Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1906-06-20 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap semmisítendő. A felhozott bizonyítékok mutatják, mennyiben állhat meg ez a felfogás. Ezzel szemben az az igazság, hogy dr Moldován és Halmai nem is voltak jelölhetők és választhatók a községekről szóló 1886: XXII. t.-cz. 73. §-a értelmében, mely igy szól: •Elöljáróvá választathatik minden 24 éves és nagykorú honpolgár, aki községi választó és a 75. §-ban elősorolt kivételek alá nem esik.« Már pedig a napnál világosabb, hogy a» említett pályázók Felsőbányán nem községi választók. Hogy néhai Nyisztor István ügyében, kinek szintén nem volt jogvégzettsége s kinek választása szintén megfelebbeztetett mikép határozott a vármegyei törvényhatóság, közöljük Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban 1896. évi május hó 8-án tartolt bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonatát : 238 896. Bjsz. Felsőbánya város polgármestere folyó évi április 9-én 798. sz. a. kelt jelentésével Joós Lajos és társai felsőbányái lakosok felebbezése folytán beterjeszti a felsőbányái városi tanácsosi választásra vonatkozó iratokat. A Felsőbánya sz. kir. rendezett tanácsú városban az 1895. évi április 17-én megtartott városi tanácsos választás Joós Lajos és társai felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a felebbezés elutasítása mellett az állandó választmány véleményével egyezőleg jóváhagyni határozatik ; mert bár az 1877. évi XX. t.-cz. 180. §-a a rendezett tanácsú városban az árvaszéki ülnökök minősítéséül a jogvégzettséget előírja; minthogy Nyisztor István, bár nem árvaszéki ülnöknek választatott, de Felsőbánya városban csak egy tanácsosi állás lévén rendszeresítve — az árvaszéki ülnök teendőit is ő látja el és igy a törvény ezen rendelkezése nevezettre is vonatkozik, tekintettel azonban az 1877. évi XX. t.-cz. 180. §-ában előirt kivételt képező engedményre — tekintve továbbá, hegy Nyisztor István az iratok tanúsága s köztudomás szerint is az árvaszéki teendőket hosszabb idő óta közmegelégedésre, kiváló szorgalommal és képzettséggel látja el, jelzett kivételnek, illetve engedménynek figyelembe vétele és alkalmazása mellett Nyisztor István választása jóváhagyandónak találtatott. Miről Felsőbánya város polgármestere további közlése végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetni rendeltetik. Kmft. kiadta Gőnyei István s. k. m. I. aljegyző.« Mi a kisebbségben maradt pályázókat nagyrabecsüljük s velők társadalmunk csak nyerhetett volna, de városunknak inkább érdekében állott egy -- az itteni viszonyokkal ismerős egyénnek, mint bármely tiszteletreméltó és képzett idegennek megválasztása. Spáczay Gyula városi tisztviselői pályája alatt a közbizalmat kiérdemelte sa mostani választással a közönségtől jutalmát nyerte. Nyugodjanak bele azok is, akik nem voltak mellette, ezt kívánja a város érdeke is. Legyen közöttünk továbbra is jó békesség ! I. K. és zsinórzat dúsan. Piros posztó nadrág, fekete bőrcsizma és fejőkön a kucsma lefityegő bojttal. A város költségén csinálták a ruhát. — Hires banda is volt, egytől-egyig mind, igen jó muzsikus.-- Történt egy alkalommal, hogy az ifjú gróf több mágnás urakkal együtt mulatozott kincses Kolozsváron. Húzta a czigány. Kitűnő zenekar, hires messze földön, nemcsak Kolozsváron. Ámde az ifjú grófnak csak nem derül a a kedve: közönynyel hallgat minden újabb nótát. Hiába huzza ott fülébe a prímás. Mig végre megszólal — kicsinylő mosolylyal, — hogy: hát ti ilyen czigány mellett is jól tudtok mulatni ? Csodálkozva néznek egymásra az urak: hiszen ez a leghíresebb czigánv, a legelső banda, nincsen ennek párja messze föld határán. — Hát tudsz te még ennél jobbat is? De tudok ám — szólt a gróf — csakhogy az messze van: a kis Felsőbányán! — Micsoda? -- no hallod — hát még olyan is van ? — És mennyi idő alatt szállítható ide az a hires banda ? — Ha jó a fullajtár, hát három nap alatt. —■ Nosza rajta jó kocsisok 1 Elő a legjobb táltosokkal' és aki legjobban tudja az utat, az legyen a vezető. Sem ostor, sem szerszám ne legyen kiméivé. Hozzátok el ide azt a hires bandát! — Hanem azután jó pajtásunk, fogadás a dija ! Hogyha veszti a fogadást: jó. Teleki bánja, hogyha meg nem állja a helyét hires Felsőbánya ! Levél a szerkesztőhöz. Kedves Barátom ! Ha fele meg van Szmik élete mérnök ur könyvében annak, amit Te a F. H. 11. számának tárczájában leirsz, akkor is megérdemli, hogy egy 25 évi anyag gyűjtést, amelyet 478 oldalra nyomtattak le, az ember megszerezze, én mint hirlapiró, ismertetni akarom ezt a könyvet. De nem visz rá a lelkem, hogy tisztelet példányt fogadjak e). Nem visz rá két okból. Először azért, mert ha akad egy lelkes férfiú, akit a mi nagyvilágtól elzárt hegyeink és erdős bérczeink anynyira anspirálnak, hogy képes 24 éven keresztül hangya szorgalommal gyűjteni ama virágokat, melyek egy parlagon hagyott mezőn teremnek, azt a csokrot, amit e virágokból kötött, meg kell szeresse minden szülötte a városnak, kivéve természetesen, a műveltség alantas fokán állókat, az erkölcsileg, vagy anyagilag elesetteket. Másodszor azért sem szabad sajnálni a 8 koronát e mü megszerzésétől, mert amint a lapból olvasom, a befolyt összeget édes anyja emlékére, »Szmik Juliánná alapítvány« czimen akarja városi közművelődési czélokra adni. Ha 10 ilyen férfia akad még Felsőbányának, dús természeti kincsei révén a város szorgalmas népe jóllétbe jut és boldog lesz. Le a kalappal tehát uraim Szmik Antal előtt, minden igaz, el nem korcso- sult szülötte városunknak, legyen ügynöke az ö könyvének s négy hét alatt Felső - bánya város dicsőségére, adjuk el az 500 példánynak legalább felét. Kusskó István. Vasúti közgyűlés. A nagybánya — felsőbányái vasul részvény- társaság f hó 8-án tartotta Budapesten II. évi rendes közgyűlését, melyen városunkat Farkas Jenő polgármester képviselte, mint igazgatósági tag. Az igazgatósági jelentés a részvényeseknek tudomásokra hozta, hogy a tőkefelemelés czéljá- ból elhatározott alapszabály-módosítás még nem volt keresztülvihető, mert a fernezelyi vasút az elégtelen törzsrészvényjegyzés miatt még nem építhető. Remélhető azonban, hogy sikerülni fog a — mintegy — 30,000 K-nak megfelelő tőkefelemelést az érdekeltségtől megszerezni. Ez esetben az igazgatóság rendkívüli közgyűlésen fogja kikérni a részvényesektől a fernezelyi vasútra az építési engedélyt. — Megemlíti továbbá a jelentés, hogy Felsőbánya város megengedte a vízvezetéknek az állomásra leendő kiépítését, miáltal a mozdonyok vízszükséglete a legnagyobb szárazságban is biztosítva lesz. A vezeték kiépítését rövid időn befejezik. — A vasútvonal forgalmának emelése és az iparfejlesztés szempontjából az igazgatóság az állam és közelében működő 2 fürészgyárhoz kiépíteni tervezett iparvágányok létesítését elősegíteni Ígéri. Az üzem felesleg az 1905. évről 32.742 K 28 f-t tesz ki, mihez hozzáadva az 1904. évi maradványt 181 K 49 f-l, az 1905. év végén 32,923 K 77 f állott rendelkezésre, melynek feloszlása az igazgatóság javaslata szerint akként állapíttatott meg: 2 drb elsőbbségi részvény beváltására 400 K, a forgalomban levő 3083 drb elsőbbségi részvény 2. sz. szelvényeinek beváltására á 10 K = 30,830 K, a tartalékalapra 100 K, az 1906. évre átvitetett 1593 K 77 f, összesen 32,923 K 77 f. A mérleg-számla ez: Vagyon: Vasútépítés 875,600 K, uj beruházások 700 K, letét a m. kir. államkincstárnál 38 000 K, adósok : angol-osztrák bank 71,133 K, szatmár—nagybányai vasút 8058 K 80 f, összesen 993,491 K 80 f Teher: Törzsrészvénytöke 259,000 K, elsőbbségi részvény- tőke 616,600 K, beruházási alap 300 K, tartalék- alap 32668 K 03 f, Nagybánya állomásbővilés tartalékalap 14,000 K, építési óvadék 38,000 K, maradvány 1904-ről üzleti felesleg 181 K 49 f, felesleg 1905-ben 32 742 K 28 f, összesen 993,491 K 80 fillér. Az üzleti bevételek és kiadások kimutatása 1905-ről a következő: Bevételek: személyszállításból 24,432 K 45 