Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-11-07 / 23. szám

ottságot bízta meg. Egyidejűleg felhívta a isztiügyészt, hogy a kiadott bérletekre vonat- ozólag a bérlőkkel a szerződést kösse meg s zokat jóváhagyás végett a közgyűlésnek mu- assa be. Felolvastatott a felsőbánya—nagybányai i. é. vasút igazgatóságával a vízvezetéknek a tályaudvarig bevezetésére nézve kötött szer- ődés. A közgyűlési határozatban felsorolt fel­ételeknek megfelelően van készítve, azt jóvá- íagyta s annak aláírására a polgármestert fel- íatalmazta, egyidejűleg értesíteni rendelte a h. i. vasút igazgatóságát, hogy a vezetéket csak i szabályrendeletben előirt 80 mm-es csövek­en engedélyezi. A Reizmann Hermann czég a vizdijat évi iltalány összegben kérte megállapítani. Ä köz­gyűlés a bizottság véleményével megelőzőleg i kérelmező czég részére az évi vizhasználati lijat 100 koronában állapította meg oly kikö- :éssel, hogy a vizet kazántöltésre és‘ közönséges íasználatra használhatja fel, ha pedig a vizveze- :éknél vízhiány állana be, ez esetben a városi aatóság figyelmeztetésére a kazánok töltését :sak éjjel végeztetheti. Ezen feltételeket ha a sérelmező czég el nem fogadná, úgy a vizveze- :ék használatára nézve már előzőleg hozott 14/906. sz. közgyűlési határozatot a közgyűlés egyhangúlag fenntartja. Az 1907. évi virilis képviselők névjegy­zékének kiigazítására a közgyűlés Nagy Lajos elnöklete alatt Likker Károly és Orbán Károly tagokból álló bizottságot küldött ki, melynek hivatalból tagjai a számvevő és a jegyző. Végül felolvastatott a székesfőváros I. kér. választmányának az Árpád-szobor felállítása :árgyában megküldött indítványa, mit a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Különfélék. Rákóczi ünnepélyek városunkban. A bujdosó fejedelem és nagynevű társai iránti kegyeletből hamvaik hazaszállítása és hazai földbe temetése alkalmából városunk közönsége is kivette a maga részét. Az egyházak a múlt számunkban említett módon és időben meghuzatták harang­jaikat. Október 29-én, a kassai temetés napján Va9 órakor alkalmi istenitisztelet volt a refor­mátus templomban, melyet az örökszép XC. zsoltár vezetett be. Ezután Nagy Lajos lelkész mondott szép imát, melyet tárczarovatunkban közlünk. Az isteni tiszteletet a Szózat éneklése zárta be. — 9 órakor a róm. kath. templomban volt ünnepélyes gyászmise, melyet Pály Ede esperes plébános celebrált Krasznay Zsigmond h. lelkész és Molnár s. lelkész segédletével. Istentisztelet végeztével a közönség a Hymnuszt énekelte. Az isteni tiszteleteken a városi és kincstári tisztikar testületileg vett részt s meg­jelentek azon a még élő 48-as honvédek is zászlójuk alatt. — A ref. fiúiskolában isteni tisz­telet előtt Imre Károly tanító ismertető beszé­det tartott a növendékek előtt a Rákóczi kor­ról s annak kiváló hőseiről, előkészítve őket az alkalmi imádság megértésére, a leányisko­lában pedig Csonka József tanitó isteni tisztelet után tartott alkalmi beszédet. — Itt említjük meg, hogy a róm. kath. iskolák Rákóczi ünne­Te tudod jó atyánk! miként hordozta a hős Fejedelem a kibontott harczi zászlót, melyen »Istenért, honért, szabadságért« szavak voltak felírva? Te tudod miként küzdött e 3 szent eszmeért az a hős fejedelem, kinek édes anyja Zrínyi Ilona volt, ki annak a nagyasszonynak véréből való vér volt, ki attól a nagyasszony­tól szívta be a honszerelem tejét, ki nő létére férfias bátorsággal pánczélt öltve, kardot ra­gadva védte a császári seregek által ostromolt Munkács várát s vele a magyar hazának egyik védbástyáját. Oh atyánk! a lánglelkü fejedelmet, vagy a hős anyát bámuljuk-é ? A hős a«yát, ki szépségével, vitézségével, honszerelmével a késő utódok szivében is él. Jó atyánk ! majdnem két száz éven át hor­dozott e nemzet egy szégyen, bélyeget. Erősza­kos, hatalom zsoldjába szegődött magyarok közbe vetésével honárulónak mondták azt, ki­nek szivének minden vágya, lelkének minden dobbanása a nemzet boldogságának, független­ségének terjesztése volt. Honárulónak mondták azt, ki feláldozta rengeteg vagyonát, eldobta fejedelmi trónját, feláldozta egyéni szabadságát, csakhogy a hont szabadnak tudja. Majdnem kétszáz évi hazánktól távol hamvadás után meg­lágyítottad mostani uralkodónk szivét, ki meg­engedte, hogy ősei egyikének általa aláirt szé­gyenteljes bélyeget törölje törvényeink sötét lapjáról a hűséges, de nem kevésbé önérzetes magyar nemzet, haza hozták egyúttal hamvát annak a fejedelemnek, ki nem egyezett annak idejében a nemzetre nézve sérelmes békekö­Felsőbányai Hírlap pélye e hó folyamán tartatik meg, ugyancsak e hónapban fog városunk közönsége diszgyülés keretében áldozni Rákóczi emlékének, mint azt múlt számunkban is megírtuk, ugyanekkor a polgárság is tart társas-estélyt. — Október 28-án este a bujdosók tiszteletére a város fé­nyesen ki volt világítva, a Hegyes hegyen ha­talmas örömtüz égett, a Korona vendéglő előtt czigánybanda játszott kuruczdalokat, később a kincstári bányász zenekar rendezett fáklyás kí­sérettel pompás zenés takarodót a város főut- czáin. “— A református templom harangjai október 30-án, Thököly Imre késmárki teme­tésének napján is meghuzattak d. e. 9 órától 7*10 óráig. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület f. hó 13. és következő nap­jain tartja őszi rendes közgyűlését Debreczenben. II. Rákóczi Ferencz fejedelem és bujdosó társai temetésén Kassán, okt. 29-én városunkból Farkas Jenő polgármester, Pap Márton szám­vevő és Mikola Antal Gyula kereskedő vettek részt. Thököly Imre fejedelem temetésén Kés­márkon, okt. 29-én városunkat hivatalosan Farkas Jenő polgármester képviselte. Tanügyi áthelyezések. A vallás- és közokta- | tásügyi miniszter Bossinné Scheffer Emilia szat­mári áll isk. tanítónőt Mádra, Hankisz Blanka mádi áll. isk. tanítónőt pedig a szatmári kül­telki áll. iskolához helyezte át. A nagybányai nőegylet kitüntetése A kö­zelebb tartott bukaresti kiállításra a nagybányai nőegylet sásból fonott kosarakat küldött, me­lyekért a kiállítási zsűri tanácsa ezüst éremmel tüntette ki. Nagybánya kegyelete. Nagybányán is, mint az ország minden városában kegyelettel ünnepel­ték meg II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazahozatalát. Október 29-én, a kassai temetés napján a főgimnáziumban, a polgári leány­iskolában és az elemi iskolában ünnepélyeket tar­tottak. Délelőtt 11 órakor pedig a képviselőtestü­let diszgyülést tartott, melyen elhatározták, hogy a fejedelem arczképét a közgyűlési terem számára megfestetik, továbbá a közgyűlés 1000 koronás alapítványt tett, melynek kamataiból évenkint egy-egy aranynyal fogják jutalmazni a főgimná­zium, a polgári leányiskola és az elemi fiú és leányiskola egy-egy tanulóját, kik hazafias költe­mények szavalásában legjobban kitűnnek. — A város lobogó díszben pompázott,29-én este fényes kivilágitás volt. 28-án este a polgári olvasókör­ben szépen sikerült ünnepélyt tartottak, melyen a dalárda kurucz dalokat adott elő, Boronkay Béla ev. ref. s. lelkész pedig Incze Lajos főgim­náziumi tanár és jeles költő szép költeményét szavalta nagy hatással. A nagybányai dalegyesület 1906. évi nov. hó 10-én, szombaton, Nagybányán a polgári olvasókör összes termeiben tánczczal egybe­kötött tagdijilletményes estélyt rendez. Műsor: 1. Kurucz dalok. Médertől. Énekli a Dalárda. 2. Felolvasás. Tartja Égly Mihály v. főjegyző ur. 3. Dalegyveleg. Dr. Horváth Ákostól. Énekli a Dalárda. 4. Kőrösvölgyi nóták. Énekli Szántó Dezső ur. Zongorán kiséri Szaucsejc István áll. tanitó ur. 5. Debreczeni nóták. Énekli a Da­lárda. Belépti dij : Személy-jegy 1 korona. tésbe, inkább kibujdosott idegenbe, bus ke­servvel sóhajtván: »Peregnek a fákról az őszi levelek, Kit erre, kit arra kergetvén a szelek.« De te tudod Égi atyánk! hogy e nemzet azokat, kik javaiért küzdöttek, harczoltak: be­csülte, tisztelte eddig is, tiszteli ezután is. Te tudod, hogy e nemzet ismerte a honárulás bé­lyegének történetét s arra mit sem adva a hontalanságban bujdosott, idegenben halt hősök szelleme, lelke élt eddig is, élni fog ezután is minden hazáját igazán szerető magyar lelkében. Oh állítsd ma követendő példákul e nem­zet elé a Rákócziak, Zrínyiek, Thökölyek, Ber- csényiek, Frangepánok és mások dicsőséges tetteit, mond, hogy miként kell a hazát szeretni, azért élni s ha kell, meg is halni. Indítsd azokat, kiket e nemzet vezetésére, kormányzására állítottál, hogy a kiváló ősök iránt táplál kegyeletes érzelmek ápolása mellett ne engedjék magukat semmitől megtévesztetni s a minek kivivására egy nemzet jogos remé­nyei mellett vállalkoztak, igyekezzenek mara­dandó javakat szerezni, a nemzet dicsőségének, nagyságának emelésére s minden téren ennek javára hasznára munkálni, semmitől vissza nem riadva minden erővel tenni, hatni meg ne szűn­jenek. Némitsd el e hon minden ellenségeid Állj útjába azoknak, kik nem tanulva az önzetlen ősök nagy példáiból, nem lelkesittet- nek láng szellemüktől: a nemzet nagyságának, szabadságának munkálása helyett idegen hata­lom zsoldjába szegődve önös érdekeiket keresik. Családjegy 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek Kovács Gyula könyvkereskedésében jelenteni. Baleset. A Reizman-féle fürészgyárban f. hó 2-án Rogozsán Kornél 21 éves giródtót- falusi munkás kezét egy kérékszij bekapta s az alsó karját egészen ketté törte. A szerencsétlen­nek az első segélyt dr. Csausz Károly városi orvos nyújtotta. Egy kis gyermek halála. Soltész Elemér, nagybányai ref. lelkész egy hónapos kis leánya Annuska, veleszületett gyengeség folytán e hó 1-én elhunyt. Az ártatlan kisded temetése f. hó 2-án ment végbe. A háznál Révész János ág. ev. lelkész, a sírnál pedig Boronkay Béla ev. ref. s. lelkész mondott imát a kis halott felett. A kesergő szülők bánatát enyhítse az Ur és találjanak vigaszt megmaradt kedves gyer­mekeikben! Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Szabó Sándor pénzügyi számgyakornokot és Juhász Ernő ny. honvédhadnagyot a nagyká­rolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőséghez ideiglenes minőségű pénzügyi szám­tisztekké nevezte ki. Harang átvétel. A nagybányai ref. egyház megbízottai: Soltész Elemér lelkész, dr. Wass Gyula és Sólyom Ferencz a múlt hó 23-án vették át Budapesten az egyház két uj harang­ját, melyekkel a meglevő két harang C moll akkordot képez. Takarékpénztárak egyesülése. A szinérvár- aljai takarékpénztár okt. 21-diki gyűlésén elha­tározta a vármegyei takarékpénztárral való egye­sülését. A részvényesek 2 részvény helyett egy megyeit fognak kapni, vagy pedig meglevő részvényeik január 2-án 150 koronájával be­váltatnak. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter az egri anyakönyvi kerületbe Décse Ferencz földbirtokost a születési és halotti anyaköny­vek vezetésére szorítkozó hatáskörrel, Lüerwaldt János jegyzői írnokot a hidegkúti anyakönyvi kerületbe, Mangu Géza s. jegyzőt pedig a nyir- vasvári kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Tüzek. Október 2G-án este 11 órakor isme­retlen okból lágyult a 8. sz. kincstári zúzó és elégett az egész fedélzete. Ettől meggyuladt a Szilágyi Illés tulajdonát képező faház is és tel­jesen leégett. — Október hó 31-én déli J'2l óra­kor tüzet fogott Kusenszky Károly Lajos király- utczai telkén, a Reizman féle fürészgyár közelében egy melléképület s mire a vízvezetéki hidránst megnyitották, lángba borult Kusenszkynek a háza és egyéb melléképületei is, köztük egy kovács- műhely, továbbá Dóra István borbélynak köze­lebb renovált háza. A tüzet eloltották ugyan, de az épületek rommá lettek annyira, hogy azokat egészen újból kell építeni. A kár 4 — 5000 koro­nára tehető. Állítólag a tűzvész a szomszédos Reizman féle fürészgyárból származott, hol a ké­ményre nem volt alkalmazva szikrafogó s azt csak a tüzeset után tették fel. A gyárban a tűz napján kazán vizsgálat volt s ez okból erősebben tüzeltek a rendesnél. A fürészgyár közelségénél Óh atyánk ! nem emberek, de fél Istenek azok, kiknek most poraik a magyar földdel egyesülnek. Magyar föld szülte, hadd takarja hát magyar föld régóta porló szent hamvaikat. S e szent hamvak szellemei hadd szóljanak itt régi dicsőségről, hadd regéljenek dicső hő­sökről. Oh engedd, hogy e nagy szellemek hadd terjeszszék ki védő szárnyaikat elköltözésük óta is sokat szenvedett, a babyloni fogságon ke­resztül nent nemzet felett; tanítsanak minket is honszerelemre, tanítsanak a honért élni s ha kellene, meg is halni. Engedd atyánk, hogy nemzeti hálánk ez öröm ünnepén vezekelje le e nép a múlt min­den bűneit; engedd, hogy a sok reményt el- hervasztó ősz után érjen majdan minden téren megújuló kies tavaszt, engedd, hogy felsírjon ma a költővel kérvén téged buzgó imájában: »lm vétkeinkért felsírva kérünk S nevedre ajkunk szent esküt rebeg A hazáé minden csepp vérünk, Szivünk viszályt és pártot elfeled. S mint egy vallásunk: a szeretet Egyé olvadván áldozunk neked ! Csak egyszer, óh egyszer tekints le még, Szánó szemekkel ránk nagy Istenünk! Védvén kezünkben a jog fegyverét, Mig küzdelemre uj erőt nyerünk! Csak egy mosolygás tőled és veled, Meg épülünk ismét a rom felett.« ’ ■ Amen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom