Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-12-02 / 24. szám
Az augusztus 29-én tartott rendkívüli közgyűlés egyhangúlag követelte Bay Károly be perelését. A bíróság, jóllehet a vádlott nem tagadta el sem Isten szidalmazását, sem egyéb illetlen, sértő kifejezéseit, azon cimen, hogy mint rendőrkapitány a rendfentartás végett ment az egyletbe és személyeket nem sértett meg, a vádlottat felmentette. Tárgyalás alatt azonban újból meggyalázta a legényegyletet. Azt mondotta, hogy tagjai »a város söpredéke« és a járásbiró ama kérdésére, vannak-e a legényegyletnek a polgárok közzül is tagjai, azt felelte, hogy »van egy nehány, de azok is a polgárság züllöttjei.« A városi tisztviselők közül, mondotta senki sem tagja. Bay Károlynak emez állítása valótlan. Mert a város igentisztelt polgármestere ez évben lépett be az alapitó tagok sorába, a városi főorvos, pénztárnok és a takarék pénztárnoka pártoló tagok. Hogy azok a kir. bányaaltisztek bányagazdák, tanítók, és iparosok, akik nagy számmal tagjai az egyletnek, a város »züllöttjei« és a többi bányász tagok pedig»a nép söpredéke«-e és nem adófizető, becsületes polgárok, azt majd az alispán ur és a törvényszék fogják megállapítani. A tagok ugyanis memorandumot terjesztenek fel az alispánhoz, aláírják mind a 128-an polgári állásuk feltüntetésével, amelyből kitűnik, hogy ők adófizető, tisztességes polgárok és nem »züllöttek« sem »söpredék nép.« Sokan kérdezősködtek ügyünk után e városban és valamennyien egészen természetesnek találták, hogy az ítéletet megfellebbeztük, mindenki megütközött azon, hogy egy társaskört, egyletet minden ok nélkül, teljesen önkényesen megsérthet valaki, olyan egyletet, amelynek 128 tagja van, köztük városi tisztviselők, kincstári altisztek tanítók és iparosok. Erősen reméljük, hogy az alispán ur meg fogja vizsgálni az ügyet, első sorban azt, volt-e augusztus 22-én rendzavarás, amely miatt a rendőrkapitánynak bele kellett avatkozni, vagy pedig visszaélt hatalmával? Másodszor van-e egyáltalában joga a rendőrkapitánynak önkényesen meghatározni, meddig maradhatnak fent a tagok akár a kaszinóban, akár a legényegyletben? Mert a járásbiró előtt azt hangoztatta, hogy ezentúl 10 óráig sem fogja megengedni az egyletben az időzést. Önkényességét az is mutatja, hogy a táncmulatsági engedélyt, amelyet két koronáért köteles kiadni májusban hat koronáért adta ki, szept 5-ikéx‘e rendezett táncmulatságot pedig még hat koronáért sem akarta engedélyezni, csak miután a polgármester úr közbelépett, engedélyezte két koronáért. Miért engedélyezte májusban hat koronáért, talán nem jótékonycélra rendeztük bálunkat? Igaz, azt mondotta a járásbiró előtt, hogy a szinielőadás jövedelmét megittuk. Valótlan. Két kis hordó sört kaptak a szereplők és szüleik (28 kor.). Honnan gyűjtöttünk volna akkor kifestésre, vakolásra, bebútorozásra, villanybevezetésre 1100 koronát? Harmadszor megfogja az alispán ur állapítani, szabad e a rendőrkapitánynak, bár rendőr- kapitány, több mint száz adófizető polgárt »züllöttnek«, »söpredéknek« nevezni? Közzétettem a legényegylet ezen ügyét, hogy ítélje meg Felsőbánya és a vidék közönsége vájjon az a legényegylet, amelyet egy éve a társadalom javára lelkiismeretesen, sok fáradsággal igyekeztem vezetni, megérdemlette-e Bay Károlynak sértéseit. A katli. legényegylet e. i. elnöke. Különfélék. Személyi hir. Mangu Béla vármegyei tb. főjegyző nehány napot hivatalos ügyben városunkban töltött. Uj Ügyvéd. Dr. Nyisztor Aurél ügyvéd Nagybányán telepedett le és ott kezd ügyvédi gyakorlatot. Jubileum. Kacsó Károly nagykárolyi műszaki tanácsos múlt hó 27-én ülte hivataloskodásának 30 éves évfordulóját. Tiszteletére Nagykárolyban fényes bankett volt a »Magyar Király«-ban, hol tisztelői és barátai a legmelegebben ünnepelték az érdemes férfiút. Közigazgatási bejárás A nagybánya— magyarláposi közigazgatási bejárása november hó 29-én kezdődött Felsőbányán a városháza tanácstermében. A hivatalos eljárásban részt vettek: dr. Adum Géza miniszteri titkár, a ke - reskedelemügyi m. kir. minisztérium képviseletében; Bene György vasu'i és hajózási főFelsőb Anyái Hírlap felügyelő; Garády Sándor felügyelő, Straner I Kamillo mérnök, Halluby Arthur min. hivatalnok Budapestről; dr. Bacsinszky Vladimir üzletvezető helyettes; Eckstein Márk máv. felügyelő; Bacsó Pál máv. felügyelő; Zverdely Andor kultúrmérnök; Debrecenből; Péchy István vármegyei főjegyző; Kacsó Károly műszaki tanácsos Nagykárolyból; Weisz Lajos főbányatanácsos, Kiss Béla főmérnök, Mada- rassy László szolgabiró Nagybányáról; dr. Makray Mihály polgármester, Farkas Jenő polgármester; Münnich Sándor tanácsos; Thaisz Hannis cs. és kir. főhadnagy; Hollós Oszkár h. vasúti igazgató; Czinner Imre és Mandel Ignác vállalkozó mérnökök Weisz Jenő bajfalusi, Eperjessy Mihály giródtótfalusi, Gabányi Nándor szakállasdombói körjegyzők és a községi bírák. A kiküldött bizottsági tagok Kacsó Károly vármegyei megbízott, műszaki tanácsos indítványára, javaslatba hozták a tárgyalásról fölvett jegyzőkönyvben, hogy a nagymélt. m. kir. Kereskedelemügyi Minister ur rendelje el a vasúti tervnek oly módon való elkészítését, hogy az uj vasút ne Giród- tóífaluból induljon ki, hanem jöjjön be a felsőbányái állomásra s innen induljon tovább Magyarlápos felé. Az indítványhoz a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség képviseletében Garády Sándor felügyelő, Szatmárvármegye képviseletében Péchy István főjegyző, továbbá az engedményesek, u. m. Nagybánya város képviseletében dr. Makray Mihály polgármester, és Hollós Jakab képviseletében Hollós Oszkár vasúti igazgató is hozzájárultak. Természetes, hogy az uj tervezetnek költségeit, melyet a Mandel és Révész cég készít, Felsőbánya városnak kell viselni s ezt az összeget, 3500 koronát — a város képviselőtestületi közgyűlése meg is szavazta. A bizottság a szatmárvár- megyi hatósági kiküldötteket kivéve másnap K.-Monostorra utazott a bejárás folytatása végett. A városra nézve feltétlenül szükséges, hogy a vasút a mostani állomáson keresztül haladjon, amit a tervezet szerint a nyiresi őrháztól kiinduló, a sörházat s vásárteret érintő kanyarodással ér el, úgy hogy a vasút az állomás Felső- ! bánya felé eső oldaláról fog bejárni s a nyiresi j domboldalon tovább haladni. Rákóczi-estély. Folyó hó 5-én lesz Felsőbányán a téli évad első estélye. A műsor értékes j és vonzó s remélhető, hogy a közönség a hosszú szünet uián nagy érdeklődést fog mutatni az estély iránt, melyre idegen városokból jövő vendégek készséggel fogadták el a rendezőség meghívását. A meghívó a következő: Van szerencsénk kívül czimzettet és családját az 1909. december hó 5-én (vasárnap) Felsőbányán, a városi vendéglő nagytermében tartandó Rákóczi- estélyre meghívni. A rendező bizottság: Farkas Jenő elnök, Pap Márton pénztárnok, Münnich Sándor eilenőr, dr. Moldován Ferenc jegyző. Helyárak: I. rendű ülőhely 1 K 50 f, II. rendű ülőhely 1 K, állóhely és gyermekjegy 50 f. Az estély kezdete, pontban fél 8 órakor. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A tiszta jövedelem egy Rákóczi-serleg beszerzésére fordittatik. Jegyek előre válthatók Hámori Nándor urnái. Műsor: 1. Költemény. Irta s előadja: Révay Károly ur. 2. Dalok. Előadja Révész Jánosné őnagysága zongorakisérete mellett Révész János ur. a) Dalok az őshazából. Gyűjtötte Gselingerián Jakab, átírta Szabados Béla. Fia vagyok Aszlán bégnek és Pajtáskám gyere kettecskén. b) Tinódi Sebestyén történelmi dalai. Megfejtette Mátray Gábor. Szolimán császár diadala Kaszul basával (1546) Enyingi Török János vitézsége. (1553.) c) Rákóczi dalok Rákóczi Sámuel. (1664.) »Hej Rákóczi, Bercsényi« harmadik verziója. (1708.) Balogh Ádám nótája. (1709 ) Szaladj kurucz, jő a német. (1707.) d) Verbunkos nóta. (1810.) Kossuth Lajos azt üzente. (1848.) »Jön Kossuth, jön«. (1850.) A székelyek. Petőfinek 1849-ben Karánsebesen irt dala. Zenéjét szerzé Langer Viktor. 3. II. Rákóczi Ferencz fejedelem külügyi politikájáról és gróf Bercsényi Miklósról. Irta és felolvassa: Ferenczy János ur. Templomszentelés. Nagybányán a díszes gör. kath. templomot november hó 21-én szentelte fel Fábián Péter szamosujvári kanonok. A fényes egyházi ünnepen mintegy 26 lelkész vett részt az egész kornyékről, azonkivül a hívők ezrei, kik boldog áhítattal szemlélték a gyönyörű istenházát. Brebán Sándor adminisztrátor fényes ebédet adott, melyen a vidéki vendégeken kívül ott volt Nagybánya előkelő társadalma. A templom felépülésének érdeme a Brebán Sándoré, ki lankadatlan buzgalommal küzdött, mig fáradozását a legfényesebb siker koronázta. Karácsonyi vásár. A nagybányai jótékony nöegylet már harmadszor rendez karácsonyi vásárt, melyből igen szép összegek gyűlnek össze a nyomor és szükölködés enyhítésére. Az idén december 11., 12. és 13-án tartják a vásárt a nagybányai kaszinó termeiben. A női kézügyesség minden remeke, azonkivül játékok egész kiállításba vannak foglalva, melyekből bárki karácsonyi ajándékait övéi számára kiválaszthatja. A rendkívüli Ízléssel és gonddal készített tárgyak mérsékelt áron cs nagy választékban kaphatók. A Kossuth-ünnep Városunk a Kossuth- üanepen, mely múlt csütörtökön zajlott le a fővárosban, sajnos, nem volt képviselve. Ennek oka az, hogy a rendezőség, úgy látszik, megfeledkezett Felsőbányáról s a meghívót csak a legutolsó percekben tette postára. A meghívó az ünnep előtti nap délelőtt érkezett meg s igy fizikai ideje sem volt a városnak arra, hogy magát az ünnepélyen képviseltesse, vagy hogy a mauzóleumra koszorút küldjön. Nyilttér.*) XSAi még nem járatja okvetlen fizesse elő január hó elsejével a legjobb magyar napilapot: „ÁZ UJSÁG“-ot. Megrendelő cim: Kiadótulajdonos: Nánásy István. 3538-1909. sz. A nagybányai m. kir. főerdőhivatal a láposbányai m. kir. erdőgondnokságnak „C“ g. o. I. v. s. (bozintai erdő) 1. tag 2. 3—3. tag 9. 10. erdőrészletben tisztázó, 2 tag 47. erdőrészletben főhasználat utján összesen 525 kát. hold területen álló 1909—1910 év téli hónapjaiban kihasználható és mintegy 895 m3 haszonfát, 759 m3 hasáb-, 120 ürm3 drong tűzifát tartalmazó 1185 drb tölgyfa példány 26563 K 50 f. kikiáltási ár mellett 1909. évi december hó 16-ánd. e. 10 órakor a nagybányai m. kir. főerdőhivatal hivatalos helyiségében, zárt Írásbeli ajánlatok utján nyilvános versenytárgyalás mellett eladatik Bánatpénz 1500 korona. Az ajánlatot magában foglaló borítékra világosan kiteendő, melyik csoportra tétetik ajánlat. Távirati és utó-ajánlatok el nem fogadtatnak. Az árverési általános és részletes feltételek a nagybányai m. kir. főerdő- hivatalnál megszerezhetők. Az erdőrészletek távolsága a legközelebbi vasúti állomástól, buság—misztót- falusi állomástól 555 km. Nagybányán, 1909. november 18. M. kir. főerdőhivatal.
