Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-08-01 / 16. szám

Felsőbányái Hírlap

mit-é e körülményre? Avagy gyógyulását — maga minden igyekezetről lemondván — egyedül Isten kegyelmétől várja. Gondolván: »Elég neked az én kegyelmem!«

JV. L

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Felsőbányán, 1906. julius 22-én tartott rendkívüli közgyűlésben.

72. Elnök üdvözölve a megjelent képviselő- testületi tagokat a gyűlést megnyitja s a mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesitésére Szalai László id. Szabó Károly, Pap Márton képviselőket kéri fel s a hitelesilés idejét f. hó 25 ének d. u. 4 órájára tűzi ki.

73. Napirendre térés előtt polgármester bejelenti, hogy f. hó 9-én a város díszpolgárául megválasztott miniszter uraknak a küldöttség, melynek tagjai a polgármester vezetése alatt Laszner Gusztáv m. kir. rendőrtanácsos, Bau- merth Károly m. kir. bányatanácsos, dr Szokol Pál m. kir. bányatanácsos, id. Merzenich Hubert bányabirtokos, dr 1. Berks Aurél v. alorvos és Kilián Béla gyógyszerész voltak, a díszpolgári okleveleket átnyújtotta; a miniszter urak azt mindannyian szivesen fogadták s városunk ügyei iránt melegen érdeklődtek; ugyanekkor a küldöttség városunk legrégibb díszpolgáránál nagyméltó- ságu drWekerle Sándor miniszterelnök urnái is tisztelgett; a küldöttséget a miniszter uraknál dr Földes Béla orsz képviselőnk mutatta be, ki a küldöttség iránt sok szívességet és előzékenységet tanúsított, miért is indítványozza, hogy ezért a képviselőtestület köszönetének jegyzőkönyvileg is adjon kifejezést.

A képviselőtestület a jelentést helyeslőleg tudomásul veszi és elnöklő polgármester indítványát elfogadva méltóságos dr Földes Béla orsz. gyűlési képviselő urnák azon szívességéért, mely- lyel a díszpolgári oklevél átadásánál eljárt küldöttséget bemutatta s azon jóindulatáért, melyet a küldöttség iránt tanúsított hálás köszönetének jegyzőkönyvileg is kifejezést adni s erről őt a jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni határozza.

74. Megemlékezik továbbá elnök polgár- mester Langer Karolina volt róm. kath. tanítónőnek elhalálozásáról és tekintettel arra, hogy nevezett oly hosszú időn át tanított Felsőbányán, emlékét jegyzőkönyvileg megörökiteni javasolja. A képviselőtestület sajnálattal veszi tudomásul nevezett tanítónő elhalálozását s a midőn e feletti részvétének ez utón kifejezést ad, emlékét jegyzőkönyvileg megörökiteni határozza.

75. Polgármesternek a tárgysorozat megváltoztatására tett indítványa egyhangú elfogadásával a tanácsnak a kövezetvám engedélyezése ügyében tett előterjesztése vétetett tárgyalás alá.

Felsőbánya rend. tan. város a nagyméltó- ságu m. kir. belügyminisztérium 64531. 11. b. sz. leiratával engedélyezett 80000 korona összeggel s ezenkívül nagy természetbeni áldozatokkal járult ahhoz, hogy a nagybányai vasúti régi állomástól kiindulólag Felsőbányán a vasút kiépíttessék s igy csakis a város áldozatával jött létre a vasút, melynek indóháza közvetlen a belfénynyel ragyogott; csendes szellő susogott a fák között: kedvesebb, gyönyörűbb időt képzelni sem lehetett.

A vadász, rövid ebédjét végezvén, ma kü lönösen bágyadtnak érezte magát, úgyhogy önkéntelenül álomba merült.

Kedves álma volt. A tóból egy gyönyörű nő bukott föl; hófehér volt teste; haja mint az arany, úgy tündöklött; barna szempillái alól fekete szemei úgy csillogtak, mintha gyémántból lettek volna; de arczán fájdalom, mély fájdalom tükröződött, Csöndesen, óvatosan közelgett az alvó felé . . . Mikor odaért, leült melléje, hófehér kezével megsimogatta arczát és susogva szólt:

— Szeretlek kedves idegen ! Oh, csak te is szeretnél engem! Királylyá tennélek és velem uralkodnál az Oczeán mélyében. Boldoggá, igen boldoggá tennélek, Oh, csak te is szeretnél engem!

— Hiszen szeretlek, te édes, te kedves! — kiáltott az idegen, a vadász, amint a susogó szavakra fölébredt és a földöntúli szépséget maga mellett látta. — Szeretlek, igen szeretlek . . . De ki vagy te f.. . Honnan jöttél csöndes magányomba ?

— A tündérkirály leánya vagyok :— szólt örömtől ragyogó arczczal a tündér. — Itt lakom a tengerszem fenekén, amely az Oczeánnal összefügg, Apám uralkodik a tengerek fölött, de ez a csöndes magány a legkedvesebb tartózkodási helye. Amint téged, kedves ismeretlen megláttalak, megszerettelek; azóta minden szavadat hallottam, de hallottam gyönyörű énekedet is. Már a tavasz óta kisérlek szememmel, mig itt időzöl . . . Szeretlek . . . nélküled nem élhetek . .. [öjj velem ... ne hagyj el engem többé! . . .

A vadász magánkívül hallgatta a tündér

város alatt vans igy ezen indóház forgalma nagyobb mérvű utépitéseket és nagyobb fenntartási költségeket okoz, mit a város önmaga nem fedezhetvén, tekintve, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 82. §. 3, p. szerint ezen vámtárgy által más harmadik személynek hasonló jogai nem érintetnek, utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 82. §-a alapján a kövezetvám- szedés jog engedélyezése iránt a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi miniszter úrhoz folyamodjék.

76. Nagybányai m. kir. főerdőhivatal megkeresése Felsőbánya város erdőterületéből utka- parói ház és útépítésre átengedendő terület ügyében egy közös nyilatkozat kiállítása iránt. Miután a város a maga részéről a szükséges nyilatkozatot kiállította és erről a megkereső hivatalt már értesitette a megkeresés ezúttal tudomásul vétetik.

77. Olvastatott Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottságának 63—906. bjkvi sz. véghatározata, melylyel Felsőbánya város 1905. évi gyámpénztári számadását és mérlegét jóváhagyja. Tudomásul vétetett.

78. Olvastatott Szatmárvármegye alispánjának 9664 -906. sz. véghalározata és engedély- okirata a nagybánya—felsőbányái h. é. vasút építési vállalatának kiadott vizjog ügyében. Miután az engedélyokirat a képviselőtestület határozatainak megfelelőleg lett kiállítva — tudomásul vétetik.

79. Olvastatott Szmik Antal ajánlata, melylyel »Adalékok Felsőbánya város monográfiájához« ez. müvéből 500 darabot, illetve az ezért járó összeget Felsőbánya városnak ajánlja azzal, hogy a befolyó összeg »Szmik Juliánná alapítvány« czimen kezeltessék s jövedelme a városi muzeum javára fordittassék. A városi képviselő- testület ajánlattevő szerzőnek a nagy szorgalommal, fáradsággal és áldozatkészséggel összeállított műért, melylyel szerző szülővárosa iránti meleg érdeklődésének újabb tanujelét adá, hálás köszönetének és elismerésének ad egyhangúlag kifejezést, a müveket elfogadja s azt szerző óhajához képest 8 korona árban árusítani fogja és a befolyó összeget Szmik Juliánná alapítványa czimen kezelni s annak jövedelmét a létesítendő városi muzeum gyarapítására fordítani határozza s szerzőnek azért, hogy müvét Felsőbánya városának s annak jövedelmét a városi muzeum javára ajánlotta fel, őszinte köszönetét ezúton is külön kifejezi. Ez alkalomkól megbízza a polgár- mestert a közgyűlés, hogy az ily természetű alapítványok, illetve betétek évi jövedelmeiről évenként a közgyűlésnek tegyen jelentést, hogy azok felhasználásáról intézkedni lehessen.

