Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)

1908-03-11 / 6. szám

TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP.

MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDÉN MÁSODIK SZERDÁN, i

Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. !

Egyes szám ára 20 fillér. ’

Felelős szerkesztő :

I)R MOLDOVÁN FERENC ;

Előfizetési pénzek, reklamációk, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. — Nyilttér garmond sora 20 fillér.

A varosok és az adóreform.

(V. L.) Magyarország városainak képviselői: polgármesterek és kiküldöttek tanácskoztak február hó 26-án Budapesten, az uj városháza tanácskozó termében. Ez az első tanácskozása a városoknak nagyjelentőségű esetté, talán az ország politikájára is irányiló hatású fordulattá lehet. Az adóreform kérdése hozta létre ezt a találkozást. A városok anyagi érdeke, úgyszólván életkérdése. Az uj adóreform némely tervezett intézkedése városaink fejlődését nemhogy elősegítené, de sőt megélhetésüket, rendjüket, mindazt a nagyjelentőségű értéket, melyet a nemzeti életben képviselnek, kockáztatja. Az alábbi tudósításban megismerkedik az olvasó e kérdések mibenlétével és részleteivel. Itt csak általánosságban akarunk néhány szót mondani.

Helyzetük veszedelembe sodrott, már- már sülyedő voltától annyira áthatva mentek föl Budapestre a magyar városok képviselői. hogy tanácskozásuk az öntudatos, elszánt és komoly férfiak impozáns gyűlésévé lett, mely tanulságos is, eredményes is volt. A nagy eredmény kettő; egy hogy bevonták érdekkörükbe a városok küldötte országos képviselőket is, és másfelől az, hogy mintegy megvetették alapját egy uj párt, a városok pártja megalakulásának a politikai éleiben.

Ezt a dolgot ma, mikor mindenki és minden szervezkedik, a mikor az osztályuralom ellen való harc ürügye alatt gombamód keletkeznek, hogy hadisorba álljanak, uj, meg uj osztályok és valóságosan tombol a nemzet testének széldarabolása: ez időben a városok ilyetén szervezkedését örvendetes jelenségnek kell tartani. Ez a mozgalom széles, tág, átfogó mozgalom; egyesitő és egységes mozgalom. Egy érdekkörbe tereli és összpontosítja az ország összes városait s meg fogja szerezni boldogulásuk feltételeit. Hogy pedig ezt az óhajtandó célt egész nagy jelentősége szerint legyünk képesek megítélni,ahhoz csak

a következőt kell megfontolnunk: A városok alkotják e nemzet modern értelmiségét; a városok a magyar nemzeti kultúra hordozói. Minél nagyobb betolyást biztosítanak s minél nagyobb virágzást maguknak, annál műveltebb és hatalmasabb erő intézi sorsukat és egyszersmind annál ma- gyarabb. Mert ha a város müveit, vagyonos és magyar — s hivatása hogy az legyen —, annál nagyobb szolgálatot tud tenni a nemzeti élet felsőbb rendű céljainak; és minél hatalmasabb szövetséget képesek a városok maguk közt létrehozni, annál nagyobb jelentősége lesz szereplésüknek a most küszöbön álló uj életben, a választási reform által teremtendő uj helyzetben. A nemzetnek, a magyar birodalomnak oszlopai, erősségei, fellegvárai lesznek eképen városaink.

E meggondolások teszik az országra nézve szimpatikussá a városok törekvését, amely az országos gyűlésen oly hozzájuk méltó kifejezést nyert.

Magyarország városainak polgármesterei, vezetői és országgyűlési képviselői az országos gyűlésen megvitatták, hogy az állami adóreformnak minő hatása lesz a városok polgárságára, a városok háztartására. Az országos értekezlet célja az volt, hogy a városok egyesült erővel szálljanak síkra a- városi polgárság érdekeinek a megvédel- mezésére. Az értekezleten, noha a városok érdekei sok tekinletben ellentétesek, sikerült egyértelmű megállapodásra jutniok.

Ez a siker a főváros hatóságának, elsősorban Bárczy István polgármesternek és Body Tivadar tanácsosnak az érdeme, mert alaposan elkészítették az értekezletet s mert nem engedték, hogy ezt a tisztára gazdasági kérdést pártpolitikai eszközül használják föl.

Az országos értekezlet egyhangúlag állapította meg határozatát, amely valójában az adóreform kritikája. Csak a házadó kérdésében volt véleményeltérés. Az egyik csoport a házbéradónak és a házosztály- adónak az egyesítését kívánta, a másik a

két adó fönlartását. Ezt a kérdést kikapcsolták, hogy az egyetértést meg ne bontsa. Féltek attól, hogy az agrárius városok és merkantilista városok a földadó dolgában nem tudnak megállapodni. Az ország egyik legnagyobb agrárius megyéjének, Békés megyének a határozali javaslatát hozta meg Gyula város kiküldötte s az a javaslat minden érdeket kielégített, mert azt kívánja, hogy a földadót is a valódi jövedelem, az értékkataszter alapján állapítsák meg.

Moha a pártpolitikát kikapcsolták, a gyűlésnek mégis nagy politikai jelentősége van. A városok szervezkedésének eredménye lesz a városok országgyűlési képviselőinek a szervezkedése, a városi érdekel* megvédelmezésére. Thaly Kálmán be ií jelentette, hogy a városok országgyűlés képviselőit legközelebb értekezletre fogja összehívni. A városok kiküldöttei pedig eléf nyíltan megmondották, hogy megköve telik a jövőben képviselőiktől a városi ér dekeknek fokozottabb mértékben való gon dozását.

Elhatározta az értekezlet, hogy legké sőbben a jövő esztendőben újra összejön nek a városok vezetői s akkor szervezete is adnak az akciónak. A nagygyűlés els< aktus voit tehát egy nagy városi pártnál a megteremtésére, a városok szövetségénél a megalakítására.

Gyermeknapok

Szatmár vármegye főispánja értesítette város polgármesterét, hogy az Országos Gyei mekvédö Liga, mint a múlt évben, úgy ez évbe is április 2. és 3-án gyermeknapot tart.

E gyermeknapok célja, hogy e napoko mindenki gondoljon azon szegény,, elhagyói gyermekekre, kik bár hatóságilag elhagyott nem nyilváníthatók, de mégis segélyre vág nevelésre szorulnak s hogy a nagyközönsé igyekezzék néhány fillér adományával támogati a Ligát abban, hogy ezen szegény gyermeke a társadalomnak megmenthetők és hazánkna becsületes polgáraivá nevelhetők legyenek

Irodalmi szemelvények.

Irta: ifjú Kárpáti Endre (Junior).

Nemrégiben egyik jó ismerősömnél voltam látogatóban, aki falusi tanító. Iskolaév lévén, délelőtt-délután magamra maradtam és hogy unalmamat agyouüssem, nyakam közé vettem az erdőt, rétet, bebarangoltam az egész környéket.

Ám egy napon otthon ragadtam. Csúf idő támadt, sehová sem mehettem. Összeturkáltam az egész szobát valami olvasni való után. De hiába! , . . Már épen fel akartam hagyni a kereséssel, mikor kezembe akadtak a kis negyedik elemisták irkái.

Kiváncsi lettem rá: mi lehet bennük? . . . Letelepedtem hát a divánra és magam köré vettem a füzethalmazt.

Legutóbbi gyakorlatuk »szabad gyakorlat« Volt. Rögtön megakadt rajta a szemem és sorban minden füzetből elolvastam azt a részletet.

Mindjárt az első kis bölcs gyerek a »szobát« irta le.

»A szoba áll négy falból, két ablakból, a bútorokból és az asztalból. A mi szobánkban van még öreganyám, édesapám, édesanyám, a bátyám, a kályha, meg sok-sok kép. Ezek mind a falon függnek.«

A másik, kövér betűs nebuló a biciklit ismerteti. Nagy fába vágta a fejszéjét, de emberül meg is felel a feladatának.

»A biciklinek van 2 kereke, meg még egy kisebb. Ezen 2 motollaforma. Ha valaki ráül a biciklire, akkor a kerekek elkezdenek futni, a motollák meg hol fel, hol lelökdösik az ember lábát. A biciklinek 2 kereke van, vagy 3. De én már láttam 1 kereküt is. Bicikli azonban ha egy kerekű, akkor 2 szára is van, amibe az ember belekapaszkodhatik . . . Máskép talicskának is hívják a parasztok.«

Világlátott atyafi is akadt köztük, aki megjárta már Amerikát. Ez nagy füttyre leírja a »tengert.«

»A tenger sós viz. A tenger földben van. A íöld nem megy, de a hajó megy a tengeren. A földön nincsenek cápák, de vannak taliányok, macskák és sok egyebek. A tengerben nincsenek taliányok, meg macskák, de vannak halak, meg szivacsok. Édes apám mondta, hogy a tengerben van Kréta is. De én nem tudom biztosan. Mondtam már, hogy a tengerben nem igen vannak emberek. De mégis vannak, ha beleesnek . . . Hát ilyen a tenger. Mert, ha nem ilyen, akkor csak pocséta; az pedig piszkos és béka terem benne.«

Hát még amelyik Írás a »házi állatokról« szól! ... A kis »szerző« könyörtelenül a házi állatok közé sorol minden élő lényt, amely a ház körül valaha megfordulhatott. így folytatja aztán ;

»A háznál találhatók a malacon, libákon kívül még a csirkék is. Ha a csirke megtanul j

kukorékolni, akkor kokas a neve. Ha nem tani meg, akkor tyuk lesz belőle . . . Házi állat mé a veréb és a hernyó is. A hernyó igen kártékon állat; de azért mégis jó, hogy van. Mert I nem volna, mit ennének a madarak? . Vanns ám ragadozó madarak is. Ilyen a héja meg pintyőke. Mert mivelhogy a pintyőke is sokszi ráragad az enyves vesszőre.

De van még más házi állat is. A macsk A macska ippeg olyan, mint a kutya. De még van köztük különbség ; az, hogy a kutya nyak: adóbilét lóg. A macska pedig nem énekes m dár. Hanem azért a fákon is ugrál, meg a k mény mellett a háztetőn. O azonban mindig cs: tiszta vizet iszik.«.

Említést érdemlő a »Tehén« cimü dolgoz is. Ennek az Írójáról »le kell szegeznünk*, ho$ nagy reményekre jogosító tehetség. Már eddig fényes jelét adja különösen az eszmetársitó k pességének. »Rajza« különben igy »fest«.

»A tehén nagy állat. Ha kicsi, akkor tm borjú; de úgy is nagyobb a kecskénél. A kecsl többnyire szakállt visel. De a birka, az nem. birka bígetni szokott, ha megrugja a tehén, tehénnek van négy lába, és farka. A fej rendesen szarva is vaD. Ha netalán nincsen nel akkor már ló a neve és az igen tanulékony áll: A ló nem szokott röfögni, de a disznó ig< Négyféle disznó van. u. m.; vörös, tök, zöld makkdis/.nó. Ezenkívül van még: Kicsi díszt meg nagy disznó. A kis disznót máskép male