Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-10-23 / 22. szám
Felsőbányái H i el a t> nek lejtői és a völgy végén őrködik az élesen rajzolt Somoshegy. A Zazar balparlját határolják a Feketehegy az Él és a Rózsahát nyúlványai. A völgy fenekét és az alsóbb hegylejtőket betöltik Felsőbánya házai és tornya egészen a völgy torkolatáig nyúlva. Ez Felsőbányának a fekvése. A hegyek, a melyek oly szépen bekerítik a városokat, megvédik s egyszersmind a zord, északi és keleti szelektől. A sűrű növényzet gondoskodik egy pormentes ózondus légkörről. Ezen viszonyoknak megfelelően Felsőbányának kitűnő éghajlata van és alkalmas mint kevés hely Magyarországon, nyaralóhelynek. Nem megvetendő a tiszta, egészséges forrásvíz, melyet egy jól berendezett vízvezeték elvezet a város minden részébe. Jól fenntartott utak megengednek mindenféle kirándulást a város közeli és távoli környékére. Szóval, Felsőbánya, mint a közép osztálynak, a hivatalnok családoknak, a kiknek nagyobb pénzösszeg nem áll rendelkezésére, nyaraló helyül legjobban ajánlható. A gazdasági cselédek uj rendje. A gazdasági cselédekre nézve f. év nov. hó 1-én uj törvény lép életbe. Ezután minden gazdasági cselédnek uj szolgálati cselédkönyvvel kell bírnia, ennek megszerzése végett a, cseléd a lakóhelyén levő községi hatóságnál tartozik jelentkezni. Ha cselédkönyv készlet nincs, akkor a hatóság díjtalanul hivatalos bizonyítványt ad könyv helyett, mely azonban csak dec. 1-ig lesz érvényes. Azon cselédek, kik nov. 1-én az 1876. XIII. t. c. alapján kiállított cselédkönyvvel már szolgálatban állanak, csak decz. 31-én tartoznak uj cselédkönyvet váltani. A gazdasági cseléd vagy felesége, 12 éven aluli gyermekei részére az orvos a gazda terhére tartozik orvosságot rendelni betegség esetén. A cselédlakások építésére vonatkozó részletes szabályokat a törvényhatóságok fogják elkészíteni. Gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. Akik naponkénti díjazás mellett szerződnek, azok gazd. cselédnek nem tekinthetők. A szolgálati cselédkönyv kiadása díjmentes, az ahoz szükséges 30 filléres bélyeget a kiállítást kérelmező tartozik beszerezni és átadni. Mielőtt a cselédkönyvet kiadnák, az elöljáróság meggyőződik előbb a jelentkező cseléd személyazonosságáról, arról, hogy állandó lakóhelye a községben van-e? életkoráról s ha kiskorú, a törvényes előfeltételek fennforgásáról, van-e már munkás igazolványa vagy cselédkönyve. Tizenkét éven aluli kiskorúnak cselédkönyvet adni nem szabad. Tizenkét éven felüli kiskorúnak is csak akkor, ha a szüléje vagy gyámja beleegyezik. •Ha olyan ember kér cselédkönyvet, aki még egy év óta nem lakik a községben, az elöljáróság köteles annak a községnek az elöljáróságát megkeresni, ahol a jelentkező legutóbb lakott. A kiállított cselédkönyvekről az elsőfokú hatóság pecsétjével hitelesített könyvben az elöljáróság nyilvántartást köteles vezetni. Sem a szóbeli és írásbeli, sem a bérlevél érvénye semmi hatósági közreműködéshez kötve nincs. A bérlevélnek tartalmaznia kell a cseléd megnevezését, azt, hogy mennyi időre szegődött, mi a javadalmazása. Annak, aki cselédnek beszegődött, a szolgálati idő alatt, a gazda beleegyezése nélkül útlevelet kiállítani nem szabad. Ez a szabály nem vonatkozik azokra a kiskorúakra, akik szülőikkel együtt vándorolnak ki. A szegődött cselédet, ha szükség van reá s a gazda kéri, karhatalommal állítják elő, előbb azonban 24 órai időt adnak arra, hogy gazdájánál a szolgálat megkezdése végett jelentkezzék Ha a cseléd baleset következtében betegszik meg, gyógykezelése tekintetében továbbra is az országos gazd. munkás és cselédsegélypénztárról szóló törvények, rendeletek és utasítások alkalmazandók. A gazda a cseléd házi állatainak befogadása ellen alapos kifogást csakis hatósági állatorvosi bizonyítvány alapján érvényesíthet. A gazdasági cseléddel kötött szerződés egy évre szól. A gazda nem köteles a cselédet elfogadni, ha erkölcsi magaviseleté ellen oly súlyos kifogásra jött rá, melyet a szerződéskötéskor még nem ismert, ha a cseléd ragadós betegségben szenved, ha szolgálatképtelenné lett, ha máshoz is beszegődött. A cseléd sem köteles szolgálatba állani, ha munkaképtelenné lett, ha örökölt, ha férj hez megy, ha a gazdánál ragályos beteg van. Köteles a gazda ügyelni arra, hogy a cselédet testi erejét meghaladó vagy testi egészségét veszélyeztető munka ne terhelje és hogy a cselédnek éjjeli nyugvásra elég ideje maradjon. Köteles a gazda a cselédnek az eledeleket elegendő mennyiségben és egészséges minőségben kiadni. A terménybeli járandóságokat köteles a gazda legalább is olyan minőségben kiszolgáltatni, mely azon évi termése első osztályú eladó minőségének felel meg. A cseléd bérét bárcával vagy utalványnyal fizetni tilos. A háztartáshoz szükséges tüzelőt a gazda köteles a cselédnek szolgáltatni, valamint köteles arról gondoskodni, hogy a cselédnek vasárnapon és a cseléd sátoros ünnepein munkaszünete legyen s időről időre saját hitfelekezete délelőtti istentiszteletében részt vehessen. A fegyvergyakorlatra bevonuló cseléd bérét levonni nem szabad. A cseléd gyermekei után az elemi iskolai beiratási és tandijat a gazda fizeti A gazda a cselédet megdorgálhatja, de pénzbírsággal nem sulythatja. Ha a cseléd meghal, a szerződés nyomban megszűnik, de köteles a gazda az éves cseléd családját az elhalálozás napjától egy hónapig a lakásban meghagyni s a családnak minden levonás nélkül annyit kiadni, amennyi a cselédnek egy hónapra járt. A gazda halálával a szerződés nem szűnik meg. Egy hónapi felmondással úgy a gazda, mint a cseléd bármikor megszüntetheti a szerződést. Különfélék. Személyi hírek. Tomasovszky Imre, m kir. főerdész nejével szülei látogatására Felsőbányára érkezett — Bay Károly rendőrkapitány szabadsága elteltével hivatalát ismét átvette. Uj foispáni titkár. A m. kir. belügyminiszter Kálnai Gyula szatmárvármegvei közigazgatási gyakornokot, fizetésnélküli segédfogalmazónak nevezte ki és főispáni titkári minőségben szolgálattételre Szatmárvármegye és Szatmár szab kir. város főispánja mellé osztotta be. Kinevezés. A nagybányai kir. járásbírósághoz dr Makray Mihály helyébe Rusz János soproni kir. törvényszéki jegyző neveztetett ki albiróvá. Kirendelés. Az igazságügyminiszter dr Vass Gyula helyébe dr Nagy Gábor ügyvédet a nagybányai kir. járásbíróság mellé ügyészségi megbízottnak kirendelte. Házasság. Baksay Sándor, ki Felsőbányán több éven át mint postatiszt működött, f. hó 17-én tartotta esküvőjét Nagy Gejőczön Ritook Marcsával. A berukkolt újoncok október 16-án hajnalban keserves orditozással, a bányász-zenekar egy kis töredékének rezgő hangjai mellett mondtak búcsút a városnak, három kis esztendőre. Az utmenti lakosság felriadt álmából, de megbocsáj- totta szegény rekrutáknak azt a kis kellemetlenkedést, mert hiszen ilyenkor minden szabad nekik s az alkohollal kevert bánatnak nincs korlátja. Rákóczy-emlékünnep. Felsőbánya város közgyűlése múlt évben elhatározta, hogy II. Rákóczy Ferenc fejedelem emlékét Kassán történt eltemetése napjának évfordulóján minden évben hazafias kegyelettel megünnepli. Az ünneplés formája ez évben nagy matiene lesz, melyet f. hó 29-én d. e. 11 órakor a vendéglő nagytermében Farkas Jenő polgármester rendez. Áz ünnepélyen Málenszky Károlyné úrnő szavalni fog. Farkas Jenő polgármester II. Rákóczy Ferenc jellemzéséről tart előadást, Krasznay Zsig- mond kuruc-dalokat énekel, a felsőbányái dalegylet több darabbal szerepel. Reméljük, hogy Felsőbánya hazafias közönsége méltóképen fog hódolni a nagy fejedelem emlékezetének ! Szüret. Az ökörnyálos szép októberi melegben sürjen döcögnek a városon keresztül a tele hordókkal megrakott szekerek. A felsőbányái szőlősgazdák megelégedetten rakják tele pincéjüket a sikárlói, váraljai hegyek levével, mely ez évben különösen kitűnő minőségű és nem várt mennyiségű. Választás. A folyó hő 10-én tartott vármegyei közgyűlésen a központi választmányba Farkas Sándor ezredes és dr Makray Mihály polgármester, az állandó választmányba Stoll Béla és dr Vass Gyula ügyvédek beválasztattak. Fizetésemelés Szatmár város összes tisztviselőinek fizetését ez évben felemelték és ezen kívül drágasági pótlékban részesültek. Csak kuriosumképen említjük meg hogy ott a kezelő személyzetnek magasabb a fizetése, mint városunkban a főtisztviselőknek! Szatmár város ezen javítást a tisztviselők érdekében a 90% pótadó dacára tette meg! Október 10. A milyen izgalommal vegyes várakozással néztünk ezen nap bekövetkezendő eseményeire, ép oly csendesen és nyugodtan telt el a socialisták által inscenált munkaszünet. Városunkban a kincstári bányamüvek 4-36 munkása csinált magának szabad napot; a fűrész- gyári üzemek zavartalanul folytak, a kis iparosok végezték napi munkájukat, a kereskedések egész nap nyitva voltak. Csend-, vagy rendzavarás nem történt s a kirendelt csendőrök munka nélkül sétáltak a városban. Kár, hogy a bányamunkások a lelketlen izgatok parancsára lemondtak egy napi keresetükről s ezáltal ok nélkül megrövidítették magukat és családjukat ! Talán saját kárukon majd tanulnak ! Vasúti bejárás A magyarláposi vonat tanulmányi bejárását folyó hó 17-én és 18 án tartotta egy vegyes bizottság, mely Návay Ernő keresk. miniszteri titkárból, Kiss Béla főmérnökből, Molcsány Gábor erdőtanácsosból, Felsőbánya és Nagybánya városok polgármestereiből és Mandel Ignácz, a »Hollós és társai« engedményesek képviselőiből állott. A bizottság Felsőbányától kezdte meg a bejárást és Laczfalun, Dióshalmon, Kovás- kápolnokon, Kápolnok-Monostoron és Csernefal- ván keresztül ment Magyarláposra; visszafelé Csernefalván, K.-Monostoron, Berenczén, Füreden (Garbonáczon), Tőkésen át Nagybányára érkezett. A vasút egyik verzió szerint Felsőbányáról indulna ki, hol a szükséges magasságot a pályatest készen kapja, másik verzió szerint Nagybányáról Alsóujfalun, Feketefalun stb. keresztül, a berencei völgyön át. A vasút a terep nehézsége miatt sokba kerülne, mert bármelyik terv szerint több vízválasztóval kell megkezdeni. A tervek szerint a felsőbányái kiindulás az olcsóbb, s ha a vonal innen kezdődnék, a város anyagi hozzájárulást is biztosíthat a vállalatnak. Féláru vasuü jegy váltására jogosító arcképes igazolványok tulajdonosait figyelmeztetjük az államvasutak rendeletére, mely szerint az igazolványok október 15-től kezdve kiállíttatnak. A régi arcképek az uj igazolványnál nem használhatók. Az arcképeket névaláírással kell ellátni. Az 1 korona kezelési illetéket a m. kir államvasutak főpénztára címére (Budapest, Andrássy-ut 65.) kell beküldeni. A szabadságolás megnehezítése. A kultuszminiszter az állami tanítók szabadságolása ügyében a napokban olyan rendeletet bocsátott ki, mely erősen megszorítja a tanítók szabadságát. A szabadságolási eljárás mellett hatvanhatszor meghalhat a tanító, ha a tanfelügyelőnek tetszik az illetőt nem szeretni. A rendelet főbb pontokban a következő: A 8 napnál hosszabb szabadságidő iránti kérvények jövőre járási, illetőleg városi tiszti orvosi bizonyitványnyal föltétlenül felszerelendők. A kir. tanfelügyelő a kérelmet az orvosi bizonyítvány s a helyi hatóságok véleménye alapján a leggondosabban mérlegeli s — a mennyiben a legcsekélyebb mértékben is magokolatlannak tartja — a folyamodó tanító, vagy tanítónő egészségi állapotát a vármegyei tiszti főorvos által ennek székhelyén haladéktalanul szigorúan megvizsgáltatja s e vizsgálat eredményéhez képest teszi meg a miniszterhez jelentését. A miniszter a hozzá érkező kérvényeket a legszigorúbban fogja elbírálni s a szükséghez képest a kérelmezőt esetleg a belügyminiszter közegészségügyi közegeivel fogja ismét felülvizsgáltatni. Minden 8 napnál hosszabb időre engedélyezett szabadság és szolgálatképtelenség az illető tanító minősítési táblázatába a belegség feltüntetése mellett bejegyezendő s a miniszter az utolsó három év alatt mulasztott idő alapján mérlegelni fogja a tanító általános szolgálatképességét s esetleg nyugdíjazását rendeli el. A szabadságolt tanítót több tanilós iskolánál 6 hétig mindenkor a tantestület többi tagjai tartoznak helyettesíteni egytanitós iskolánál, valamint lebetegedési esetekben, de legfeljebb hat heti időtartamra a helyettest a tanfelügyelő, egyéb esetekben a miniszter küldi ki. Különös figyelem fordítandó azokra a tanítókra és tanítónőkre, akiknek házastársa nem ugyanazon községben lakik, mert ezek a rendelet szerint a legtöbbször arra törekszenek, hogy minél gyakoribb szabadság- idővel tegyék lehetővé, együttélésüket. Róluk a tanfelügyelőnek kimutatást is kell felterjesztenie s a miniszter arra fog törekedő1, hogy ezeket a lehetőségig egy helyre juttassa.
