Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-03-11 / 6. szám

Felsőbányái Hírlap és sárga mintájú bútor-szövettel borította be. Azt már mondottuk, hogy a hangulat ki­tűnő volt, nem is igen jön oda, akinek nincs kedve, — s ha ahhoz, amit elmon­dottunk, hozzáteszszük, hogy ezidőszerint jő czigányunk van, az éttermekben pedig a kiszolgálás a vendéglős részéről kifogás­talan volt, akkor azt ismételhetjük, hogy pompás, sikerült mulatság volt a mi kaszi­nónknak ez a múltkori farsangi táncestélye. Arakszyn. Különfélék. Tanulmányút. Baumerth Károly m. kir. bányatanácsos kétheti időtartamra Német­országba és Belgiumba utazott, hová a m. kir. pénzügyminisztérium a cinkértékesités tanulmá­nyozása végett küldötte ki. Áthelyezés. A nagybányai bányaigazgató Gretzmacher Gyula, m. kir. bányagyakornokot Nagybányára a kereszthegyi üzemhez helyezte át. A rokonszenves derék fiatal ember távozá­sát őszintén sajnáljuk, mert kellemes modorá­val, vidám kedélyével, ügyességével a felső­bányái társaságnak nélkülözhetetlen tagja volt. Távozásakor »Jó szerencsét* kívánunk neki! Erdővizsgálat SziklayEmil debreceni erdő­felügyelő és Márton Sándor nagykárolyi erdő­mester február hó 28. és 29-én megtekintették a városi erdőket, megvizsgálták a vágásrend szer betartását. Az erdőkezelést teljesen rend­ben találták. Sorozás. F. hó 9-én tartották meg Felső­bányán a fősorozást. A polgári elnök Torday Imre nagybányai városi tanácsos volt, a várost Farkas Jenő polgármester képviselte, polgári orvos volt dr Csausz Károly, bizalmi férfiak: dr Szokol Pál és Likker Károly. A honvédség részéről elnök volt Faragó Lajos őrnagy, orvos dr Majos Zoltán ezredorvos, sorozó tiszt Ko­vács Gusztáv százados. A közös hadsereg ré­széről : elnök Albrecht Henrik őrnagy, orvos dr Sommer Ignác ezredorvos, sorozótiszt Dsida Aladár hadnagy» A sorozóbizottság ebédre Farkas Jenő polgármester vendége volt. Az ebéden az elősoröltakon kívül még Münnich Sándor és Kovács Olivér vettek részt. A 78 előállított legényből 36 ot soroztak be s igy az eredmény szokatlanul kedvező. Gyászhir. Özv. Nyegrucz Lukácsné szül. Gajzágó Manci Kolozsváron 9i-éves korában elhunyt. A boldogultban özv. Alexa Tivadarné anyját siratja. A köztiszteletben állt úrnő te­metése márc. 29-én volt nagy részvét mellett. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. Búcsú. Azon jó ismerőseimnek és bará­taimnak, kiktől hirtelen eltávozásom miatt sze­mélyesen el nem búcsúzhattam, e lap utján mondok »Isten hozzád»-ot. Gretzmacher Gyula. Bérmálás. A helybeli tóm. kath. esperesi hivatalhoz érkezett hivatalos értesítés szerint a megyés püspök folyóévi junius hó 8-án meg fog jelenni a nagybányai esperesi kerületben a bérmálás szentségének kiosztása végett A bérma- körut részletei, illetőleg sorrendje megállapítá­sának munkálatai folyamatban vannak. Az olvasó-egylet táncestélyén, mely min­den tekintetben sikerült s mely lapunk más helyén külön cikkben van leírva, bevétel volt 190 K 40 f. Kiadás 104 K 64 f. Tiszta jövede­lem 85 K 76 f. Jegyeiket megváltották : Holéczy Gyula (Nagykároly) 10 K, Harácsek Vilmos (Nagybánya), Szőke Károly, Tarján Kristóf (Déva) 5-5 K, dr Berks Aurél 4 K, Bónis Sándor, özv. Miskolczy Mártonné 3—3 K, özv. Báthy Sándorné, Báthy Imre, Szabó Károly, dr Szokol Pál, Weisz Ferenc, Wider Lázár 2—2 K. Felülfizettek: Farkas Jenő, Kilián Béla 6—6 K, Baumerth Károly 5 K, dr Tóth Gábor, Wurscher János 4-4 K, Csausz István, Szabó Imre 2 — 2 K, Kiss Béla, Vankay József 1—1 K, Herczeg Pál 40 f. Mennydörgés és villámlás. Folyó hó 3-án erős nyári záporral megrendült az ég s vakító villámok cikáztak a felhők között. A szokatlan jelenségből különösen a nép háborút, döghalált, árvizet stb jósol, a gazdák azonban úgy véle ■ kednek, hogy korai mennydörgés bőséges aratás. Könyvelő-választás. A nagybányai ipari hitelszövetkezet folyó hó 6-án Kupás Mihály elnöklete alatt tartott igazgatósági gyűlésén választotta meg meghívás utján uj könyvelőjét Imre Károly állami tanító személyében. Ezen választás a szövetkezetre nézve már előre is szerencsésnek mondható, amennyiben Imre Károly a szövetkezeti ügykezelésben és általá­ban a szövetkezeti ügyekben teljes jártassággal bir. Nevezett hosszú éveken át a felsőbányái Hitelszövetkeznek igazgatósági tagja s később pénztárnoka volt Fogások kerti magvak árusításánál. Hogy mire képesek a zavarosban halászó emberek, azt legjobban mutatja a magelárusitással foglal­kozó egyes kereskedők ravaszsága, kik más­honnan beszerzett kerti magvaikat a Mauthner- féle árjegyzék folyó számaival jelölik, mert ez­által azt a hitet akarják kelteni a vevőkben, hogy Mauthner-féle magot kapnak. A közön­ség ne hagyja magát megtéveszteni; mert akár­milyen szám van a tasakra nyomva, ha nincs rajt a Mauthner név, akkor az a tasak nem is tartalmazza az általánosan legjelesebbnek elis­mert Mauthner-féle kerti magot. Aki félt az élettől. Jablonovszki Sán­dor felsőbányái ácsmunkás a kincstári bá­nyánál, ki a múlt évben rendőr volt, f. hó 3-án öngyilkosságot követett el, gyors egymásután­ban két golyót röpítve revolverrel halántékon át a fejébe. Nevezett nap délelőtt két barátjával ivott és mulatott, délben 4 írtért vásárolt re­volvert 4 golyóval, azzal a ráfogással, hogy patkányokra fog lövöldözni- Hazamenve, ma­gára zárta a szoba-ajtót A hozzátartozói érte­sülve a fegyvervásárlásról, rosszat sejtettek és behatolni akartak a szobába. Mielőtt azonban ez sikerült volna, a lövés eldördült. Az előhívott orvosok nem segíthettek, este 8 órakor meg­halt. Az esetről sürgönyileg értesítette a rend­őrkapitány az ügyészséget és a járásbíróságot; miután a rendőrkapitány által megejtett vizs­gálat teljesen megállapította az öngyilkosságot, az ügyészség táviratilag adta meg az engedélyt az eltemetéshez, mely 5 én ment végbe. Jablo­novszki 32 éves volt, nőtelen ; özvegy anyja és négy testvére siratja. Mondják, hogy járás- birósági és törvényszéki Ítélet folytán 3 napi elzárást kellett volna kiáltania vagy 30 korona pénzbírságot s emiatti bánatában és elkese­redésében követte el a szörnyű tettet. Hernyóirtás. Felhívjuk a gazdák figyelmét arra, hogy itt az utolsó jdeje a hernyó sze­désének és irtásának. Az idén nem mutatkozik ugyan oly nagymennyiségű hernyó, mint az utóbbi években, de azt a keveset is le kell szedni és pedig mielőbb, inemcsak azért, mert a törvény szigorúan bünteti a hanyag gazdát s Felsőbányának az utóbbi időben rossz hire kerekedett a hernyóirtás terén, hanem azért is, mert a hernyó a gazdának igen sok kárt okozhat. Szatmár vármegyében, az 1908. IV. törvény­cikk értelmében a következő, községnevek vál­toztak meg: Buttyásza ujabbi neve »Buconfalva«, Duruzsa ujabbi neve »Duncsa*, Fericse ujabbi neve »Szamos-fericse», Gaüra ujabbi neve »Kő­vár-gura*, Hosszufalu ujabbi neve »Kővár- hosszufalu«, Hovrilla ujabbi neve »Hávord«, •Karulya ujabbi neve »Karuly«, Koltókatalin ujabbi neve »Költő«, Lukácsfalu ujabbi neve »Szamoslukácsi*, Kisbozinta ujabbi neve »Nagy- bozinta«, S.-M.-Berkesz ujabbi neve »Magyar- berkesz», Tölgyes ujabbi neve »Szamostölgyes«, Váralja ujabbi neve »Kőváralja«. Az Írásmód pedig a következő községeknél változott, vagyis az eddig használt jel elhagyásával: Erdőaranyos, Hagymáslápos, Kisbozinta, Kisfentős, Kővár- kölese. Kővárremete, Nagyfentős, Nagykörtvé- lyes, Nagynyires, Nagysomkut, Pusztat'entős és Pusztahidegkut Írandók. A névváltoztatásokat nem tartjuk valami szerencséseknek, a leg­többjében eben gubát cseréltünk. »Uj bányatörvényünkben kőszenünket sza­baddá kell tennünk« cím alatt Fehér Manó dr. oravicabáoyai ügyvéd, bányajogi Író a napokban megjelent kisterjedelmű, de annál tartalmasabb munkájában az uj magyar bányatörvény meg­alkotását sürgetve, a kőszén szabaddá tétele mel­lett foglal állást. Helyénvaló és időszerű volt tehát, hogy Fehér Manó dr., ki az »Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület« 1894. évi nagybányai kongresszusán a bányatörvény­javaslatnak és különösen a kőszénkérdésnek fel­kért referense volt, a kormány legújabb bánya­törvénytervezetével behatóan foglalkozva, ezt általános és részletes bírálat tárgyává tette. Az »Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk« című legújabb bányajogirodalmi dolgozatában Fehér Manó dr. a kőszénkérdés kor­mánytervezeti megoldását nem fogadja el s eluta­sító kritikáját jogtörténeti alapon okadatolja meg. Március 15 Felsőbányán. A magyar sza­badságharc 60-éves évfordulóját városunkban is méltóan szándékoznak megünnepelni. D. e. 9 órakor a református templomban Nagy La­jos lelkész tart alkalmi beszédet. Az isteni tisz teleten a Vass Lajos tanító által vezetett ének­kar is fog hazafias dallal szerepelni. Az isteni­tisztelet végeztével az iskolás gyermekeknek sza­valattal s dalokkal összekötött ünnepélye lesz. Este a polgári olvasókörben Vass Lajos tart felolvasást. Szavalat is lesz. Az ünnepélyt tár­sas vacsora követi, melyre már eddig is szá­mosán feliratkoztak. Kegyes adományok A napokban meghalt özv. Lőkös Jánosné a felsőbányái ref. egyház­nak egy 5 hold területű rétet hagyományozott. Ezenkívül 10 nagybányai egyházmegyei szegény ref. egyháznak egyenkint 440, együtt 4400, azaz négyezernégyszáz koronát hagyott. A derék, jóleíkü nő emlékét áldják örökké ezen egy­házak tagjai, mig egyes rokon örökösök sok­szor kévéséivé a hagyományt, háládatlansággal fizetnek. — A b. e. Jsztay József 2000: két­ezer koronát hagyományozott. A napokban kapta meg a felsőbányái ref. egyház. Nagy Lajos ref. lelkész. Érdekes és tanulságos felolvasásban volt részük azoknak, kik a »Szabad Lyceum« nak f. évi február 22-én Budapesten a m. á. v. északi főmübelytelepén tartott előadásán meg­jelentek. Siegmeth Károly ny. m á. v. igazgató- helyettes mintegy 140: száznegyven vetített képben mutatta be a Rozsály-Guttin hegyvidé­két. Helyette fia, Siegmeth Lajos jogszigorló m. á. v.-i hivatalnok olvasott fel, kinek csengő hangja betöltötte a zsúfolásig megtelt termet, különösen a főműhely alkalmazottai és család­tagjai jelentek meg nagy számmal, kimutatván érdeklődésüket az előre is érdekesnek látszó előadás iránt. A sikerült képek melyek gyö­nyörű vidékünk bájait hűen tárták a közönség elé, a gondosan elkészített tanulságos felolva­sással meg is tették hatásukat, s a nagy kö­zönség zajos éljenzéssel fejezte ki az élvezetes előadás fölötti tetszését. Siegmeth Károly és hozzá méltó derék fia minden alkalmat meg­ragadnak arra, hogy Felsőbánya vidékét az ország színe előtt kedveltté tegyék. Közli : Nagy Ernő. A kincstári bányaaltisztek szervezkedése A helybeli kincstári altisztek 1908. február 9-én értekezletre gyűltek össze, hogy a selmeczi kerületi altiszrek között alakulóban levő Bányá­szati és Kohászati altisztek Országos Egyesüle­tébe való belépésüket elhatározzák. Az értekez­let lefolyása a következő volt: Müllmann Antal zuzófelvigyázó ismertette a selmeczi alakulóban levő Országos egyesület tervezett alapszabályait s kérdést intézett az egybegyűltekhez, hogy haj­landók-e fiókegyesületet alakítani? Egyhangúlag elhatároztatott s nyomban nyilatkozat íratott alá 20 taggal, kiknek névsora következő : Árkosi Jóssef zuzófelvigyázó, Berindán László, Bugesch Károly bányafelvigyázók, Balázs Béla hámormes­ter, Jeremiás János irodasegéd, Kollár János, Kob- licska György bányafelvigyázók, Márjás György zuzóintézö, Matyasovszki Sándor bányafelvigyázó, Majdik József gépfelvigyázó, Mülmann Antal zuzó­felvigyázó, Mihálcsik Sándor bányafelvigyázó, Magyar János beteglátogató, Pfeilmeyer Ödön bányafelvigyázó, Rusiczki Ferenc kémlefelvigyázó, Wernóczi Lajos bányafelvigyázó, Darnai Sándor bányafelvigyázósegéd, Ernszt Sándor zuzófelvi- gyázósegéd, Lábos Károly bányafelvigyázósegéd, Erink József gépkezelő. Az értekezlet megtartása előtt Márjás György zuzóintézö bizalmasan fel­kéretett az elnöki tisztség elfogadására, ki azon­ban kijelentette hogy változékony egészségi álla­potánál fogva sajnálattal el nem fogadhatja. A fiókegyesület tisztikara egyhangúlag következő­leg lett megválasztva: Elnökké Pfeilmayer Ödön bányafelvigyá/ó, alelnökké Mülimann Antal zuzó­felvigyázó, titkár, ellenőr s jegyző Arkosi József zuzófelvigyázó, pénztárnokká Koblicska György bányafelvigyázó, könyvtárnok Vernóczi Lajos bányafelvigyázó, házgondnok Majdik József gép­felvigyázó. Szakbizottsági tagok Matyasovszki Sáudor bányafelvigyázó és Frink József gépkezelő, Választmányi tagok Rusiczki E'erenc kémlefel­vigyázó, Mihálcsik Sándor bányafelvigyázó és Magyar János beteglátogató. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kollár János bányafelvigyázó és Darnai Sándor bányafelvigyázósegéd kéretett fel. Elnök úgy a saját, valamint a megválasztott tisztikar nevében köszönetét mond a bizalomért s kéri hasznos működésűk céljából kartársai szives támogatását. Elnök: javasolja: hogy az egyesület szervezőbizottsága által közrebocsátott alapsza­bályok 9-ik §-ához még a következő 4 pont csatoltassék. 1 ) Minden fiókegyesület külön tagsági dijjat szedhet be tagjaitól melynek nagy­ságát a közgyűlés állapítja meg. 2.) Ezen be­folyt tagsági dijjakból fedezi az Országos Egye­sület közgyűlésére kiküldendö tag költségeit, szakkönyveket, szaklapokat szerez be, melyek az illető fiók-egyesület tulajdonát képezik. Ha ilyen vidéki kör bármely okból feloszlanék, vagyona az országos egyesület tulajdonába megy, 3.) Minden fiók-egyesület a saját kerületében mulatságokat, estélyeket rendezhet a saját javára is, melyeknek tiszta jövedelmét könyvtárának fejlesztésére fordítja. 4.) A pénztárkezelését ille­tőleg a fiókegyesületeknél ugyanazon szabályok mérvadók, mint az országos egyesületnél. A ja­vaslat ily értelemben egyhangúlag elfogadtatott A közgyűlés az országos egyesület alakuló köz­gyűlésének helyéül egyhangúlag Selmeczbányó városát választotta, A havi külön dij ideiglene­sen 50 fillérben állapíttatott meg. Majdik Józse gépfelvigyázó, addig is, mig a kör anyagi hely-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom