Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-08-08 / 18. szám

1 Felsőbányái Hírlap Kassa—Abaujtorna—Gömürvidéki vál.; Beszkidvidéki választmány; Máramarosvidéki választmány; Guttinvidéki választmány. Miénk a Guttinvidéki választmány, melynek elnöke Szabó Adolf, I. alelnök Farkas Jenő, II. alelnök Baumerlh Károly, titkár Pap Márton, pénztáros Háder Ferenc, múzeumi őr Miinnich Sándor. Védnöke a Kárpátegyesületnek Frigyes fő- herczeg, gróf Csáky Albin pedig tiszteletbeli elnöke. A Kárpátegyesületnek múzeuma is van gaz­dag gyűjteménnyel, melyet Poprádon létesített s mely »Kárpáti muzeum« nevet visel és könyv­tárból, régiségtárból, képzőművészeti tárból és természetrajzi tárból áll. A könyv első része szépirodalmi résznek tekinthető, mert leírásokat tartalmaz, melyek többnyire barangolásokat, vándorlásokat, kirán­dulásokat mondanak el. Hanem ezek egytől-egyig olyan szépirói virtuozitással, feltűnő belletriszti- kai készséggel vannak megírva, hogy aki a köny­vet kezébe veszi, le nem teszi, mig mind végig nem olvassa. Különösen pedig az »Egy kiskörút« szerzője, Tóth Imre emelkedik ki, aki a maga, Herrmann Ottóra emlékeztető stilmüvészetével határozottan megérdemli, hogy neve mai legjobb elbeszélőink sorában emlittessék. A kötetet különben Siegmelh Károly dol­gozata nyitja meg »Barangolás a Rozsály — Guttin hegyvidékén és az Avason« címmel, mely a mi tavalyi guttini kirándulásunk leírását is tartal­mazza. Az élénk, színes tollal, kedvesen és érde­kesen, nagyítás és hizelkedés nélkül szólva : mesteri kézzel megirott cikknek azt a részét, mely Felsőbányára vonatkozik, lapunk számára át is vettük az évkönyvből s mai tárcarovatunk­ban azt bemutatjuk t. olvasóinknak. Különfélék. Lapunk jelen számát a szerkesztő távol­létében Krasznay Zsigmond állította össze. Személyi hirek. Dr. Sélley Sándor volt bel­ügyi államtitkár és leánya, valamint Thaisz Pé­ter nagybirtokos egy napot Szőke Károly nyug. m. kir. honvédezredes és neje meglátogatása vé gélt városunkban töltöttek. — Ugyancsak ide érkezett mint Pály Ede esperes-plébános vendége egy napra Bodor Elek sárközi földbirtokos. — Kilián Béla gyógyszerész pár heti tartózkodásra családjával együtt Hódmezővásárhelyre utazott. Egy megyés püspök városunkban. Dr. Pro- hászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök, a nagyhírű főpap, pár napot mint dr. F.rdődi Ignác honvéd főtörzsorvos vendége Nagy­bányán töltött s eközben folyó hó 5 én délután Felsőbányára is átrándult, hogy városunkat megtekintse. Emlékezés. A mai napon éppen tíz éve, hogy a magyar hazában nagy szomorúság, mély gyász borult a telkekre. 1898. szeptember hó 10-én történt, hogy egy orgyilkos, egy olasz anarkhista, akinek hozzánk semmi köze nem volt, elkövette a múlt század leggyaláza­tosabb cselekedetét: őrült rajongásban megölt egy ártatlan, egy nemes szivü, egy angyali lelkű asszonyt, azt, aki a mi királyunknak hit­vese, a mi országunknak királynéja volt, aki népeknek volt anyja és úrnője. Ki nem tudja, hogy mivolt ennek ami sokat szenvedett sze­gény nemzetünknek Erzsébet! És a magyar, melyet a dicsőült úgy szeretett, nem is tudja őt elfelejteni; emlékére templomot építenek, márványba véve, ércbe öntve királynői alakja ott áll sok-sok helyen az országban, de leg­jobban ott van ő a szivekben — kitörölhetet­lenül, mindörökre, ő, ami Erzsébetünk! Áthelyezések. Pintér Bekény minoritarendi áldozárt rendi elöljárósága Aradról áthelyezte Nagybányára. — A földmivelési minisztérium Batta Forenc kir. főerdészt Orsováról a nagy­bányai főerdőhivatalhoz áthelyezte. — Németh Béla főgimn, tanárt áthelyezte a közoktatási minisztérium Tordára. Kinevezések Pünkösti Ferenc műszaki ta­nácsos, közúti kerül, felügyelőt, kinek ható­sági kerületéhez tartozik a szatmárvármegye hivatal is, kinevezte a király műszaki tanácsossái — A szatmárnémetii ref. főgimnáziumban tanárokul legújabban megválasztattak Hatvani Béla, Győré István és Bartsch Aurél. Városi közgyűlés. Felsőbánya szabad kir. rendezett tanácsú bányaváros képviselőtestüle­tének múlt hó 31 én Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt rövid tárgysorozattal rendkívüli közgyűlése volt, mely a következő határozato­kat hozta: A Reizman-féle földvételi ügy a közgyűlési tagok elégtelen számánál fogva a törvény értelmében tárgyalható nem volt má­sodízben, miért is a közgyűlés annak harmad- izben való tárgyalására újabb közgyűlés tartását határozta el s ennek napjául folyó hó 16-át tűzte ki. A városi bérletekre, nevezetesen a piaci I—V. számú bolthelyiségekre, továbbá a sörházra, a gubaványolásra, valamint az újon­nan épített vendéglői bolthelyiségre a megtar­tott árverésen beadott ajánlatokat, mivel ezek a kikiáltási áron alul tétettek, a közgyűlés nem fogadta el és szeptember hó 16-ik.i határidővel uj árverést rendelt el. Kirchner Jenőt, valamint Szigyártó Pálné szül. Szarka Máriát a tanács javaslatának elfogadásával felsőbányái illetősé­gűnek elismerte. — A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére elnök Krasznay Zsigmond, lovag dr. Berks Aurél és Szalai László képviselőtestü­leti tagokat kérte fel. A Schönherr féle monográfia. Nagy érdekű dolgozat közlését kezdette meg kitűnő laptár­sunk, a »Nagybánya«. Több, mint tiz évvel ezelőtt Nagybánya városa felkérte a jeles tör­ténettudóst, a korán elhunyt dr. Schönherr Gyulát, a város monográfiájának megírására. Az iró hosszas hazai és külföldi levéltári kuta­tás alapján tizenhat kötetre való adatot gyűjtött össze s utóbb hozzá is kezdett a hatalmas mű megírásához, a miben azonban a halál a nagy­hírű fiatal tudóst meggátolta. Az első fejezetek mégis elkészültek s most ezen értékes dolgo­zatokat mutatja be hasábjain a »Nagybánya«. Székhely-kérdés. Harcban áll a két város : Szatmár-Németi és Nagyároly. A télen Nagy­károly városa mozgalmat indított a törvényszék áthelyezése érdekében. Szatmár megrettent s mindent elkövetett, hogy védekezzék a tárna dás ellen és megótalmazza törvényszékét, mert ha el nem is venné azt, de területe ketté osz­tatnék s ez is nagy vérvesztés volna egy vá­rosra, tekintettel á tisztviselők számának, meg ügyvédi prakszisának, valamint az idegen for­galomnak csökkenésére. Most meg Szatmár­németi rántotta elő a székhely-kérdést s fel­színre hozta azt, hogy Nagykároly megszűnvén közigazgatási központ, vagyis megyeszékhely is lenni, egy kilátásával vagy jogcímmel keve­sebbje legyen egy megszerzendő törvényszék­hez. Népes értekezlet volt folyó 2-án Szatmár­németiben, a városháza nagytermében, melyen nagy számmal vettek részt a vármegyéből, a legtekintélyesebb bizottsági tagok s melyen az elnöklő dr. Vajay Károly polgármester bejelen­tette, hogy azt a memorandumot, melyet 50 tagú küldöttség fog a kormánynak átnyújtani, a megyebizottsági tagok nagyobb része irta már alá s igy az abszolút többség már meg van. Ha sikerülne a dolog, igaz, hogy a vár­megye a területének közepén székelne, de egy idegen törvényhatóság ' területén zsellérkedné- nek, lévén Szatmárnémeti városa maga is épp oly törvényhatóság, mint a vármegye. Bányászgyülés Alsófernezelyen. Az orszá­gos magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya gyűlését tartotta múlt hó 29-én d. e. 11 órakor Alsófernezelyen, még pedig igen nagy érdeklődése mellett a közön­ségnek. Közgyűlést Neubauer Ferenc min. taná­csos, az osztály elnöke vezette. Dr. Letső László bányajogász egy törvényjavaslatról értekezett, Oblatek B. bányatanácsos a kénsavgyárat ismer­tette. Gyűlés után a közönség megtekintette az ottani kénsavgyárat, 2 órakor pedig — már amint az a bányagyüléskor szokás — társasebéd kez- dődötthölgyek részvételével. A lakoma alatt a bányászzenekar tartott hangversenyt, tánc és cigányzene ezúttal nem volt, de azért a mulat­ság sokáig eltartott. Megyegyülés. Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottsága f. hó 11 én Nagykárolyban rendkívüli közgyűlést tart. Megyerendezés Ismét beszélnek arról, hogy egyes vármegyék területét megváltozlaiják s ezek közölt Szatmár vármegyéét is, ami az általános választói jogról alkotandó törvénynyel s a kép- visélői választó-kerületek uj területi beosztásá­val kapcsolatban menne végbe. Ugocsa — mint ismeretes — egész járásokat szeretne a szom­szédoktól, újabban Szabolcsmegye is kívánna öt községet magához csatolni Szatmárból. Ha'álozások. Jó Antal nyugalm. kir. mérnök neje szül Juhász Róza városunkban f. hó 4-én 4-5 éves korában hosszas szenvedés után elhalt. — Dr. Szmik Gyula kincst. bányafőorvos neje szül. Hoffer Klára Nagyágon meghalt. A felső­bányái származású elhunyt úrnőt városunkban is sok rokon és jó ismerős gyászolja. Molnár Ignác tiszaujlaki lakos, a városunkból nemrég eltávozott Molnár Károly rjm. kath. s.-lelkész édes atyja, 55 éves korában meghalt, A református egyház főpásztora Hogy a református egyházközségek bizalma kit fog az elhalálozott nagyérdemű Kiss Arón helyébe a nagy kiterjedésű tiszántúli egyházkerület élére állítani, még nincs eldöntve. Az egyházközségek szavazatai Dicsőfi József, Erős Lajos, dr. Baltha­zar Dezső és Dávidházy János között akkén oszlottak meg, hogy általános többséget a jelöl­tek közül senki sem kapott. Dicsőfi József egy házkerületi főjegyző és Erős Lajos theologis tanár között tehát pótválasztás lesz, melyre ; szavazatok szeptember 21-ig fognak beküldetn Zazar vagy Szaszar ? Az elhunyt jele tudósnak, dr. Schönherr Gyulának dolgozaté ból, a nagy arányúnak tervezett »Nagybány monográfiájáéból, melyből a Nagybánya cim hetilap most részleteket közöl, vesszük át következőket: »E folyó nevét a XIV. századtó kezdve minden oklevél Zazar-nak Írja, kivév' az 1347-iki kiváltságlevél hátára irt egykor megjegyzést, mely Zazur-t írva, egyedül tartj, fennt annak az 1231-iki határjárás oklevelébe! előforduló legrégibb alakját. Zazur és Zozo a régi magyar helyesírás törvényei szerin Szaszor-nak olvasandó; Zazar alaknak,Szasza kiejtés felel meg s ezvált századokon át köz keletüvé; csak az újabb nemzedék cserélte fe azt a ma használatos Zazar alakkal. A né eredetével és jelentőségével lejebb foglal kozunk«. A legkapósabb politikai napilap: »Az újság. Főmunkatársak : Herczeg Ferenc, Kenedi Géz; Kóbor Tamás, Kozma Andor, Mikszáth Kái mán Felelős szerkesztő : Gajári Ödön. Társ szerkesztő: Dr. Ágai Béla Előfizetési árak Egész évre 28 korona. Fél évre 14 koron; Negyedévre 7 korona Egy hónapra 2 koron 40 fillér. Hetenként asszony és gyermek me léklet. Megrendelő czim: »Az Újság« kiadó hivatala Budapest, Rákóczi-ut 54. »Az Újság olvasóterme a vidékről a fővárosba érkéz előfizetőink rendelkezésére áll. Cionizmus A cionisták gyűlést tartotta Nagybányán. Ok a zsidóságot nem mint vallá; tekintik csupán, hanem önálló nemzet óhajtana lenni éppúgy mint a magyar nemzet, s ezért 1 akarnak menni Magyarországból és felállitai Palesztinában egy zsidó államot, — de azért til takoznak a hazafiatlanság vádja ellen. Pedig akkc mi az államellenes, ha nem ez a cionisztiki irányzat? Még csak éppen arra van szükség,hog a házai zsidóság is nemzetiségi mozgolódáshc kezdjen s egygyel több nemzetiség legyen ebbe a szegény országban ! Ez bizony nagy csalódí volna mindnyájunkra. Mi eddig úgy tudtuk, hog zsidó honfitársaink csak vallásfelekezetre nézv zsidók, de mint polgárok a magyar nemzetne fiai. Hiszen ők véröket is ontották már a magye hazáért, polgári kötelességeiket teljesitik a m; gyár állammal szemben pénzben és vérben, s hazában, melynek földéhez sziveiket bizonyál érzelmi momentumok is kapcsolják, irodaim művészeti, gazdasági, közszolgálati téren élőké pozíciót is szereztek maguknak, melyben ők; senki sem háborgatja, sőt egyesek közülök irí nyitó befolyást is gyakorolnak a közügyek inti zésére. Csak az a szerencse, hogy a zsidósí túlnyomóan nagy réi-ze, különösen a jobb mi duak és műveltebbek, valóban hazájának tekin Magyarországot s hallani sem akar a cioni; musról, mely sehogysem bir terjedni a magy; zsidóság körében. Biztosiiás az aggkor és rokkantság napjair Megmozdullak immár az ország kiskereskedi és kisiparosai is, hogy az aggkor napjaira rokkantság esetére biztosítsák jövőjüket. Állat ellenőrzés alatt álló egyesületben akarnak l mörülni s e czélból szeptember hó 6-án Búd pesten, az uj városháza nagytermében ország jellegű megbeszélésre gyűlnek össze, hogy további teendők felől tanácskozzanak. Ugya ezen az értekezleten fogják megválasztani a a küldöttséget is, mely az alakulandó egyesül iránt a kormány jóindulatát kéri ki. Nincs ke ség benne, hogy a kormány és a törvényhoz a legmesszebbmenő támogatásban fogja rész si ten i ez áldásos intézményt, melynek szüks gél már régóta oly égetően érzik kiskeresk dóink és kisiparosaink, kiknek alig van módji arra, hogy öreg napjaikra némi kis tőkét gyüj hessenek. Az uj egyesületre felhívjuk kiskere kedőink s kisiparosaink figyelmét. Elmaradnak az ellenőrzési szemlék. A ho védelmi miniszter rendelete szerint az idén szokásos ellenőrzési szemlék a legénységi áll mánynál elmaradnak, ellenben a tiszti ellenőrzi szemlék az idén is megfognak tartatni. S zerkesztői üzenet. K. I. Kolozsvár. A nagy érdekű felszólalást örö mel és köszönettel vettük. Érkezésekor azonban a 1 anyaga már együtt volt s igy amazt közelebbi számunl kelleti, félretennünk. Id. és ifj. K. E. uralnak Győr. A lapot — gom lom állandóan a kiadóhivatal utján méltóztatnak kap A számot mindazonáltal útnak indítottuk. Portorose. Annak, a ki máskor felelős s most sí kinek sem felel, az, a ki máskor nem felel, de m mindenkinek felelős, szive mélyéből forró üdvözle küld a szőke Adriára. Szeretném a pontos levélek megtudni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom