Felsőbányai Hírlap, 1907 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1907-02-13 / 4. szám
TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMIJ LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN. I Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona ! Egyes szám ára 20 fillér. I Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők. ' A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimére Felsőbányára küldendők. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. A felsiányai railalrtlsi isiiét A közelmúlt vasárnap tartotta meg e jó hírnévnek örvendő pénzintézet immár XVI-ik közgyűlését, amidőn az igazgatóság és felügyelő-bizottság az 1906-ik évi üzleteredményével számolt be a részvényesek élénk érdeklődése mellett. E gyűlésnek egyik tárgya volt az alapszabály 2. pontjának változtatása is s igy a 40000 korona alaptőkének 80000 koronára emelése. E szerint az alapszabály értelmében legalább 200 részvény képviselőjének kellett a közgyűlésen jelen lenni. Miután konstatáltatott, hogy a gyűlés tárgysorozatának minden pontja tárgyalására megkívántaié részvényesek jelen vannak, a pár hét óta gyengélkedő Ssüsner Ferencz igazgató távollétében Nagy Lajos aligazgató nyitotta meg a közgyűlést, ilyenforma beszéd kíséretében: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Sajnálattal vagyok kénytelen jelenteni, hogy szeretve tisztelt igazgatónk, ki 16 éve intézetünk ügyeit ezen idő óta sok tudással, kiváló szakértelemmel s legnagyobb buzgalommal vezeti, ki immár 16-ik közgyűlést ért intézetünk közgyűléseit eddig mindig személyesen vezette; ezúttal gyengélkedése miatt közgyűlésünkön részt nem vehet. Midőn azon mindnyájunk őszinte szivéből jövő jókivánatainknak adok kifejezést, hogy a jó Isten nagyságos Ssüsner Ferenc igen tisztelt Igazgatónk jó egészségét mielőbb visszaadva, őt nagyon sok ideig intézetünk élén láthassuk, mint az ö ez idő szerinti helyettese, alapszabályunk értelmében jelen közgyűlésünket megnyitom. Majd gyűlést megnyitó helyettes igazgató tárgysorozat rendén a gyűlés folyamára elnök és jegyzőválasztásra hiván fel közgyűlést: Nagy Lajos elnökké és Háder Ferenc felügyelő-bizottsági tag jegyzővé megválasztattak. Azután olvastatott az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése a múlt üzletév eredményéről. A beterjesztett javaslatok azon csekély módositással hagyattak jóvá, Stoll Béla intézeti ügyész indítványára, hogy a nyugdíjalapra a tervezett 5200 korona helyett csak 4600 K adassék s a 600 K különbözetből 100 K a kaszinó zongora alapjára, 500 K pedig az igazgatóság rendelkezésére avégből bocsáttassék, hogy abból esetleg belátása szerinti jutalmazást eszközöljön. Mindenesetre örvendetes tudomásul vette közgyűlés, hogy részvényenkint 16 K osztalék adatik, amellett, hogy az újabb póttartalék-alapra 10000 K s a nyugdíjalapra 4600 K fordittatik az évi 21792 K 13 fillér tiszta nyereségből. Az igazgatóságban egy betöltetlen helyre Farkas Jenő felügyelő-bizottsági tag, polgármester választatott, ennek igy megürült helyére városunk igen rokonszenves, nagyrabecsült uj jegyzője, Moldován Ferenc választatott meg. Mindkét férfiút közgyűlés nevében Nagy Lajos üdvözölte meleg szavakban kívánva nekik intézetünk érdekében teendő munkájokra erős segedelmet. Egyhangúlag hozta meg közgyűlés határozatát arra nézve is, hogy a 40000 K alaptőke 80000 koronára emeltessék az egyik póttartalék-alapnak e célra felhasználása mellett. Talán végre nem fog e határozat érvényre fásában ^illetékes törvényszék nehézséget gördíteni. Letárgyalván a közgyűlés minden pontját : gyűlést vezető elnök kölcsönös jókivá- natok mellett, megköszönvén a tagok érdeklődését: közgyűlést bezárta. Az intézet 1906-ik évi zárszámadásának többi részét jövő számunkban ismertetjük, itt most csak azon elismerésünknek adunk kifejezést, hogy az intézet Ssüsner Ferenc bölcs vezetése alatt szinte bámulatos eredményt ért el aránylag igen rövid idő — 16 év — leforgása alatt. E szép eredmény csak azon önzetlen vezetés, a munnatársak együttes igyekezete mellett volt elérhető, kik előtt mindig az összes részvényesek érdeke s az intézet jó hírneve lebegett. Tapasztalásból mondhatjuk, hogy ha szolidságban van hozzá hasonló pénzintézet, de túl nem szárnyalhatja egy sem Amellett, hogy pár éve a városnak 120 ezer korona 472®/o és 50 évi törlesztő' ses kölcsönt adott kisebb pénzintézeteknek egyeseknek 6— 8% mellett nyújt kölcsön a nélkül, hogy más mellékes járulékokká terhelné a hitelre utalt közönséget. Ez intézet városunk közforgalmában kereskedelmi, ipari szempontból is fontos tényező Őszintén kívánjuk, hogy továbbra is a: eddig felmutatott, közérdeket munkáló szel lem lengje át az intézet vezetőségét, hog; városunk javára is hova tovább emelkedjék Eyy jelenvolt. A polgári fiúiskola. ii. A múlt Ízben elmondtam mindazon előnyö két, melyekben Felsőbánya lakosai részesülne! ha polgári fiúiskolát állítanak. Azonban hátra va még a legfontosabb: az épület felépítése, fel szerelése és a kellő tanerőkkel való ellátása. E a nehéz pont, melyen már sok-sok jóindula megtört; oz az, ami a legjobb akaratnak is szár nyát szegi Mert, hogy a város egy olyan polgári iskc lát állíthasson, amely a törvénynek megfelel é teljes eredménynyel működhessék, az nagy á' dozatba kerül, ahhoz sok pénz kell, amelyet nei egykönnyen lehet előteremteni. Régebben könnyen ment a dolog. Nem ige keresték, miképen áll az iskola, fel van-e telj« sen szerelve, megfelelők-e a tanerők; legföleb meglátogatta egy-egy, hatóságilag kiküldött j bácsi, és ha sikerült annak szemeit bekötn megvolt a fényes eredmény, megvolt az e.lism< rés, dicséret. Most azonban az iskolákra nézve a törvén rendelkezik. Ott a tanfelügyelő, ott a miniszter azok ugyancsak felkutatják az egyes intézete minden zegét-zugát és hacsak a legkisebb do Két hét — két bál. Nincs Felsőbányán minden héten bál, de hát most farsang van s ekként a közelmúlt napokban két sikerült bálban volt része Felsőbánya mulatni vágyó közönségének s mi lapunk múlt számának megjelenése óta két igen jó mulatságról adhatunk tudósítást, melyeknek elseje a polgári kör bálja volt, másik az altiszti bál. A felsőbányái Polgári OlvasóJcörnek f. hó 2-án a Korona-vendéglő termeiben megtartott mulatságát anyagilag is sikerültnek lehet mondani, ilyennek mondható az azonban főképen erkölcsileg, mert ha túlságos sokan nem is voltak azon jelen, akik jelen voltak, nem bánták meg egy cseppet sem, hogy eljöttek, mivel ott mindenki pompásan találta magát s nagyon jól mulatott. Méltán feltünhetik, hogy az úgynevezett polgári osztály, mely pedig például a bányaiskolai ifjúság szokásos bálját évenkint oly tömegekben tudja ellepni, hogy ott úgyszólván moccanni sem lehet, addig éppen a polgári báltól érthetetlen okból rendszerint meglehetősen távol tartja magát, holott leginkább ez szolgáltatna alkalmat a polgárságnak arra, hogy minden évben egyszer kimulassa magát. A bálozó közönség nagyobb részét ezúttal is nem a polgári, hanem inkább a tisztviselői osztály szolgáltatta. Pedig a rendezés valóban kitűnő, kifogástalan volt. A táncteremben, mely mint ez magyar kaszinóhoz illik, Kossuth Lajos képével volt diszitve, a legjobb kedvvel folyt a tánc, hasonló volt a hangulat a szomszédos helyiségekben, hol a vendéglős és személyzete — s ezt különös elismeréssel kell kiemelnünk — igazán kifogástalanul szolgálták ki a közönséget. Csak a városunkban legfrissebben alakult cigány-zenekarra nem lehet ráfogni, hogy különösen »hallgatóival« megbabonázta volna a közönséget, de hát ne bántsuk őket, majd jobban össze fognak tanulni. Éppen húsz pár táncolta a második négyest. A bálon részt vett hölgyek teljes névsorát a következőkben adjuk. Asszonyok: Almásy Kor- nélné, Dr. Csausz Károlyné, Dácsek Péterné, Farkas Jenőné, Háder Ferencné, Hámori Nán- dorné, Harant Gyuláné, Kapcsos Mihályné, Kilián Béláné, özv. Kompóthy Agostné, Kuhajda Péterné, Labina Sándorné, Marcsics Menyhértné, Münnich Sándorné, Pap Jánosné, Szász Jánosné és Szigyártó Józsefné. Leányok: Kuhajda Róza, Kuhárik Piroska, Labina Juliska, Lévay Eszti és Etel, Pap Katica (Nagybánya), Pap Mariska, Szigyártó Erzsiké és Szilágyi Fáni. E mulatság után éppen egy hétre, f. hó 9-én zajlott le az altiszti bál, vagy hivatalosan: a felsőbányái bányászati és erdészeti altisztek zártkörű táncestélye ugyancsak a Korona-vendéglő termeiben, mely mulatságnak jövedelmét a szegénysorsu gyermekek felruházására szánták rendezői. Ez a bál már valóban 1 e-zajlott, mivel ott, tekintettel annak nagy látogatottságára, csakugyan kellett elég nagy zajnak lennie és tekintettel a kitűnő hangulatra, mely e népes bálon uralkodott. Különben, hogy az altiszti bálon a jókedv nem hiányzott, ezt szinte fölösleges is jelenteni. Hol legyen jókedv, ha nem az altisztek bálján, honnan a feszesség ugyancsak száműzve van? Ennek a bálnak nagy közöl sége szokott lenni, hiszen ha csak maguk : altisztek vonulnak is fel családjaikkal márké: egy népes bál, ezen azonban rendszerint nag számmal szoktak megjelenni mások is és ped: úgy a polgárság, mint a tisztikar köréből. l£ voít ez most is, főképen ami a szoros értélén ben vett intelligenciát illeti. Alig egy-két é\ hozták szokásba az altisztek, hogy farsangbi bált rendeznek, de úgy látszik, jól el is találtá hogy mire van szükség; — mindazonáltal vég tekintve e bál közönségén, sokaknak megfő dúlt elméjében az a gondolat, nem hálózhatna az altiszti-kar együtt a polgári körrel és hgc nem helyesebb, nem természetesebb volna-é e; A helyiség díszítése teljesen csinos vo A táncterem főhelyén a falat díszes, szinte órií tánezrend fedte — az itteni keleti és nyug: bánya szép kivitelű látképével, mely a kitüi rajzoló, Műhlmann bányaaltiszt munkája. Cig nyainkról örömmel tapasztaltuk, hogy egy fi alatt mintha valamivel összevágóbbá váltvol játékuk. Azután ismét följegyezhetjük azt hogy a vendéglői kiszolgálás egyre kifogs talanabb és egyre általánosabb dicséretben t szesül. Ezen a bálon 30 pár táncolta a négyes két. Többen is táncolhatták volna, ha a jel volt hölgyek mindegyikének jutott volna tánc< de mikor a bányaiskolai fiatalság — mint hallj — sztrájkolt! Még hátra van, hogy a bálon részt v hölgyek névsorát adjuk. Asszonyok : özv. Adái esik Péterné, Arkosy Józsefné, Balázs Bélái Berindán Lászlóné, Buges Károlyné, Dort
