknál a számvevőségi szakra, az állami zálogházaknál a számvevőségi szakra, a dohányjövedéki igazgatóságoknál a számvevőségi szakra, a tengerészeti hatóságok, pénzügyigazgatóságok, törvény- hatósági városok, munkáspénztárak stb. hivataloknál a számvevőségi szakra, illetve kezelőtiszti állásokra. Magánhivataloknál rendkívüli nagy előszeretettel alkalmazzák azokat, akik az állam- számviteltani államvizsgát letették. Bővebb felvilágosítással szolgál: Dr. Erős Vilmos jogi szemináriuma, Budapest VII., Wesselényi-u. 13. Egy különleges irat. Szamostelek, 1909. szept. 22. Méltóságos főispán ur! 1907. évi vármegyei tisztujitás alkalmával a szülő vármegyei, — nem főispán — hanem alispáni állás betöltésére pályázati kérvényemet az záros határidő alatt nyújtottam be, a melyet eltitkolva megfektették, kézhez vétele után meg- felebbeztem. Vármegye termében szóhozjutottásommat, tőlem m. főispán ur elvonta volt. Szülő vármegyém majorátusa vagyok Alispánja e züllött alapotoknak lenni akkarok, Szándékos törvényes kijátszásokat, Feltétlenül megakadályozni akarom. Tisztelettel vagyok Blazsek Antal család majorátusa. Óh de hányszor, számot tevő sokszori áthelyezésem miat e lapnak soraira sem támasz- kodhatom, arra csak azt zokoghatom Rákóczy, — Rákóczy, — Miért mentél ki, — Rákóczy, — Rákóczy, Miért nem kellett neked Semmi ny. b. stb. Szép, nyílt, megható, — páratlan a maga nemében. Én magamat úgy sem éltethetem, nmélt. Bánó Józsefet a kegy. urunkat éltettem. Éljen soká páratlan kitartással. Ám úgy lenne. Mivel úgy vele az elaltatlot magyar nemzetnek fiatal munkás, polgár és igazi földmunkás, ipar, kereskedelmi, úgy a földbirtokos, páratlan magyar mágnásai, itt a jeles magyar mágnásaink, koránt sem az tőzsd. foglalkozó angol »Lordok« — sem a hirb. név. Francia márgihoz hasonló mágnások, — itt a nemes magyar mágnásaink báró, gróf, hercegeinek, fő és zászlós és Dr jog és papjaink az összes t. tanári karokkal egybevéve, nemes szivüek, kik között nemes szivü mágnásaink több 100—200 családokat, gondosan tartanak fent, s nem szócihálókat nevelnek — hanem igen szorgalmas fáradhatatlan munkásoknak adnak megélhető boldogulást és gyakorolják a kellő ellenőrzést, vele egyben az összes t. köz- igazgatás, — mint a csorbát szenvedett t. bírósági személyek, — sőt az összes katonai al és főtisztviselői és m. k. csendőrség felett is a kellő felügyeleteket gyakorolják. Éljenek boldogul soká! — S azt velünk szemben is jogosan gyakorolhatják, azonkép azt mi is szt. törvényeink szerint gyakorolhatjuk; — Én, ki a rögös veszélyes társadalmi osztály egyenetlen utain kellő tapasztalatokkal felhalmozva, azok egyengetési után maradok, s e szövegbe foglalom Csősz lettem én a nyáron, Szamosháti v. a Petri határon. Leteritem a dolmányom Oda várom az alispánom a megyébe. Méltóságos főispán urnák Szamostelek, 1909. IX/22. Tisztelettel lévén Blazsek Antal család majorátus Kiadótulajdonos: Nánásy István. Szísz líns gy ümölcsfa "iskolájából az ősz folyamán mintegy 200.000 drb nagyrészben alma, körte, szilva stb. oltvány kerül eladásra 20—80 fillér darabonkénti árban azok erőssége szerint. Az oltványok a helyszínén a faiskolában bármikor megtekinthetők. Tessék árjegyzéket kérni. ISTagylaÄiiyéixa, Szatm&r-megye.
