Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-11 / 3. szám

Felsőbányái Hirla ? progresszivitás felé halad, a létminimumot megállapítja, tetszik nekünk, hogy a kül­földön huzamosabban tartózkodó adóját háromszorosra emeli, ezenfelül a nem al- truiztikus alapon álló közkereseti és rész­vénytársaságok adójának kirovásánál és tegyük hozzá, igazságos mértéket tart. Remélni, lehet, hogy a tárgyalások során az adóköteles jövedelem tételesen meg fog határoztatni és igy a tényleg be nem folyó jövedelem nem fog megadóz­tatni, — ami szerfölött igazságtalan lenne. Azt hisszük, világosabb szövegezést nye­rünk az adókipuhatolás rendszerénél s a névtelen feljelentések teljesen nogligáltat- nak. Könnyíteni fognak a több gyermek­kel birő családapák adóterhein és rekom­penzálni fogják a községeket, amiért az állami adókat beszedi. Úgy látszik az egyenlő teherviselés elve mégis eleven valóság lesz s az adó- mentességek kedvezményei, valamint az adó nem fizetés sok szédelgései végre megszűnnek. Egyébként pedig valljuk azt, hogy a legjobb adótörvény igazságosan és becsü­letesen csak akkor megy át az életbe, ha az adókivetés minden funkciónáriusát az az akarat hatja át, hogy az államnak egyet­len polgára se viseljen nagyobb terhet, mint amennyi évi jövedelmet kereseti vi­szonyai szerint megbir s ha az adó az évi jövedelem szerint igazodik. Városi közgyűlés. Folyó hó 3-án tartotta a városi képviselő- testület második rendkívüli közgyűlését. A tárgysorozat mind a 6. pontját a közgyűlés egyhangú határozattal intézte el. Részletes tudósítás a következő: Polgármester a tárgysorozat előtt felol­vastatta Hartig Sándor kereskedelemügyi mi­niszteri tanácsos levelét, melyben meleg szavak­kal köszöni meg azt a figyelmet, hogy köz­gyűlés a Felsőbánya-mármarosi állami utón a Il-ik utkaparó házat nevéről nevezte el. Lel­kesedéssel emlékszik meg Felsőbánya szépsé­geiről s a város bármely ügyében támogatását készségesen felajánlja. 1. A városi »Korona« vendéglő kibérlé­sére egyedül Rumpold Gyula nagybányai ven­hivatalt. de mégis . . . Most kiesett a talpam alól a föld. ügy van urak. — Eh! — kiáltott föl az egyik. — ügy él itt az ember, mint kukacz a földben. Azt hiszi, hogy ott az élet. Nem ismeri a napot! — Visszajövök, — mondotta Gergely s gon­dolkodva maga elé nézett. — Még ma megkérem az igazgatóságot. — Elment az esze! De Gergely ur! — szóltak hozzá több felől, de Gergely hadonászott s hevesen folytatta : — Dehogy ment el az eszem! Megjött! Gondolkoztam, de már elég volt. A legtöbb em­ber főbe lőhetné magát, ha gondolkoznék. Maguk utálják a hivatalt! Elakarnak menni? Tessék! Tegyék meg! Szabadok! Senkit se tartanak visz- sza! Tudják merre van az igazgatóság, csak szólni kell! S végignézett a hivatalnokokon, akik megü- tődve álltak egy csomóban, vállat vonlak, egyik, másik morgott valamit. A Gergely arca földe­rült. Szivartárcát húzott elő a zsebéből a hiva­talnokok felé tartotta s szelíden mondotta: — Bolond beszéd urak. Parancsoljanak! Cyujtsanak rá! Nos hát ki ül a helyemen ? . . . Nini, uj térkép a falon ? Az óra is más helyen. Az ajtó hirtelen kinyílt s egy hamvas arcú fiatalember lépett be. Zavartan állt meg a cso­port előtt, kalapját forgatta a kezében, körülné­zett, majd fiatalos ügyetlenséggel hajolt meg a hivatalnokok előtt. — Az uj gyakornok vagyok, kérem szépen . . . Bartos Benő ... Az igazgató ur ide utasí­tott, hogy itt foglaljam el a helyemet, ebben az osztályban. . . déglős jelentkezett, ki 2000 korona évi bért Ígért. Közgyűlés az ajánlatot elfogadta és 6 évre 2000 korona évi bér és a mellékjárulékok fizetése mellett a vendéglőt és szállodát bérbe adta. A szállodát ujjonnan a bérlő rendezi be. 2. Serbán László és társa földvételi ügyé­ben az ajánlat fölött határozatot nem hozott a közgyűlés, mert előbb fölszólítja az eladandó ingatlan 17 szomszéd tulajdonosát, nem-é kí­vánnak az ingatlanból, mely fel lenne parcel­lázva — vásárolni. Azon eljárás mellett a szom­széd birtokosok kiegészíthetnék birtokaikat, to­vábbá a város az eladáskor szerződik az egyes tulajdonosokkal, a városi fakiszállitás törésére nézve most a város az arra fekvő erdőrészből egyes magántulajdonosok birtokán keresztül lesz kénytelen szállítani. 3. A Kereszt, Komócsy és Lánczky-utcák lakóinak kérelmére közgyűlés elhatározta, hogy tanács még ez évben amennyire a pénzügyi viszonyok engedik, a vízvezetéket a Brezóczki- féle házig, esetleg a Kapnik-utcáig felvezesse azon kikötéssel, hogy a földmunkát az érde­kelt háztulajdonosok teljesitik vagy teljesittetik. 4. Brettschneider Béla fizetési és lakpénz pótléka tárgyában közgyűlés kimondotta, hogy a folyó évre a tisztviselőknek engedélyezett pótlékokban nevezettet nem részesíti, mert fel lévén függesztve, nem működik és a közgyű­lés a pótlékot a tisztviselők activ szolgálatának honorálása, munkásságuk elismerése céljából adta meg. 5. A kolozsvári »Vakokat gyámolitó inté­zet« segély iránti kérelmét közgyűlés ezidő- szerint nem teljesíthette, mert a város pénztára a folyó évre nagyon igénybe van véve. 6. A nyugdíjas özvegyek fasegély iránti kérvényére közgyűlés a múlt évi határozatát most is fenntartotta, mely szerint a nyugdíj- szabályzat értelmében az elhalt városi tisztvi­selők özvegyeinek a nyugdíjon kívül semmi más segítségre igényük nincsen. Mindazonáltal kimondotta közgyűlés, ha valamely városi nyug­díjas, vagy annak özvegye olyan anyagi hely­zetbe kerül, hogy a segélyre rászorul, ezen esetben külön kérvényben, mint városi lakó segélyért folyamodhat a városhoz. A nyugdíj- szabályzat ezen értelemben lesz kibővítve s jóváhagyás végett felterjesztve. Különfélék. Személyi hírek. Búzás Elemér nagyváradi kir. főmérnök hivatalos ügyben városunkban tar­tózkodott. Holéczy Gyula kir. főmérnök 2 heti szabadságáról visszaérkezett. Áthelyezés. Ráth Ferenez bányaesküdtet a a m. kir. pénzügyminiszter Zalatnára helyezte át. Gergely a fiatalember vállára tette a kezét, a szemébe nézett s úgy kérdezte tőle: — Hivatalnok akar lenni fiatal barátom? — Igen kérem, — szólt ez félénken s ide- oda ugrált a szeme. — Nagyon fiatal még, — folytatta Gergely. — Nincs valamire hajlama ? Nincsenek vágyai ? A gyakornok egészen megzavarodott. Meg­ijedt. a kérdésektől s zavartan hebegte : — Az igazgató ur azt mondotta, hogy leg­szívesebben vesz föl a sok ajánlkozó közül . . . mert százan is ajánlkoztak kérem szépen . . . meg hogy jeles bizonyítványaim is voltak . . . azt hiszem, hogy meg fogok felelni . .. igyekezni fogok kérem szépen. — Jó, jó. De hogy akar-e, szeret-e hiva­talnok lenni ? Napról-napra bejönni ? Ugyanazt a munkát végezni, napról-napra — egész életében. Pillanatnyi csend lett. Mindenki hallgatott. Künn sugárzott a déli nap, de az élet fényét fölfogta az egymásra torlódó háztömegek szo­rongó árnyéka. Az égnek csak egy parányi foltja, — mint egy tiszta szem sugaras tekintete, — csil­logott át a szürke falak között. A gyakornok a földre nézett. Halkan, bá­tortalanul törte meg a csöndet; — Ha az ember elvégzi az iskoláit, hiva­talba akar jutni. Az anyám is annyira örült, hogy hivatalhoz jutok, hogy egy kis pénzt ke­resek — sirt örömében kérem szépen. A hivatalnokok egyszerre megmozdultak. Az egyik Gergelyhez fordult s hevesen kiáltotta: — No hát tessék elmenni! Mindenki szabad! De hát mikor az egész világ megbolondult! Mikor mind be akar jönni! Kimenni egy se! Kinevezés. Dr. Nagy Gábor ügyvéd a »Nagy­bányai Hírlap« szerkesztője tartalékos hadnagy- gyá kineveztetett. Takarékpénztári közgyűlés. A Felsőbányái takarékpénztár részvénytársaság f. hó 7-én tar­totta XVIII-ik rendes évi közgyűlését. Az igaz­gatóság és felügyelő bizottság jelentéseit tudo­másul vették. Oblatek Béla igazgatósági tag in­dítványát, hogy a részvényeknek nem névértéke, hanem forgalmi értékének