Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-05-20 / 10. szám
Felsőbányái Hírlap A túlságos izzadás, annak kövekez- ményei és gyógykezelése. — Irta: dr. Widder Alapár. — A túlságos veritékkiválasztás oly bánta- lom, mely kihathat az egész szervezetre, a mikor is azt mondjuk róla, hogy általános és lehet, hogy csak egyes testrészekre szorítkozik, mikor helybeli izzadásról van szó. Többnyire az utóbbi állapottal találkozunk, mert ritka eset, hogy valaki testének egész felületén abnormálisán sokat izzadjon; nem tekintve a tulerőltetés vagy tulhevülés okozta állapotokat. A részleges izzadás többnyire a kezet, a lábat és hónaljat érinti. 1. A kézizzadás helybeli bántalom, de eléggé kellemetlen, nemcsak az illetőre, de annak környezetére is, mert nem tartozik a köny- nyen elpalástolható hibák közzé; elég magában a kézfogás arra, hogy elárulja a beteget. A kézfogásnál keze nedves és kellemetlen érzést keltőleg hideg. A baj már ifjú korban lép föl s oka az idegességben keresendő. Az ideg- rendszer megbetegedésénél rossz emésztéssel, sápkórral stb. kapcsolatban fordul elő Igen sok esetben a veritékmirigyek megnagyobbodása és tágulata észlelhető az ilyen bőrön. 2. A lábizzadás sokkalta kellemetlenebb baj az előbbinél, annál is inkább, minthogy a lábat folytonosan zárt térben tartva, annak párolgása majdnem lehetetlenné van téve. A láb azonkívül a sok járásnál és gyaloglásnál — meleg időben rendes körülmények között is — többé-kevésbbé izzad. Ha az izzadás minden napos, beteges elváltozással van dolgunk s föl- tétlen gyógykezelésre szorul az illető. Az izzadás ugyan egymagában még nem volna any- nyira baj, mint inkább az izzadás termékei, melyek kiállhatatlan bűzt terjesztenek. Ennek oka a hasadó gombák, baktériumok által okozott erjedés. Az örökös izzadtság ezenkívül a bőrt megduzzasztja, elfehériti, a bőrre marólag hat, hólyagszerüen leemeli az epidermist s sokszor fájdalmas sebeket okoz, ami a járást lehetetlenné teszi. 3. A hónaljizzadás a túlságos veritékelvá- lasztódásnak legkellemetlenebb alakja. Nincsen évszakhoz kötve, télen-nyáron felléphet. Ezen kellemetlen bajok gyógykezelésénél első sorban a tisztaságra kell tekintettel lennünk. Nemkülönben arra kell törekednünk, hogy csökkentsük, sőt lehetőleg meggátoljuk a veritékelválasztást és az izzadtság termékeinek erjedését. Az izzadás kiválasztódásának csökkentésére belsőleg különösen agaricin és atropin használható, az orvos által megállapított és előirt mennyiségben. Külsőleg összehúzó szerekkel és savakkal csökkenthetjük a túlságos kiválasztódást. Ezen zóereje óriási méreteket öltött. Egész London előkelő világa verekedett kegyeiért. De hiába volt minden erőlködés. Nelly Norfolk minden csábításnak, minden kincsnek, rimánkodásnak ellent tudott állani, senki sem vallhatta magáénak, senkit sem tüntetett ki kegyével. A londoni aranyifjuság, vetélkedve az arany »öregséggel,« szinte belébetegedett a küzdelembe, de a kis Nelly nem bírták eltántorítani, szikla- szilárdan állott az erény, a tisztesség bástyáján, még csak megközelíteni sem tudták. Pedig senkije sem volt, ki erényeire vigyázott volna, jómagánál, meg az örzőangyalánál, aki ilyen szegény elhagyott lányokra ügyelni szokott. S mégis letudta küzdeni a varázst. London legnagyobb szenzációja volt azután, midőn egy szép napon mint óriási botrányt emlegették, hogy Sir Edward Perkins, a Peerek házának tagja, se szó, se beszéd, feleségül vette a kis Schow girlt, az ellenállhatatlanul bájos, szőke Nelly Norfolkot. ök azonban nem hagyták, hogy egész London beletekintsen az ő nagy boldogságukba s nászúira elmenekültek Svájcz egekbe nyúló bér- czei közé és ott szerették, ott imádták egymást végtelen forró szerelemmel, örökösnek látszó érzelemmel. S mászták a hegyeket. Olyan vakmerő kirándulókat, még a legrégibb hegyi vezető sem látott, mint aminőn az iíju Perkins pár volt. A leglehetetlenebb időkben, a leglehetetlenebb helyeket mászták meg. Elől a daliás, piros pozsgás, kékszemü, lobogó szőke haja Sir Perkins, utána szerek ugyanis a bőr verejtékmirigyeire össze- huzólag hatnak. Az erjedést desinficiáló szerekkel igyekezzünk meggátolni. így többször napjában mosakodjunk túl zsirositott vagy neutrális kámfor-, naftalin-, salol- vagy borax-szappannal. A mosdóvizhez, akár kézmosásra kell alkalmaznunk, akár mint lábfürdőt használjunk, timsót, szódát, boraxot, hypermangankalit, lysolt, csersavat tegyünk, hogy az oldat körülbelül 1%'Os legyen. Szublimállak l°/oo vizes vagy 0.50*/0» alkoholos oldatát célszerű használni. A fürdés után nagyon jónak bizonyult a 20—40% formalinchlorathydratos beecsetelés. Nagyon hasznos dolog a hintőpornak használata is megmosás után. Hintsük jól be kezűn két vagy lábunkat hintőporral, mely dermatol, tannoform, xeroform, amyloform, salol, saly- cilsav hatóanyagok egynémelyikének célszerű összeállításával készüljön. A lábizzadásnál fontos a hangsúlyozott tisztaság elérése végett naponta tiszta harisnya váltása, melybe hintsünk lehetőleg jó bőven a hintőporok egyikéből. Célszerű a feldörzsölés, kipállás stb. megakadályozására a lábujjak közzé ilyen hintőporba mártott gyapotpárnácskákat elhelyezni. Éppen igy a hónaljizzadásnál az említett tulzsirositott vagy neutrális szappanok egyikével gyakran jól megmosni, salycilles alkohollal jól bedörzsölni és hintőport használni. Utóbbi esetben ügyelni kell még arra is, hogy az ing a hónaljban ne feszüljön, jó bő legyen, hogy a felbőr irritálását el lehessen kerülni. Mint látjuk, bármennyire kellemetlen is e betegségek mindegyike, meg van adva a mód, hogy kellő tisztasággal és az említett szerek használatának orvos által megadott útmutatásával ellensúlyozzuk, sőt nagyon sok esetben megakadályozzuk a bajt. Különfélék. Személyi hirek. Sziegmeth Károly ny. m. á.v. igazgató helyettes Irma leányával párnapig Felsőbányán tartózkodott. Bakó István műszaki főtanácsos és Kacsó Károly műszaki tanácsos hivatalos ügyben egy napot Felsőbányán töltöttek. Farkas Jenő polgármester a városok országos kongresszusára Budapestre utazott. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Székely Kálmán kapnikbányai kezelősegédtisztet kezelötisztté: Snier Imrét pedig Felsőbányára kezelősegédtisztté nevezte ki. Gretzmacher Gyula és Seefraut Géza oki. bányamérnököket gyakornoki minőségükben a pénzügyminiszter véglegesítette. Uj szolgabirák. A május 6-án megtartott vármegyei közgyűlésen erdŐdi főszolgabíróvá B. Kovács Sándort, nagysomkuti főszolgabiróvá gróf Teleki Jenőt választották meg. Báthy Lajost egy lépéssel a bájos, mindenki által titokban imádott fiatal asszony, az izgalmaktól kipirult arccal s messze, messze tőlük a vezető. Minden este holtra fáradtan tértek vissza hotelbeli előkelő lakásukba s ilyenkor az asz- szony lágy soprán hangon, valami egészen ismeretlen régi angol hangszer kísérete mellett skót dalokat énekelt. Mintha az édesanya altatná el gyermekét, olyképen hangzott a szívhez szóló gyönyörű melódia. Énekkel feküdtek, dallal ébredtek s a szállóbeliek alig tudták bevárni, hogy mikor szólal meg az ő igazi, az ő szeretett dalos pacsirtájuk. Csúnya havas idő volt. Az egész fürdőhely közönsége a társalgóban gyűlt össze. Mindenki otthon volt. Senki sem merészelt ez istenítélet- időben még csak gondolni is valamelyes kirándulásra. Már előre örültek, hogy végre az ifjú Perkins párt hosszabb ideig szemlelhetik, mert arra csak nem gondolhattak, hogy azok még ebben az időben is szöges cipőt, nemez ruhát öltenek s mászkálni fognak a sziklákon, a csúcsos, veszélyes hegyeken. De nagyon tévedtek. Mert a fiatal Perkins pár csakugyan elment rendes kirándulására, mintha a svájci nap legégetőbb sugarait tűzte volna ti hegyek ormaira. Beesteledett. A Perkins pár még mindig nem tért vissza. Éjjel volt már s szobájukból a szokásos skot altatódal nem hangzott ki megnyugtatásul. A szálló közönsége érdeklődni kezdett s rémülten hallották, hogy Perkinsék vezető nélkül szolgabiróvá, Baudisz Jenőt vármegyei alügyészszé megválasztották. Áthelyezések. Dr. Falussy Árpád főispán Jeszenszky Béla tb. főszolgabírót Nagybányára helyezte át. Esküvő. F. hó 15-én tartotta esküvőjét Bodnár Ferenc szolnoki kir. törvényszéki biró Kováts Kornéliával Kováts Gyula bányakincstári tisztviselő leányával. Az esküvőn tanuk voltak Kováts Károly m. kir. bányatanácsos kör- möczbányáról és Ketney Mihály bányaigazgató Nagybányáról. Az esküvő után szűk családi körben vacsora volt. Az uj pár másnap délután Szolnokra utazott. A Teleki Társaság Nagybányán Farkas Jenő polgármestert tiszteletbeli tagjává választotta. Folyó hó 13 án reggel Schönherr Sándor erdőmérnök Nagybányán meghalt. Saját kezével oltotta ki életét, végtelen bánatba borítva övéit. Nem kutatjuk, hogy mi volt végzetes tettének okozója, csak fájdalmunknak adunk kifejezést, egy nem mindennapi élet elpusztulásán. Schönherrt zenei művészete, a legtöbb sportban rendkívüli ügyessége, ötletekkel teli temperamentumos egyénisége kedvelt alakjává tették a társadalomnak, melyben pólothatatlan űrt hagy maga után. A gavalléroknak olyan lipusa veszett el benne, amilyent ma már nem teremt a blazirt kor szelleme. Temetése óriási részvét mellett folyt le, melyen a kegyelet minden jele a legőszintébben megnyilatkozott. A nagybányai fő- erdőhivalal és Teleki Társaság külön gyászlapou jelentették veszteségüket. A család gyaszlapja a következő : Özv. Schönherr Antalné Csausz Anna úgy a maga, mint leányai: Ilona, Szidi és férje: Hoffmann Árpád, továbbá Csausz Gyula, Novákné Schönherr Leopoldina nevében is mélyen megrendült szívvel tudatja, hogy szeretett fia, a jó testvér és rokon Schönherr Sándor m. kir. erdőmérnök, a Calazanti bányatársulat igazgatója, Nagybánya képviselőtestületének tagja, folyó hó 13-án reggel 8 órakor, élte 4'2-dik évében váratlanul elhunyt. Drága halottunkat május hó 15-én d. e. 11 órakor helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szent misét pedig 17-én délelőtt 9 órakor fogjuk érette az Urnák bemutattalni. Nagybánya, 1909. május hó 13-án. Legyen örök békesség hamvai felett! Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Ne vess el engemet az én vénségemnek idején! mikor elfogy az én erőm, ne hagyj el engemet! (Zsolt. 71, 9.) Mély fájdalommal, de az isteni gondviselésben való megnyugvással tudatjuk, hogy szeretett anyánk, özv. Szilágyi Istvánná szül. Torday Borbála áldásos életének 89-ik évében, folyó hó 15-én délután elhunyt. Megboldogult kedves halottunk földi részei e hó 17-én délután 5 órakor fognak a református egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Nagybánya, 1909. május hó 15. Özv. Katóka Sándorné Szilágyi Mária leánya. Özv. merészkedtek a hegyek közzé, mert nem akadt kisérő, ki vállalkozott volna kalauzolásukra. Á rettenetes fergeteg alább hagyott s a szálló közönsége tanácstalanul állott, nem tudva mihez fogjon. Végre valaki ajánlotta, hogy azonnal kerítsenek fáklyákat és siessenek az eltévedtek keresésére. A szót tett követte s az egész társaság keresésükre indult. Fáklyák, kürtök mozgalmas életet vittek a kihalt bérezek közzé. Három órai kutatás után végre felhangzott a szép Perkinsné altató danája. Siettek a hely felé s ott rettentő kép tárult szemeik elé. Egy irtózatos szakadék szélén térdepelt a fiatal asszony kékre fagyott arckifejezéssel s énekelt, énekelt, hogy a nézőknek szemébe fagyott a kicsordult könny. Sir Edward Perkins a szakadék mélyén összezúzott tagokkal hevert s felesége a gyönyörű szép asszony megőrült s dalával költögetni akarta megholt urát. Csak nagy erőfeszítéssel tudták elvonszolni a szerencsétlen helyről. Egyre azt hangoztatta, hagyják ott, mert az ő énekétől majd felébred a férje. S azután idehozták. Egész napon keresztül az ablaknál ül. Énekel és várja, egyre várja elvesztett férjét, hogy az majd visszatér. Az igazgató befejezte elbeszélését. Szemeimből észrevétlenül két könnycsepp szivárgott elé s az ablakból felém hallszott az az ősrégi skót ballada, melylyel a szép Perkinsné minden eslé Saint Móricéban Sir Edward Perkinst elaltatta. .. Schönherr Sándor.
