Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-04-08 / 8. szám
L egyház számlájára írni a legnagyobb igazságtalanság. A cikk, melylyel itt foglalkozunk, azt is tartalmazza, hogy »a jezsuitizmus az ország alkotmányát megakadályozni igyekezett.« Nem tudjuk, hogy a nagytiszleletü ur mit ért jezsuitizmus alatt: a jezsuitá- kat-e, vagy a kalholicizmust? De akármelyiket érti is, a kijelentés mindenesetre a legnagyobb tévedésen alapszik, még pedig annyira, hogy az éppen megforditottja a valóságnak. Hát a magyar ember nem szeretné a hazáját, hogyha katholikus vallásu? Miért ne szeretné? És mit szeressen? Francziaországot szeresse? vagy Németországot vagy Angliát . szeresse? Miért? Vagy Rómát szeresse? Hiszen ez egészen más dolog, ez dogmatikai kapcsolat annak a Jézus Krisztusnak az intézkedéséből, aki azt mondotta: »az én országom nem e világból való.« És a római pápa azt tanítja : szeresd a hazádat! A hazafiság és a katholikus hilhűség olyanféle, mint mikor valaki gyümölcsben a görög dinnyét, zenében a walzert szereti. Más-más dolog mind a kettő. Már ha egy református ember Németországgal vagy Angliával szimpathizál, ez már csakugyan csakis azért történik, mivel azok protestáns államok. Aki a legelső magyar szabadságharcot megindította, II. Rákóczi Ferenc, ez a mi ideális szabadsághősünk, aki mindenét feláldozta a hazáért, szintén katholikus volt. És a tizenhárom aradi vértanú közül is tiz katholikus volt, református egy sem. Egy görögkeleti, keltő lutheránus. És a jezsuitának mi oka volna, hogy jobban szeresse például az osztrákot, mint a magyart? Gróf Tisza Istvánról, aki protestáns vallásu, azt mondják, hogy jobban szereti az osztrákot; de én nem hiszem. A magyar nemzeti irodalom lelkes művelői között hány jezsuita volt, mint az irodalom- történetből tudjuk! Rákóczi is jezsuita akart lenni, de a jezsuiták azt mondták a kis hercegnek: ne légy te fiam jezsuita, mert mi azt hiszszük, hogy téged a Gondviselés más hivatásra választott. A hivatást be is töltötte, mikor a jezsuita-növendék a Beszedeken kibontotta a fehér zászlót s vezérekül egyaránt kinevezte a katholikus és protestáns hazafiakat. A cikkben, melylyel itt foglalkozunk, szerző gúnyosan és szemrehányóan említi, hogy mi a reformátusokat »eretnekeknek« nevezzük. Mi az az eretnekség? és ki az eretnek ? Ez a kérdés. A régi egyházban, ha tagjai között finom hajkorona fedett, valami mély fájdalom fénye ömlött el. így tapadtak össze. Fehér kezük egymás vállán nyugodott. Ajkukon ott égett a csók, mint tüzes nap, kábító forróságot szórva szerte, mig a zenekar bűvös hangjai szították a lángot. A szinhá-zon borzongó vonaglás futott át, a térdek reszkettek, a szemek lecsukódtak, itt-ott a boldogság könnyei virágoztak a pillák alól, s a csók még egyre tartott a színpadon, A két leány semmiről nem tudott, közöttük minden elsülyedt, s egy hatalmas lángoszlopban egyesültek, A rendező künn toborzékolt, a zenekar már harmadszor kezdte a dalt s valaki a karzaton a mély buja csendben tapsolni kezdett. Az a lány megtörte a varázslatot. A szőke leány feje megrándult, karja lecsúszott a másik hátáról, s öntudathoz kapott. Szeme kinyílt s tekintete az első sorban ülő barátjára esett. Ajkán ott izzott még a másik leány öntudatlan, csókos ajka, de ö már józan volt. Ekkor felvillant gonoszán tekintete s a másik pillanatban Margit éles sikoltása vergődött a felzaklatott csendben s véres ajakkal bukott hátra. A szőke leány fehér fogai keresztül fúródtak az ajkain. A függöny hirtelen legördült s nagy zugás, kiabálás viharzott a levegőben. ahol nehány pillanat előtt még egy csodálatos, beteges csók szórta szét megrontó sugarait. % Kemény Simon. Felsőbányái Hírlap olyanok akadtak, kik az egyháznak nem összes tanítását hitték, hanem abból egy vagy több igazságot mintegy