megfelelő legalább 5°/0-os osztalék adassék elfogadták. A lemondott igazgatóságot és felügyelő bizottságot újból meg­választották. Az üres igazgatósági tagsági állásra Róth Salamont választották meg. A szökőkut-alap- nak 160 K-ról 200 K-ra való kiegészítésére irányuló indítványát Stoll Bélának elfogadták. Farkas Jenő igazgató délben fényes ebédet adott, melyen 15-en vettek részt. Nagy Lajos a házi asszonyt, Stoll Béla a házi urat, Farkas Jenő a vendégeket él­tette. A társaság a késő délutáni órákig vidám kedvben volt együtt. Kanyarójárvány. A kanyaró betegség a múlt héten járványszerüen lépett fel és a róm. kath. leányiskola és zárdában harapózott el. Négy nap alatt 19 járványos megbetegedést jelentettek be az orvosok s ennek alapján az alispán a róm. kath. leányiskola bezárását bizonytalan időre sürgönyileg elrendelte. A járvány szünőfélben van, amennyiben 4-ike óta 4 megbetegedés tör­tént. A betegség enyhe lefolyású, haláleset nem történt. A polgári kör bálja szombatról f. hó 13-ára lett elhalasztva, mert a villany világítás nem in­dult meg és igy a vendéglői nagyterem nem volt használható. A Ganztársaság vezető mérnöke határozott ígéretet tett, hogy péntekre az üzem megkezdődik s igy szombaton a Polgári kör avatja fel a villamfényben izzó uj dísztermet. HÓ. Mikor már azt hittük, hogy vége felé járunk a zord télnek, napokon át olyan havazás zudult a vidékre, mely a két év előtti telet is felülmúlta. A havazással hideg napok jöttek. Az utezán való járás nagyon nehéz, mert a járdák nincsenek letakaritva. Az utcákat hatalmas hó­falak szegélyezik. A hegyek között 2, némely helyen 2 5 méteres hó esett. A vonatok óriási késésekkel indultak és érkeztek, egyik-másik csatlakozás teljesen kimaradt. Még a Petrusánné- féle express is három napon át megszüntette a világforgalom lebonyolítását. Aggodalommal gon­dolunk egy hirtelen olvadásra vagy nagy eső­zésre, mely a sik vidéken rengeteg károkat okozhat. Meghívó a Teleki Társaság 1909. évi feb­ruár hó 14-én vasárnap d. e. 11 órakor a vá­rosháza közgyűlési termében tartandó HL fel­olvasó ülésére. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Stella Sándor r. tag: Elbeszélés. 3. Dr Sziklai Dezső r. tag: Értekezés. 4. Fliesz Henrik r. tag: Elbeszélés. 5. Révai Károly r. tag : Költemények. Vendégeket szívesen látunk. Nagybánya, 1909. február hó 7-én. Révai Károly elnök. Fliesz Henrik titkár. Táncmulatságok. Február 20-án a Magyar Bányász- és Kohász-altisztek táncestélye a »Korona« nagytermében. — Febr. 21-én a kincs­tári bányász-zenekar táncvigalma a »Korona« kistermében. Az epilepszia (nyavalyatörés) gyógyítása. A világ legkiválóbb orvosai szüntelenül fára­doznak és kutatnak újabb és újabb gyógymó­dok után az emberiségre súlyos átokként nehe­zedő betegségek ellen. E betegségek talán leg- borzalmasabbika az epilepszia. E bajban szen­vedőknek vigaszul szolgálhat azon értesülésünk, mely szerint egy magyar orvos e betegség ellen uj és hatékony módszert, — amely már külföl­dön is méltó elismerésben részesült, — alkalmaz gyógysikerrel. Ez orvos a Budapesten, Nagy- korona-utcza 18. szám alatt lakó dr. Szabó B. Sándor, ki készséggel nyújt felvilágosítást mind­azoknak, kik gyógyító módszere segélyével e súlyos bajtól szabadulni óhajtanak. Kegyes adomány. Dr. Szmik Gyula nagy­ági kincstári főorvos ur újabban 100 koronát küldött hozzánk a felsőbányái ref. egyház ja­vára, ennek erősítésére felejthetetlen szülei, neje s testvérei emlékére. Ezzel mintegy 500 koro­nát tesz ki nevezett nemeslelkü, felvilágosodott gondolkozásu jóltevőnk szives adománya. Száll­jon reá az Ég minden áldása! Fogadja hálás köszönetünket. Felsőbánya, 1909. február 9. Nagy Lajos ref. lelkész. A városi muzeum fejlődése. A városi mú­zeum ismét egy nagy lépéssel haladt előre. Négy hatalmas és díszes szekrényt rendelt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom