Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-12-30 / 26. szám
üf if «* Pi « IK? ik WTWI1 " Felsőbányái Hírlap bányának egy érdekes, tipikus alakja veszett el benne, ki jó kedvével, rebellis hazafiságával mindenütt ott volt, ahol mulattak az emberek. Vidám természeténél csak a büszkesége volt nagyobb, hogy ő a szabadságharcban honvéd lehetett s legboldogabb volt, mikor félig lehunyt szemmel a nagy időkről beszélhetett. Most már elnémult örökre, de meg lett volna elégedve s büszkesége még egyszer fellobogott volna, ha látja, hogy a honvédeket megillető minden disz mellett kisérte igen sok ember a társadalom minden osztályából utolsó útjára. A város segélyezése A karácsony meghozta a 2 millió koronából Felsőbányának juttatott 3000 koronát. Mindenesetre örömmel vette a város ezen segítséget is, melyben 23 várossal egyformán részesült. Ez a részesedés azonban, mely 1916-ig nyolcszorosára fog felnövekedni, nem végleges s a városnak van reménye, hogy indokolt felterjesztéssel fel is emelhetik ezen összeget. Erre vonatkozólag azonban a város bevárja a polgármesterek orsz. kongressusának a segélyezésre vonatkozó s januárban tartandó tárgyalásait. Mai számunkhoz postautalványt mellékeltünk. Kérjük előfizetőinket, hogy annak felhasználásával hátralékaikat, illetve előfizetéseiket a kiadóhivatalnak megküldeni szíveskedjenek. Dinamitmerónylet Nagybányán. A kereszthegyi üzemvezetőségnek egyik legképzettebb és legbuzgóbb altisztje: Kriszt Gyula bányafelvigyázó. Szigorú, pedáns ember, de méltányos és igazságos, akit a munkásság szeretett, de voltak olyanok is, akik nem jó szemmel nézték Kriszt szigorú ügybuzgóságát. Kriszt bányafelvigyázó a karácsonyestét otthon töltötte Portörő-uícza 27. szám alatti lakásában. Nőtlen ember lévén, édesanyjával és testvérével lakott együtt. Kriszták a karácsouyi éjféli misére szándékoztak elmenni s épen ez okból nem feküdlek le, hanem ruhástól dőltek le az ágyra, hogy éjfélt megvárják. De elaludtak s amidőn felébredtek, éjfél már rég elmúlt s két órára járt az idő. Ekkor vetkeződni kezdtek s lefeküdtek. Kriszt és az édesanyja az utczára nyíló első szobában, nővére pedig a hátsó szobában. Az utcza még ekkor elég élénk volt. A kántálók is javában jártak s itt is, ott is fölhangzott a bányász-negyedben a bethlehemi ének: Mennyből az angyal . . . Kevéssel két óra után. midőn már Kriszták ágyban feküdtek s Kriszt, kinek az ágya közvetlen az ablak mellett volt, ismét elszendere- dett, — édesanyja egyszerre felriadt, mert az egész szobát valami szokatlan, csodálatos fény világította meg. Szólott is azonnal fiának, ki felébredve, kihajolt az ágyból s az ablak felé nézett. Ebben a pillanatban irtózatos detonáczió reszkedlette meg a levegőt, mely tört, ziizott mindent, majd oly sürü füst töltötte meg a szobát, hogy lámpával is alig lehetett látni. A nagy kavarodásban pedig hátborzongatóan hangzott fel a jajveszékelés s a segélykiáltás. Az óriási robbanásra csakhamar összeszaladtak a szomszédok s ők nyújtották az első segélyt a sebesülteknek. Kriszt Gyula bányafelvigyázó a szoba közepén a földön feküdt. A dinamit robbanása, melyet a merénylők a külső ablak párkányára helyeztek s ott robbant föl, teljesen szétzúzva az ablakokat, nemcsak fején ejtett súlyos sebeket, hanem az ágyból egészen a szoba közepére dobta. Édesanyjának azonban, ki hátrább feküdt az ágyban s nem kelt föl, az ijedtségen kívül semmi baja nem történt, valamint a másik szobában levő nővérének sem. De súlyosan megsebesült még a lábán Lapsánszky Ferencz Budapesten állomásozó szekerész katona, ki az ünnepekre szabadságra jött haza s aki az utczán épen akkor igyekezett hazafelé, midőn a robbanás történt. A sebesülteknek az orvosi segélyt dr. Kádár Antal kincstári főorvos nyújtotta. A csendőrség a dinamitmerénylet ügyében a legszélesebb körű nyomozást indította, azonban ez ideig, mig e sorokat Írjuk, a merénylőt nem sikerült kinyomozni. Kriszt bányafelügyelő iránt az egész városon általános a részvét. Az újévi üdvözletei a helybeli »Szegény iskolás gyermekek segélyző egyesülete« javára megváltották: Pály Ede 10 K, Bradofka Frigyes 6 K, Fizély Sándor 5 K, dr. Szokól Pál 4 K, Szőke Károly 4 K, dr. Tóth Gábor 4 K, Farkas Jenő 3 K, Kilián Béla 3 K, dr. Mol- dován Ferencz 2 K, Bernovics Emil 2 K, Hámori Nándor 2 K, Ember Péter 2 K, dr. Csausz Károly 2 K, Gerő Gyula 2 K, Mikola Antal Gyula 2 K, özv. Lánczky Gyuláné 2 K, Ehrenfeld Adolf 2 K, Kováts Gyula 2 K, özv. Gábor Józsefné 2 K, Nádor Jakab 2 K, Háder Ferenc 1 K, Nagy Lajos 1 K, Maiker József 1 K, Nistor János 1 K, Bay Károly 1 K, Spáczai Gyula 1 K, Pap Márton 1 K, Schmir Imre 1 K, özv. Báthy Sándorné 1 K, özv. Lévay Ferenczné 1 K, özv. Puskás Antalné 1 K, Lévay Sándor 1 K, N. N, 1 K, özv. Kremnitzky Albertné 1 K 60 f, Bónis Sándor 1 K, Dácsek Péter 1 K, özv. Süssner Ferenczné 1 K, özv. Nyisztor Istvánná 1 K, Ilia István 1 K, özv. Miskolczy Mártonná 1 K. Táncestély Nagybányán A Nagybányai Iparos Ifjak Önképző Egyesülete 1910. január 8 án, a Kaszinó-Egylet összes termeiben farsangi tréfás felvonulásokkal egybekötött zártkörű tánc- estélvt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépődíj : Személyjegy 2 K, családjegy (3 személyre) 5 korona. Érdekes miniszteri rendelet. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, melyben a vasutasoknak és postásoknak eltiltotta, hogy hivataltársának bárki váltót girálhasson. A vasúti menetjegyek drágítása elmarad. Az államvasutak igazgatósága tudvalévőén előterjesztést tett á kereskedelmi miniszternek az államvasuti személyszállítás díjszabásának megváltoztatása, illetve a menet- és bérletjegyek árainak emelése iránt. Most arról értesülünk, hogy a kereskedelmi miniszter nem fogadta el a javaslatot úgy, hogy a menetjegyek tervezett drágitása elmarad. Ingyen könyv a házinyultenyósztésről. A Házinyuitenyésztők Országos Szövetsége, (Budapest, Csillaghegy) a házinyultenyésztés népszerűsítése érdekében minden érdeklődőnek ingyen küldi meg a most megjelent ismertetőjét a nyultenyésztésről, amelyből bárki annyira megismerheti ezt a hasznos gazdasági mellék ágazatot, hogy maga is bele foghat a jövedelmező tenyésztésbe. Ezt a kezdést is megkönnyíti a szövetség azzal, hogy jó tenyésztő anyag beszerzését közvetíti, sőt vagyontalanoknak ingyen is ad. A házinyulak vágását és gereznájuk gyűjtését a Szövetség Csillaghegyi telepén, valamint húsúk árusítását a Központi Vásárcsarnokban megkezdték; a termékek tehát bármely mennyiségben értékesíthetők. A lapok megrendelése A kúria érdekes és a közönséget is érdeklő Ítéletet hozott, amelyben kimondja, hogy mindenki aki huzamosabb ideig elfogadja a neki postán kézbesített lapot, annak árát inég akkor is meg kell fizetnie, ha : a lapot nem rendelte meg. Még érdekesebb az Ítélet ama kijelentése és megállapítása, hogy az ilyen perekben nem az adós lakhelyén levő bíróság az illetékes, hanem az, amely ott van, ahol a lapot készítik, vagy postára teszik. A poloskák alapos kiirtását petéivel együtt csakis Cimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Cimexinnel érinkező poloskák nyomban elpusztulnak; petéik pedig a Cimexin hatása í folytán nyomban kiszáradnak s többé ki nem í kelnek. — A Cimexin mindenütt használható, j szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; | nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható: Löohe- \ rer Gyula gyógyszertárában Bártfán és Boda Gyula füszerkereskedő urnái Nagybányán. Vidéki magyar a gőzfürdőben. A debreczeni gőzfürdőben törtéut: A reggeli órában gőzfürdőjegyet váltott egy ködmönös vidéki atyafi. A fürdőszolga az egyik emeleti kabinba tuszkolta be s mivel sok dolga volt, ott is hagyta. Jó késő délután eszébe jut a szolgának a paraszt atyafi s kérdezi a többitől, hogy mikor látták elmenni? Nem látta senki. Erre aztán felmegy a kabinhoz, kinyitja s ott látja az atyafit, ki ugyancsak szívja pipáját. — Mit csinál itt maga, hát még nem fürdött? — Én? Hiszen a gőzt várom már reggel óta, egye meg a fene, de nem akar jönni_ A vonatból kilökött kalauz. A múlt héten szerencsétlen halállal meghalt Erdős László kalauz a Debreczen—Budapesti vonalon. A harmadik osztályon több részeg munkás utazott s közöttük három jegy nélkül. A kalauz kérte tőlük a jegyet, mire azok a kalauzt a robogó vonatból kidobták. A kalauz azonnal meghalt. A csendőrség pedig a garázda utasokat elfogta. Hány lovat szabad befogni. A kereskedelemügyi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a kocsik után a saroglyához csak két állat (ló, vagy szarvasmarha köthető. A kocsi elé egymás melletti sorban legfeljebb 4 állatot szabad befogni, hogy az útnak ne nagy szélességét foglalják el és igy mások is közlekedhessenek. A kocsi elejére, egymás előtt kettesével és egyesével hat lovat, vagy más igavonó állatot akárhányat befoghat valaki. Modern mesék. — Irta: Kazár Emil. — A szamár és a rózsák. A szamár véletlenül egy kertbe tévedt, ahol remek szép rózsák virágoztak. Megállt egy rózsatő előtt és megbámulta a virágokat. »Ezek tehát azok a rózsák, amelyekért az emberek annyira lelkesülnek!«— szólott eltűnődve. Aztán letépte a legszebb rózsát és megette. — Nem volt érdemes letépni — szólott csalódottan — ettem már ennél jobbat is. A tudás köve. Egy tudományszomjas ember vándorútra kelt, hogy megtalálja a tudás kövét, azt a követ, amelyet már évszázadok óta keresnek tudósok és tudatlanok, bölcsek és bolondok. Ennek az embernek munkáját siker koronázta. A tudás köve az a kő volt, amelyen a bankjegyeket nyomták. Könyvbirálat. Egy újságíró, aki a szerkesztőségben beérkező könyvekről bírálatot irt és köteles volt bírálat után a könyveket visszaszolgáltatni, egy napon a következő levelet kapta a kiadójától: — Uraságodat tisztelettel felkérem, hogy az Önhöz érkező könyveket ne vágja fel, mert a felvágott példányokat az antiquariumban rosz- szabbul fizetik, mint a felvágatlanokat, amit különben Ön is tudhatna. Tisztelettel stb. A javulás utján. Egy fogházfelügyelő szabadon bocsátott egy rabot, aki háromévi fogházbüntetését szabályszerűen leülte. Közben beszédet intézett a szabaduló emberhez és lelkére kötötte, hogy odakint az életben jól viselje magát. Amikor a szép beszédet bevégezte, a fogoly csak tovább állt és várt. — Nos, mire vár? — kérdi a felügyelő. — Oh, jó uram, beszéljen csak tovább, mondá meghatottan a rab. — Mi okból beszéljek én tovább? Hiszen mindent megmondtam, amit jónak láttam. — Oh, jó uram, szólott reszkető hangon a szabaduló ember, három hónap óta nem ittam pálinkát. És önnek olyan kellemes, olyan vonzó — pálinkaszaga van! . . . Kiadótulajdonos: Nánásy István. 3764—1909. szám. Bükk tűzifa eladása kész állapotban az erdőn. A nagybányai m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó kapnikbányai m. kir. erdőgondnokságnak Krácsfalu határában , fekvő »C« gazd. oszt. 6 tag 5 erdőrészletében a »Szállás« nevű vágásában kitermelt és sarangokba rakott 6098 (hatezerkilencvennyolc) ürméter vegyes bükk tűzifa a nagybányai m. kir. főerdőhivatalná! 1910. évi január hó lő. napján d. e. 10 órakor tartandó zárt Írásbeli ajánlatokkal egybekötött nyilvános szóbeli árverésre bocsáttalik. Kikiáltási ár 9147 korona. Bánatpénz 1000 korona. Távirati és utóajánlatok el nem fogadtatnak. Az árverési általános és részletes feltételek a nagybányai m. kir. főerdőhivatal- nál és a kapnikbányai m. kir. erdőgondnokságnál 1910. január 1-től kezdődőleg megtekinthetők. Nagybánya, 1909. év december 13. M. kir. főerdőhivatal.
