Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-05-06 / 10. szám

Felsőbányái Hírlap

féle szagos olajokkal és cukorral vegyitett pálinka. Minden szeszes italban, borban, sörben, pálinkában az alkohol az, mely azokat szeszes itallá teszi, előbb tehát elmondom mi történik vele bennünk, azután azt a sok káros hatást, amit előidéz.

Ha szeszes italt iszunk az alkohol a szájon és nyelőcsöven át a gyomorba kerül. Itt az emésztést nem, amint tévesen hiszik gyorsítja, hanem lassítja A gyomor vérerei által felszívódván, az alkohol a vérbe kerül s igy mindenüvé eljut testünkben. Minél finomabb és kényesebb testrészünkbe jut, annál nagyobb lesz arra a hatása s igy legnagyobb az ideg- rendszerünkre, az agyvelőre.

Az alkohol tehát mindenüvé eljutván egy kicsi része a vese és tüdő utján változatlanul kimegy a testből, tehát a vizeletben és a leheletben, nagy része benn marad a testben és ott átváltozik.

Tévedés az is, hogy az alkohol melegít és táplál. Épen lehűti a testet, mert a vérerek, különösen a bőr vérerei kitágulnak s ezért azután több meleg kerül a test belsejéből a test felszíne felé, tehát melegséget érezünk, de a testünknél mindig hidegebb levegőbe felmelegedett bőrünkből annál több meleg távozik. Ittas emberek sokkal könnyebben fagynak meg mint józanok — ezt mindenki tudja. Tehát az alkohol nem tekinthető táplálószernek és nem melegít.

Az egyes szeszes italok veszélyessége annál nagyobb, minél több bennök az alkohol, tehát legveszélyesebb a pálinka, azután a bor és a sör.

Magyarországon kiszámították (abból, hogy mennyi szeszes ital fogy el egy év alatt és hány ember van az országban, ha mindenkit is beleszámítanak, tehát a gyermekeket és a nőket is) hogy évenként és fejenként egy emberre esik 10 liter sör, 5 liter bor és 6 liter pálinka. Ha átszámítjuk ezt az italt, szesztartalmukat nézve, látjuk hogy 12-szer annyi szesz esik egy emberre pálinka alakjában, mint akár bor, akár sör képében. így van ez Felsőbányán is. Ebből kifolyólag a pálinka-ivás leküzdése nálunk js sürgős és elhalaszthatatlan feladat.

A legtöbb müveit országban, igy nálunk is a szeszadó egyik legnagyob jövedelmi forrása az államnak ez idő szerint. Ezért legalább is egyelőre hiába való kívánságunk lenne az, ■ hogy kevesebb legyen a pálinkamérés. Pedig | a tényleges haszna belőle az államnak is mennyi ? Vájjon mennyi marad a haszonból, ha levonjuk belőle a költségeket, melyeket betegségek, nyomor és büntettek az államnak okoznak, 1 nem is számítva azt, hogyha szeszes italt nem innának az emberek, sokkal fokozottabb volna a munkaképességük s ebből az államnak is csak a jövedelme szaporodnék. Bárcsak vetnének olyan nagy adót a szeszre, hogy senki se vásárolhatná!

De én azt tartom, hogy az ember a jót és okosat ne csak akkor tudja megtenni, mikor egyébként nem is cselekedhetik, hanem akkor is, mikor módjában volna rosszat és ostobát is cselekedni. Tehát ne igyunk szeszes italt most sem, pedig lépten nyomon ott csábit az a sok szeszes italt kimérő és elárusító * S

így szólék magamhoz: fiú ne hadd magad !

S mennyire gyűlölöm szívből a táncot:

Éppen úgy szeretem én a zenét s finánáncot. A kövér szakácsáét karon becipeletn, —

De még a szolgáló is begurul velem.

En is megforgattam papiak Magdolnáját,

Hogy majd elhullatta kis fodros szoknyáját. Később quadrille-t jártuk és volt rá cotiíon, Ami jól ment addig, amig szegény Ilon A szép füzértáncot össze nem zavarta —

S épp úgy mint a rántást — össze nem kavarta. Csárdás jött rá. Láttam, Zsiga, bosszankodol. Hogy a cigány húzta:

»Nincs menyország, se pokol.«

Aztán bele fogtunk ismét a szép dalba. Muzsika és ivás benyúlt a hajnalba . . .

— De nini! Hol vannak? Hol a vendégsereg? Lassan elosontak. Szüm ezen kesereg. Lemondással mondom: Semmi, Zsiga, semmi, így kell annak lenni, hogy haza kell menni.

Üt a toronyóra. Számlálgatom: három!

Fáradt szempillámat álomra lezárom.

Ringok Morpheusnak ölelő karjain . . . Pihennek a tánctól elernyedt tagjaim. Álmaimnak képe, mi volt, összeolvadt! . . .

Oh, minő boldogság volt álmodni rólad! . . .

... Nyújtózkodom egyet. Künn a hajnal pirkad. Dereng a napsugár Úgy sejtem, hogy virrad. Ismét üt az óra. Az ötöt számlálom . . .

. . . Amit elmondottam : nem való, csak álom !

Le Pipály Ákos.

üzlet. És akkor azután egyik a másik után magától fog bezárulni, megszűnni.

Mindenki úgy mondja, hogy a szegénység, a nyomor is az oka a szeszes italok mértéktelen fogyasztásának. Igaz, hogy a kettő együtt jár, de a legtöbbször az iszákosság okozza a nyomort és nem megfordítva. Hogy valaki, aki e miatt jutott nyomorba, nyomorogva azután annál inkább kívánja a szeszes italt, a könnyen és olcsón beszerezhető bufelejtőt és gondűzőt mely legalább egy időre felejteti vele nyomorát: Könnyű megérteni. De különben is azt tapasztaljuk, hogy a szeszes italok fogyasztása a vagyonosodással emelkedik és az általános elszegényedéssel mégis csak fogy.

Ez is igy történt Felsőbányán, amint hallom, régebben mig jól ment a magánbányászat, még többet ittak az emberek, nem is maradt meg a jólétből semmijök. Az alkoholizmusnak tehát a legfőbb okai, hogy régi idő óta, századok óta azt hiszi a magyar ember, hogy szeszes ital nélkül nem lehet élni,; azt tartja, hogy nem is érdemes élni, mert nem tudja belátni azt a mérhetetlen sok kárt és csapást, pedig nap-nap után szemei előtt vannak a mit az okoz mindnyájunknak.

Igaz, arról a hitről, azokról a szokásokról, miket mint gyermekek magunkba szittunk, legnehezebben tudunk lemondani. A gyermek mindennap hallja és látja, hogy szeszes italt inni kell, mert ez ad erőt és egészséget, hogy gyengébb testvérei vagy családjának betegségtől elgyengült tagjai egészségük helyreállítására szeszes italt isznak; tapasztalja, hogy ünnepség, legyen az akár hazafias, családi vagy egyházi nem is képzelhető nagyobb szeszes ital mennyiségek elfogyasztása nélkül, mert csak igy képzelhető vigság és jókedv.

Az első pohár szeszes ital ugyan époly kevéssé ízlik neki, mint az első szivar, de az emberekben lakozó utánzási hajlam mégis rábírja, hogy azt tegye, a mit a többiek — igyék.

Sajnos az iskolákban sem beszélik le eléggé arról a gyermekeket és a mai nagyobb iskolás fiuknak forró vágya hogy idősebb társaival együtt énekelhesse: »Gaudiamus igitar« »Nem is diák ki nem részeg« s egyebeket. A munkás ember is iszik, hidegben, azt mondja, hogy felmelegedjék, melegben, hogy lehűljön, munka előtt, hogy frissebb, éberebb legyen a munkában, este, hogy jobban alhassék. És vasárnap, ha pihen, hány ember a korcsmában a szeszes üveg mellett keresi a szórakozást. De nem csak a munkás, de minden más ember számára is szüntelenül nyílik alkalom az ivásra. A különféle családi ünnepek, Keresztelő, lakodalom, halotti tor, születés- és névnap; de az egyházi és hazafias ünnepek, egyszóval a társas élet semmiféle mozzanata nem képzelhető el alkohol nélkül, mert hiszen az alkohol feleleveníti a gondolkozást, közvetíti a társas életet, üdít, erőt ad, okossá, szellemessé tesz, melegít, lehűt, táplál egy szóval benne egyesítve van minden lehető és lehetetlen jó kívánság és a ki nem él vele, az a legjobb esetben egy különc, a kin sajnálkoznak, nevetnek vagy lenézik.

Eddig az alkoholizmusról, annak okairól beszéltem és most lássuk, annak romboló és pusztító hatását, órák hosszat beszélhetnék erről, épen ezért csak a legfontosabbakat fogom elmondani.

Kétféle állapotot teremt a szeszes ital: ha valaki az alkoholt rövid idő alatt vagy egyszeri nagy mennyiségben élvezi ittasság, áll elő. Az alkohol mérges hatása azonban kisebb mennyiségek megivása után is elő áll, csakhogy ezt a hatást akkor vészük észre, ha e kisebb mennyiségű alkoholnak élvezete hosz- szabb ideig folytatódik, ha szokássá válik.

Az egyes, alig észrevehető káros hatások idővel nagyon is szembetűnő káros hatásokká tornyosulnak, melyet iszákosságnak nevezzük. Az ittasságot nem akarom itt hosszadalmasan leírni, hiszen a részeg ember undorító alakjával lépten-nyomon találkozunk és sajnos a folyton hangoztatott mértékletesség mellett alig van felnőtt férfi, ki az ittasság állapotát magán nem tapasztalta volna.

Már kisebb alkohol mennyiség pl. 1 liter sör a szellemi munka rovására megy, gyorsabban és többet beszélünk, de annál több ostobaságot is mondunk. De ezt mi magunk, ha iszunk, nem látjuk, mert az alkohol Ítélőképességünket is befolyásolja, megzavarja, kevésbé érezzük a fájdalmat, a gondot és bánatot.

Ennek alapján lesz az alkohol gondüző, búfelejtő. Ép igy vagyunk avval a látszólagos hatással, hogy alkohol ivása után nem fáradunk el olyan gyorsan. Tényleg gyorsabban fáradunk el, de kevésbé érezzük a fáradtságot és ezért frissnek érezzük magunkat. De bizony nehéz, fárasztó munka elvégzése előtt ma

már nem isznak az emberek nagyobb része: így hegymászók, egyéb sportokat űzők.

Tehát az alkoholnak egyik lényeges és általánosan jónak vélt hatása a munkára való serkentés, csak látszólagos §s hazug.

És ha kis adag elfogyasztása után ez következik, annál nagyobb fokban áll ez, ha több alkoholt fogyasztunk el egész az ittas állapot beálltáig. Az ittas ember a körülötte történő dolgokat megfigyelni nem tudja, hiányzik a tiszta megfontolása és szavainak és tetteinek megítélése. Unalmas fecsegés a beszéde. Mozgási ösztöne fokozódik és kedélyállapóta már csekély ingerekre is erőszakoskodással válaszol, e miatt oly gyakori az ittas állapotba elkövetett böntett.

Az ittas állapotnak többi káros jelenségei és utóhatásai múló természetűek, különben ugyanazok mint az iszákosság maradandó — s következőkben elmondott — káros jelenségei: Természetesen először a gyomorban működik az alkohol s mint már mondottuk az emésztést mindjárt eleinte meglassítja. Később azután gyomorkatarust, gyomorhurutot okoz, mely gyakori felböfögésben, reggeli éhgyomorra való hányásban, étvágytalanságban, hiányos táp • lálkozásban s ezért vérszegénységben nyilvánul. Eleinte az iszákosoknál az alkohol megakadályozza, hogy a megevett zsírok eltávozzanak a testben, hanem változatlanul felgyűlnek ott s ezért ekkor még kövéreknek, jól tápláltak- nak nézhetnek ki, különösen, azok az iszákosok, akik bort vagy sört isznak mindennap. De ez a zsírlerakódás is már káros, különösen a szívre és májra. Gyenge és rendetlen lesz a szívverés; rekedtek, sokat köhögnek az ilyen emberek. Májsejtek tönkremennek, ezért hasi vizkórság támad és végre halál. A vérerekben is gyuladások keletkeznek, ezért azok kitágulnak, meg is repedhetnek, és ha ez az agyban jő létre, hirtelen halál következik be gutaütés alakjában. Azon rövid idő alatt is, mióta én itt vagyok, történt már nem egy ilyen haláleset. Vagy pedig a véredények betegsége a szivet teszi tönkre, gyakori és kellemetlen szívdobogás és mellszorongás áll be és már a legkisebb munka, járás mellett nehéz légzés, fuladás. Azután vizkórság lépik fel, legelőbb a lábakon és hosszú kínlódás után csak a halál. Megbetegedhetnek a vesék is, melyek szintén gyógyit- hatlan betegséget okozva, ha el is marad ilyenkor az iszákosság halállal végződik.

(Folytatása következik.)

Kéthét krónikája.

n

Kedd (ápril 14.) O felsége a külügyminisztert hosszabb kihallgatáson fogadta. — A dán folke- ting elfogadta a nők választó jogát. — Az angol miniszterelnök Naniara Miksa voit tanítót tengerészeti államtitkárrá nevezte ki. — A duma 7 millió embert szavazott meg népoktatási czélokra.

Szerda (ápril 15.) Az újvidéki textilgyár teljesen leégett. — A pápa kihallgatáson fogadta Bülöw kanczellárt, majd nejét és kíséretét. Utána a kanczellár meglátogatta Merzydel Val államtitkárt. A román szenátus elhatározta egy ipari és kereskedelmi és minisztérium fölállitá sát. — Krezoviczéban nagy gyászpompával temették Potocki helytartót, melyen Károly István királyi herceg, Kolonovszki gróf főszertartás mester, az osztrák miniszterelnök s több miniszter is részt vett.

Csütörtök (ápril 16.) A nagycsütörtöki lábmosást a prímás képviseletében Kohl Medárd püspök végezte. — A szertartásra József főherceg és neje is megjelent. —Kossuth Ferenc Szerajevóba érkezett. — Bulgáriában megtartották a képviselő választásokat. — A Caukovisták s Hambulo- visták közt több helyet véres összeütközésre kerüit a sor. — Az angol király Biaritzból Londonba érkezett s minisztereivel titkos tanácsot tartott. — A Mauritius-rend tanácsa törölte Nasi volt minisztert tagjai sorából. — Kremiben leleplezték Szergiusz nagyherceg szobrát, azon a helyen, hol bombával megölték, — A perzsiai for- radadlmi foglyok bombákat vetve őreikre, menekülni igyekeztek. A szabadba menekülőket a rendőrség lelőtte.

Péntek (ápril 17.) A spódium-gyárba egy munkás a forró zsírba esett s borzalmasan összeégett. — Az önálló szerb párt rágalmazással vádolta a horvát bánt, ki erre Medákovits Bogdánt az országgyűlés volt elnökét párviadalra hívta. — Maróczy Géza sakkmester a nemzetközi bécsi sakkversenyen megnyerte az első dijat. — Chia- variban megtalálták Paganini 4 ismeretlen szerzeményét, több levelet és hegedűjét. — Bülow kanczellár Rómában hosszasabban értekezett Tit- toni külügyminiszterrel. Nikita montenegrói fejedelem elutazott Pétervárról. — Roosewélt elnök 4 csatahajót kért a kongresszustól, de az csak kettőt szavazott meg. — A Mussouri kiáradt s teljesen elborította Helena városát; 14 falu el-