80. Olvastatott a magyarországi földmunkások országos szövetségének feloszlatása tárgyában kelt átirata Fehérvármegye közönségének. A közgyűlés az átiratot és feliratot magáévá téve egyhangúlag elhatározza, hogy ez ügyben hasonló szellemben feliratot intéz az illetékes minisztériumhoz.

81. Olvastatott Farkas, Porzsolt, Krausz- ezég kérelme a vízvezeték meghosszabbítása iránt. A bizottság javaslatával megegyezőleg a közgyűlés a vízvezetéknek a városi gőzfürészhez elvezetését engedélyezni határozza azzal, hogy a vezetéket a ezég saját költségén tartozik készitezüstcsengésü szavait; nem volt képes gondolkozni, elfelejtette a külvilágot, csak a kedves teremtést látta, csak öt ... és amint az ismételten megkínálta kezével anélkül, hogy meggondolta volna, elfogadta azt és mint a gyermek, Ígérte, hogy hü, kedves férje lesz neki, segítségére lesz az uralkodásban.

Amint a vadász az »igen« szót kimondta, a kedves alak eltűnt.

Mint egy szép, megfejthetetlen álom, úgy tűnt föl a vadásznak a lefolyt jelenet. És valóban álomnak is tartotta volna, de a gyűrű, a túlvilági fénynyel tündöklő gyűrű az ujján volt . . . tehát nem álom, valóság, ami történt.

Boldogsággal eltelve sietett haza. A völgyben lakott, de csak ideiglenesen. Rendes otthona az Alföld aranykalászos rónáján volt. Ide csak üdülni jött, meg hogy a vadászási szenvedélyét kielégíthesse. Épen haza készült, talán utoljára jött volna e helyre és most . . . alig várta, hogy az édes lénynyel találkozhassék.

Mikor másnap a szokott időben a tóhoz ért, már a tölgyfa alatt találta a tündért ott, ahol tegnap a kedves jelenet lefolyt. A puskát maga mellé tette, nem volt arra már szükség, nem kereste a vadászatban szórakozását. Ott várta szép menyasz- szonya. Kedves beszélgetés között repültek az órák; alig bírtak egymástól megválni.

így tartott ez heteken át.

— Ne tartsuk meg eljegyzési ünnepünket? — kérdezte egyik este a tündér, mikor egy édes csókkal egymástól elváltak.

— De igen — szólt örömmel a vadász — hanem mikor és hol f

— Holnap este, mikor a hold feljön.

tetni s ez a bérlet lejártával a város tulajdonába száll vissza ; kötelesek egy közkutat és hydranst is készittetni; a fűrésznél felhasznált vízmennyiség után évi díjul 12 koronát állapit meg, tekintettel arra, hogy a vízvezetéket teljesen saját költségükön készíttetik ; ezen évi díjon kívül pedig bérlők a fűrésznél levő épületek után a sza- bályrendeletileg megállapított dijjakat is kötelesek fizetni.

82. Olvastatott Rejzman Herman-czég kérelme a 1195 -908. tanácsi határozattal a ezégre kirótt fekbér elengedése iránt. A közgyűlés, a mennyiben kérelmező felebbezésében oly okokat, amelyek a fekbér elengedését, illetve mérséklését indokolttá tennék, föl nem hoz, tekintettel a városi utczákban általa okozott nagymérvű rongálásokra, melyeknek helyreállítása a városnak nagy költséget okozott, a bizottság véleményével megegyezőleg az elfoglalt területek után fek- bérül a vasútnál szokásos fekbér összeget állapítja meg s megbízza a tanácsot, hogy a fekbért ennek figyelembe vételével állapítsa meg és hajtsa be. Egyidejűleg pedig a képviselőtestület a beadványban használt hangot, mely mintegy a hatósági kötelességeket látszik előírni határozottan visszautasítja.

83. A nagybánya—m.-szigeti állami közúton 23—24, km. szakaszon tervezett utkaparóház építéséhez szükséges terület átengedése ügyében. A mai napra kitűzött közgyűlés miután a képviselőtestületi tagok teljes számban nem jelentek meg, nem határozatképes, miért is ezen ügy újabb tárgyalására a közgyűlés az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-ában előírtak szem előtt tartásával másodízben f. év augusztus hó 23-ának d. e. 11 órájára kitüzetni és erre a képviselőket jelen határozat közzétételével és külön meghívó utján is meghivatni határozza.

• 84. Spáczay Gyula v. jegyző, miután a következő tárgynál személyesen érdekelve volt, a gyűlésből eltávozott s helyette a jegyzői tisztet Pap Márton számvevő átvéve, felolvassa Spáczay Gyula jegyző beadványát, melyben tanácsnokul történt megválasztása ellen beadott felebbezés elintézéséig az eskütétele ügyében ezen jelentését kéri igazolásul tudomásul venni. Egyhangúlag tudomásul vétetett.

A felsőbányái műkedvelők.

Lapunk 6. és 7. számában közölt czikkek folytatásául közöljük Szmik Antal: »Adalékok Felsőbánya sz. kir. bányaváros monográfiájához« czimü müvéből a következőket:

»Édes anyám egy 1858. tavaszán irt levélben leírja, hogy virágzik a színészet s a műkedvelők egymásután két darabot adtak elő, még pedig: »Magának akart, másnak kért« vígjátékot Kovács Páltól és »Mátyás Deák« vígjáték Kisfaludy Károlytól. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy már napokkal azelőtt nem lehetett jegyeket kapni. A szereplők közt legjobban kivált Hitter Lotti és Bartos Nina, de legkivált Pap Márton, ki nagy dicsőséget aratott.

A műkedvelő színtársulat aranykorát a 60-as évek derekán s annak második felében

— Jó, tehát holnap este, mikor a hold feljön. Hanem miképen, hol?

— Azt bizd reám, édes. Apámtól már megnyertem beleegyezését. Te csak légy itt, amint a hold kel. Majd gondoskodom mindenről. Meg- hivom az erdő madarait, meg a virágokat is, hogy annál fényesebb legyen a tündérek társasága. Majd meglátod mily fényes mulatságot rendezek, mily sokan lesznek ott, hogy boldogságunk tanúi legyenek.

Másnap este, amint a hold a Feketehegy mögül előbujt, szivdobogva sietett a vadász a tóhoz. Hanem ott mindent megváltozva talált. A tölgyfa, mely alatt oly sok boldog órát töltött, eltűnt, helyette egy óriási, kristályból épült palota állt, fényes, átlátszó falakkal. Az egész épület egy mérhetetlen terem volt, melynek egyik oldalánál koraitrónuson egy kedves öreg ült. Fején arany korona. Hófehér haj köritette nemes arczát, tengerzöld palást födte tekintélyes termetét, kezében királyi pálezát tartott. Mellette ült a tündér, a vadász jegyese. Testét tündöklő fényű aranypalást takarta, fején gyémántkorona ragyogott. Az egész terem pedig tele volt szebbnél szebb, tarka öltözetű tündérrel; a falak mellett ismeretlen növények, melyek illatukkal elárasztották a termet. A levegőben meg a pompás, ragyogó tollazatú madarak ezrei röpdöstek. Láthatatlan helyről zeneszó hallatszott, lágyan, kedvesen, aminöt a vadász még soha sem hallott. Minden fénylett, ragyogott; ilyen pompáról a vadász még álmodni sem tudott volna.

Amint a vadász a terembe lépett, a tündérjegyes ragyogó arczczal sietett eléje, megfogta kezét és atyja trónja elé vezette és mielőtt meg-