Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1909-07-01 / 13. szám

Felsőbányái Hírlap érzése legjobban megnyilvánul az állandó érdek­lődésben és a gyakori telt házakban. Felső­bányán ilyen szinpártolásra még nem volt eset és a derék, ügyes társulat törekvő munkájának ez a legszebb, minden dicséretnél értékesebb elismerése. A társulat az előadások sorozatát folyó hó 19 én a »Varázskeringő«-vei kezdte meg. Ez az édes zenéjü, közismert operett épen al­kalmas volt hangulatcsinálásra. Az előadás jó volt, kiemeljük S. Serényi Valért, a vágyakozó Helena szerepében, Szalma Tercsit mint Fran czit, Kornai Rezsőt Lothár szerepében és Pécsit, az önérzetes férjet. Kedves volt Galambos Ju­liska, ki Ürményi helyett ugrott be hozzá nem illő szerepébe. Junius 20-án a »Kis Baba« ment s bohó­zat lévén és vasárnap is lévén, telt házat szer­zett a társulatnak. A darabról nincs sok mon­dani való, fővárosi nyári színházi darab, evvel minden meg van magyarázva. Józsa és Józsáné (Patrontás és Berta) Urményi (ügynök) kitünően alakítottak ; a többi szereplők is jók voltak. 22- én »Aranyvirág«-ot adták. Szalma Tercsi és Pécsi, Serényi Valér és Halmi nagyon jól összejátszottak főszerepeikben. Ürményi az összes szerepében nagy sikert aratott. Az előadás pre­cíz volt és tetszett. 23- án játszották »A primadonna« cimü bohózatot. A darab bár elég »nyári« többet ér mint a Kis Baba. A főszereplőkön kívül kiemel­jük Somlay Gyulát, (Kocsári János) ki nagyon jól alakított. 24- én a »Vig özvegy«-et láttuk. Halminé és Pécsi talán ebben a darabban voltak leg­kedvesebbek. A tapsokban még osztozott Kor­nai Rezső (Megus) Az előadás jól sikerült. 26- án ment Bródi Sándor életképe »A tanítónő.« A darab felől elterjedt közismert bél­és külföldi kritikák a közönséget a legnagyobb érdeklődésre hangolták és zsúfolt ház nézte végig a túlzásai dacára is értékes darabot. Az előadásban a babér S. Serényi Valéré (tanítónő), ki nagyszerűen játszotta nehéz sze­repét művészi átérzéssel, drámai erővel. Külön­ben az összes szereplők olyan színvonalon ját­szottak, hogy a közönség legnagyobb elisme­rését érdemelték ki. A legjobb előadás volt, amit eddig a társulattól láttunk. 27- én délután zóna-előadás volt. »Tün­dér álom« került színre. Zóna-előadás, gyer­mek és serdülő közönség, vasárnapi hangulat megnyirbáló sietség: ez volt a karaktere a délutáni előadásnak. Este ismét »nyári« előadás volt. A »Vigé- cek«-et adták, állandóan nagy derültségben tartva a közönséget. Ez a bohózat ismét jobb a Primadonnánál, mert tipusai befejezett egé­szek s a Vigécek megszemélyesítői is: Kornai, Pécsi, Józsa és Fekete befejezett, tökéletes ala­kokat produkáltak. A többi szereplők is sike­resen oldották feladatukat. 28- án Pécsi László jutalomjátékát »Nebáncs virág«-ot játszották bérletszünetben, de azéit telt ház előtt. A darabot ismeri mindenki. Jól ment, bár egy-egy dalt hiába vártunk. Pécsit és Halmi Tercsit ismét dédelgette a közönség, Józsáné pompás alakítást csinált, Józsa, Kornai, Ürményi jók voltak, de többször csak az álló­helynek játszottak. 29- én »Gül Baba« került színre. A szín­ház ismét tele volt s szinte elviselhetetlen me­legben nézte végig a közönség a saison leg­gyengébb előadását. A díszletek szépek voltak. Szalma T., Serényi, Halmi jól játszottak, de a komikusok elrontottak minden hatást az értel­metlenül tapsoló, nevető s alsó komikumra éhes karzattal, mert a legfinomabb részek a nevetés és tapsban semmivé váltak. Ma S. Serényi Valér jutalomjátéka »Az Ördög« jön. A közönség érdeklődése nagy az előadás iránt. Előkészületen vannak: Csókkirály, Naf- talin, Mi'Iiárdos kisasszony, Tatárjárás. Dr. M. F. Különfélék. Személyi hírek. Farkas Jenő polgármester a vármegyei közgyűlésre elutazóit. — Kárpáthy Endre nyug. igazgató lapunk munkatársa csa­ládjával- hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. Kinevezés. A pénzügyminiszter Baumerth Károly m. kir. bányatanácsost címének és jel­legének fenntartása mellett a petrozsényi állami köszénbányák főfelügyelőjévé nevezte ki — A mennyire örülünk a legméltóbb