Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-08-15 / 17. szám

Felsőbányái Hírlap

A felnőtt nők mostani ruházata két szélső irányban halad. Az egyik irány az emberi test J idomait akarja kiemelni, érvényre juttatni, valóságos kényszerzubbonyba dugja az áldozaíját, a [ mi természetesen az egészségre káros hatással j van, mert a test tagjainak egyrészt nincs szabad mozgásuk, másrészt pedig a testnek nincs szabad respirácziója (bőr lélegzete, oxidátiója). A köz- erkölcsiség szempontjából nemcsak csúf, de az illetőre lealázó is, mert az illetőnek csupán testi vagy állati előnyeit akarja érvényre juttatni.

A másik irány pedig ennek éppen a szélső ellenkezője, t. i. az a pongyolaságban leledzik.

A mi pedig a gyermekek ruházatát illeti, itt is ilyen ferdeségekkel találkozunk. Különösen a fiuk öltözete sok kifogás alá esik. A térden felüli fekete harisnya különösen forró^ nyárban ép oly czélszerütlen, mint a térdenfelüli meztelen láb és vállig puczér kéz. A fekete harisnya nyárban azért czélszerütlen, mert a fekete szin, a nap minden sugarát elnyelvén, nagy meleget fejleszt, a mi a szervezetre nézve bizony nem nagyon egészséges. A meztelen kéz-lábot pedig a nap sugarai sokszor annyira megsütik, hogy a bőr elpusztul s ilyenkor megszűnik a végtagokon a respiratió (a lélegzés), a mi sokszor különféle betegségnek lehet a szülőoka. De a kosztümhöz j tartozó térdigérö nadrágról sem lehet jobbat mondani, már csak szüli voltánál fogva (különösen a, csípőben). Csak azok tudnának erről bő felvilágosítást adni, a kik huzamosabb ideig neveléssel foglalkoztak és e tekintetben megfigyeléseket eszközöltek. A laikus szülőnek még csak sejtelme sincs azokról a következményekről, a melyek innen származnak. Hány férfi legszebb korában került a vizgyógyitó intézetbe mint idegbeteg; vagy hány idegbajos ember lett öngyilkos; vagy hány ilyen esett sorvaszó és gyógyíthatatlan betegségbe. Ki gondolná, hogy valamennyinek a tragikuma innen dotálódik!

Mindezekből pedig csak az következik, hogy ne legyenek az emberek majmok; ne induljanak a divat után, vagyis oly emberek után, a kik noha tudatlanok és kevés műveltséggel bírnak, de elég okosak arra, hogy mások könnyenhivőségét saját hasznukra kizsákmányolhassák; hanem járjanak saját eszök és okos és tapasztalt emberek tanácsai szerint.

És itt önként azon kérdés meiül fel, hogy hogyan kell öltöztetni gyermekeinket.

Összefoglalhatjuk mind a két nembeli gyermekeink ruházatát.

Szinre nézve nyárban fehér vagy világos- szürke szinü, könnyű vászonruha való mind a két nembeli gyermeknek. Télen pedig vagy egészen fekete, vagy sötét-szürke vagy barna vastagabb szövetből legyen elkészítve. Itt különösen arra legyünk tekintettel, hogy csípőben bő és derékban öve legyen. És ez nagyon figyelemre méltó dolog. A leányoknál á bellerina ruhák (vagyis térdig érő) nem lehet eléggé kárhoztatni. Tehát a leánykák ruhája közelebb legyen a bokához, mint térdhez; a fiuk nadrágja rendes, bokáig érő legyen.

Mindezek úgy egészségügyi, mint nevelési, illetve közerkölcsiségi szempontból nagyon nevezetes dolgok, a melyek következményei az ember egész életére kihatnak.

Végre még valami mondani valóm van a szövetekről, A mai időben nem blúz, ha nem selyem! Ez a nézet annyira el van terjedve, hogy még a cselédség is fitymálja a más anyagból való blúzt. Miután pedig annyi selymet nem tudnak produkálni, a mennyi a fogyasztásra szükséges, fogja magát a tudomány (a kémia) és segítségére jön a hölgyeknek, t. i. műúton állítja elő a selymet. Tudják-e igen tisztelt hölgyeim, hogy azon blúz, a melyet oly büszkén felöltöttek, mi volt azelőtt? Hát erdei fa. Abból csináltak cellulózét és ebből müselymet, a melyet aztán gyantával fényesre s különféle festékkel színesre festettek. Természetes, hogy ez az egész dolog olyan mint a fából vaskarika. A cellulosé- ből (faanyagból) sem lesz valódi selyem soha úgy, mint nem lesz Franck-kávéból valódi kávé. A cellulóz-selyem, ha áll 1—2 esztendeig, elveszti vegyvizét s akkor úgy összetörik, mint a forgács, széjjelmálik, mint a hamu.

Látni tehát ebből, hogy a gyapjú vagy gyapot szövetek mennyivel értékesebbek és czél- szerübbek. Igaz, hogy szemnek nem olyan fényesek, mint a müselyem. De a Valódi müveit nő, a kinek belső, lelki tartalma van, nem a külső csillogásra ad, hanem annak értékére is tekintettel lesz. A valódi müveit nőnek nincs szüksége ily külső, csillogó reklámokra. A nemes lélek annál szebb, minél egyszerűbb a külső meze. Ezen igazságot senki sem fogja eltagadni. Igyekezzenek tehát a szülők leányaiknak ilyen lelki tartalmat adni s nem kell attól félni, hogy szegények, tehát nem kellenek senkinek. Mert minden okos férfi inkább elfogadja a szegénygazdagot, mint a gazdag-szegényt.

Tomasovszky Imre.

Különfélék.

Főispáni látogatás. Dr Falussy Árpád, vármegyénk főispánja legközelebb meglátogatja városunkat. A látogatás ideje még nincs végleg megállapítva.

Kinevezés. A kereskedelmi miniszter kinevezte Földes Béla dr egyetemi tanárt, kerületünk országgyűlési képviselőjét, 1908. év végéig tartó megbízással, az országos ipari tanács és állandó bizottsága munkásügyi szakosztályának tagjává.

Elemi iskolai igazgatók. A nagybányai áll. el. iskola központi igazgatójává a vallás- és közokt. miniszter Székely Árpádot, a kültelki iskolákhoz pedig Rozsos Istvánt nevezte ki. Mindkét kinevezés érdemeket jutalmaz meg.

Uj Ügyvédek. A szatmári ügyvédi kamara dr Tanody Endre és dr Farkas Jenő ügyvédeket Szatmárnémeti székhelylyel tagjai közé vette fel.

Vendégeink és nyaralóink : Szilágyi Margit és özv. Nyegrus Edéné felső népiskolai tanító neje Debreczenből, Ferjencsik György m. kir. mérnök és családja Vajdahunyadról, Tomasovszky Lajos m. kir. mérnök és neje Selmecz- bányárói, Nagy József városi számtiszt és csakor egy évi halasztást kértem. Te, uram, kérdezted nem köt-e engem valami a földhöz. Hallgattam. Ha vétkeztem, ha magamviseletével nektek bút okoztam, megszenvedtem érette, még most is szenvedek, szenvedek ama végzetes eljegyzési est óta. Bocsáss meg, hatalmas fejedelem... bocsáss meg nekem, édes tündér ! Add vissza szavamat! Bocsáss vissza hű feleségem és kedves gyermekemhöz, akik nélkülem a nyomor és fájdalom martalékául esnek. Az önzetlen szerelmedben bízva jelentem meg előtted, te kedves tündér. Te szavamtól fölmentesz, nekem megbocsátasz és feleségem és gyermekem hálája kísér téged örökké!

Mély csönd követte e szavakat.

Pár pillanat múlva a tündér menyasszony fölkelt trónjáról és sáppadtan atyja lábaihoz térdelt, aki sötét tekintettel ült királyi székén.

— Bocsáss meg neki, atyám — szólt zokogva — mint én megbocsátok. Legyen övéivel boldog! Mert igaz, hogy szépségem varázsolta meg öt, s igy én vagyok a hibás, hogy ő azt hitte, hogy engem szeret, én vagyok oka hűtlenségének is. Bocsáss meg neki! Csöndesen, panasz nélkül szenvedem el e csapást, nem okolom öt, nem okolok senkit, csak magamat és bóditó szépségemet.

— Bóditó szépséged ? — szólt mennydörögve a király. — Azért mégis büntetést érdemel a föld pora. Elpusztítom e paradicsomi vidéket, csupán a tengerszem helyén marad nyoma szerencsétlenségednek és örök emlékül Bóditó lesz a neve. . .

És e pillanatban egetrázó robajjal összeomlott a királypalota, maga alá temette az egész násznépet . . . [Irtózatos villámlás, mennydörgés töltötte be a vidéket, hirtelen megeredt az eső,

zuhatagban folyt a viz a hegyen ormairól ... A hegyek megmozdultak, a szerterohanó sziklák betöltötték a tengerszem medrét ... az óriási víztömeg zúgva rohant a völgybe és elpusztított mindent: embert, állatot, növényzetet . . . romlást, pusztulást okozott mindenfelé, úgy, hogy alig lehetett a vidékre ráismerni.

Hónapokig, évekig tartott az iszonyú csapás. A Bóditó vize zúgva, rombolva nyargalt alá és rontott, bontott mindent, ami mérföldekre útjába akadt. Messze vidéken nem maradt élőlény, a fák kopaszon álltak, még a madarak is elhagyták a földult vidéket.

Csak évszázadok múlva szűnt meg a pusztítás. A Bóditó csupán az angyalcsorgóból nyerte táplálékát, a többi veszélythozó forrás kiapadt.

Évszázadok múlva merészkedett csak a kutató ember a völgyet átvizsgálni; csak akkor telepedett le a Bóditó alatt elterülő puszta, kősziklákkal telt völgyben.

Mikor pedig a hegyekben arany és ezüstérre talált, a Bóditó vizét igájába fogta; a zu- zók ebből nyerik még most is nyáron át a mozgató erőt.

De a tündérmenyasszony nem tudott megnyugodni, nem nyugszik most sem; folyton elvesztett vőlegénye után siránkozik. Csöndes, holdvilágos esténkint kjül a Bóditó partjára és tul- világi dalokba önti fájdalmát. Ha ilyenkor atyja meghallja panaszszavát, felhőszakadást bocsát a környékre, amely ha nem is okoz oly nagy rombolást, mint azon szerencsétlen éjjel, de a hegyekről leomló víztömeg megtölti a Bóditó medrét és az abból kiömlő áradat, messze elterülő pusztítást visz véghez.

ládja, dr Fodor Gyula főgimn. tanár és fiai Szatmárról és Biró Józsefné.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Hullán János kir. mérnököt, a fernezelyi kohó főnökét főmérnökké nevezte ki.

Uj fögondnok és tanácsbiró. A nagybányai ev. ref. egyházmegyében megüresedett főgondnoki és tanácsbirói tisztség betöltésére vonatkozó szavazatok a napokban lettek felbontva. A szavazás eredménye az, hogy a lemondott gr. Dégenfeld Sándor utódául Helmeczy József szatmári ügyvéd lett főgondnok, az igy megüresedett tanácsbiróságra pedig Szilágyi Tihamér szinérváraljai járásbiró választatott meg.

A teniszpályát f. hó 4-én nyitották meg nagy társaság jelenlétében. Azóta a pálya élénk látogatottságnak örvend városunk sportkedvelő közönsége és a nyaralók részéről.

Egy tanító ünneplése. Sinka Lajos krassói ev. ref. tanító, a uagybányai ref. egyházmegye tanítótestületének és a magyarországi ref. tanítók orsz. egyesületének elnöke, 36 évi sikeres működése után nyugalomba vonult. A nagybányai ref. egyházmegye tanítótestülete f. hó 30-án Szinér- váralján tartandó diszgyülésén búcsúzik el szeretett elnökétől. E közgyűlésre meghivattak: a kir. tanfelügyelőség, a közoktatásügyi minisztérium, a nagybányai ref. egyházmegye, a tiszántúli ref. egyházkerület, a krassói ref. egyház, a magyar- országi tanítók orsz. bizottsága, a ref. tanítók orsz. egyesülete, a szatmárvármegyei általános tanítóegyesület, Szatmármegye törvényhatósága, valamint a tanitásügynek és ünnepeltnek barátai. Akik az ünnepélyen, mely a ref. templomban d. e. 10 órakor veszi kezdetét, részt óhajtanak venni, jelentkezhetnek Fábián István szinérváraljai ev. ref. tanítónál.

Kaszinó-bál. Kedélyes, pompásan sikerült mulatság volt az aug. 1-sői kaszinó-bál, melyet a felsőbányái Casinó rendező-bizottsága Tulipán- estély néven rendezett a Korona vendéglő nagytermében s az ezzel szomszédos kaszinói helyiségekben. A rendezők odaadó buzgólkodásából, kiknek élén mint elnök Kilián Béla gyógyszerész állott, igen csinosan díszített terem várta a bálozó közönséget, mely kissé lassan gyülekezett bár, de mégis csak eléggé megtöltötte a báli ; helyiségeket, megtöltötte pedig — a mi fő, különösen derűs jókedvvel, azzal az igazi jókedvvel, mely csakis az ilyen intim mulatságnak szokott annyira sajátja lenni. Az igaz, hogy láttunk is olyan pompás, aranyos hangulatot, amilyennek nem éppen minden mulatságon tanúja az ember, sőt ha egyáltalában láttunk valaha igazán jó kedvet, most elmondhatjuk, hogy itt aztán csakugyan volt kedv a tánczhoz, olyan, amilyet Felsőbányán is még alig-alig láttunk; a közönség pedig, mely ha nem is volt éppen túl nagy számmal, de igazán szép, disztingvált közönség volt, a nagybányai Ádám Józsi muzsikája mellett a lehető legjobb kedvvel hajnalig mulatott. Tánczosok Nagybányáról is rán- dultak át nagyobb számban, kiknek megjelenését nagy megelégedéssel és örömmel fogadták úgy a rendezők, mint a közönség. A bál közönségének tekintélyes hányadát természetesen itt nyaraló kedves vendégeink szolgáltatták, kik ilyenformán nem csak zsebükkel iparkodtak hozzájárulni a jótékony czél támogatásához, hanem hozzájárultak sokkal inkább az úgynevezett erkölcsi sikerhez, azokkal az értékekkel, melyek a szivekben vannak. Huszonhat pár tánczolta az első négyest. A bálon részt vett urhölgyek teljes névsorát a következőkben adjuk. Asszonyok: Baumerth Károlyné, özv. Csausz Tivadarné (Szatmár-Németi), Farkas Jenöné, Füredi Gusztávné (Budapest), Harant Gyuláné, Kilián Béláné, Kovács Györgyné (Paks), dr Langer Aurélné (Budapest), Mikola Gyuláné, Mosdósy Imréné (Budapest), Münnich Sándorné, Nagy Lajosné, Scherer Gyuláné (Újpest),Stephens Ferenczné (Budapest), Tarján Antalné (Kaposvár), dr Wagner Józsefné. Leányok: Babó Janka (Kiskunhalas), Barthos Mariska, Baumerth Teri, Csausz Etelka (Szatmár-Németi), Jékli Vilma, Kovács Olga és Kornélia, Kovács Etelka és Mariska (Paks), Mud- rony Vilma, Nagy Lenke, Scherer nővérek (Újpest), Stephens nővérek (Budapest), Szilágyi Margit (Deb- reczen), Varró Margit. A lapunk más helyén foglalt kimutatás szerint a bál jövedelméből 30 K 37 fillér jutott a kaszinóczéljaira. (—yzs—)

A belügyi kormány és a városi tisztviselők fizetésrendezése. A Figyelő jelenti: A belügyi kormány a létesítendő belügyi reformokkal kapcsolatban gondoskodás tárgyává tette a városi és vármegyei tisztviselők fizetésrendezési kérdésének az állam részéről való kedvező megoldását és támogatását is, miután a kormány meggyőződése, hogy intelligens és megbízható tisztviselői kartól csakis kedvező anyagi viszonyok mellett várhat eredményes munkálkodást. A kormány a városok állami dotácziójának keretében a tisztviselők fizetésrendezése czéljából ott, ahol szükségesnek mutatkozik, indokolt és méltánylást érdemlő esetekben a hozzájárulási összeg arányában megfelelő összeget bocsát a törvényhatósági költségvetések rendelkezésére.