Felsőbányai Hírlap, 1906 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1906-03-14 / 6. szám

Ítélettel, mely minden uj dolgot kísérni szokott, de nyolcz éves fenállása alatt működésével beigazolta, hogy szintén tagjai érdekét szolgálja s azok jólétének előmozdítására törekszik, miért is közérdekűnek tartjuk a közönséget felhívni az eszme körüli tömörülésre, megismertetvén működésünket, szervezetünket, a belépés és kölcsönzés feltételeit, stb.

Szövetkezetünkbe beléphet minden nagykorú egyén, ki vagyona felett szabadon rendelkezik s a szövetkezet székhelyén, vagy pedig a működési körébe tartozó községek valamelyikében lakik. Minthogy pedig a szövetkezet nem csupán pénzintézet, hanem emberbaráti iutézmény is, abba csakis oly egyének vétetnek fel, akik erkölcsi tekintetben nem esnek kifogás alá. Tehát azok, akik nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt büntetve voltak, a szövetkezet tagjai nem lehetnek.

A tőkegyűjtésből a kiskorúak sem záratnak ki, azok helyett azonban nagykorúságokig szüleik, gyámjok, cselédeknél pedig gazdájok vállalhat tagságot,' mely esetben a tagsági könyvbe irt nyilatkozat szolgál bizonyítékul arra nézve, hogy annak tartalma az illető kiskorút, vagy cselédet illeti.

A belépés egy nyilatkozat utján történik s annak elfogadása tekintetében az igazgatóság határoz. Minden belépő tag köteles legalább egy üzletrészt jegyezni, melynek éltéke 50 koronában van megállapítva. Ezek az üzletrészek képezik a szövetkezet alaptőkéjét, minélfogva azok arányában a központi hitelszövetkezet részükre hitelt nyújt. Eszerint minél több az üzletrészek száma és minél nagyobb összeg van azokra befizetve, annál nagyobb központi hitel áll szövetkezetünk renbelkezé- sére. Világos tehát, hogy nemcsak a szövetkezetnek, hanem a tagoknak is elsőrendű érdeke, hogy az üzletrésztőke minél nagyobb és minél állandóbb legyen ; miért is előre figyelmeztetjük a belépni szándékozókat, hogy a befizetett üzletrészeket nem lehet tetszés szerinti időben kivenni, vagy kölcsönökbe beszámítani, hanem az bizonyos határidőhöz és feltételekhez van kötve, mert az üzletrészek képezik a szövetkezet alaptőkéjét s igy azok állandóságában van annak ereje s attól függ megerősödése. Ez azonban nem azt jelenti, mintha a befizetett üzletrészekhez nem lehetne hozzájutni, csak fel kell mondani s az évi zárszámadások elkészítésére szánt időt, vagyis az illető üzleti év végétől számított hat hónapot kell bevárni, mely idő alatt a kilépő tag természetesen köteles fen- álló tartozásait is kiegyenlíteni.

Az üzletrészekre befizetett összegek különben megtakarított pénznek tekinthetők, melyhez a tag úgyszólván észrevétlenül jut s ha meggondoljuk, hogy a kölcsön megszerzése utáni járás-kelés, a váltó megújítása s a más intézeteknél fizetett kamat nagyobb volta mennyi költséget okoz a kis embernek, úgy méltán állíthatjuk, hogy az üzletrész ezen költségek megtakarításából gyűl össze a szövetkezeti tag számára. Az igy megtakarított fillérek aztán gyümölcsöznek is, mert a nyereség egy része a befizetett üzletrészek között osztatik fel, úgy azonban, hogy az osztalék 5%-nál magasabb nem lehet s azok, kik az üzletrészeket már teljesen befizették, az osztalékot kezeikhez kapják, akik pedig még be nem fizették, azoknál üzletrészeikbe tudatik be.

A tagok előnye ezenkívül abban is mutatkozik, hogy abból a csekély nyereségből, melyet a szövetkezet produkál, szintén tőke képződik, amennyiben a szövetkezet tiszta nyereségének 10 /n-ából s az 5%-os osztalék kifizetése után fennmaradó összegből tartalékalapot gyűjt, tehát még az is a községben marad, mely a szövetkezetei erősiti s a kamatláb csökkenését előmozdítja. Igen természetes, hogy minél izmosabb a szövetkezet, annál inkább kielégítheti tagjai hiteligényeit s kilátást nyújt arra, hogy még további izmosodás esetén mindig olcsóbb kölcsönnel láthatja el tagjait; ez teszi tehát szükségessé, hogy egymással kezet fogva, működjünk közre közös jólétünk előmozdítására.

Ne forgácsoljuk tehát szét erőinket, hanem tömörüljünk, mert a szövetkezet felvirágoztatásával saját anyagi érdekeinket mozdítjuk elő. Az első angol szövetkezeti apostol is azt mondotta: »Segíts magadon, az Isten is megsegíti«

Aki a szövetkezetbe belép, az, ha szüksége van rá, anyagi viszonyainak megfelelő kölcsönt kap. Belépni bármikor lehet. A kölcsönök váltóra, vagy kötelezvényre adatnak kezesség vagy bekebelezés mellett; a kamatok leginkább félévenkint fizettetnek, amikor a kölcsön bizonyos százaléka is törlesztendő, hogy

Felsőbányái Hírlap

a tőke mielőbb törlesztetvén, a tag az adósságtól észrevétlenül megszabaduljon.

Szövetkezetünk nem törekszik arra, hogy mentül nagyobb kölcsönügyleteket kössön, csupán hiteligényeit igyekszik kielégíteni. Gondja van arra is, hogy tagjai könnyelmű adósságot ne csináljanak, miért is megtudakolja a vezetőség a kérelmezőtől, hogy mire akarja a kölcsönt felhasználni s ha a kölcsönt felvette, arra is vigyáz, hogy csakugyan arra használta-e fel a kölcsönt, amire kérte. A kölcsönök meghosszabbításánál igazgatóságunk tekintetbeveszi a kérelmező szorgalmát és jóravalóságát. Olyan tagnak, aki nem szeret fizetni s akitől a köl- j csőn előreláthatólag csak per utján lenne behajtható, kölcsönt nem nyújtunk még akkor sem, ha az illető különben biztosítékot nyújtana, mert a perlekedéstől tartózkodunk.

Röviden elmondottuk elveinket, hogy tisztán lássa működésűnket a t. olvasó, most megismertetjük még, hogy milyen feltételek mellett kaphatják tagjaink a kölcsönöket.

Kölcsöneink háromfélék : előszóra félévenkint kamatozó váltó, vagy kötvény kölcsönök, melyeknek kamata mindig a törlesztés után j fennmaradó tőke után fizettetik. Ezek után 7^/jo"/n kamatot szedünk. Az ilyen kölcsönök biztosítása lehet kezesség, vagy bekebelezés, vagy mindkettő együttvéve. Azután nyújtunk jelzálogilag biztosítandó törlesztéses kölcsönö- I két 50 évig terjedő időre. Ezen kölcsönök részletei félévenkint fizettetnek s a részletekben a kamaton kívül a tőketörlesztés is bentfoglalta- j tik s jogában áll az adósnak a kikötött időn j belül bármikor többet fizetni, esetleg tartozását teljesen kifizetni minden pótfizetés nélkül.

Mivel pedig az egy tagnak adható legnagyobb kölcsön összegét is szabályozzuk, közöljük azt is, hogy egyszerű váltó, vagy kötvénykölcsönt egy tagnak csak 5000 K-ig nyújtunk, külön jelzálogos kölcsönöknél már 8000 K-ig, az 50 éves földkölcsönöknél 30,000 K-ig elmegyünk. Ezen különféle kölcsönök tekintetében igazgatóságunk részletes tájékoztatást nyújt. A bekebelezett kölcsönöknél csekély bekebelezési dij is fizetendő.

Azt is megemlítjük még, hogy a telekkönyvi kivonatot a telekkönyvi hivatal bélyegmentesen adja ki, a bekebelezés bélyeg és illeték mente«, tehát ezeken is sokat megtakarít a kölcsön kérő. Legfeljebb a kataszteri birtokivek másolatáért, nyomtatványokért, kötvény kiállításért kell valami csekély összeget fizetni.

Ezzel a tájékoztatással szolgálatot véltünk tenni azoknak, akiknek módjukban van szövetkezetünkben belépni, de még eddig nem tették meg.

Hivatalos óráinkat kedden és pénteken 10—12 óráig tartjuk délelőtt, hivatalos helyiségünkben, ahol bárkinek szívesen nyújtunk díjtalanul bővebb felvilágosítást.

Különfélék.

Márczius 15. A szabadság ébredésének évfordulóján ez évben is megtartatik az alkalmi ünnepi isteni tisztelet a helybeli ref. templomban. Az iskolás gyermekek ünnepélye azonban elmarad, mivel a járvány miatt szinte két hónap a veszteség ebből a tanévből, továbbá az egyházi főhatóság május 20-ra Bocskay-ünnepély tartását rendelte el. Mindkét ünnepélyre való előkészület szintén egy havi időveszteséget jelent, igy tehát csak a Bocskay-ünnepély lesz megtartva.

Képviselői beszámoló. Kerületünk volt orsz. képviselője: dr Földes Béla egyetemi tanár nyílt levelet intézett választóihoz s abban mondotta el véleményét a súlyos politikai helyzet felől, mivel a képviselői beszámoló beszédek megtartása nyilvános helyeken országszerte lehetetlenné van téve.

Személyi hir. Kovács Pál m. kir. főerdész Fogarasról, beteg anyósa: özv. Puskás Antalné látogatása végett nehány napig városunkban időzött.

Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 14-én rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal; 1. Intézkedés a Nyisz- tor István v. tanácsos és községi bíró elhalálozásával megüresedett állás ügyében. 2. Özv. Nyisztor Istvánná szül. Keresztes Vilma nyugdijának megállapítása. 3. Pénztárvizsgálatról jelentés. 4. 1905. évi gyámpénztári zárszámadás.

5. Knuth Károly kérelme a vízvezeték átvétele ügyében. 6. Reismann Herman ezég földfeladási kérelme. 7. Pfeilmayer Ödön h. adótiszt kérelme lakbér ügyben. 8. Haller Péter ház megvételének ügye. 9. Fogyatékos érzékű gyermekek

javára segély megszavazása. 10. Tartalékos katonák segélye ügyében Makó város átirata.

Ügyészi megbízott. Az ügyvezető igazságügyminiszter dr Lengyel Alajos szatmári ügyvédet a szatmári kir. ügyészség kerületébe ügyészi megbízottnak rendelte ki.

Véglegesítés Az ügyvezető vallás- és közoktatásügyi miniszter Haller Jenő szatmári kir. kath. főgimnáziumi ideiglenes minőségű rendes tanárt rendes tanári minőségében végleg megerősítette.

Megyei aljegyzők kinevezése. Az elmozdított

vármegyei aljegyzők, Kerekes Zsigmond és Ma- darassy István helyére a főispán Filep Gyula misztótfalusi lakos ügyvédjelöltet és Mándy Lajos budapesti lakos ügyvédjelöltet nevezte ki. Galgóczy Józsefet pedig tb. szolgabirónak nevezte ki.

Nyisztor István temetése. Az élete javakorában elhunyt Nyisztor István városi tanácsos temetése f. hó 1-én óriási közönség részvéte mellett ment végbe. Mondhatni: egész Felsőbánya ott volt a gyászszertartáson, azonkívül vidékről is számosán fejezték ki részvétüket megjelenésükkel. Az egyházi szertartást Nistor •János g. kath. esperes-plebános végezte Krasznay Zsigmond r. kath. helyettes lelkész és Kertész Pál r. kath. segédlelkész segédletével, melynek végeztével a háznál Pap Márton városi számvevő tisztviselő társai nevében megható beszédben búzsuzott el a boldogulttól. A koporsót városi tisztviselők vitték ki a gyászház udvaráról. Az utczán legalább is ezer ember gomoly- gott, hogy megadja a végső tisztességet a város nagy halottjának. A gyászénekeket Lupán At- hanáz vezetése alatt egy férfi négyes énekelte megható módon. Az elhunyt családja iránt város szerte osztatlan részvét nyilvánul. — A koporsóra a következők helyeztek koszorút: Nyisztor Istvánnak kegyelettel — a város. — A felejthetetlen aligazgatónak — Részvénytakarékpénztár. — A legjobb férj és apának — neje és gyermekei. — A jó bátyának — Ilona (Krem- niczkyné). — A jó bátyának — Irén és Málika. Szeretett sógoruknak — a Földessy-család. — Továbbá: özv. Puskás Antalné és Jancsó Janka felírás nélkül. — A gyászoló családnak vigaszt, az elköltözöttnek csendes nyugalmat adjon a Mindenható!

Villám a postán. A szombati zivatar alkalmával valahol ménkőt fogott a telegráf-drót és beszállította a helybeli postahivatalba, ahol nem voltak elkészülve ily váratlan időben a sürgöny fogadására s nem zárták el a hívatlan vendég előtt az ajtót. így aztán a villám olyan felfordulást csinált a táviró szerkezetben, hogy a táviratozás lehetetlenné vált. A rósz nyelvek azt beszélik, hogy eltévedt az a villám, mert sok érdemes helyet mellőzött és épen a mi ártatlan .postánkat tisztelte meg látogatásával.

Átvett vasutak. A gilvács—nagysomkuti és a szatmár—erdődi h. érdekű vasutakat az állam átvette.

Képviselőválasztók összeírása. A vármegye központi választmánya f. hó 3-án ülést tartott, amelyen megalakították a képviselőválasztók névjegyzékét összeíró küldöttségeket. Az összeírás f. hó 20-tól ápril 5-ig terjedő 15 nap alatt fog megtörténni.

Aligazgató választás a takarékpénztárban.

Az alapszabályok követelése szerint az aligazgatói állás üresen nem maradhat, hanem haladéktalanul be kell azt tölteni. Ennek következtében a helybeli részvénytakarékpénztár igazgatósága a Nyisztor István aligazgató elhunytéval megüresedett aligazgatói állást betöltendő, f. hó 3-án választógyülésre lett összehiva. Ez alkalommal az aligazgatói állásra a takarékpénztár egyik legrégibb, tevékeny igazgatósági tagját, Nagy Lajos ref. lelkészt választották meg.

Lelkész választás. A sárközi ev. ref. egyház a Gál Péter halálával megüresedett lelkészi állomást a múlt hó folyamán töltötte be, ,amikor a hívek több pályázó közül Sziky Ádárn fugyivásárhelyi ref. lelkészt választották meg.

A tanács intézkedése Nyisztor István tanácsos elhunyta következtében. A városi tanács f. hó 3-án tartott ülésében mindenek előtt mély részvétének adott kifejezést ezen tevékeny és buzgó tagjának elhunyta felett, megbízván a polgármestert, hogy emlékének jegyzőkönyvi megörökítése végett a közgyűlésnek tegyen javaslatot. Tudomásul vette, hogy a polgármester a városi tisztikar és képviselőtestület nevében az elhunyt ravatalára koszorút helyezett s mellé diszőrséget rendelt, végül: hogy a város nevében külön gyászjelentést adott ki. — A megüresedett tanácsosi állás teendőinek ellátására, az ügydarabok feldolgozására és az árva-