embert ért kitüntetésnek, annyira fájlaljuk városunk köz- tiszteletben és közszeretetben álló díszpolgá­rának eltávozását. Mint a bányahivatal főnöke, a városi képviselőtestület tagja, a városnak valóságos műszaki tanácsosa, és mint társadalmi ember pótolhatlan űrt hagy maga után. Távo­zásával elvesztünk egy végtelenül kedves, mű­velt, vendégszerető családot, melynek körében igen sok kellemes órát töltöttek el tisztelői és barátai. Isten hozzádot most még nem mondunk, mert még a jövő hó végéig a mienknek mond­hatjuk. Kinevezések. A pénzügyminiszter Schmidt Lajos főmérnököt a 2-ik fiz. fokozatba főmér­nökké, Palmer Arthur magángépészmérnököt főmérnökké, Schmidt Jenő bányamérnököt a 3-ik fiz. fokozatba mérnökké, Nickmann Richárd segédmérnököt mérnökké nevezte ki, Faiussy Árpád Szatmárvármegye és Szatmár szab. kir. város főispánja, a beállott politikai válság következtében a napokban beadta le­mondását. Gyászhir. Sziklaváry Adolf a nagybányai kir. bányaigazgatóságnak egy régi, nyugalma­zott, előkelő tisztviselője halt el e hó 2l-én 90 éves korában. A boldogult kir. főmérnök, főpénztáros volt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, városi képviselő. Szorgalmas, kö­telességtudó tisztviselő, aki ötven évet szolgált s tizenöt éve volt nyugdíjban. Nyilatkozat. Miután a »Nagybánya és Vidéke« mikor válaszomat f. é. 26 számában túl kivona­tosan közölte a »Felsőbányái« levelére, annak végét nem úgy adta közre, mint én azt megírtam, kérem az alábbiakat közölni: Én válaszom végén ugyanis fölhívtam »Felsőbányai«-t, hogy ne csak indítványokat tegyen és sérelmekkel álljon elő, hanem áldozzon is szépitési célokra. S egyben kijelentettem, hogy ez esetben »én is, mások is követni fogjuk jó példáját s akkor mutatjuk meg, hogy igazi jó felsöbányaiak vagyunk.« S nem hallgathatom el azon megjegyzésemet sem, mi szintén nem lett közzétéve, hogy sokkal helye­sebbnek tartom, ha valaki nyíltan és a maga helyén adja elő megjegyzéseit, nem pedig egy más városi lapbau. Felsőbánya, 1909. junius 29. Farkas Jenő polgármester. A misztótfalusi Szt. Erzsébet forrásnak nevezetes látogatója volt a múlt hóban. Boromisza Tibor püspök ugyanis jun. 18-án végezte el a bérmálást Láposbányáu, honnan délután hosszú kocsisortól kisérve vonult el Sikárlóra. Misztót- faluban Simon Aurél capsula és dobozgyáránál állott meg a menet, hol is a gyár tulajdonosa s a ház úrnője fogadták; Simon Aurél Pálmika nevű leánykája pedig szép virágcsokorral ked­veskedett az egyházfejedelemnek. A főpásztor és kísérete a gyártelepet tekintették meg a tulaj­donos előzékeny vezetése és felvilágosító magya­rázata mellett. Az ősz egyházfejedelem feltűnő érdeklődést tanúsított a gyár berendezése iránt s részletesen magyarázatta meg az egyes gépek működését s elismerését fejezte ki a látottak fe­lett. Majd a »Szt. Erzsébet« forráshoz vonult, hol is a sziklafalból dús érben kiömlő ásványvizet tekintelte meg hoszszas érdeklődéssel s tet­széssel annak tisztasága felett, majd megáldotta a forrást e szavakkal: listen áldása legyen e forráson és azon, aki munkásságát és eszét az emberiség javára értékesíti.« Aztán a lugasban szolgáltatott fel a szívélyes házigazda frissítőt, mely alkalommal a főpásztor Szent Erzsébet forrásvizet kért poharába s élvezettel üritette ki a kristály tiszta, gyöngyöző, üdítő forrásvízzel kevert pezsgőitalt — s ismételten elismerését fejezte ki a látottak felett s örömét azon, hogy magyar ember ilyen szép és áldásos vállalko­zást tart fent — aztán szives búcsú után Sikár- lóra hajtatott kíséretével. A felsőbányái gyilkosság. Felsőbányán e hó 21 én gyilkost fogott a csendőrség. Csöndben, kényelmesen, benn a laktanyában csípte nyakon a gonosztévőt, akit két teljes esztendőn át váll­vetett munkával nem tudott elfogni. Az esetnek megdöbbentő, drámai erejű előzményei vannak. Két évvel ezelőtt, egy nyári reggelen a fernezelyi bányatelep aljában halottat vetett partra a Zazar patak Bevitték Felsőbányára, ahol fölismerték benne Záborszky János pár nap előtt eltűnt kovácslegényt. A hulla még friss, két nappal az­előtt lökhették a gyors iramlásu patakba, a nya­kán fojtogalás, a mellén késszurások nyomai látszottak. Nyilvánvaló volt, hogy Záborszky János gyilkosság áldozata. A nyomozás megindult, de nem volt eredmény és már beszüntették az el­járást. Pár nap előtt aztán megjelent a felsőbá­nyái csendőrparancsnokságnál egy ismert, feltű­nően szép felsőbányái leányzó és a legnagyobb nyugalommal a következőket mondta: — Panaszom van, őrmester ur. Szeretném, ha írást venne föl róla. Az őrmester kérte, hogy beszéljen. — Szegény Záborszky Janit két évvel ez­előtt holtan találták. Rosszlelkü, gonosz ember ölte meg. Én nem bírom tovább ezt a titkot. Eljöttem jelenteni. A gyilkos . . . (itt némi szü­netet tartott és villámló szemeket vetett egy el­sápadt, megriadt emberre) ... ez az ember itt. Kiss Ferenc csendőr ölte meg Záborszky Janit. Kiss Ferenc jelen volt, ott állt az őrmester mögött és a dühtől reszkető ököllel csapott a leány felé: — Nem igaz! Hazudsz! Őrmester ur, ne higyjen ennek a némbernek ! A leány sikoltozott, a csendőrök védelmükbe vették és ő híven előadta a bizonyítékait. A ko­vácslegény és a csendőr versengve udvaroltak neki hosszú időn át. Ö nem választott köztük, kedvelte mind a kettőt. Egyszer csak Záborszky Jánost halva találták. Elsiratta ő is, kereste a gyilkost Kiss Ferenccel együtt, aki mindig elől­járt a nyomozásban. Egy önfeledt pillanat azon­ban megnyitotta a csendőr száját. Megvallott a leánynak mindent. Elmondta, hogy ő a gyilkos, a vetélytársát tette el láb alól, mert halálosan szereti a leányt. A csendőr e közben egyre he­vesebben udvarolt, már házasságot is Ígért a leánynak, de utóbb cserbenhagyta. A szép leány bosszút állott. Leleplezte a gyilkost. Kiss Fe­rencet 22-én két szuronyos csendőr bekísérte a debreczeni csendőrkerületi börtönbe. A vizsgála­tot megindították ellene. A m. kir. bányaiskolában az évzáró vizsgá­latok 28-án befejeződtek s 17 tanuló nyert képe­sítő bizonyítványt. Közvilágítási naptár. A közönség tájékozta­tására közöljük julius 1-től december 31-ig az utcai villamos lámpák égési idejét a szerződés szerint. Ebben annyi változás történt, hogy a világítás kezdete az alább kitüntetett időnél egy félórával hamarabb kezdődik s egy félórával ha­marabb végződik a féléjjeli és az egész éjjeli lámpáknál is. Közvilágítási naptár. J U L i U S O K T Ó B E R Köz­közvilágítás vége Kelet Köz­Közvilágítás vége Kelet világítás Fél éjjeli Eg. éjjeli világitás| Fél éjjeli Eg. éjjeli lámpa lámpa lámpa lámpa 1-5 9— 11 2— 1-5 674 ll 43A 6-10 9— 11 2— 6-10 6— ll 5— 11-15 9— 11 274 11-15 6— ll 57* 16-20 83A 11 274 16-20 53A ll 574 21-25 83A ll 274 21-25 52A ll 52A 26-31 82A 11 22A 26-31 574 ll 52A AUGUSZTUS N O V E M B E R Köz­Közvilágítás vége Kelet Köz­Közvilágítás vége Kelet világítás Fél éjjeli Eg. éjjeli világítás Fél éjjeli Eg. éjjeli Kezdete lámpa lámpa lámpa lámpa 1-5 82A ll 3­1-5 5— ll 53A 6-10 87* ll 3— 6-10 43A ll 53A 11-15 8— ll 3— 11-15 43A ll 6— 16-20 8— ll 374 16-20 42A ll 6— 21-25 73A ll 32A 21-25 42A ll 674 26-31 72A ll 32A 26-31 474 ll 674 SZEPTEM BÉR DECEMBER Közvilágítás vége Kelet Köz­Közvilágítás vége Kelet világítás kezdete Fél éjjeli lámpa Eg. éjjeli lámpa világítás kezdete Fél éjjeli lámpa Eg. éjjeli lámpa 1-5 774 1 11 33A 1-5 474 ll 62A 6-10 774 ll 4— 6-10 474 ll 62A 11-15 7— ll 474 11-15 474 ll 62A 16-20 63A ll 42A 16-20 474 ll 63A 21-25 63A ll 42A 21-25 474 ll 63A 26-31 62A ll 43A 26-31 474 ll 63A A zongora vásárló közönség figyelmébe. Azoknak, akik zongorát, vagy pianinót vásárol­nak, fontos érdekük az, hogy minden tekintetben megnyugtató garanciát kapjanak a zongora vagy pianinó tartósságára és kitűnő minőségre nézve. Mint ilyen elsőrendű céget leginkább ajánjuk olvasóink figyelmébe Keresztéig minta zongora- termét (Budapest, VI., Váczi-körut 21.) ahol saját gyártmányain kívül a világ összes gyártmányai a legideálisabb kiszolgálás mellett szerezhetők be. Mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál a cég és árjegyzéket ingyen s bérmentve küld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom