Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1907-08-14 / 17. szám

Felsőbányái Hírlap

vános összejöveteleinek egyedüli alkalmas helye, illő tehát, hogy ez a hely külső formáiban méltó legyen rendeltetéséhez. A nyugoti szárny kiépítése által az emeleten 4—5 kényelmes vendégszoba létesül, ezzel aztán hosszú időre megoldást nyer a városi szálloda ügye, mert a régi vendégszobákkal együtt az uj helyiségek száma a várható forgalmat kielégítheti sőt az éjjeli szállásra Nagybányára menekülő vendégek is tisztességes szállásban részesülhetnek ezután. A város egy csinos, impozáns épülettel gazdagodik, mely méltán fogja viselni a »Városi szálloda« nevet s nem kell majd restelkednünk a sürjen megforduló idegenek előtt ez irányban való elmaradottságunkon. Végül a munkabérek és az építési anyagok folytonos drágulása, melyeknek csak fokozódása várható, imperative követeli ezen fontos kérdés rögtöni megoldását. A költségvetés végösszege az építkezés és javításokra 26486 K 7 f, mely összeget a szegényápolda pénztárából, vagy a nyugdíjalaptól venné kölcsön a város és törlesztetté, hogy a következő évek költségvetései túlságosan meg ne terheltessenek. Ezek alapján a bizottság javasolja a vendéglő kiépítését, a költségvetés és a tervrajz felülvizsgálatára egy szükebb bizottság kiküldését véleményezi. — Lé- vay Károly a Kapnik-utcai szárny-emeletre vonását javasolja. Erre polgármester arra kéri a közgyűlést, mondja ki az építés sürgető szükséges voltát s hogy a szükséges pénzt a szegény- ápoldától, vagy a nyugdíjalaptól vegye kölcsön a város, a részletkérdések megvitatását pedig tartsa fenn magának későbbre. Mikola A. Gyula aziránt interpellál, fog-e a vendéglő a most tervezett befektetésnek megfelelő hasznot hozni. A pelgármester kijelenti, hogy erre nem lehet számítani, de ezt a kérdést nem is a hasznosság, hanem a szükség szempontjából kell elbírálni. Nagy Lajos az építés szükséges volta mellett érvel, dr. Berks Aurél pedig azt a kérdést veti fel, lesz-é az építkezésre árlejtés hirdetve. Ez utóbbi, mint részletkérdés egy későbbi közgyűlésnek fogja tárgyát képezni. — Ezek után a közgyűlés az épités sürgős szükséget egyhangúlag kimondja s a bizottság javaslatát a költség megszerzésére nézve elfogadja. A tervrajz és költség- vetés felülvizsgálatára polgármester elnöklete alatt Baumerth Károly, Münich Sándor, Kerekes Sándor és dr. Csausz Károly tagokból álló bizottság küldetett ki.

Kerekes József ajánlatot tett a Tölgyes- erdőrészben levő vasas vizforrás és környékének bérletére nézve, hol fürdőt akar létesíteni egyelőre négy fürdőszobával. — A közgyűlés a bizottság javaslatához képest 12 évre nevezettnek bérbeadta, mivel a községi törvény hosszabb bérletkötést meg nem enged. A 12 év letelte után egyenlő ajánlat mellett bérlőnek elsőbbség adatik. A fúrásokat a város felügyelete alatt eszközölheti, a gyógyvizet ivás céljaira a közönség elől el nem zárhatja.

Ugyancsak Kerekes József ajánlatot tett a Kiss és Lőrincz-féle üres telkek megvételére. — Felolvastatott a bizottság javaslata, melyben ajánlja, hogy ezen telkek 800 K-ért eladassanak, miután kérelmező ott lakóházat fog építeni, mig most ezen telkek a mellettük elvonuló utcával, mely a 75—904. sz. jogerős közgyűlési határozattal az úthálózatból kihagyatott és beszüntetni határoztatott, a 76 —904. kgy. határozattal pedig építési célra örökáron feladni szándékoltatott, beépítetlenül elrontják az utca képét és a most ajánlott vételár elfogadható. — A közgyűlés, miután ingatlan eladásról volt szó, határozatképes nem lévén, e kérdés másodizbeni tárgyalására aug. 31-ike tüzetetett ki.

Özv. Bölönyi Györgynének a kért földterületet Q-méterenként 50 fillérért javasolta feladni a bizottság, a közgyűlés pedig Bay Károly indítványára ingyen adta azt fel, mivel utcarendezésről van szó.

Csiszár András hasonló kérelmét a közgyűlés a bizottság javaslatára elutasította.

Felolvastatott és tudomásul vétetett a köz- igazgatási bíróság ítélete, melynek értelmében Baltay János kapnikbányai erdőmester az erdőkincstárt Felsőbánya város képviseletében képviselheti.

Dr. Csausz Károly városi főorvosnak a kért 4 heti szabadságot a közgyűlés megadta oly formán, hogy azt tetszés szerinti részletekben veheti igénybe, amikor is a maga helyettesítéséről gondoskodni tartozik.

Opluscsik Istvánnak Lévay Ferencné elleni szolgalmi ügyében a közgyűlés a tiszti-ügyész véleményét tette magáévá. Miután L. F.-né az által, hogy házának fedeléről a hó panaszos udvarára zuhant s ott kárt okozott, az udvart jár- hatlanná tette, szolgalmi jogának tartalmát kiterjesztette, mert az eresz, illetve a csepegés szolgalma csupán a víznek a szomszéd telekre való levezetésére szorítkozik, a szomszéd telek- tulajdonos nem köteles tűrni, hogy udvarának szabad használatában gátoltassék; a közgyűlés O. I.-t panaszával a törvéuy rendes útjára utasította, miután ezen tény és jogkérdés elbírálására már a kir. bíróságot tartja illetékesnek.

Reizman Herman cég a fa kihasználási határidő meghosszabbítását kérte. — A föerdész a meghosszabbítási kérelmet indokoltnak nem tartván, javasolja, hogy a cég által megvett faanyag az I. vágásterületről f. évi szept. 1-ig rendeltessék el kihordatni, a II. vágásterület alsó részére 1908. szept. 1-ig, a III. vágásterület kitermelésére pedig 1909. szept. 1-ig adassék haladék. — A közgyűlés ez értelemben határozott s kimondta, hogy ezen határidőkön túl az egyes területekről több fa ki nem termelhető s a czég a kiszállításra a várossal közösen meghatározandó egyetlen utat használhat csupán.

Az idei tanév eredménye.

Azon kezdhetjük, hogy maga e cikkely cime nem egészen helyes, mert az idén nem annyira eredményről, mint inkább eredménytelenségről lehet beszélni. Szomorú valóság, de igy van.

Felette rossz eredménynyel végződött az idei tanesztendő. A tanulóság mintegy 22%-a elégtelenül végezte, a mi igen elszomorító, sőt egyenesen megdöbbentő jelenség.

Hát emelkedés, helyett hanyatlás mutatkoznék a tanulás, a tudás terén ? fejlődés, haladás, helyett visszaesés tapasztalható? szigorúbbak lettek a tanárok, nehezebb lett-e a tananyag, vagy pedig oly sok gyenge felfogású, avagy tanulni nem akaró fiatal egyén lett volna az idén?

Nyilván valóan az utóbbi eset áll fenn. Rosszabbadnak az erkölcsök, kora vénné lesznek az ifjak, fejük nem a tanuláson, hanem haszon- talanságon van. Ilyeneknél meg nem csodálható az iszony a tanulástól, az ilyen nem törődik a jövőjével, nem tekinti ama áldozatot, mit a szülők hoznak érette halad a maga nem egyenes utján és feltétlenül elzüllik.

Ezek a rosszak, a romlottak; de hány van a bukottak között, kik tanulni akarnának, mohón

szeretnének előre jutni; kínlódnak, vergődnek, iparkodnak és — mégse boldogulnak; elégtelen eredményt érnek el. Ezek a gyenge felfogású, korlátoltabb eszü, alapjában véve, nem rossz tanulók.

Fájdalom még azon a ponton vagyunk, hogy a tudás a mérvadó az iskolákon. Ha valaki korrekt válaszol a kérdésekre: jó, ha nem tud felelni: bukik. És főleg itt van az ósdi és káros érettségi, a mely egyenesen ellensége, sőt meg- rontója a gyengébb agyú tanulóknak. így kénytelen a tanár kizárólag a felelet után indulni és ez mindig végzetes a gyengébb tanulóra. Ha nem lesz érettségi, ha nem lesz osztályvizsga, ellenben a tanároknak is mód nyujtatik, hogy behatóbban megösmerkedhessenek tanítványaik felfogásával, szorgalmával, akaratával; ezeken elindulva, nem fogja megbuktatni a gyengébbeket, kik akarnak, de nem képesek úgy tudni, mint a gyors, eleven felfogásuak.

Feltétlenül el kell vetni már az avult, korhadt szokásokat, melyek csak béklyóba verik az ifjúság elméjét, megszenyvesztik testét, lelkét; örökös izgalomban, rettegésben tartja a bukás félelme. És e nyavalya annyira megőrli a fiatal idegzetet, hogy esztendők múlván se heveri ki az olyan ifjú.

Akiben van akarat, buzgalom, tudnivágyás, bár gyenge tanuló, nem szabad megbuktatni, mert az ilyen megbecsüli magát, a jövőjét; idővel többet tanul és igen hasznos és tevékeny tagjává lesz a társadalomnak. És ez a fő.

A hanyagok, lomhák, bár jó felfogásuakkal szemben kell kellő szigorral eljárni, mert ha ezek nem becsülik meg magukat ifjan, ha romlottak, renyhék, haszontalanok már az iskolában eltöltött esztendők, alatt, vajmi kevés reményt fűzhetünk jövőjükhöz.

Már pedig hazánknak munkás, dolgos, tetterős, vasszorgalmu és akaraterős férfiakra van szüksége, kik garanciát nyújtanak, hogy továbbra is megtartják épen és csorbítatlanul ezt a földet, melyet őseink megszereztek és apáink megtartani tudnak.

Felsőbánya város szabályrendelete.

A zsibáruskodásról.

1. §. Zsibáruskodás alatt a használt, avult tárgyakkal és viselt, ócska holmikkal való kereskedés értetik. Zsibáruskodás gyakorlására csak oly egyén nyerhet engedélyt, aki az ipartörvény értelmében iparűzésre előirt kellékekkel bir és az iparhatóság előtt mint megbízható egyén ismeretes; ellenben nem nyerhet engedélyt oly egyén, ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt. Ily egyén zsibárus üzletben segédnek sem alkalmazható.

2. §. A zsibáruskodás gyakorolhatására Felsőbánya város területén összesen 5 engedély adatik ki. Az engedély iránti kérvényben az üzlethelyiség előre megjelölendő. (Telep engedély.) Az üzleteknél az árucikkek kifüggesztése, kirakása és közszemlére való kitétele egyáltalán tilos.

3. §. Zsibárus üzlet a város főterén s a Nagybányai és a Hunyadi Mátyás-utcában nem nyitható.

4. §. A zsibárus üzlet állandóan a rendőrkapitányi hivatal ellenőrzése és vizsgálata alatt áll.

5. §. Ha az eladó személye, vagy az elaNyári szerelmek.

— Levél a szerkesztőhöz. —

Mélyen tisztelt szerkesztő ur!

Az elmúlt hónapban majd megfagytam és most majd megsülök. Ügy érzem magamat, mintha a Sahara kellő közepén volnék és sehol, semerre egy oázis. A vérem forr, az agyam ég, a szivem lángol, csupán a zsebem hideg, rideg. (Néhány meleg napsugarat löveljen feléje, édes redaktor ur!)

Általában a szerelem a hőségben burjánzik, vadul. Minden szeret és mindenki szeret. A föld, az ég, a zöld lomb, a dalos madár, a virág, a nap, a hold és a kisleány, a méltóságos asszony, a szobalány és a füszeresné, a szalmaözvegy és a többszörös családapa, a diák és a nagymama, a huszár és a kéményseprő, a szakácsnő és az udvari tanácsos. A szivek fennen dobognak és szerelemért áhítoznak.

A bakfis a nem szokatlan utón megismerkedik egy fess bajuszu fiatal emberrel, a hentes özvegye ékesebb komoly űrért rajong; a férj elküldi a feleségét nyaralni, de nem küldi el a szobacicát; a feleség elmegy üdülni, persze nem egyedül.

A szerelem éli világát, a szív hévül, fő, forrong, ég, bomlik, kavarog, sistereg, sustorog, csattog, pattog. Hja, ez a szerelem nyáron.

Fiatal hölgy siet az utcán. Én utána. A kirakat ablakokból észreveszi, hogy követem, de mégse bizonyos benne. Kezdődik a játék. Átmegy a túlsó oldalra; utánam Megáll egy bolt előtt; megállók egy másik bolt előtt. Visszatér az előbbi oldalra, visszatérek. Bekanyarodik a mellékutcába, utána Kikanyarodik egy újabb útra. utána, Bemegy egy házba, utána. Kijön a házból, utána. Végre künn vagyunk a városligetben. Leül egy padra : izzad, verejtékezik. Én is ülök és szintén törülöm izzadó homlokomat. Leejti a zsebkendőjét. Felveszem. Ez a bevezetés.

— Köszönöm, — mondja ő.

— Szívesen — mondom én.

— Olyan ismerős uraságod előttem.

— Nagysád is.

— Nem hívják Fekete Andornak ?

— Sőt éppen ellenkezőleg: Fehér Elemér vagyok, de az nem tesz semmit, azért nagysád mégis csak kedves és örülök, hogy megösmerked- hetem Önnel.

— Részemről a szerencse. A nevem Sudár Aranka. A papám Sudár Béla, villamvasuti ellenőr. Jó dolga van, mindig utazik, a mama varr. Én kijártam hat polgárit. Most pihenek. A gyort- irászatot és könyvelést fogom tanulni és irodába megyek. Van három testvérem. De mit szól ehhez a meleghez. Olyan szomjas vagyok.

— Friss, hideg málnaszörpöt tessék venni. Egy pohár három krajcár! — kiáltott egy asszony.

— Szereti a málnaszörpöt? — kérdezi ő.

— Én semmiféle szörpöt nem szeretek, — szóltam elhülve.

— Én igen, — mondá ragyogó szemekkel és hol rám, hol a szörpös asszonyra tekintett.

Megértettem. Fájdalom, mint. rendesen, most is megveszekedett krejcárom nem volt, hát el kellett terelni a figyelmét a málnaszörptől.

— Édes kisasszony, ha egyszer sok ideje lesz, megtekintheti a Stefánia-uti villámat kedves mamájával, megnézheti fogataimat, automobiljaimat . . .

— Maga smucián 1 — mondá a leány — engem akar becsapni, mikor leolvasom a pofájáról, hogy olyan szegény, — mint a templom egere még egy pohár málnaszörpöt se tud rendelni számomra.

A pir elöntött.

— Szörpös asszony! — kiáltottam, — adjon ennek a kis lánynak egy pohár málnaszörpöt, ő nem mer rendelni, mert fél, hogy én fizetem, ellenben én megrendelem, de a kisasszony fogja fizetni. Valóban önérzetes kis lány.

Miköben a leány nézett, bámult, csodálkozott, majd szólni akart valamit: kámfor lett belőlem.

Hogy ez a jövőben elő ne fordulhassák, sürgősen egy nagyobb összeget várok és maradok készséges hive Levelező Teofil.