Felsőbányai Hírlap, 1908 (13. évfolyam, 1-27. szám)
1908-02-12 / 4. szám
Felsőbányái Hírlap A polgári kör bálja. Minden tekintetben sikerült táncmulatságot rendezett a polgári kör f. hó 1-én a Korona-vendéglő összes termeiben. A polgárság szokatlan nagy számban jelent meg s kitűnő hangulatban a reggeli órákig tartott a tánc és vidám mulatozás. Jelenvoltak : Asszonyok: özv. Lévay Mihályné, Májercsik Józsefné, Maksai Lajosné, Magyar Jánosné, Kormos Sándorné, Bere Lajosné, Bo- denlosz Ferencné, Nagy Károlyné, Medvecz Lajosné, Ember Ferencné, Holló Lajosné, Szász Vilmosné, Rábay Istvánné, Szontagh Istvánná, Sárközi Lajosné, Bugesch Károlyné. Nagy Lajosné, Vojcsuk Jánosné, Harantné Csausz Kornélia, Marcsics Menyhértné, Dukret Gyuláné, Dóra Istvánné, id. Pap jánosné, dr Csausz Károlyné, Mihálcsik Györgyné. Leányok : Szaitz Piroska, Kormos Juliska, Kormos Erzsiké, Bo- denlosz Erzsiké, Bodenlosz Ilonka, Nyerják Valér, Medvecz Emma, Ember Juliska, Labina Juliska, Rábay Margit, Szontagh Mella, Bugesch Vilma, Bugesch Ilonka, Nagy Lenke. Vojcsuk Czili, Csausz Etelka, Pap Mariska, Pap Katica Szicheli Marici, Glódics Amália, Mihálcsik Ida. Jegyeiket megváltották : Farkas Jenő 5 K, Kilián Béla 4 K, dr Moldován Ferenc 3 K, Gretz macher Gyula, Háder Ferenc, Kiss Béla, Kis Károly 2 — 2 K. Felülfizettek : Bőnis Sándor 2 K, Bodenlosz Ferencné, dr Csausz Károly, Dóra István, Dukrét Gyula, özv. Lévay Mihályné, Medvecz Vince, Májercsik József, ifj. Pap János Sándor Béla, Séra Ödön, Nagy Károly 1—1 K. Mulatságok. Mint hírlik, afelsöoányai olvasó- egylet húshagyó kedden szándékozik megtartani a szokásos táncmulatságot, mely a múlt évben is fényesen sikerült. Miután ez lesz az egyedüli mulatság a farsangon, az érdeklődés már is nagy a közönség körében. A nagysomkuti polgári olvasókör február 15-én műkedvelői előadással egybekötött tánc- mulatságot rendez. A »Virágfakadás« című vígjátékot adják, azonkívül Román László felolvas és Lengyel Béla szaval. Belépő dij 1 K GO f, családjegy 4 K. A felsőbányái takarékpénztár részvény- társaság f. hó 2-án d. e. 11 órakor tartotta meg a 17-ik évi rendes közgyűlését Felsőbányán, a maga helyiségében. Farkas Jenő takarékpénztári igazgató az elnöki, Háder Ferenc felügyelőbizottsági tag a jegyzői tisztet végezte. Hitelesítő tagok voltak: Mikola A. Gyula és Tanczer György. A lefolyt üzletévről felolvasott igazgatósági jelentés mutatja, hogy az intézet biztos alapon áll, szépen fejlődik, a közönség bizalma pedig a régi maradt. Úgy a jelentést, valamint a nyereményfelosztási tervezetet a közgyűlés tudomásul véve, mindenben elfogadta. Hasonlókép elfogadta a felügyelő bizottság felolvasott jelentését és megadta a fölmentvényt az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére Néhai Süssner Ferenc takarékpénztári igazgatónak a múlt évben történt elhalálozásáról megemlékezve. elhatározta a közgyűlés, hogy a családhoz részvétiratot fog intézni. Ezekután, amennyiben indítványok nem merültek fel, a közgyűlés véget ért. Közgyűlés után fényes ebéden és szives vendégszeretetben vettek részt az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok Farkas Jenő takarékpénztári igazgató asztalánál. Gyászhirek. Domahidy Sándor, a Szatmár- vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, 63 éves korában Szatmáron meghalt. A vármegyei életben kiváló szerepet vivő férfiú halála megyeszerte nagy részvétet keltett. Az elhunytat előkelő rokonság gyászolja. — Néh. Moldován Lajos gyógyszerész és bányatulajdonos özvegye: szül. Madán Helena Verespatakon, január 27-én, 73 éves korában elhunyt. — Özv. Lőlcös Jánosné szül. Lévay Julianna, tekintélyes polgárnő f. hó 3 án meghalt. A megboldogult több jótékony hagyományt is tett. — Özv Konczvald Andorné, Gábor Sándor erdőmester nejének édes anyja, január 31-én elhunyt. A köztiszteletben álló úri asszony halála az egész városban részvétet keltett. A család gyászlapja a következő : Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jeletik, hogy a felejthetetlen édes anya, nővér, anyós, illetve nagyanya : özv. Konczvald Andorné szül. Lichtenegger Anna folyó hó 28-án, a halotti szentség ájtatos felvétele után, életének 70-dik évében elhunyt. A boldogult hült tetemei folyó hó 31-én délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 31-én reggel 8 órakor fog a helybeli plébánia-templomban az Egek Urának bemutattatni. Felsőbánya, 1908. január 29. Áldás Endre és béke drága hamvaira! Dr. Konczvald Konczvald Matild férj. Gábor Sándorné, Konczvald Ferenc, gyermekei. Lichtenegger Lujza férj. Hikker Sándorné, nővére. Dr Konczvald Endréué szül. Ercsey Gabriella, Konczvald F'erencné szül.Janthó Gabriella, menyei. Gábor Sándor, veje. Konczvald Tibor, Gábor Ilona, Gábor Vilma, Gábor Anna, Gábor Matild, Konczvald Anna, unokái. — Szmik Gáoor kir. erdöinester 15 éves fia, Szmik Gusztáv Kassán hirtelen meghalt. A gyászoló család iránt nagy a részvét. Helyreigazítás. A Felsőbányái Hírlap leg utóbbi szamában a Gábor Sándor cikkébe sajtóhiba csúszott be. A város ugyanis állami kezelés címen holdankiut nem 15 K 03 fillért, hanem 15 3 fillért fizet, mely összeg adja a 708 K 06 fillér kezelési költségét a 4612 5 hold területnek. A betegségek elleni harcban a világ legkiválóbb orvosai egyesülnek. A betegségek sorában az első helyet az Epilepszia (nyavajatörés) foglalja el. E bajban szenvedőknek vigaszul szolgálhat azon értesülésünk, mely szerint egy magyar orvos a betegség ellen uj és hatékony gyógyiló módszert alkalmaz, amelyért már a külföldi is mélló elismerésben részesítette. Ez orvos Dr. Szabó Sándor Budapest, V. Alkotmány u. 5., ki készséggel nyújt felvilágosítást mindazoknak, kik gyógyító módszere segélyével e súlyos bajtól szabadulni óhajtanak. Kereskedelmi ösztöndíjak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter pályázatot hirdet őfelsége, néhai Erzsébet királyné emlékezetére az »Erzsébet királyné ösztöndíj-alap« néven kezelt alapból hét egyenkint 2500-2500 és egy 1500 koronás ösztöndíjra. Pályázati feltételek megtudhatók a debreczeni kereskedelmi és iparkamaránál, hová a kérvények legkésőbb február 20-ig nyújtandók be. Sikkasztó adótiszt. A múlt év május havában megválasztott uj adotiszt: Brettschneider Béla 43 korona 30 fillért sikkasztott el a The Kisbánya Miuing Comp. Limited bányatársulat által kezehez befizetett adóból, mely összeget még január hó közepén felvette, de nem fizette be a városi pénztárba. A polgármester azonnal megtette ellene a bűnvádi feljelentést és több köznép között. A kamara még mindig azon volt, hogy a magyarság e sarkkövét elpusztítsa, hogy a nemzetiségek szabadon fejlődhessenek. Kivált Kisbányán bujtogatla a liszta oláh lakosságot, mely folyton nyugtalankodott és ahogy csak tudta, károsította a város érdekeit, úgy hogy ezen telepitvény csak kárára volt a városnak, sőt 1836 ban nyílt forradalomban tört ki az oláh düh ; az engedelmességet megtagadtak és mezőn, erdőn rengeteg sok kárt okoztak. A megye is megijedt, mert a szomszéd falvakra is kiterjedt a mozgalom, úgy hogy katonasággal kellelt leverni a forradalmat. De a béke azért helyre nem állott, a súrlódás a város és jobbágyai közt mégsem szűnt meg és tartott ezen állapot egészen 1887-ig, mikor Kisbánya kilépett a város kötelékéből és önálló község lett. Hogy a magánbányászat Felsőbányán szépen fejlődött, mindig szálka volt a kamara szemében és ez a hogy csak módjában állott, károsította a polgárákat. Nehogy a városiak a szegényebb érceket felhasználhassák, a városi rézkohót minden tiltakozás dacára a szónak leg-zorosabb értelmében elkobozta és csinálták belőle a kincstári rézhámort, miből későbben a kincstári rézkohó lett. 1812-ben meghatározta az úgynevezett lebegő vonalat, miáltal úgyszólván haláldöfést kapott a mágánbányászat. Fát, szenet Nagybányára vittek a felsbbányai erdőkből, a polgárság fa nélkül maradt és csak sok utánjárással tudott a város ezen garázdálkodásnak véget vetni. Mikor József nádor 1805-ben az országot bejárta, hogy a neme-séget a franciák elleni háborúra buzdítsa, Felsőbánya is eljött. Ezen ünnep alkalmával a város a Király-asszony forrásnál egy nagyszerű népmajálist rendezett, úgy hogy a nádor és a kíséretében volt főnemesség is csodálkozott ennek a város elkészülésén, mely minden sanyargatás és tűrt jogtalanság dacára megmutatta az uralkodó háznak, hogy a 'magyartól törhetlen hűségre számiihat a király veszély idejében. A városnak akkor 3734 lakosa volt (1941 r. kath., 1118 ev. ref, 612 g. kath. és 63 ág. evang) a falvakkal együtt pedig 1848-ig 6267—6000 közt váltakozott. Az úgynevezett közös erdő, mi tulajdonképen tisztán városi tulajdon volt, a kincstár és a város közt folyton veszekedés tárgyát képezte; azért 1844-ben kérte a városi közgyűlés a nagybányai felügyelőséget, hogy oszszák végre fel, hogy mindenki békében használhassa a maga részét. Közben a kincstár külön jurisdiktiója megszűnt, jött az absolutizmus, az alkotmány is helyre lett állítva és ekkor maga a kincstár is.óhajtotta a feloszlást; a város folyton sürgeti az ügyet, rengeteg kára van a városnak ezen húzás-halasztás végett, de az ügy még most sincs elintézve. A kamara gyülölsége a város ellen annyira ment, hogy a várost a devalvátioról csak. 1811. ápril 29-én értesítette, úgy hogy sok polgári család, mely ápril 28-án még jómódban volt, 29-én már koldusbotra jutott, mert pénzének részét elvesztette. 1830 —1840-ig létesült a Puszta és a kapniki más hivatali mulasztás miatt felfüggesztette s a fegyelmi eljárást megindította: s miután a szerencsétlen ember szökésre tett előkészületeket, a rendőrkapitány a kir. ügyészség intézkedéséig előzetes letartóztatásba helyezte. Az elbocsátott bányamunkások. A kapnik- bányai Róta-Anna bányaműtől elbocsátott bányamunkások még mindig a legnagyobb kétségbeeséssel néznek a jövő elé. Érdekükben, mint most értesülünk, a nagybányai bányaigazgatóság is megtelte a kellő lépéseket, de a bányamunkások sorsa fölött felsőbb helyen még nem döntöttek. A napokban Nagybányán járt Heinrich Viktor, a salgótarjáni kőszénbánya pelro- zsényi bányának h. igazgatója, aki értesülvén az elbocsátott munkások helyzetéről, hajlandónak mutatkozott arra. hogy akinek kedve van kőszénbányában dolgozni, azokat tizenkét órás munkaszakkal napi 4—5 koronás munkabérrel alkalmazza. Felhívjuk azon munkásokat, akik hajlandók a pelrozsényi kőszénbányába munkába állani, jelentkezzenek Branszky bányafelvigyázónál, ki épen a munkások félfogadása végett érkezett Nagybányára. Lopás a városházán. Folyó hó 7 én Török Lajos városi végrehajtó zárt Íróasztal fiókjából, mely a városi adóhivatal helyiségében van, 29 korona pénz eltűnt. Az összeget előző nap délután zárta el Török Lajos, s másnap reggel a pénz már nem volt a fiókban. — Ugyancsak a városháza udvarán az adóhivatallal szemben levő lakásában Csepregi József városi szolgának kabátjából elveszett 22 K pénz január hóban. A tettes egy cédulát hagyott a kabátban, melyen »bevallja, hogy másodszor járt a lakásban.« Mindkét ügyben a rendőrkapitány a legerélyesebb nyomozást folytatja Tury József sikere. F. é. január 21-én Tury József miskolezi fürdőigazgató Budapesten a kir. tudomány egyetem földrajzi intézetében sikerült felolvasást tartott Miskolcz város és környékéről. Felolvasását 180 vetített képpel kisérte, melyeket a felolvasó, mint kitűnő amatőr fotográfus, maga készített. Az élvezetes és tanulságos előadást előkelő közönség nagy élvezettel hallgatta s a szakférfiak kiváló elismerésben részesítették. Ez alkalomból Miskolczról is többen felrándultak Budapestre. A t. hó 9 ere kitűzött városi állatorvos választás elmaradt, miután pályázó nem jelentkezett. Ez igazán rendkívüli jelensége a mai álláséhes kornak ! Kegyes adomány. A pár hónappal meghalt Nagy Károlyné szül. Zeleznik Terézia r. kath, urinő a felsőbányái ref. egyháznak is hagyotl 100 koronát. Ki sugallta a boldogultat kegyes hagyományára ? Ki mondta neki, hogy a ref egyház minő nemzeti missiót is teljesít e hazában? Bizony az Ur hatalma dicsőül meg az erőtlenekben. A jó Isten kegyelme, jósága legyen az elköltözötten! F’elsőbánya, 1908, febr. 7. Nagy Lajos lelkész. Iskolai vizsga. Nagy Lajos és Soltész Elemér ref. lelkészek az egyházmegyei tanügyi bizottság képviseletében e hó 5-én tartották meg a felsőbányái ref. fi- és leány iskolában a náluk még mindig szokásos félévi vizsgát Miszty Mihály s. lelkész s nehány presbyter jelenlétében. A vizsga mindkét iskolában jól sikerült, Vass Lajos fiatal tanító ügyes tanítónak mutatta be magát. uj utca, sőt a város négy közlámpát is felállított 1842 ben alakult a kaszinó. 1848-ból a város szintén letelte a maga részét vér-és pénzáldozatban a haza oltárára. 1851-ben be lett szüntetve a drágán megvásárolt és a még drágábban fentartolt adó- mentesség; a katonaság bevonult és 1854. julius 20—24 ig karhatalommal lett a három évi adc behajtva. 1861 ben megalakult a nőegyesület; 1869 bér egész ulcákat megrongált az árvíz, úgy hogy egyedül a kapnikutcai kőhid maradt meg. — 1885-ben létesült a kisdedóvókör, 1886-ban a kath. legény-egylet, 1890-ben a takarékpénztár de mindezen intézmények csak azt bizonyították hogy a város éppen még nem halt meg egészen: tengődött tovább, de mindinkább hanyatlott, mintha a polgárság kifáradt volna a létért valc sok százados küzdelmekben, a felsőbb hatóság már arról tanácskozott, hogy miképpen lehetne a magyarság ezen ős fészkét, ha városi jelleg nélkül is, a mohón utána kapkodó oláhság ellen védelmezni; a város a múlt század Utolsó tizedében határozottan a tönk szélén állott. Ekkor mély álmából felriadt, erejének utolsó megfeszítésével megmutatta, hogy nemcsak élni akar, de fejlődni is tud! — Egy uj korszak kezdődik Felsőbánya történetében 1896. évvel, mely időtől fogva a város máris bebizonyította, hogy minden támogatás vagy idegen segély nélkül egyedül saját erejéből IVjlődik és a modern városok közé léphet.