kiválasztottak s ezekre nézve ellenkezésben voltak az Egyház tanításával, az ilyeneket ezen válogatásról, kiválasztásról nevezték el. Nicea városában, hol a keresztény egyház a legelső eretnekség miatt tartotta zsinatát, görögül beszéltek. Ezt a fogalmat: választani, kiválasztani, válogatni görögül igy mondják, hogy: aíoíw (haireo, olvasd: hereo). Ebből az igéből van aztán a melléknév: herelikusz (haereticus), melyből a magyar ember szája ezt a szót formálta: eretnek. E szerint ez a szó »eretnek« olyan keresztényt jelent, aki nem hiszi a katholikus egyház minden tanítását. Ezekből tehát most mindenki maga állapíthatja meg, megbélyegző és sértő-e az, ha valaki »eretnek« vagy nem? Ha valaki szerint meggyalázó, nem hiszi az Egyház tanítását — pedig tudjuk, hogy ez lehet sajnálatos vagy káros, de meggyalázó semmi esetre, — akkor az illető szerint eretneknek lenni meggyaiázó^ Miért tekintik hát mégis sokan sérelmesnek ezt a jelzőt, mikor pedig magát a dolgot, amit a szó kifejez, legkevésbé sem találják meggyalázónak. Az én jó édes anyám szintén református volt. Mai napig sem tudok arra az ő nagy, önfeláldozó anyai szeretelére a legnagyobb megilletődés nélkül gondolni, melylyel gyermekét ápolta, nevelte és szerette s gyöngéden őrizem szivem legmélyén haló porában is az ő áldott, drága emlékét, de azt róla mégsem mondhatom el, hogy nem volt »eretnek«, ha egyszer azok közé tartozott, akik kiválasztanak egyes igazságokat az egyház tanításából s azokat nem fogadják el, miután ez a szó, hogy kiválaszt, latinul igy van, hogy eretnek. (Azzal itt most ne törődjünk, hogy az egyik ige, a másik pedig melléknév.) Igaz. hogy az idők folyamán az eretnekség fogalmához bizonyos odiosus elem is tapadt. A régebbi eretnekségek között, mint fönnebb már említve volt, gyakorta voltak olyanok is, melyek a társadalmi rendet is veszélylyel fenyegették s melyek ellen az állami hatalom is kénytelen volt védekezni. De ne feledjük, hogy egyes régi eretnek felekezeteknek ez a tulajdonsága nem tartozik a lényegéhez az eretnekség fogalmának, azt pedig, ami esetleges a bölcselet szerint, külön kell választani a léngeges- től. Léteztek oly eretnekségek is, melyeknek követői szelíd és nemes lelkülelüek s erkölcseikben feddhetetlenek voltak. Erre lehet visszevezetni azt, mely szerint nincs szokásban teljességgel az »eretnek« kifejezést mint vallástani jelzést használni mai protestáns testvéreinkre sem, miután a mai református felekezet tagjai általában a legtiszteletreméltóbb egyének. Mily sokan vannak közöttük nagytudományu férfiak, magas műveltségű egyének, mily megszámlálhatatlanul sok a nemesen érző szív, gyöngéd és finom lelkűiét, fenkölt gondolkozás férfiaik és asszonyaikban, — és hányán vannak, akiket nagy érdemek díszítenek. Pedig vallástani értelemben csakugyan azok ők, akiknek neve eretnek, de ebben semmi disz- kvalitikáló nincs.- Rokonaink, sógoraink, szülőink, jó barátaink, pályatársaink és honfitársaink ők, akikkel együtt küzdünk és fáradozunk a magyar haza felvirágzásáért; igen sok közös érzés van, mely sziveinket dobogtatja, igen sok közös eszme, mely lelkeinket az övékéivel együtt eltölti s innen van, hogy nincs szokásban reájok vonatkozólag az eretnek kifejezés használata, noha vallástanilag valóban azok, mert — kiválasztanak. Másrészt a fönnebb jelzett kedvezőtlen vonatkozásra vezethető vissza az eretnek jelzéstől való elszánt huzódozás. Mivel pedig nem szoktuk használni reájok vonatkozólag az eretnek jelzést soha sem, elvárhatnék, hogy szemrehányás ez irányban soha se legyen hangoztatva. Krasznay Zsigmond róm. kath. lelkész, plébániai kisegitő. Kéthét krónikája. Szerda (márc. 18.) A képviselőházban í \ záróbeszédekre került a sor, mely alkalommai Apponyi Albert, Kossuth Ferenc is fölszólalt, a: ülés hátralevő részét Lengyel Zoltán beszélte ki, — A duma megtagadta a páncéloshajók építésére kért hitelt. Csütörtök (márc. 19.) A pápa csendber megünnepelte névnapját. — Az összes albán főnökök és papok Skutariban a Balkán vasutak ügyében gyűlést tartottak. — Az uj norvég kor mány Gunnar Komtsen elnöklete alatt megalakult. Péntek (márc. 20.) A nemzeti Színházban bemutatták Abonyi Árpád »A gyermek« cimü színmüvét. — A nemzetközi szociáldemokraták a főváros különböző pontjain 50 népgyülés' tartottak. — A Magyar Színházban bemutatták Hegedűs Sándornak »A rab« és Verő Györgynek »Leánynéző« cimü darabját. — Casali De Drago János márki bíboros Rómában J-. — Izlandban elhatározták, hogy népszavazássá! döntik el, hogy Dániától elszakadva önálló állam legyenek-e. Szombat (márc. 21) A képviselőházbar indítványt tettek Kossuth Lajos szobrához vak hozzájárulás dolgában. — A bán a horvát püspöki állások betöltése tárgyában hosszasabbar tanácskozott a minszterelnökkel. — A horvá koalíció manifesztumot bocsátott ki a néphez. — A Vígszínházban bemutatták Bródy Sándor tanítónő« c. darabját, a Király Színházban pedfi Strausz Oszkár »Dollár királynő« c. operettjét. — Vasárnap (márc. 22.) A dissidens függet lenségi képviselők zászlóbontó népgyülést tart- tottak Debrecenben. — A morvaországi csel paraszt katholikus egyesületek ülést tartottak mely alkalommal a szociálisták tüntetést ren deztek s több papot megvertek. Hétfő (márc. 23.) Az Urániában bemutattál | Ráth István »A szerelem története c. darabját.- A bécsi községtanácsi választásokat megejtették a keresztény szociálista párt győzelemmel ke rült ki a választásból. Kedd (márc. 24.) A ház általánosságba) megszavazta a házszabályok szigorítására vo natkozó indítványt. — A német birodalmi gyű lésen Gröber képviselő megkövette a hírlap írókat, mire ezek a sztrájkot megszüntették .- Az olasz kamara megsemmisítette Nasi mandá tumát. Szerda (márc. 25.) Ő felsége megerősített Kenessey Bélának erdélyi ref. szuperintendenss való választását. — A német császári pár Ve lencébe érkezett, hol az olasz király fogadta. - A nagyhatalmak memorandumot adtak át portának, hogy Robiland gróf bizassék meg csendőrség újjá szervezésével. — Schönher Gyula dr. tudós töténetiró Nagybányán j Csütörtök (március 26.) A képviselőhá megkezdte a házszabályrevizió részletes tárgya lását. Mérey Lajos a függetlenségi párt része ről módosítást terjesztett elő. — Forel Ágosto világhírű svájci elmeorvos a »Magyar Gooc Templar-egyesület« hívására előadást tartott a alkoholizmusról — A német császár Velence béna Hohenzollern fedélzetén fogadta az olas királyt, ki aztán Tittoni külügyminiszterrel vis; szautazott Rómába. Péntek (márc. 27.) Nagy Dezső és Pólóm Géza az önálló jegybank ügyében nagy beszt det mondott a józsefvárosi kaszinóban. — . képviselőházban a függetlenségiek és a nemze tiségiek technikai obstrukciót akartak kezder mit azonban az elnök meghiúsított. — Debre ezen városa a harmadik egyetem felállítását több millió koronát ajánlott föl. — Prágába a cseh radikálisok és szociálisták magyar elit nes népgyülést tartottak. — Szombat (márc. 28.) A képviselőházba Bánffy Dezső báró szólalt föl a revízió kérd« sében — A szerb püspökök Karlócán Nikolii Miron püspök elnöklete alatt konferenciát ta tottak. — A német császári pár megtekintet a Lidót s több olasz csatahajót. — A könig bergi egyetem a német trónörököst tb. rekt< magnifikuszává nevezte ki. — A vongesi pu kaporgyár levegőbe repült. — A szémur torz; nél összeesküvést fedeztek föl. A meklinne basa összefogdostatta őket s a főnököket mej korbácsoltatta. Vasárnap (márc. 29.) Ő felsége kihallg táson fogadta Wekerle Sándort. A király Ko suth Ferencnek a Lipótrend nagykeresztjt Mezőssy Béla államtitkárnak annak középk resztjét adományozta, Popovics Sándor és Szt
