Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-03 / 11. szám

Felsőb Anyai Hírlap tait egyforma művészettel domborította ki. A nagy sikerben egyenlően osztozhatott mindkét úrnő, kik iránt a rendezőség hatalmas csokrok­kal fejezte ki hódolatát. Ezután ismét Tury József ült az előadó asztalhoz s tovább kalauzolt Miskolcz környé­kén. Gyönyörű helyekre vezette el a közön­séget, mely nem tudta, hogy a természet szép­ségét csodálja-e, vagy azt a művészetet, a mivel az a képekben vissza volt adva. A szellemes, vonzó előadás most is teljesen lekötötte a kö­zönség figyelmét. A műsor utolsó pontja Bombay Gyula énekszáma volt. A gyönyörű finn eredeti szö­vegű dalokat, melyekben az északi népek egész mélabus, komoly ábrándozó lelkülete bele volt öntve, szívhez szóló közvetlenséggel énekelte Dombay nagyszerű művészi hangjával. A lágy dallamok csodálatos könnyedséggel s meleg­séggel folytak az előadó ajkairól, kinek bőven kijutott a zugó taps s aki szívesen kezdett is­mét uj dalokba. A közönség kívánságára leg­végén Dombay egy szép magyar dalt is éne­kelt, mely hangulatával teljesen bele illet a rokon finnek dalai közé. A dalokat harmoniu- mon Braniczky József kisérte tökéletes tech­nikával, teljes átérzéssel. A kitűnő előadásu kiséret finoman olvadt egybe a csengő ének­kel egy tökéletes kedves egészszé. Ezzel véget ért az estély, melyről a kö­zönség a legkedvesebb impressiókkal eltelve vonult le a földszinti éttermekbe, a társas­vacsorára, melyen mintegy 110-en vettek részt. A vacsora alatt a szereplők , állandó ünneplés tárgyai voltak s a jókedv Adám Józsi muzsi­kája mellett hamar úrrá lett a társaságban. A pohárköszöntők természetesen el nem marad­hattak. Farkas Jenő Dr. Falussy Árpád főispánt, mint a Kölcsey-egyesület elnökét és Cseh Lajost, Nagy Lajos a nagykárolyi vendégeket és az estély szereplőit, Cseh Lajos a polgármestert és a város polgárságát, Krasznay Zsigmond a szereplőket, Csausz István a jelenlevő hölgye­ket éltette. Nagy Lajos lelkes szavai után az egész közönség állva énekelte el zenekisérettel Kölcsey »Hymnus«-át. A vacsora befejezésével a közönség ismét fölvonult a díszterembe, ahol hamarosan táncraperdült a fiatalság. A társaság reggelig mulatott a legjobb hangulatban s me­legen búcsúzott a kedves nagykárolyi vendégek­től, kik hétfőn reggel részben Nagybányára, részben a délelőtti és délutáni vonattal haza utaztak. * Örömmel fogadtuk és láttuk falaink között a nagykárolyi kedves vendégeket. Ez az első vállalkozásuk, reméljük, nem az utolsó; hiszen Felsőbánya természeti szépségei bizonyára szi­vükhöz férkőztek s el fogják otthon mondani, hogy a szép természet mohos ágyán milyen édes a pihenés. Hisszük, hogy ismét el fognak sorsunk felett, mert ö felvett bennünket mindjárt testőrének. Ügy kell ezt érteni, hogy Bemnek mindig kevés embere lévén maga körül az úgy­nevezett főhadiszálláson nem igen tarthatott még csak egy népesebb századot sem őrizetül. Fel­vette tehát ami sokatigérő kis csapatunkat az ő személye körül való őrködésre s kibővítette ő azt később 50—60 emberrel. így mi az Alföld helyett az erdélyi táborba bekeblezve, barangoltunk Er­délyben keresztül-kasul a szerint, amint a tábo­runk űzte és hajtotta Urbán és Puchner osztrák vezérek táborát Naszód, azután vissza Marosvá­sárhely, később Szeben és Brassó felé, onnan Szászmedgyesre, Vizaknára, Piski felé, onnan Fe­jérvár mellett Segesvárra és onnan ismét Sze- benbe s igy tovább. Alig tudnám már én azon hadutakat, kisebb- nagyobb csatákat elősorolni, amelyeket átküz- döttünk. Nem is azért vettem én kezembe ezt a pen­nát, hogy a nagyon változatos erdélyi hadjára­tot megirjam. Megírták már azt előttem több avatott történetírók. En csak szülővárosom és annak önkéntes honvédfiai sorsáról, a szabadságharc első hónap­jaiban átélt történetéről vetettem itt, kissé bi­zony már reszketeg kézzel, néhány sort papírra. Az én meggyengült szellemi erőim sem en­gednék már ezen túl terjeszkedni. Miért is véget vetek édes-bus merengé­seimnek. Felsőbányán, az 1909. év május hava köze­pén, mikor is én beléptem a 82-dik évembe. Báthy Imre, 1849-iki honvédhadnagy. jönni majd a már ismerősök s jönni fognak uj emberek is, megnézni azt a sok, még ismeretlen szépséget, melyben városunk és környéke oly gazdag. Hisszük, hogy a »Kölcsey-egyesület« hivatásának tudatában máskor is el fog jönni Felsőbányára, hogy a város művelt magyar közönségének a magyar nyelv és kultúra, a magyar állameszme fenntartásában segítségére legyen. Ezért a meleg »Isten hozzád«-hoz oda- füzzük, hogy »Viszontlátásra!« n, .. ., Különfélék. Személyi hírek. Tomasovszky Imre buda­pesti erdőmérnök nejével szabadságidejét Felső­bányán tölti. — Márton Sándor nagykárolyi m. kir. főerdőmérnök városunkban tarlózkodott. — Obholczer Gyula pénzügyi tanácsos Nagykárolyból hivatalos ügyben 2 napot töltött Felsőbányán. — Tury József miskolczi fürdőigazgató rokonai lá­togatására itt tartózkodik. Földes Béla országgyűlési képviselőnket a déli vasút igazgató tanácsába beválasztották, to­vábbá az egyetemi tanárok értekezlete a rector- jelöltek sorába felvette. Kinevezés. A földmivelési miniszter a kap- niki erdőgondnokság vezetésére Terray Gyula sóvári kir. s.-erdőmérnököt nevezte ki. Lemondott főkapitány. Prohászka Antal iu- gosi rendőrfőkapitány állásáról lemondott s nyug­díjazását kérte. Nyugdíjazás. Fábián Lajos m. kir. bánya­főmérnököt, a kapnikbányai kincstári üzem fő­nökét saját kérelmére nyugdíjazták. A nyugdíjba távozó hivatalfőnököt május hó 13-án Kapnik- bánya közönsége osztatlan ünneplésben részesí­tette, a bányamunkások pedig fáklyászenével búcsúztak tőle. A városok országos kongresszusán, mely május 21. és 22-én folyt le Budapesten, az or­szágos tanácsba vármegyénkből dr. Vajay Károly szatmárnémeti és Farkas Jenő felsőbányái pol­gármestert választották be. Hivatalvizsgálat. Gáspár Pál vármegyei he­lyettes árvaszéki elnök Schmak Károly járási számvevő kíséretében az árvaszéki ügy és árva- gyámpénzlári pénzkezelést megvizsgálta s min­dent teljes rendben talált. Pénztár átadás. L. Berks Leó pénzügyi fő­tanácsos a helybeli m. kir. bányahivatalnál a pénztárt átvizsgálta s annak kezelése az uj pénz­tári kezelőnek, Schnier Imrének átadatott. Közgyűlés. Felsőbánya város képviselőtes­tülete f. hó 5-én rendkívüli közgyűlést tart. Utóállitás, Május hó 28-án volt Nagybánya és Felsőbánya városokra nézve az utóállitás Szat- máron, hol a fősorozásról távolmaradt hadköte­lesek állíttattak elő. Bérmálás. Biztos értesülésünk szerint dr Boromisza Tibor megyés püspök a bérmálás szentségét folyó hó 15-én fogja Felsöhányán ki­szolgáltatni. Folyó hó 14-án délután 5 óra 44 perckor érkezik a vonattal és 16-án reggel Fer- nezelyre, onnan Nagybányára távozik. A püspök ünnepélyes fogadtatására az előkészületek folynak. Gyászhir. Egy nemes lelkű jóságos úri asz- szony költözött el az élők sorából Szmik An- talné szül. Lederer Alice Budapesten, május hó 24-én hosszas szenvedés után elhunyt. Egy vég­telenül gyöngéd, boldog házaséletet szakított szét a kegyetlen halál, mérhetetlen gyászba bo ■ ritva a bánatos férjet Szmik Antal igazgató fó- mérnököt. A megboldogultat Felsőbányához kö­zeli rokoni kötelékeken kívül nagy vonzalom fűzte s ezt sok alkalommal kimutatta. Legutóbb is férjével 2 alkalommal értékes nagy gyűjte­ményekkel gazdagította a városi múzeumot. So­kan szerették Felsőbányán s elhunyta igaz rész­vétet keltett városszerte. A lesújtott férjet vi­gasztalja meg a Mindenható nagy fájdalmában. A család gyászlapja a következő : Alulírottak a legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a szerető jó gyermek, áldott hitves és hü testvér: Szmik Antalné született Lederer Alice úrnő folyó hó 24-én, reggel 6 órakor, életének 41-ik, legboldogabb házasságának 8-ik évében, hosszas szenvedés után, nemes, jó lelkét a mi Urunk Istenünknek visszaadá. Megboldogult drága halottunk kihűlt teteme folyó hó 26 án, délután 5 órakor fog a kerepesi-uti temető halottasházá­ban, az ág. evang. egyház szertartása szerint megáldatm s ugyanezen temetőben örök nyuga­lomra helyeztetni. Budapest, 1909. május hó 24-én. A jó Isten, kit egész életében alázatos lélekkel imádott, vegye kegyelmébe a mi drága halottunkat. Szmik Antal igazgató-mérnök férje, özv. Lederer Gusztávné császári tanácsosné anyja. Dr Lederer Arnold bosnyák kerületi fő­orvos. Lederer Konrád gazd. int. tanár testvé­rei. Lakás: Budapest, VIII. kér. Stáhly-utca 1. szám I. em. Kirándulások. Az elmúlt héten sűrűn keres­ték fel városunkat a kiránduló diákok s mind­nyájuknak a Bóditó volt a célja. Május hó 26-án a nagybányai áll. főgimnázium IV. osztálya rán- dult ki Neuberger István tanár felügyelete alatt. A társasághoz Révész János lelkész is csatlako­zott. 27-én a VII. osztály járt fenn dr. Renoz János igazgató, Borbás Géza és Péter Pál taná­rok kíséretében. 31-én 11 nyíregyházai diák rán- dult ki a Bóditóhoz Radó Endre tanár és Révész János vezetése alatt. A pünkösd két ünnepén igen sok kiránduló kereste fel városunk és a vi­dék szép pontjait. A közös erdő megosztása. A városnak 19 éve vajúdó fontos ügyében örvendetes fordulat, állott be, amennyiben a földmivelésügyi m. kir. minisztérium elrendelte a megosztási határvonal, a megosztandó területek nagyságának végleges megállapítását s a város és kincstár között kö­tendő egyezség elkészítését. Ezen munkálatok végrehajtása május 25., 26. és 27-én folyt le Felsőbányán. A földmivelésügyi m. kir. minisz­térium részéről Dr. Kozma István erdőtanácsos, a kincstári jogügyigazgatóság részéről Dr. Bathó Elek jogügyi tanácsos, az erdőkincstár részéről Molcsány Gábor erdőtanácsos, Beyer Béla erdő­rendező mérnök, a város részéről Farkas Jenő polgármester, Stoll Béla t. ügyész, Münnich Sándor gazdasági tanácsos és Oábor Sándor m. kir. erdöfőmérnök, legutóbbi mint felkért képviselő vettek részt a tárgyalásokon. 25-én az eljárás általános elvei s módja lett megállapítva, 26-án volt a felosztandó erdők bejárása, a határvonal kijelölése, 27-én az egyezség véleges szövegének megszerkesztése s az egész eljárás jegyzőkönyvé­nek felvétele. Most már csupán az egyezség el­fogadása a földmivelésügyi minisztérium részéről, továbbá a belügy- és pénzügyminisztérium jóvá­hagyása szükséges, végül a birtokbaadás és telek- könyvezés eljárásai. Alapos a remény, hogy a megosztás még a nyár folyamán megtörténik s a város megkapja az 1444 hold erdőt, melylyel részére egy uj jövedelmi forrás nyílik. A gutini választmány által a Kölcsey-egyesü­let kirándulása alkalmával rendezett estély be­vétele 173 K 70 f volt. Jegyét megváltotta Bay Károly 2 K. Felülfizettek: Róth Károly 4 K, Holéczy Gyula 2 K, Kis Béla 1 K. Zászlóavatás. A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudományegyetem zászlóavatását május 19 én tartották meg az ottani nemzeti színház­ban a lelkesedés ihletével megszentelt impozáus ünnepségek keretében, melyek fényét emelte gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisz­ter jelenléte. Fővédnökök voltak: dr. gróf Appo- nyi Albert vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter és dr. Jancsó György a F. J. tud. egyetem e. i. rectora; zászló-anyák: ifj. báró Wesselényi Miklósné és dr. Jancsó Györgyné. Diszvédnökök és védnöknők az ország kiváló kitűnőségei. A színház előtt a 62-ik gyalogezred zenekara ját­szott, a színházban a nyitányt a m. kir. honvéd zenekar adta elő. Erre következett dr. Lám Károly biz. elnök megnyitó beszéde és dr. Jancsó György rector avató beszéde, mely nagy tetszést keltett. Majd az egyetemi énekkar a szózatot elénekelte. Aztán a zászlóanyák megkezdték a szegbeverést, miközben szebbnél-szebb jelmon­datok hangzottak el. Az ünnep délutánján Appo- nyi miniszter tisztelgő küldöttségeket fogadott. Este ünnepi közvacsora volt a Newyork termei­ben és 20-ikán a koszorús lányok és vendégek tiszteletére zárikörü táncestély a Vigadó összes termeiben. 18-án ment végbe az egyetemi könyv­tár ünnepélyes megnyitása, mely díszes épületé­vel és tudományos, legmodernebb berendezései­vel, az ország egyik nevezetessége. Vidékünkről a Rector magnificus és a bizottsági elnök meg­hívása folytán az ünnepélyeken részt vett dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos, kit annak idő­jén ez egyetemen a bölcsészet doctorává avatták föl a mathematica, Physica, mineralogia és geo­lógia tudományokból s akit a szegverésnél mon­dott. ezen szavai után: »E zászló dicső céljának fénye fakaszsza a mennyei áldások bő forrásait minden időkön át, vezetve egy értelemmel előre, az alma máter és hazánk dicsőségére!« lelkesen megéljenezték. Egy hézagpótló díszmunkáról. Testet edző, lelket üdítő klimatikus gyógyhelyeinket és cső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom