Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-05-06 / 9. szám
»kerékkötőinek« mondanak, épen azok a hithü, gyakran egyházi férfiak ajándékozták és ajándékozzák meg az emberiséget ma is a tudomány csudálatraméltó, hatalmas vivmányaival. Hit és tudomány! . .. Két nagy tényező, melyek kezükben tartják sorsunkat. Egyik boldogságot önt szivünkbe, reményt és megnyugvást... a másik lefoglalja tevékenységünket és megoldhatatlan kérdéstömegével egyre jobban sejteti velünk az örök Végtelent. Mint a kettő végeredményében az Ég felé mutat; oda vezeti föl a hittel és tudással vértezett emberi lelket. E kettő együttvéve boldogíthatja csak a teremtés koronáját e földön és a túlvilágon. Városi közgyűlés. A rendes tavaszi közgyűlés április hó 29-én folyt le. A költségvetés jóváhagyása, a múlt évi zárszámadás beterjesztése voltak lényeges tárgyai a közgyűlésnek és a második kötelező szülésznő választása. Mindezek dacára a képviselők csekély számmal jelentek meg a közgyűlési teremben. Részletes tudósításunk a következő: 1. Szatmárvármegye közgyűlése 180/1909. Bjkvi sz. határozatával a város 1909. évi költségvetését jóváhagyta: tudomásul vétetett. 2. A gazdasági és pénzügyi bizottság által felülvizsgált s közszemlére kitett 1908. évi zárszámadásokat közgyűlés elfogadta, a város házi pénztáránál 136.592 K 69 f. bevétellel, 136.365 K 07 f. kiadással, 227 K 62 f. maradványnyal; a Viktória tűzoltási alapnál 260 K 33 f. bevétellel, ugyanannyi kiadással; a Hiadalapnál 214 K 04 f. bevétellel, ugyanannyi kiadással; a Tiszti nyugdíjalapnál 2513 K 77 f. bevétellel, ugyanannyi kiadással; az Erzsébet szegény- ápoldánál 3563 K 98 f. bevétellel, ugyanannyi kiadással; A bányakárpótlási alapnál 24548 K 65 f bevétellel, ugyanannyi kiadással; a vagyonmérlegnél 886.650 K 28 f. cselekvő vagyonnal, 148.675 K 61 f. szenvedő vagyonnal, 737.974 K 67 fillér tiszta vagyonnal a zárszámadást megállapítja s a felsőbb hatósághoz felterjeszteni határozza. 3. A váratlanul megejtett pénztárvizsgá- latról tett jelentést, mely szerint a gazdasági, árva- és gyámpénztárban a készpénz, értékpapír és kötelezvénykészlet teljes rendben találtatott, közgyűlés tudomásul veszi. 4. A községi szülésznői állásra 3 pályázó jelentkezett: Zsigmond Agnes, özv. Hitter Jó- zsefné felsőbányái és Kiss Ferdinándné nyíregyházai szülésznők. A kandidáló bizottság mind a hármat kandidálta a fenti sorrendben. Közgyűlés 11 szavazattal Zsigmond Ágnest választotta meg szülésznőnek. Hitter Józsefné 3 szavazatot kapott. 5. Lévay Károly kérelme folytán közgyűlés a birtokán átvonuló ut használatától Magyarkékes község lakosságát s az ott közlekedőket eltiltotta, miután a városba két ut van a közönség rendelkezésére s a város a Lévay Károly által felajánlott utat a nagy költségek miatt ki nem építtetheti. 6. Tanczer György és társainak a városi réteken a kőszénkutatást a szénabetakaritás utáni időre, a már kiadott egy engedélyben megállapított feltételek alatt közgyűlés megadta. 7. Tanczer György és társainak kaolin terület feladására irányuló kérvényét közgyűlés elutasította, mert a kért terület nem városi, hanem kincstári terület, melyen a várost csak kisebb haszonvételi jogok illetik meg s a közös erdő megosztása után teljesen a kincstár rendelkezése alá kerül. 8. Dán György fölatérfeladás iránti kérvényének tárgyalására, miután városi tulajdon elidegenítéséről van szó, 30 nap közbevetésével f. évi junius hó 6-át tűzte ki a közgyűlés. 9. Lapusán György földtér feladási kérvényét közgyűlés oly feltétellel mondta ki teljesíthetőnek, ha az építési bizottság által megállapított feltételeknek képes megfelelni. 10. Marosán Flórát és leányát, Máriát közgyűlés felsőbányái illetőségűnek nem ismerte el. 11. Közgyűlés a Kohó-téren a város tulajdonát képező területekből a kincstári orvosi lakás telkének kiegészítésére a vízpart fentartási kötelezettsége mellett egy földdarabot s az építendő altiszti lakás telekvonalának kiegyenlítésére egy csekély földcsíkot föladott. Amiből élünk!... (F. É.) Mindenről beszélünk, politikáról, társadalmi rendről, színházról, művészetről, illemről, illetlenségről, élelmességről, élhetetlenségről, szóval mindenről, ami érdekel s közben elfeledkezünk arról, ami a legfontosabb, arról, amiből élünk, vagy jobban mondva arról, amiből koplalunk. Mindent alaposan megvitatunk, gyűléseket tartunk, ankétezünk, sőt utána bankettezünk s ezalatt országunk munkásnépének javarésze kivándorolni kénytelen e hazából, mely száraz kenyérnél egyebet nem tud néki nyújtani. Az ország lakosainak nagy százaléka esik évenként martalékául e gyógyíthatatlannak látszó rákfenének, a kivándorlásnak. S miért mindez?! Mert semmi figyelmet annak, amiből élünk, nem szentelünk. Másod, sőt harmadrangú kérdések fölött parlament s társadalom napok, hónapok, sőt évek hosszáig elvitat- kozik s az imminens érdekeket védő dolgok ezalatt elpihennek, a munkásnép pedig messze távozik hazájától, idegen országok érdekét védő munkára használva fel tetterős, megbízható kar- jokat. A nép érdekeit szolgáló intézményekre senki sem gondol. El vagyunk foglalva túlontúl nevetséges közjogi vitákkal, amelyeknek meddő, haszontalan időfecsérlése a fontos és gazdasági szempontból elsőrangú intézkedések megtételét hátráltatják. A magyar ember kivándorlásának, a nehéz megélhetési viszonyoktól eltekintve, első sorban a földéhség az oka. Az egész magyar Alföldön talpalatnyi földet sem találunk, melyet bármily pénzen is megszerezhetné. Latifundumok, papi birtokok, nagybirtokok képezik annak javarészét. S ezek vagy egyáltalában okiratilag ei nem adhatók, vagy oly nagy tőkések kezeiben vannak, hogy azokból való megszerzésnek még csak a reménysége sem sugárzik a magyar földmivelö felé. Ez tehát sarkalatos okozója a túlságos nagy kivándorlásnak, melynek statisztikai adatok szerint a mi országunk a legnagyobb százalékát nyújtó szállítója. A viszonyok rosszabbodása, a pénzérték devalvátiója természetszerűleg maga után vonta a kivándorlás nagyobbodását. De a megélhetési viszonyok megnehezülése egyben a munkabérek emelkedését is maga után vonta s igy ez az ok sokkal kevésbé járult hozzá a kivándorláshoz, mint inkább a fennebb említett földéhség s annak ki nem elégithetése. S ahol a bajnak kutforrása van, ott kell azt gyógykezelni is. Ha mi majd többet foglalkozunk azokkal, akikből élünk s több alkalmat adunk nekik arra könnyebben megszerezhetni azt, amiből élnek, akkor talán remélhetjük a magyar társadalom erősödésének, a magyar faj supremáciáját előmozdító népességi szaporodásnak mielőbb való fellendülését. De legelsősorban olyan intézkedésekre van szükségünk, hogy a lekötött földterületek felszabaduljanak. El kell törölni a latifundiumok elidegeníthetetlenségének jogát. Adjunk alkalmat az eladósodott latifundium-birtokosnak, hogy jó áron túladhasson azon a hatalmas földterületen, melynek mivelésére sem elegendő anyagi tőkéje nincsen, sem elegendő fizikuma azt felülvizsgálhatni. Engedjük meg a kötött-birtok urának, hogy ha legalább ő kívánja, birtokát eladhassa. Megszűntek már azok az idők, mikor az országnak szüksége volt bizonyos nagy családok léteiének biztosítása. Ma már nincs szükségünk nagy bandériumot kiállító főnemesekre. Az állandó katonaság, ha egyáltalában szükség van fegyveres haderőre, megvéd bennünket minden külső és belső ellenségtől. S igy a latifundiumok első és legfőbb létjogosultsága már réges-régen megszűnt, az elmúlt szép idők mohos emléke csupán. Az óriási papi birtokok váltassanak meg állampénzen s az állam adja el az azokra igényt tartóknak. Nem a szekulárizációt, a pap-birtokok elkobzását indítványozzuk, mert ez ellenkeznék az anyagi joggal, hanem annak teljes értékben való megváltását. Ha azután földet tudunk adni a földéhes magyarnak, ha adunk területet, hol teljes munkaerejét kifejtheti, hol jövője biztosítva lesz, akkor megszűnik majd az a kivándorlás, mely elerőt- leniti országunkat, bármily nagy és fejlessze más téreken s akkor majd nem kell aggódnunk azon, vájjon lesz-e nemzedék, amely gondoskodik arról, amiből élünk s nem kell majd nekünk is utánuk vándorolni idegen hazába! Különfélék. Főigazgatói kinevezés. Ő felsége a király Ratkovszky Pál szatmári kir. kath. főgimnáziumi igazgatónak, a tankerületi főigazgatói címet és jelleget adományozta. Áthelyezés. Ember Péter bányahivatali pénztárnokot a m. kir. pénzügyminisztérium Petrozsénybe helyezte át. Az előnyös áthelyezéshez, melyet az előléptetés nyomon fog követni, őszintén gratulálunk. Főispáni elismerés. Szatmárvármegye főispánja Pap Gyula és Lázár János laczfalusi állami elemi iskolai tanítóknak és Pap Gyuláné óvónőnek, kifejtett eddigi buzgó munkásságuk és hazafias működésűk fölött elismerését fejezte ki. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törv. bizottsága ma csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését, amely iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. Ez alkalommal kerül betöltésre az erdődi, nagysomkuti főszolgabírói és az alügyészi állás. A közgyűlésre Farkas Jenő polgármester is elutazik. Bérmaut. Dr. Boromisza Tibor szatmári megyés püspök a pünkösdi ünnepek alkalmából bérmautra indul. Ezúttal Szatmári és a szatmári, meg a nagybányai kerületben fogja kiszolgáltatni a szentséget. A mi kerületünk sorrendje még nincs véglegesen megállapítva. A fősorozás városunkban ápril hó 30-án folyt le. Az előállított legényekből csupán 8-at soroztak be 3 évre; 1-et a póttartalékba; lönként jelentkezőt szintén 3 évre. Ez a csekély szám bizonyára arra vezethető vissza, hogy a kontingens a többi kerületekből már betelt s itt már csupán a legelejét vitték el a legényeknek. A tiszti sorozó-bizottság másfél nappal előbb jött föl városunkba, hol a közeli szép helyekre kirándulást tettek. Megtekintették a bányákat s müveket, a múzeumot stb. Mindnyájan a legnagyobb elragadtatással gyönyörködtek a szép vidékben s a legkellemesebb emlékkel hagyták el Felsőbányát. Nyilvános nyugtázás. A villamos berendezés átadása alkalmával a banketten Torday Imre nagybányai városi tanácsos kezdeményezéséből 49 K 22 fillér gyűlt össze a »felsőbányái szegény gyermekeket segélyező egyesület« javára. Az összeget Kováts Gyula egyesületi pénztárnok átvette. Az egyesület hálás köszönetét mond a nemes adományokért. A kath. legényegylet f. hó 2-án minden tekintetben sikerült táncmulatságot rendezett saját helyiségeinek kijavítási céljaira. Rákóczi-estély A Kárpát-Egyesület Gul- tini választmánya május hó 9-én az ujjonan átalakított vendéglő nagytermében a dalkör közreműködésével városunkban Rákóczi-estélyt tart. A rendező-bizottság élén Farkas Jenő polgármester, Pap Márton és Münnich Sándor állanak. Az estélyen közreműködik Szieg- meth Károly, aki felolvasást tart és Simon Aurél szavalni log. Az ünnepély iránt nagy érdeklődés mutatkozik városunkban is és előre láthatólag többen rándulnak át majd Felsőbányára. Az estély véglegesen megállapított programmja a következő: 1. Rákóczi ének. Előadja a dalkör. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Farkas Jenő. 3. »Utazás Rákóczi birodalmában,« felolvasás vetített képekkel Sziegmeth Károlytól. 4. Szavalat. Előadja: Simon Aurél. 5. »Utazás Rákóczi birodalmában« második rész. 6. Rákóczi énekek. Előadja a dalkör. Kezdete este 8 órakor. Hely árak: I. hely 1 K, II. hely 60 fillér, III. hely 40 fillér. A májusi menetrend. Nagy csalódással vettük a májusi menetrendet, melybe a Felsőbánya-Nagybánya között óhajtott esti helyi vonat nincs felvéve. A két város közönsége mindazonáltal még reméli, hogy ez az összeköttetés a legrövidebb idő alatt be fog illesztetni a menetrendbe, miután arra különösen a május-októberi időszakban nagy szükség van, hogy a nyaraló-közönségnek módja lehessen a felsőbányái remek szép vidéket élvezni s a két város között az összeköttetést teljessé tenni. Az e hó közepén tartandó vasúti közgyűlésen bizonyára szó fog esni erről az összeköttetésről is, mely a vasútnak kevés áldozatába kerül, de a közön
