Felsőbányai Hírlap, 1909 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1909-04-08 / 7. szám
Felsőbányái Hírlap 5. Az árva és gyámpénztár 1908. évi zárszámadásai megvizsgálásáról az árvaszéknek és a gazd. és pénz.-bizottság jelentését közgyűlés tudomásul vette, a mérleget 34.001 K 65 fillér fedezettel, a gyámoltak és gondnokoltak követelését 41.075 K 56 fillérrel s igy az árvaszéki tartalékalapot 12.926 K 09 fillérrel, a szám felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire 598 K 70 fillérrel elfogadta, jóváhagyta s illetékes helyre felterjeszteni határozta. 6. A gazdasági ismétlő iskola ügyében tan- felügyelő átirata folytán közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy a tanórák mikénti beosztásáról a tanfelügyelőt értesítse. 7. Csausz István és társainak kérelme folytán közgyűlés megbízta a gazdasági tanácsost s a helyettes városi állatorvost, hogy a tenyészállatok kicserélése iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg s ezen vidékre alkalmas s az itteni marhaállomány minőségének megfelelő tenyészállatokról gondoskodjanak. 8. Polgármester jelentését, mely szerint Stoll Béla a városi muzeum részére 965 K 07 fillért adományozott, közgyűlés örvendetes tudomásul vette s a nemes adományért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki. Egyben a legnagyobb részt ugyancsak Stoll Béla adományából a szökőkut- nak a városház és bányaiskola előtti téren való felállítását, a tér parkírozását s befásitását is elhatározta közgyűlés. 9. A városok országos kongresszusán Felsőbánya város képviselésére közgyűlés Farkas Jnnö polgármestert küldte ki és Földes Béla udvari tanácsos, országgyűlési képviselőt kérte fel, ki a megbízatást készségesen el is vállalta. 10. Goldstein Adolf volt vásárvámbérlönek bérhátralékát, mint ezidőszerint behajthatatlant, leírni határozta. Mire megvénülünk ... Egy közjóléti intézmény fejlődése városunkban. Egy olyan intézményről szólunk, melyről még eddig aki csak értesült, egyrészt elragadtatással, másrészt csodálkozással kiáltott fel: »Es hogy én erről eddig nem tudtam!« Még ugyanis mindig csak kevesen tudnak arról a kimondhatatlanul áldásos tevékenységű, roppant jelentőségű intézetről, melynek neve : a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyug. dijegylete. Mire megvénülünk!! Erre gondol mindenki, még ha a fiatalság duzzadó erejét érzi is tagjaiban, csakhogy azzal a különbséggel, hogy mig egyesek, akik t. i. állami szolgálatban vannak, nyugodt szívvel és vidáman hordozzák az élet terhét, addig mások és pedig a milliók, akiknek sem vagyonuk, sem nyugdíj-jogosultságuk nincs, szorongó szívvel, szinte rémülve gondolnak arra, hogy ha egyszer megöregszenek vagy pedig keresetképtelenekké találnak lenni, ki fogja őket eltartani? Arról van tehát szó, hogy Magyarországon minden embernek, akinek csak tetszik, nyugdija lehet. Ez csak elég szép gondolat! Aki belép tagnak a fönnebb megnevezett egyletbe s befizet hetekint 20 fillért, penziót húz öregségére holta napjáig. Lehet valaki, ha jobban tetszik, 24 vagy 30 filléres tag is s ekkor persze magasabb nyugdíjban is részesül. Felsőbánya lakossága egy buzgó városi tisztviselőnk önfeláldozó fáradozásának köszönheti ezt az áldásos tevékenységű egyesületet, aki valamikor, ennek előtte tiz esztendővel, ház- ról-házra járt, hogy felvilágosítsa az embereket s tagokat szerezzen az egylet megalakulásához. Spáozay városi tanácsosnak most már a jól végzett munka öntudata és az eredmény a jutalma, mert városunkban már hat ember van, aki hetekénti 8'40 korona nyugdijat élvez az egyleti pénztárból, ezek: Kandó A. bányász, ifj. Lévay K. tímár, Serbán A. bányász, Szon- tágh I. kémlefelőr, Zaj I. bányakovács és Ernyei J. bányász, pedig nevezettek csak tiz év óta tagjai a nyugdij-egyletnek s az egylet csak annak ad nyugdijat, aki már legalább 10 éve fizeti a tagdijat, 40 évi tagság után azonban teljes nyugdíj jár, mint az állami szolgálatban és pedig akár keresetképtelen az illető, akár nem. Két tagtársunk pedig: Csórik A. cipész és Heiler K. asztalos nyugdíjaztatás végett már be vannak ápr. 15-ére hiva az egyleti központhoz orvosi vizsgálatra. Az állam polgárairól való ilyetén gondoskodást, a rokkantsági és aggkori biztosítást, tulajdonképen az állam feladatául szokták újabb időben tekinteni s némely külföldi államban, igy a német birodalomban, Franciaországban és Angliában 70 éves életkoron felül minden ember nyugdijat kap az államtól, de ez óriási terhet is ró az államra, melyet nem minden államnak bir meg a pénzügyi ereje, igy Magyar- országé sem, lévén nálunk az államnak, vagyis inkább a polgárságnak a teherviselő képessége sokkal csekélyebb. Nálunk azért csakis önkéntes magán-egyesülés utján lehet ezt a feladatot megoldani. Mindenesetre Isten kegyelmétől megtermékenyített elme volt az az, mely ezt az egyesületet először kieszelte. Az egylet most már teljes virágzásban van s hatalmasan megerősödött. Saját három- emeletes palotája van Budapesten, a Józsefvárosban s vagyona négymillió s néhány ezer korona. Van szerte az országban 334 fiókpénztára, mig fizető tagjainak összes száma 72,246. A felsőbányái fiókpénztárnak 203 tagja van. Tavaly ilyenkor még 114 volt a tagok száma. Az alapszabályok szerint beléphet az egyletbe nem csak a szoros értelemben vett munkás, hanem bármilyen, rendű és rangú egyén, férfi és nő egyaránt. És mi mindenkinek csak ajánlhatjuk a belépést, sőt ajánljuk annak is, aki nyugdij-jogosultsággai bir, vagy pedig vagyona van. Az egyesületről most annak alkalmából szólunk, hogy a helybeli fiókpénztár f. hó 4-én délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében Spáczay Gyula elnöklete alatt. A közgyűlés az elnöki jelentés, valamint az 1908. évi pénztári jelentés tudomásul vétele után a tagok számának növekedéséhez képest a választmányi tagok számát 12-ről 20-ra emelte fel. A 8 uj választmányi tag lett: Balázs B. bánya-altiszt, Bónis S. kereskedő, Juhász F. bányász, Krasznay Zs. lelkész, Nagy K. hámori kovács, Rusolán J. cipész, ifj. Szabó K. keresk. és Szász G. cipész. Szintén a tagok számának megnövekedésére való tekintetből a gyűlés az eddigi egy befizetési nap helyett kettőt állapított meg és pedig : minden hó 7-ét követő vasárnap és minden hó utolsó vasárnapját, mindkétszer d. u. 2-től 3 óráig. Éhez képest pedig az eddigi két ellenőrhöz megválasztotta még a gyűlés ellenőrökül ifj. Lévay Lajost és Mazalik Bazilt. A közgyűlés elhatározta, hogy folyó év augusztus havában a felsőbányái fiókpénztár 10 éves fennállásának jubileumát az egyesületi központ bevonásával meg fogja ünnepelni s az ünnepély részleteinek megállapításával megbízta a választmányt. Az ünnepély előre láthatólag hálaadó istenitiszteletből, diszgyülésből s esteli táncmulatságból, esetleg műkedvelői előadásból fog állani. Az egyesület f. hó 25-én évi rendes közgyűlését (küldöttek gyűlését) fogja Budapesten tartani a váczi-utcai városháza dísztermében, melyre fiókpénztárunk gyűlése Spáczay Gyula elnököt s egy még esetleg jelentkező tagot küldötte ki. Arakszyn. r Óhajtásunk a vasúttól. Tagadhatatlan, hogy a Nagybánya-Felsőbánya h. é. vasút igazgatósága méltányosan járt el, midőn 1908. május 1-től Felsőbányáról az összes csatlakozások Szatmár és igy a fővonalak felé és onnan Felsőbányára létesítette, nem hagyva egészen figyelmen kívül a helyi forgalom kívánalmait sem Nagybánya és Felsőbánya között. Ezen hasznos és szükséges újítás életbeléptetése alkalmával, annak idején nem is késtünk elismerésünket nyilvánítani a vasut- igazgatóság rég óhajtott eljárása felett, de már akkor kifejezést adtunk még egy helyi járás szükségességének, mely Felsőbányáról este 8 órakor indulna le Nagybányára. Ezen összeköttetés teljesítené Nagybánya és Felsőbánya közös kívánságát, hogy Felsőbányáról este le lehessen jutni Nagybányára. A reggeli forduló járat Felsőbánya és Nagybánya között igen hasznos, de ezen kívül Nagybányára helyi érdekű járat több nincsen. Délután 2 óra 55 perckor megy le Felsőbányáról az utolsó vonat, azontúl nem lehet aznap Nagybányára menni. A nagybányáik ügyeik elintézése végett, az állandó nyaralók, a tömegesen megforduló idegenek szívesen feljönnének egy-egy délutánra Felsőbányára, hogy a várost és szép vidékét megtekintsék, kiránduló társaságok gyakran felkeresnék közelfekvő szép pontjait hegyeinknek, dehát nem lehet este visszamenni s ez az egyedüli akadály nagy hátrányára van Felsőbánya idegenforgalmának. Az uj szálloda és vendéglő most már minden kényelmét és igényét kielégítheti a kiránduló idegennek, csak a jó összeköttetés ne hiányoznék. Pedig egy üres lokomotív, mely a 6 órás szatmári vonatot fölhozta, a rendezés után, úgy 7 óra körül garnitúra nélkül vígan repül le naponta a szomszédba, hogy aztán reggel az első helyi vonatot felhozza. Mibe kerülne a vasútnak, ha csak bár 1 személyszállító kocsit is hozzá ragaszt a lokomotivhoz s 8 óra körül leviszi az utasokat. Ennek az összeköttetésnek a létesítése sem nehézségbe, sem áldozatba nem kerül a vasútnak. Még külön alkalmazottat sem kell járatni, mert itten elindulás előtt a jegyeket felülvizsgálnák s Nagybányán a rendes módon elvennék. Két város közönségének érdekét s Felsőbánya idegen forgalmának növelését bizonyára nem fogja a Nagybánya—Felsőbánya h. é. vasút igazgatósága egyszerűen negligálni, mikor arra a közönség által felkérve van, mikor az egy éves kívánság teljesítése úgyszólván semmibe sem kerül a vasútnak s mikor az összeköttetés a személyforgalom föltétien emelkedésével kecsegtet. Most állítják össze a májusi menetrendet, tehát még idejében kérjük a vasutigazgatósá- got. hogy ezt az összeköttetést május 1-től föltétlenül létesítse s ez által a helyi forgalmat a két város között tökéletessé tegye. Az igazgatóság ezen udvariassági ténykedésére okvetlenül számítunk. D. M. F. Különfélék. Kedves olvasóinknak boldog húsvéti ünnepet kívánunk. Személyi hir. Tarján Kristóf föreáliskolai tanár a húsvéti ünnepekre haza érkezett. Uj pénzügyi tanácsosok. A pénzügyminiszter Nagy Tamás, Hegedűs Ferenc s Nagy Gergely nagykárolyi pénzügyi titkárokat állomás helyükön való meghagyás mellett, pénzügyi tanácsosokká nevezte ki. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter dr. Karácsonyi Miklós algyógyi járásorvost Kapnik- bányára bányaműorvossá kinevezte. A méhészet köréből. Pataki Bélát, a Méhészeti Szemle szerkesztőjét, a földmivelésügyi miniszter Pápa székhellyel méhészeti vándortanitó- nak nevezte ki. Kinevezések. Jékly Olga a torontálmegyei Oscsauád községbe postamesternőnek neveztetett ki. Múlt számunkban reá vonatkozó kinevezés közlése tévedésen alapult. — Jékly Vilma Or- czifalvára neveztetett ki postagyakornoknak: Jékly Rezső orgonista-tanítónak Budapestre a József fiuárvaházbv. A Városok Lapja — Felsőbányáról. A Városok Lapja meleg hangon emlékszik meg Felsőbánya városról s kívánságairól, melyek a város haladását biztosítanák. Többek között a következőket irja: »A vármegye főispánjához Felsőbánya város a napokban terjesztette fel emlékiratát, mely a város jövő fejlődésének feltételéül egy polgári fiúiskolának felállítását s a magyar lakosságnak a nemzetiségekkel szemben való megerősítését hangoztatja. A felsőbá- uyaiak a kereskedelem s különösen a bányászat hanyatlása folytán egy 400—500 munkást foglalkoztató gyártelep felépítését, egy agyagipar és kosárfonó iskola felállítását, valamint a kincstár és a város közt húzódó erdő, úgynevezett közös erdő ügyének megszüntetését kérik. A tartalmas és alapos munka Farkas Jenő polgármester tollát dicséri.« — Majd más helyen: »Felsőbánya ismertetése. Egy füzet fekszik előttünk, amelyet Farkas Jenő felsőbányái polgármester irt. A füzet a »Magyarország vármegyéi és városai« czimü műben Felsőbányára vonatkozólag megjelent ismertetést adja külön- lenyomatban. A monográfiák részletességével látjuk színesen megírva benne a város történetét, amelyet a város jelenének leírása követ érdekes stílusban, olykép, hogy sorban az olvasó elé tárja Felsőbánya kulturális, társadalmi és közgazdasági intézményeit mind. A gonddal megirt füzet tetszetős illusztrácziókban ismerteti meg az olvasót Felsőbánya természeti szépségeivel, amelyeknek bizonyára sok bámulójuk fog akadni azok közül, akik a füzetet elolvassák. A füzet megírásával és terjesztésével Farkas