f, katona szállítmányból 672 K 01 f, pödgyász-szállitásból 502 K 77 f, gyorsáru szállisásból 2083 K 94 f, teheráru szállításból 40 238 K 43 f. különféle bevételek 3027 K 24 f, összesen 76,956 K 87 f. Üzleti kiadások: 44,®14 K 59 f, üzleti felesleg 32,74% korona 28 fillér. Megemlítjük még, hogy a közgyűlés tárgyalta városunknak kívánságát a menetrend megváltoztatása iránt, illetve a reggeli és éjjeli vonatok Felsőbányától és Felsőbányáig leendő közlekedését és a kérdés tanulmányozásával Hollós Jakab igazgatót bízta meg. Az igazgató ur reményt nyújtott arra, hogy városunk érdeke ki fog elégitletni s addig is, mig a dolog gyökeres elintézés alá kerül, szerda napokon a reggeli vonatnak Felsőbányáról indítását, az éjjeli vonatnak Felsőbányáig közlekedését már a közel jövőben Ígérte. Óhajtandó az iparosok és kereskedők érdekében, hogy ezen Ígéret beváltása mielőbb megtörténjék. Ilyen szép jövedelem mellett, aminőt a nagybánya—felsőbányái vasút a lefolyt évben produkált, amely a folyó évben igen könnyen megkétszereződhetik, ismételten hangsúlyozzuk, hogy városunk méltán várja a menetrendnek saját érdekei szempontjából leendő megváltoztatását, amint azt mar lapunk többször is kifejtette. — Állom urak ! esnem bánom, szólott a gróf bátran — csak itt legyen egy szakértő különálló jury, akik mind a két zenekart majdan elbírálják. Harmadnapon Kolozsváron húzta már a banda A két prímás előszedte minden tudományát. Zendült a dal: a nyirettyűn Tárogatós fújta, ahogy tudta a legszebbet: a sok régi nótát. Csupa fül és csupa száj volt a sok meghívott vendég. Nemes, urak, asszonyságok, kik ott egybegyülvék. Es végtére — uram fia — a jury vétója: kimondta, hogy bizony csak legtöbbet ér a felsői banda! Ez tudta a legtöbb nótát, legszebben is húzta, pedig ezek nem mágnás urakat mulattattak, csak egyszerű, de abban az időben jó módban élő polgárokat. így történt ez — szól a hagyomány — Felsőbánya aranykorában. És most lássunk egy más epizódot a hatvanas évek elejéről, amikor még vígan muzsikált ugyan a czigány — de nem az uniformisos — csak olyan egyszerű, de még azért mindig jó czigány banda. A régi öregek még ma is emlékeznek egyikre-másikra. A prímás volt: Arany Laczi, a gordonkás : Komlósi, a trombitás: . Piszok, mely elnevezés az ő testi tulajdonságá- j nál fogva ragadt rá. Károly: klárinétos és az egész banda tizenkét tagból álló, olyan régi fajta, úgynevezett: Haj da banda. Jól is tudta ez mind a Rákóczi nótáját. Kivált mikor zendült ott a piacz-téren a kincstári hivatal előtt, nyári hónapokban minden szombat este. Hogy kap- tak-é érte holmi salláriumot? — erről hallgatnak a krónikák. Hejh, nagy volt a szenzáció és a meglepetés, mikor egyszer csak belevegyült dissonáns hangjaival a Remetyán Ignácz kintornája. Az is a Rákóczit fújta ; azután rá egy oláh nótát, amelynek a hangjainál megindult veszett forgással és vig kurjongatással a sajátkezüleg készült kör-hintája. A minden ízében hazai gyártmány. Ott volt felállítva a piacz-téren, a mai diszkót helyén. Volt annak Sárkánya, Hattyúja, Neptien és Nymphája, jól felkantározott és felnyergelt lova, a tulajdonos által szépen kifaragva, amikhez a modelt hires debreczeni magyar komédiás: »Rorogh bácsi« adta. Volt csinos kocsija, négyes kis üléses, amit kerék nélkül, hires kerékgyártó, jó Sesterák gyártott és a vasmunkákra boldogult Szmik Ignácz, volt bányatanácsos adta az engedélyt, hogy itt a kohóban jól elkészíthessék. A város ingyen fát és 70 fit kölcsönt és ingyen engedélyt a tér foglalására. Ilyen segítséggel készült a »Ringlispiel« és messze ment a hire. Ösmert volt gazdája : Macika cu nyebanyüle* volt beczézett neve az oláh falvakban. És hogy milyen csábitó bájakkal birt a vizi nymphája, arra még ma is van sok-sok élő tanú, akit megszéditett ; de legjobban igazolja ezt a néhai Kapcsos bácsi inasának szomorú esete, akinek miatta kellett feláldozni a becsületes csizmadia mesterség hasznos tudományát (Vége köv.) *Nácsika a bolonságokkal.
