Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-12-16 / 25. szám

Felsőbányái Hírlap mánus célokat pontosan végre is tudja hajtani. Emellett egyik óriási előnye, kitűnő fekvésén és modern pazar berendezésén kívül (pl. sok lakó­szobához, mindjárt mellette külön fürdőszoba) azok a valóban olcsón megszabott egységárak, melyekbe a kezelés, orvosi felügyelet, előirt gép- használat stb. stb., szóval minden, ami a gyó­gyuláshoz okvetlenül szükséges, benfoglaltatik. Az intézet igazgatója Jakab László dr, aki­nek felesége: Rácz Anna dr maga is kitűnő or­vos; a fzika-therapiaí osztály vezetője Arányi Zsigmond dr., herkuiesíürdöi fürdőorvos, a test- egyenesitö osztályt Milko Vilmos dr. főorvos ve­zeti, az intézet alorvosai: Lukács Pál dr. és Tausz Géza dr. Különfélék. Személyi birek. Dr. Bodnár György szat­mári tanfelügyelő hivatalos ügyben Felsőbányán járt. — Snébly Károly pénzügyi titkár adóügy­ben 2 napot ítt töltött. — Holéczy Gyula fő­mérnök nehány napig itt tartózkodott. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Jékly Vilma oki. kisdedóvónőt a nagy- almási áll. intézethez óvónővé nevezte ki. Közgyűlés. A r. t. városok polgármesterei országos egyesületének tanácsülésén és köz­gyűlésén f. hó 8-án és 9-én városunkból részt vett mint a tanács tagja, Farkas Jeuő polgár- mester. A diszebéden nagy sikert aratott fel­köszöntőjével, melyben a jelenvolt országgyű­lési képviselőket éltette s hangsúlyozta, hogy a városok orsz. képviselőinek összetartása és actioja föltétlenül keresztülvinné mindazt, amit a városok a törvényhozástól és a kormánytól kivánnak és várnak. A nagybányai vízvezeték forrásfoglalási mun­káinak megtekintésére f. hó 10-én Felsőbányára jött Farkas Kálmán íöldmivelésügyi miniszteri osztálytanácsos és Joó István kir. mérnök Bu­dapestről, az orsz. vízépítési igazgatóság kebe­léből. A Szinyay József ellenőrző mérnök ve­zetése alatt a Bründ-cég által készített munká­latok szépen haladnak és technikailag igen ér­dekesek, sok nehézséggel kell az építésnél megküzdeni. A nedves talaj, viz, rossz időjárás mind hátráltatják a munkálatokat, azért a fog­lalás folyik az összes forrásoknál s amig csak az idő engedi, dolgozni fognak. A miniszteri kiküldöttek megelégedéssel vették tudomásul az eddigi munkálatokat. Kitüntető választás. A r. t. városok pol­gármestereinek országos egyesülete f hó 9-én tartott gyűlésén Farkas Jenő polgármestert és Háder Ferenc pénztárnokot a gazdasági és pénz­ügyi, Stoll Béla ügyészt a jogügyi és dr Mol­itt már olyan egyoldalúan magyarázza min­denki, hogy a felső ruhák mind a vezető vál- laira vándorolnak, jóllehet a Guttin két bás­tyája úgy is eléggé ránehezedett már. A kis csapat itt egészen szétszóródik. Most látszik meg, ki a jó turista, ki győzi egyhuzamban to­vább lélegzettel. Egymást messziről lelkesítve egy utolsó megfeszített kis roham után fölgá- zoiunk a fenyöbokrok között a kazaikő-csucs- hoz, ismét találkozva, együtt örvendünk. Itt vagyunk hát a Guttin tetején! Fölöt­tünk a tündöklő kék ég, alattunk a zöld sző- nyeggel letakart sziklás hegy, körülöttünk a beláthatlan messzeség, a napfényben fürdő faj. Melyiket nézzük, merre fordítsuk tekinte­tünket, melyikbe engedjük bemerülni egész lelkünket, hol van a szépség, mely ehez fog­ható volna, ami itt szivünk, szerelmünk elé tárul ?! Kicsiny porszemek vagyunk mi ahhoz, hogy lelkünk azt mind befoghatná. — Látá­sunknak határt szab a gyarló szem, dicsőítő hangunkat elkapja a szél, saját fülünkkel sem halljuk azt. A képzeletre bizzuk magunkat egé­szen, mert amit érzékeinkkel felfoghatunk, az mind kicsinységünkre emlékeztet bennünket. Nem merünk eldicsekedni önmagunk előtt sem az ezer méteres levegő-oszloppal, melyet lábaink alatt hagytunk. — Mi az a végtelen­séghez képest, mely előtt látó érzékünk most meghunyászkodik. Hömpölyögve gurui át raj­tunk a szél, önkéntelenül odahuzódunk a szikla­fal tövébe s óránkra nézve számitgatjuk az fdőt, amit még itt fenn tölthetünk. Rátapad tekinte­tünk óránk perczmutatójára, mintha itt a ter­mészet nagy erői között emberi méltóságunk utolsó támaszát e kis remekműben látnánk, mely ujjunk nyomását 24 óra munkájára fel­dován Ferenc jegyzőt a sajtóügyi bizottságba egyhangúlag beválasztotta. Rákóczi estély. Szép és kedves estély folyt le városunkban folyó hó 5-én. A város bevál­totta azon határozatát, hogy minden évben ! ünnepet szentel a nagy Fejedelem emlékének. ; Az ünnep lélekemelő volt; vers, dal és komoly nagy eszmék a régi szép időkből egymást vál- I togatták. Díszes közönség gyűlt össze erre az ; alkalomra; azok, kiknek érzékük van a komo- í lyabb, nemes élvezetekhez, de azért sokan hiá­nyoztak a város intelligentiájából, mely pedig van olyan nagy, hogy egy termet egészen be- tölthet. A polgárságot hiába kerestük, nem von­zotta őket az a tudat, hogy nagy eszmé­kért lelkesülni mennyire szükséges társadalmi I különbség nélkül. Az estélyt Farkas Jenő pol­gármester nyitotta meg meleg szavakkal, ismer- | tette az estély historikumát s üdvözölte a diszes | közönséget. A programm első pontjaképen Révai Károly, a nagybányai Teleki-Társaság elnöke »Mikor Rákóczit temették« cimü saját költeményét olvasta fel. Révait már ismerős­ként üdvözölte a közönség, szép költeményei és egyéb írásai ismertek Felsőbányán; hazafias erőtől és lelkesedéstől lángoló gyönyörű köl­teménye csak öregbitette az ő irói hírnevét. Hatalmas taps zúgott fel az előadás nyomán. A költeményt tárcarovatunkban közöljük. Ez- ! után Ferenczy János szatmári hírlapíró és szer- j kesztő olvasta fel tanulmányát II. Rákóczi Fe- ! renc fejedelem külügyi politikájáról és gróf j Bercsényi Miklósról. A nagy tudással és az ok­nyomozó történész kutató elméjével megirt tanulmány nagybecsű és uj adatait állandó ér­deklődéssel hallgatta a közönség, kevésbé is- | mert oldaláról mutatta a nagy fejedelmet, kar- colatszerü képeiből megismerjük őt mint poli­tikust, katonát. Gróf Bercsényi versei és jó mondásai nagy derültséget keltettek. Az igazi katonát rajzolta meg velük a felolvasó. Az elő­adót zajosan megtapsolta a közönség. Ezután Révész Jánosné úrnő zongorakisérete mellett Révész János lelkész és lapszerkesztő énekelt régi magyar dalokat. 11 magyar dalt hallottunk a legrégibb időtől 1848-ig; mind gyöngye a hazafias dalköltészetnek, mind a szabadságról, vitézségről, hazaszeretetről zeng édes-bus, majd tomboló melódiákban. Már az összeválasztás is igen sikerült volt s ahogy azokat Révész János csengő szép hangjával teljes átérzéssel és hév­vel előadta, magával ragadott mindenkit. Min­den dal után felhangzott a lelkes taps s a mű­vészi élvezetért a végén Révészt megéljenezte a közönség. Révész Jánosné úrnő finom simuló játéka tette a sikert teljessé. A rendezőség ha­talmas csokorral fejezte ki köszönetét a vállal­kozó úrnőnek. Az estély után a közönség a osztva adja vissza nekünk. És büszkén nézzük a megállás nélkül forduló mutatót, melylyel olyan apró finom részecskére tudjuk fölosztani örömünket, bánatunkat, melyekkel sorsunk, éle­tünk kiszabott idejét telerakta. Hogy a rövid perczek miatt milyen rö­videk voltak tovaszállt örömeink, azon most nem bánkódunk, csak a mint a felhő mögé bujt nap megcsonkult fénye eszünkbe juttatja az alkonyatot, akkor vesszük észre, hogy e napi örömünk élvezésére, itt időzésünkre mi­lyen kevés időnk van már. A felhő alól átszürődő árnyékos világí­tásnál mélyedések tűnnek elő a szikla felszínén. Úgy látszik, mintha nyomok volnának ez apró horpadások; de a nagyobbakba már öklünk is belefér s amint jobban megnézzük, a horpadás a fenekéről a szikla tömegébe vezető kanyar­gós utakat, repedéseket: a végnélküli idők titkos óráját ismerjük fel a nagy természet e felséges játékában s az előbb még titokzatos horpadásokban megértjük a végtelenség hosszú perczeinek múlását, hallani véljük a levált sziklacsucsok örvénylő zuhanásában évezredek változásának óraütését. És mégis 1 kicsinységünk tudatában is mi­lyen jó itt lenni, ahol ha szemünket lehunyjuk is, érezzük, hogy itt van körülöttünk az Isten !... Sietve járjuk be térés síkjait a hegytető ; nek, végig jártatjuk szemünket újra meg újra | a messzeségen; kiállunk a csúcsra, mely ha ; jövünk, ha távozunk, messziről mutatja a szülő- | föld határát, messziről inti köszöntő, vagy bú­csúzó szavát. Most pedig, hogy itt állunk kor- ! szakos homlokán, a szülőföld integet, hívogat s csak határkövétől búcsúzunk. (Vége.) földszinti étterembe vonult s társasvacsora kö­vetkezett. A vacsora alatt több fölköszöntő hangzott el; Farkas Jenő, Ferenczy János, Ré­vész János, Magyar László köszöntötték föl egymást, a hölgyeket, a város közönségét stb. Vacsora után egy kis tánc is volt. A jókedv a késő éjjeli órákig tartotta össze a társaságot. Az estély bevétele 74 korona volt. Jegyeiket megváltották: Szőke Károly 3 K, Münnich Sándorné, Bay Károly 1 K 50 f. Felülfizettek: Szinyai József 3 K, Bradofka Frigyes és neje, Dr. Szokol Pál, Révész János és neje, Schlesin ger Ignácz és neje 2 K, Dr. Tóth Gábor, Gerő Gyula, Kilián Béla 1 K. Északkeleti Újság. E címen Nemestóthi Szabó Albert dr. felelős szerkesztésében uj po­litikai lap indult meg Nagykárolyban. Szerkesz­tők Suták István és Csáky Gusztáv. Román költők. Karácsonyra érdekes könyv fog megjelenni Simon Aurél misztótfalusi nyomdájában. Román költők műveinek leg­szebb virágait adja ki Révai Károly és Brán Lőrinc fordításában. A vaskos kötethez előszót dr Moldován Gergely kolozsvári egyetemi ta­nár irt. A csinosan kiállított kötet ára 2 korona, s kapható lesz Simon Aurélnál és Kovács Gyula nagybányai könyvkereskedőnél. Felhív­juk olvasóink szives figyelmét az érdekes könyvre. A poloskák alapos kiirtását petéivel együtt csakis Gimexin poloskairtóval eszközölhetjük, mert a Gimexinnel érinkező poloskák nyomban elpusztulnak; petéik pedig a Gimexin hatása folytán nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. — A Gimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomot vagy foltot nem hagy. Kapható: Locke­rer Gyula gyógyszertárában Bártfán és Boda Gyula füszerkereskedő urnái Nagybányán. íüi a legszebb karácsonyi ajándék? Ma már alig van lakás, ahol képek ne díszítenék a fa­lakat. Egy művészi olajfestmény vagy kréta­rajz a legszebb lakásdisz. Egy ilyen arczkép egyúttal a legszebb és legmaradandóbb kará­csonyi ajándék. A »Rafael« fényképészeti és festészeti műintézet, Budapest, VII., Rottenbiller- utcza 46. amellett, hogy a főváros legelső ilyen műintézete, még egyúttal feltűnően olcsó árak­kal tett szert népszerűségre. Rendelésnél ele­gendő egy fénykép beküldése. Krétarajzok 6 koronától, olajfestmények 10 koronától rendel­hetők. A hírneves müintézet olvasóinknak kész­séggel szolgál felvilágosítással és árjegyzékkel. Megbízható ügynökök mindenütt felvétetnek. Női kalapok alakítása és díszítése Felhívjuk a hölgyközönség figyelmét Friedrich Miksa női kalap-műtermére, Budapest, VI., Vörösmarty- utcza 73., ahol a legócskább női kalapok is a legújabb divat szerint igen jutányos árak mel­lett diszittetnek és alakíttatnak. Felvilágosítással készséggel szolgál. Anyakönyvi közlemények. Születtek: 1909. nov. 9 én Frink Vilmos és Nagy Mária szülők­től Erzsébet; nov. 16-án Galkó István és Sramkó Ilona szülőktől Terézia; nov. 17-én Dákher Mihály és Feldman Erzsébet szülőktől Jolán, Borbála; nov. 16-án Kuhajda Mária varróleány­tól halvaszületett fiú; nov. 16 án MárjásIstván és Márjás Mária szülőktől Gábor; nov. 20-án Márjás Gábor és Prokáj Mária szülőktől Cze- czilia; nov. 23-án Silai Klárától János; nov. 28-án Kerekes Demeter és Naszódi Mária szü­lőktől András ; nov. 24-én Frink József és Kor- láth Rozália szülőktől Ferencz, Béla; nov. 27-én Szilágyi János és Pap Katalin szülőktől János ; nov. 29-én Dannenberg Jenő és Grün Róza szülőktől Izidor; nov. 27-én Filep Sándor és Pelládi Róza szülőktől Dezső; nov. 29-én Va- szita Ignácz és Kandó Lina szülőktől Erzsébet; decz. 2-án Goldstein Mendel és Wieder Matild szülőktől Margit; nov. 30-án Dächer Ferencz és Belon Mária Ferencz; decz. 4-én Farkas Zsigmond és Pap Petronella szülőktől Sándor; decz. 8-án Marosán Máriától Katalin; decz. 10-én Habina Antal és Nászodi Mária szülőktől Éva; decz. 11 én Csula Erzsébettől Viktoria. Meghaltak: 1909. nov. 5 én Erdélyi Sán­dor, ny. körjegyző 75 éves, ref.; nov. 5-én Zaváczki Márton, ny. bányász 54 éves, r. kath.; nov. 8-án Matkó Mária, tanuló 9 éves, ref.; nov. 22. Rusiczki Mária csecsemő 2 hónapos, r. kath.; nov. 25-én Silay Mihály bányász 48 éves, ref.; december 11-én Habina Éva csecsemő, rkath 1 napos. Házasságot kötöttek: 1909. nov. 14. Zsig­mond Ferenc, 23 éves bányász, Szaszarán Ka­talin 21 éves hajadonnal; nov. 14. Horzsa Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom