Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-10-09 / 21. szám
1 nyai hatalmas és folyton növekedő áru-forgalomból nyert haszonért — figyelemből — kellene járatni. Most azonban a város megelégelte ezt a ferde és elnyomó helyzetet, mely az idegenek szemében érthetetlen, reánk nézve meg felette káros és szégyenletes; és ha Nagybánya vész kiáltásokban tör ki, úgy mi is felemeljük követelő szavunkat, hogy igenis várjuk a lehető legközelebbi időre a menetrend megváltoztatását, a hajnali és esti vonat le- és feljáralását, előnyösen megoldva Nagybányára nézve, de elsősorban Felsőbánya életbevágó szükségletét kielégítve ! Az igazgatóság bizonyára fog találni utat, melylyel a két város érdekeit egyformán kielégítheti; Felsőbányára nézve a reggeli és esti vonat bir kiváló fontosságai, a többi vonatok indulási vagy érkezési ideje kevésbbé lényeges; azonban az igazgatóság a tisztán helyi forgalomra is legyen tekintettel; nehogy a mit az egyik kezével ad a másikkal elvegye. így a délután érkező vonat főkép helyi forgalmat bonyolít le, azért annak beszüntetése nagyon hátrányos. A város fejlődése megkívánja elsősorban a fejlődést előmozdító intézmények fejlesztését és igy a már meglevő vasúti közlekedési szakok sérelme nélkül kérjük a kiegészítést, mellyel Felsőbánya egy elfogadható és hasznos összeköttetést nyer Nagybányával és a külvilággal. Az ujonann beállítandó két vonat helyet viszont a jelenleg közlekedő vonatok bármelyikének beszüntetése a haladás és fejlődés rovására lenne; eltekintve, hogy nem méltányos és igazságos; mert ha egy uj menetrend a vasúttársaságnak némi áldozatába kerülne is. meghozhatja azt akkor, midőn közérdekről, közkivánalmakról van szó, mely rövidesen a vasútra nézve is gyümölcsözni fog. Reméljük és várjuk, hogy a vasút igazgatóság még ez év folyamán teljesiti Felsőbánya város óhajtását s már közlekedő vonatokon kívül a reggeli és esti vonatokat járatni fogja és igy megszünteti azt a visszás helyzetet, mely a várost már eddig is minden tekintetben érzékenyen érintette. M. Sitii Kárilyné lisraatiii Egy áldott emlékű, szelíd lelkű urasszony- nyal lett kevesebb ismét az élők tenger sokasága. Siegmeth Károlyné f. hó 5-én este nehány heti kínos szenvedés után csendesen elszende- rült az Urban. Istenhez költözött a nemes, jó lélek. Eltávoztával szegényebb lett a föld, gazdagabb az Ég. A boldogult a múlt század 60-as éveinek végén — mint egy ottani előkelő család ivadéka — Münchenből származott ide s azóta, mint boldog családanya, itt élt szép országunkban. Szerette e hazát sokkal jobban, mint akárhány bennszülött. Élte utolsó évtizedében állandó nyaralója volt Felsőbányának. Több éven át nagy lelki gyönyörűséggel időzött itt. Mig ereje engedte, örömmel, kedvvel járta be az itteni szép helyeket, bámulatos kitartással mászta meg a magas hegyeket. Vágyva-vágy ott ez idén is — már mint súlyos beteg — kedvenc nyaraló helyére, a Báthy Sándorné mama szeretett körébe. Budapesti otthonából ideérkezve julius elején, fáradmintha csak egy kis gyermeket emelt volna le a tenyerén — s haladtak a fák, egres, ribizke bokrok közt sárga barackért. — Ugyan, ugyan, édes Pista, hagyja most — simult a jó asszony a fiatalhoz, ki derékon ölelte és egy pár forró csókkal hangsúlyozni akarta tiszta érzelmeit — Károly ide lát. — Nem élünk örökké, angyalom. Nem, nem, igazán nem. Tán az ártatlan madarak is ezt énekelték a hajló ágakon. Károly az csakugyan pompás barackokat evett, s mosolyogva mondá: csak egyetlen anyika van a világon. Anyikának jól esett e meleg elismerés — s egy pár szép barackot odanyujtott Budaynak — Csak a kedves Károlyom legyen velem megelégedve, mással nem törődöm. Későn érkeztek be a kocsik, a jubileumos családok a megye székhelyére. A közjegyző ur sokáig édesden aludt, mert beteg fejét jó neje vállaira hajtotta, mikor egy zökkenésre felébredt. — Mi az? — emelkedett föl a beteg ember, rémülten keresve a hitveslársát, ki leeshetett a kocsiról, s ő, a lelketlen férj, azt nem vette észre. Ilka — Ilka!— tapogatózott a sötétben a közjegyző. — Mit kiabálsz? Itt ülök a lábadnál. Oly édesen szunnyadtál, hogy az egész helyet neked engedtem át. Már akkor a jó anya visszaült Buday ur mellől az apika mellé. Izzadt homlokát lelürölgetle, Felsőbányái Hírlap tan, megtörve, édes elégültséggel mondta: »Jaj, csakhogy itthon vagyok.« Itthon érezte magát itt Felsőbányán. Szere- tetre méltó kedves modora, lekötelező, nyájas tátsalgása, előzékeny, szives készsége, itt köztünk magát jól érző otthoniasan találása méltán felejthetetlenné tették áldott emlékét. Nem lehet említés nélkül hagyni egy nemes jellemvonását: a vele naponként társalgók sohase hallották „tőle, hogy valakiről rosszat mondott volna. O tehát nemcsak a holtakról, de az élőkről is azt tartotta: vagy jót, vagy semmit se mondani róluk. Ki ne tanulhatna tőle? A többek között Felsőbánya müveit társadalma is méltán sajnálhatja a kedves úrnő halálát. Fáj nekünk, fáj az elválás, kik hozzá a szeretet, tiszteletnél fogva közelebb állottunk. Őszintén osztozunk a legközelebbről nehéz gyászra hívottak fájdalmában, a kedves úri család mérhetlen bánatában. Szivünk fájdalmában azonban Istenhez s a Szent fia gyógyító balzsamához kell fordulnunk. E szer adjon erőt a nagy fájdalom elviseléséhez. A felejthetetlen emlékű, kiválóan tisztelt jó nőnek adja meg nemes szive jutalmát. Csendes legyen pihenése, boldog siri álma! Nagy L. Városi közgyűlés. Felsőbánya város képviselőtestülete 1907. évi szeptember hó 30-án tartotta évi második rendes közgyűlését a képviselőtestületi tagok mérsékelt érdeklődése mellett. Polgármester elnök a jelenlevők üdvözlése után a rendes közgyűlést megnyitja, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Csausz Károly, Likker Károly és Mikola A. Gyula képviselőtestületi tagokat kéri fel s a hitelesítés napjául folyó évi október hó 5-ének délután 3 óráját tűzi ki. 96. sz. A tanács beterjeszti Felsőbánya város házi pénztárának és a kezelése alatt álló egyéb alapoknak 1908. évre szerkesztett, a gazdasági- és pénzügyi-bizottság által felülvizsgált s elfogadott s az 1886 évi XXII. törvényezikk 142. §-a értelmében 13 napi közszemlére kitett költségelőirányzatát. A költségelőirányzatok a gazdasági- és pénzügyi bizottságok javaslatával megegyezöleg a tárgyalás során következőleg állapíttattak meg. I. A város házi pénztáránál: összes bevétel . . 136,592 K 69 f, összes kiadás . . 136,365 K 07 f. Előirányzati maradv. 227 K 62 f. II. Szegényápolda alapnál: bevétel .................. 3563 K 97 f, ki adás........................ 3563 K 97 f. Mar advány . , . . — K — f. III. Viktoria tűzoltási alapnál: bevétel......................... 260 K 33 f, ki adás....................... 260 K 33 f. Ma radvány..........................— K — f. IV . Hid-alap pénztárnál: bevétel..............................214 K 04 f, kiadás.............................214 K 04 f. Ma radvány...........................— K — f. gyér, őszes lürtjeit elsimitgatta és hü csókjaival teljesen megnyugtatta a boldog családfőt. Ilyen vagy ám te, látod, anyika ! — dadogá a férj, kijózanodva édes álmából — a keserű elfojtott gúny, vagy a szeretet ömlengő hangján — amit ki tudna a jó Istenen kivül biztosan eldönteni! — megfosztod magad a kényelemtől. — Mindent éretted, édes apikám! Csak te neked legyen egészséged, jó kedved, nyugodalmad, óh, én mindent szívesen nélkülözök. — Pista — fordult a jegyző ur barátja felé — azt mondom, ha házasodd, ne nézz másra, csak a szívre, én már régen meghaltam volna — — ha — — Jaj! Ki ne mondd ezt a szót, apikám ! — Régen ha az Isten ilyen nemes szivet nem ád! — No no, Károly, ne dicsérjél, mert a mely férj mások előtt igen dicséri a feleségét — az nagyon gyanús. — Én csak a valót mondom — erőlködék a férj. — Vegyen Pista olyan asszonyt, aki százszor megcsalja, mert látom, csak olyanoknak van becsületük. Ráczné szeretőt tart és a férje is szereti. Pongráczné négyszer elszökött már az urától a kis Weisz hadnagy miatt — és mindig sírva könyörögte vissza egy-egy uj hintóval, drága mantillal. Én soha nem mozdulok Károlyom mellől. ítéljen el a világ, nem bánom, nekem jelszavam: csak a kedves Károlyomért! Szende, V. Tiszti nyugdíj-alapnál : bevétel ....................... 2513 K 77 f, ki adás............................2513 K 77 f. Mar advány .... — K — f. VI. Bányakárpótlási alapnál: bevétel................... 24,548 K 65 f. ki adás................... 24,548 K 65 f. Ma radvány .... — K — f. Az 1905. évi vagyonmérleget 819.647 K 07 f cselekvő vagyonnal, 119 467 K 77 f szenvedő vagyonnal 700.179 K 27 f tiszta vagyonnal megállapítja s a közgyűlés elfogadja és jóváhagyja, felsőbb jóváhagyás végett pedig a törvényhatósághoz felterjeszteni határozza. 97. sz. A tanács beterjeszti az 1908. évre vonatkozó községi közmunka költségelőirányzatot. Közgyűlés a bizottság javaslatához képest a beterjesztett községi közmunka költségelőirányzatot az 1908. évre. 1095 K 80 f fedezettel 1095 K 80 f szükséglettel megállapítja és jóváhagyja és felsőbb jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz felterjeszteni határozza. 98. sz. A tanács beterjeszti az 1908. évre vonatkozó mezőőri-adó költségelőirányzatot. Képviselőtestületi közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával megegyezöleg a beterjesztett mezőőri költségelőirányzatot 1908. évre 553 K 12 f bevétellel 512 K — f kiadással 41 K 12 fill, maradványnyal elfogadja és jóváhagyja és felsőbb jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz felterjeszteni határozza. 99. sz. Számvevő felolvassa az 1907. évi augusztus hó 31-én megtartott váratlan pénztárvizsgálatról felvett leleteket és kimutatásokat. Közgyűlés a felolvasott leletet és kimutatásokat, melyek szerint a házi pénztár, a kezelés alatt álló alapok s az árvapénztár teljesen rendben találtattak, tudomásul veszi. 100. sz. Felolvastattak a vendéglő építésre vonatkozó szerződések szövegei. Képviseleti közgyűlés miután a 74 — 1907. sz. közgyűlési határozattal a vendéglő kiépítését a jövő évre elhatározta, a Kerekes József felsőbányái építőmesterrel kötött szerződést, mely szerint építőmester a városi vendéglő nyugati szárnyának kiépítését, az emeleti helyiségek átalakítását és a lépcsőház építését 28663 K 96 f. költségelőirányzattal felvállalja; továbbá a Tury Istvánnal kötött szerződést, mely szerint a vendéglő nyugati szárnyának vízvezetéki, closett és prissoár berendezéseit 940 K költségelőirányzattal felvállalja, a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata szerint 3 szavazat ellenében elfogadja s a szerződéseket jóváhagyja : miután a költségvetéseket és a vendéglő építésének tervrajzait a kiküldött szakbizottság és a gazdasági és pénzügyi bizottság felülvizsgálta, az építkezést célszerűnek, a költségvetések tételeit és felszámításait minden tekintetben elfogadhatóknak találta. Minthogy a már idézett közgyűlési határozat szerint az építkezés költségeire a város a városi szegényápolda pénztárától, esetleg a nyugdíjalaptól veszi kölcsön a szükséges pénzösszeget, s azt a város jövedelmeihez mérten, de minden esetben az évi költségelőirányzatba felvett minimális törlesztési részszel fogja visszafizetni, hangoztatja közgyűlés, hogy az építkezés a város közönségére semmiféle megterhelést nem fog hárítani s ezen címen pótadó ki nem fog vettetni, miután a hosszú lejáratú, tehát egy-egy évre kevés megterhelést tevő törlesztést a város a jelenlegi jövedelmi forrásai mellett elbírja s újabb — megterheléssel járó források nyitására szükség egyáltalán nincs és nem is lesz. 101. Felolvastatott a Reismann Herrmann- cég kérvénye a vizdij megállapítása ügyében, képviselőtestületi közgyűlés a cég kérelmét, hogy a viz-dij hektolirenként 02 fillérben állapíttassák meg, elutasítja s a 32/1907. kgy. sz. határozattal megállapított 03 fillér vizdijtól el nem tér, miután a városnak a vízvezeték felállítása olyan áldozatokba került, hogy főkép egy sok vizet fogyasztó iparteleppel szemben engedményeket nem tehet s mivel a közvetett fogyasztó lakosságtól is vizdijat szed, annál inkább szükséges, egy közvetlen vagy fogyasztóval szemben — még mindig méltányos — vizdij megállapítása. 102. Felolvastatott a Kuszkó János és nejével kötött bérleti szerződés az alsó és felső tisztelő malomra nézve, közgyűlés a szerződést, mely szerint az alsó és felső lisztelő malom bérlete évi 1600 K bérösszeg mellett Kuszkó János és nejének bérbe adatik a szerződésben kitett feltételek mellett, elfogadja és jóváhagyja, miután másodszori árverés után magasabb ajánlat nem té-
