Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-09-25 / 20. szám

1. Báró Berg Herman kap. 5 é stp h Jágel. 2. Gróf Eszterházy Mihály id k Marcsi. 3. Galgóczy István ur 6 é f h Sólyom. 4. Hagelin Henning kap. 4 é p k Timeless. 5. Lipcsey Márton hadnagy 4 é s m Orleans. 6. Gróf Merweldt Max kap, 4 é p h Gosse. 7. Nagy Ákos kap. 5 é p h Oglander. 8. Ugyanaz 6 é s h Tirann. 9. Sárdy Tibor hadnagy id s h Barry Sulivan. 10. Streicher Lajos hadnagy 6 é s k Miss Nusi. V. Tény észverseny. Sikverseny. 1000 korona, adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. Ebből 700 korona az elsőnek, 200 korona a második, 100 korona a harmadik beérkező lónak, 4-ik ló beiratási diját menti. Szatmár szabad királyi vá­ros, vagy Szatmármegye területén tenyésztett (született és nevelt) 3 é. és id. félvér mének és kanczák számára. — 750 koronás versenyt nyert lovak kizárva. Távolság kb. 2000 méter. Teher 3. é. 66 kg. 4 éves 70 kg, 5 é. és id. 73 kgr., kancákra 11/2 kgr. kevesebb. Beiratási dij 10 K. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell a versenyt lefutni, hogy a dij kiadassák. 1. Csengery István ur 3 é p k Marosa. 2. Ugyanaz id s k Miéi. 3. Galgóczy István ur 4 é p k Fáni. 4. Isaák Elemér ur 3 é stp m Legény. 5. Kállay Szabolcs ur 3 é s k Gyöngyöm. 6. bér. Kovács Miklós ur 6 é sz k Flóra. Ir Streicher Andor ur id p k Babám VI. Gátverseny. 750 K adva a földmivelés­ügyi m. k. miniszter úrtól; ebből 600 korona a győztesnek, 100 korona a második, 50 korona a harmadik beérkező lónak. 4 é. és id. lovaknak, melyek az 1906—1907. években 760 K értékű akadály, vagy gátversenyt nem nyertek. Táv. kb. 2400 m. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. 69 1/i kg, 6 é. és id. 71 kg. Minden 400 K össznyeremény után 1 kg. több 5 kg.-ig. 5. é. és id. nyeretlen lovakra 3 kg. engedmény. Beiratás 10 K. További 10 K az indulóktól. 1. Báró Berg Herman kap. 6 é stp h Jágel. 2. Lipcsey Márton hdn 4 é s m Orleans. 3. Gróf Merweldt Max kap. 4 é p h Gosse. 4. Nagy Ákos kap. 5 é p h Oglander. 5. Sárdy Tibor hdn id s k Barry Sulivan. 6. Streicher Lajos hdn id p k Thibet. 7. Telegdy József hdn 4 ésh »Rétem van» Lezáratott Szatmár, 1907. szeptember 14-én este 8 órakor. Foszvék Nándor verseny titkár. Különfélék. Személyi hírek. Farkas Jenő polgármester a rend. tan. városok polgármestereinek nagy­gyűléséről hazaérkezett. — Szmik Gábor kassai m. kir. erdőmester pár napig városunkban idő­zött. — Kilián Béla gyógyszerész pár hétre családjának látogatására Hódmezővásárhelyre utazott. — Pető Lajos debreczeni erdőfelügyelő családjával Felsőbányára érkezett. Uj tanító. Az ev. ref. egyháztanács Imre Károly helyébe Vass Lajos tanítót választotta meg, ki állását már el is foglalta. Üdvözöljük a fiatal tanerőt és sikeres működést kívánunk uj állásához. Felsőbányái Hírlap Ut-átvétel. A Felsőbánya—mármarosszigeti állami közút alsó szakaszát a várostól a mér­nökszállásig múlt héten vették át Holéczy Gyula államépitészeti vezető mérnöktől Pünkösty Fe­renc és Kacsó Károly műszaki tanácsosok és Wohlrab Ödön miniszteri számellenőr. Az út­nak műszaki bejárása f. év október hó 3-án lesz, melyen a politikai hatóság és a m. kir. bányakincstár is részt vesz. Iskolai statisztika. Az 1907—908. tanévre a róm. kát. elemi iskolába 248 fiú, 184 leány, a gör. kath. iskolába 39 fiú, 3 leány, az ev. ref. iskolába 36 fiú, 46 leány iratkozott be eddig. Összesen tehát 323 fiú, 233 leány. Sajnos, a tanköteleseknek még egy tekintélyes része nem iratkozott be, kiknek összeírásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében a városi tanács Vagányi Kálmán főtanitót bízta meg. A m. kir. állami bányaiskolának a jövő tanévre 54 tanulója van; és pedig: I-ső éves 10, 11-od éves 19, III-ad éves 25. A tanulók f. hó 14-én a nagyvendéglőben ismerkedési es­télyt tartottak. Hangversenyt tartottak f. hó 13-án Ma- gyari Irén cimbalom-művésznő és Reyam Jó­zsef hegedű-művész a vendéglő kistermében. A csekély számú hallgatóság kellemes szóra­kozásban részesült, mert az előadók tetszetős műsort és művészi játékot produkáltak. Nyilvános számadás. A múlt számunkból tévedésből kimaradt a f. év augusztus 10-én nyugtatott ifjúsági táncestély számadása. Az estély összes bevétele volt 124 K. Kiadás 97 K 34 f, tiszta jövedelem 26 K 66 f, mely öszszeg Farkas Jenőnek, a Guttinvidéki választmány al- elnökének átadatott, miután az estély a Guttin- vidék utainak javítási céljaira volt rendezve. Felülfizettek: Bónis Sándor, Kiss Béla, Krausz Aladár, Porzsolt Ernő 1—1 K. Dr Moldován Ferenc. Fráter Loránd — Kazinczy Ferencnek. A modern troubadur szobrot emeltetett az egy századdal ezelőtt élt nyelvújítónak és irodalmi harcosának Érsembyén, mindkettőjük szülőfalu­jában s a szobor leleplezése f. hó 22-én tör­tént nagy ünnepségek között, mikor a m. tud. akadémia is emléktáblát helyezett el Kazinczy szülőházán. A magyar művész megható spon­tán és maradandó hódolata a magyar irodalom és nyelv művelőjének beleenged látni a mű­vész leikébe, ki dallal, verssel ajakán és hege­dővei a kezében hóditni jár az egész országban. A költő hálája az iró iránt a mai önző, ver- senygő, hátrafelé nem tekintő korban, ha na­gyon lehető, még csak fokozni fogja ezt az ünneplést, szinte rajongást, mellyel a magyar dal apostola iránt mindenki viseltetik. Meghívó. A szatmárvármegyei általános taní­tóegyesület nagybányai köre 1907. évi rendes gyűlését folyó év október hó 8-án d. e. 9 és fél órakor Nagybányán a »Polgári Olvasókör* nagytermében tartja meg, melyre az egyesület tagjait és az érdeklődőket tisztelettel meghívom. Székely Árpád elnök. Tárgyak: 1. 81/i—9 ig a központi állami elemi iskola első osztályában az italokról gyakorlati tanítást tart Imre Károly nagybányai állami tanító. 2. A gyűlés megnyitása. 3. A múlt évi gyűlés jegyzőkönyvének felolva­sása. 4. Példaadásunk hatása tanítványaink val­lásos nevelésében címmel felolvas Doroghy Ig­nác egyesületi alelnök. 5. Az uj tanterv a gya. korlatban, előadja Ambrus Mózes kővárhosszufa, lui állami tanító. 6. A népiskolai tanulók agyag_ mintázásáról előad Szabó József nagybánya^ állami taniló. 7. Folyó ügyek. Indítványok. 8 Tisztujitás. Eljegyzés. Dr Poszvék Ödön ügyvédjelölt f. hó 15-én eljegyezte Jamnik Etuskát, Jamnik Viktor kincstári főpénztári ellenőr leányát Nagy­bányán. A városházi építkezés annyira előhaladt, hogy október 1-ére az uj helyiségek átadhatók lesznek rendeltetésüknek. A földszinten az adó­hivatal, az emeleten az anyakönyvi hivatal és községi bíróság és az iroda nyernek elhelyezést. A him'ö-oltás erősen folvik. Dr Csausz Károly városi főorvos már az összes iskolai tanulókat beoltotta, valamint a felnőtt önként jelentkezők közül is sokat. Szerdán délután 3 órakor a vendéglő nagytermében az inasokat és tanulókat fogja beoltani. A napokban ismét nagyobb mennyiségű oltóanyag érkezett és igy a lakosságot újból felhívjuk, hogy magát be­oltássá. Hulla a temetőben. Folyó hó 14-én a gör. kath. temetőben megtalálták Libotyán Györgyné szül. Brebán Mária 50 éves napszámosnő hullá­ját. Nevezett már több napja eltűnt, nem tud­tak ráakadni, mig végre a temetőben meglelték már erősen enyészetnek induló testtel. Dr Berks Aurél helyettes főorvos a hullát megvizsgálta, külsérelmi nyomot nem talált rajta, ellenben konstatálta, hogy az alkohol szertelen élvezete folytán szivszélhüdés volt a halál oka. A rend­őrkapitányság jelentésére a nagybányai kir. bíróság sürgönyileg adta meg a temetési en­gedélyt. Villanyvilágítás Nagysomkuton. Mint érte­sülünk, az »Első Kővárvidéki mügőzmalom* ajánlatára a község villanyvilágítása ügyében a képviselőtestület a napokban fog határozni. »Úti emlékeim Olaszországból.« Ilyen cim alatt kedves kis könyv hagyta el a szatmári Pázmány-sajtót. Szerzője dr Dunay János, la­punk buzgó munkatársa Folyó év tavaszán Olaszországban tett társas tanulmány-kirándulá­sáról ir, kedvesen, vonzóan, nem az útleírások vontatottságával, hanem az olvasót élénken tartva és észrevétlenül egy csomó mű-történeti ismerettel gazdagítva A becses és érdekes mü­vet melegen ajánljuk a t. olvasóközönség fi­gyelmébe. Kedélyes betörés. F. hó 21-én este 8 és 9 óra között Molnár József és Kovács Ferenc kibontották Fogéi Mihály pincéjének falát s a pincéből 22 üveg jégbehütöít sört elemeitek. A sört a szomjas betörők Molnár Nelli lakásán fogyasztották el. A bűnvádi eljárás a tettesek ellen megindittatott. A torony óra. Általános a panasz, külö­nösen a vasútra jövő-menő közönség körében, hogy a torony-órához nem lehet alkalmaz­kodni, mert az hol előbb, hol később jár, mint a zónaidő, s ebből sokszor lekésés és egyéb kellemetlenségek vagy haszontalan időpazarlás rajta, hogy fényképező kamaránkat otthon hagytuk. A tájképgyüjtés alatt azonban koránt­sem azt kell értenünk, hogy az utunkba eső összes hid-karfát és kilóméter-jelző oszlopokat le kell Litografálnunk! A nagy társaságban való együttes kirán­dulások ritkán kedveznek a fényképfölvételek­nek. A kiránduló társak, kiknek a kitűzött helyre való pontos megérkezésnél más céljuk nincs: türelmetlenek a fényképező turistával szemben; pedig a művészies, jó fénykép föl­vételéhez a nyugodt szemlélődés elengedhetlen kellék. Akik a fényképezéshez elegendőnek tartják, ha a kezükben levő Rodak minél sű­rűbben kattog, azok rendszerint félre dobják rövid idő múltán kamarájukat a roszul sikerült képekkel együtt. A Rodak csak régi, gyakorlott kezű, biztos és gyors felfogású amatőr kezében van helyén. Miskolcznak úgy közeli, mint távoli kör­nyéke rendkívül gazdag természeti szépségek­ben s igy fényképezésre igen hálás területnek mondható. Gyönyörű fekvésű Avasunk olyan pompás panorámával hálálja meg pár percnyi fáradsá­gunkat, hogy önmagunk ellen vétkezünk, hogy oly kevesen s oly ritkán keressük föl. Az idillikus Tapolcza, a csöndes vizű Heő- vel, egymásra hajló égerfáival, minden részleté­ben a csend, a nyugalom képét tárja elénk. Környékünk folyói: a Sajó, a Hernád, a Boldva, kanyargós partjaikkal, füzeseikkel az elkényeztetett festőművészt is minduntalan meg­állítanák. A nekünk is oly könnyen hozzáférhető aggteleki barlangnak csodájára jár az egész világ, — mi alig megyünk feléje. Bükk hegységünkről, vidékünk lombkoszo- rus koronájáról mit szóljak, honnan vegyem a szavakat szépségeinek dicséretéhez ? Mennyi természeti kincs van itt együvé halmozva! Már kapufélnek olyan hatalmas sziklákat állított be­járatához a Teremtő keze, hogy küszöbükhöz érve, bámulatba ejtenek arányaikkal. Mesébe illő, dús lombozatu hegyek, hűs levegőjű, csobogó patakokkal ékesített völgyek, zúgó vízesések váltogatják itt egymást s mind­ezeknek fő ékességéül ott tükröződik előttünk a minden pillanatban másként fodrozó zöld- szinü tó, melynek nézésével eléggé eltelni soha sem lehet s mely egymaga ékessé varázsolná a logzordabb tájat. De ha még nem teltünk volna be itt a hegyek-völgyek összhangzatos szépségével, ha a Zsófia-torony panorámája nem elégítette még ki elkényeztetett szemünket: a Garadna-patak változatos völgye elvezet bennünket még föl­jebb, hogy a Szentléleki szikláról mindjárt a lábunk alatt elterülve lássuk, ami szépet az imént megcsodáltunk! Hogyne lenne itt, ennyi szépség, gazdag­ság láttára tékozlóvá az ember, a mélység és magasság hatalmas arányaitól megszéditve; a szentléleki bársonyos rét puha szőnyegjén sem talál nyugtot újabb szépségek után kutató tekintetünk. Az égbe nyúló, magas sudaru bükkök csábítanak ismét az erdő mélyébe; a lábaiknál futó keskeny ösvényen fáradság ér­zete nélkül sietünk mind beljebb, mig egyszerre csak utunkat nem állja mohos kövek fantasz­tikus csoportjának hirtelen előttünk termett akadálya. De mit nekünk most ez a csekély torlasz, mikor a ritkulás, a beszűrődő fény az erdő szélét sejteti velünk. Gyors léptekkel ugorjuk át az akadályo­kat, csak egy lehajló ágacska félrehuzása még s előttünk van az Odvas kőnek a messzeségbe táruló, felejthetetlen szépségű panorámája . . . Egy pontról mennyi szépség, s ennyi szépség láttára mennyi gondolat torlódik az emberben egymásra ilyenkor. Nézzük szótlanul az alattunk elterülő szikla horpadásait, s amint az esőcsöppektől simára kivájt üregeket szemléljük, úgy tetszik, mintha a csöndben ezer esztendő eltelésének óraütését hallanánk. Nagyon kicsiny porszemnek érzi magát ilyenkor az ember. Egy-egy ilyen percnek az okulását a nagy természetnek a tanításait ne engedjük nyom­talanul a feledésbe veszni. Kössük le, örökítsük meg emlékezetünkben. Bízzuk reá a pillanat hangulatát fényképező kamaránkra, mely egy- egy sikerült képben évek múltán is hűen őrzi meg7számunkra a rohanó perceknek általuk visszatartott ünnepi érzéseit. Akit útja a szabadba vezet, ne mulassza el utitársul magával vinni a fényképező ka­marát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom