Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-07 / 12. szám

Felsőbányái Hírlap. szolgáltatni, ez utón is felhivatik, hogy azokat e lap megjelenése utáni 3 napon belül annyi­val is inkább bocsássa rendelkezésre, mivel el­lenkező esetben — nagy sajnálatunkra — a Dal és Zeneegyesület érdekében a további lé­péseket megtenni erkölcsi kötelességünk. Fel­sőbánya, 1905. junius 6. Dal és zeneegyesületi tagok. Állatvédelem. Egyik előfizetőnk panaszos sorokat intézett hozzánk, melyekben elmondja, hogy Felsőbányán a peczér a közönség sze- meláttára hurczolja el a kiirtandó ebeket, me­lyeknek kinlódása sérti a jó érzést. Ajánlja, hogy a város szerezzen be az ebek elszállítá­sára zárt-kocsit, mint más helyeken is szokás­ban van, hogy ne legyünk tanúi a peczérek gyakran undort és szánalmat keltő kegyetlen­kedésének, mit utczahosszat elkövetnek. E kí­vánságot mi is megvalósitandónak tartjuk. Városi közgyűlés volt Nagybányán május 31-én. A közgyűlés a központi állami iskola helyéül az iskolaszék javaslatával szemben első helyen a Kossuth Lajos-utczai Papp Zsigmond- féle telket, másodsorban pedig a vár-utczai te­lektömböt ajánlotta. — Az Almer Lajos által a villamvilágitás czéljaira felveendő kölcsön tárgyában érdemleges határozathozatal előtt a bizottsági javaslatot kiadták nevezett vállalko­zónak, hogy arra 8 nap alatt nyilatkozzék. — Az óvodák államosítását elvileg elhatározták s megbízták a tanácsot, hogy ez ügyben a tan­felügyelőséggel tárgyaljon. — A fernezelyi vas­útra törzsrészvény ellenében 10,000 K-t szavaz­tak meg azzal a kikötéssel, hogy a vasút köteles a városnak Fernezelyen faraktár létesítésére alkalmas területet átengedni és a faszállitásra kedvezményes tarifát engedélyezni Több apró ügy elintézése után a közgyűlés azzal végző­dött, hogy a többség dr Dragos Theofü ügy­védet, politikai magatartása miatt, nem vette fel a város kötelékébe. Országos vasárunk május 29—30-án elég népes volt s mind a két napon szép, derült idő kedvezett annak. A baromvásáron mind a felhajtás, mind az eladás kielégítő volt Kéménytüz. Május 29-én este 8 óra után kolomphang ejtette rémületbe városunk lakóit s felhangzott a rémes kiáltás: »Tűz van!« A baj azonban kisebb volt, mint a rémület, mert csupán egy kémény gyűlt ki Miklósicza György telkén az egyik házon, amit sikerült hamarosan eloltani. Ujváry Bila kir. tanácsos, a Néptanítók Lapjának volt szerkesztője, május 23., 24. és 25 én Nagybányán időzött a főgimnázium és a köz­ségi elemi iskolák tanulmányi állapotának meg­figyelése végett. Érettségi biztosok. A nagybányai állami főgimnáziumban a szóbeli érettségi vizsgálatok f. hó 26—28. napjain fognak megtartatni Szie- ber Ede kir. tanácsos főigazgató elnöklete alatt, jelen lesz még dr Szele Róbert miniszteri biz- j tos is. A szatmári ref. főgimnáziumhoz pedig j dr Antal Géza pápai ref. theologiai tanárt küldte ! ki a miniszter érettségi biztosul. Az Egyetértés jubileuma. Négy évtizedes | múltjának ragyogó dokumentuma az a kétszáz- negyven oldalas ünnepi szám. amelylyel fönn­állásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte az Egyetértés, a hazai ujságirodalom, de a vi­lágzsurnalisztika sem produkált eddig ilyen, vagy ehhez fogható munkát, amely úgy iro­dalmi, mint zsurnalisztikái, mint pedig nyomda­technikaiszempontból valósággal unikum számba megy. Az impozáns külső dísznek megfelel a szellemi rész. Tartalom és forma teljesen ki- ' egészítik egymást. A mi nagy eszme, nagy gon­dolat csak támadt Magyarországon, azt mind­azok, akik a magyar földön a szellemi életet és a munkát képviselik, bokrétába gyűjtötték. Valóságos kaleidoszkóp ez az impozáns disz- szám, amelyet végiglapozva, megismerjük a mai Magyarországot. Elsőrendű, sugárzó ne vekkel találkozik az olvasó minden oldalon. Olyan férfiak működtek közre, akik Magyar- ország sorsát intézni, közéletünk, nemzeti álla­munk jelene és jövője fölött őrködni vannak hivatva. Akik résztvettek és ma is résztvesz- nek a nagy nemzeti küzdelemben. A legelső irók, politikusok, államférfiak Aladin-lámpája világítja meg benne a politikai életnek és harcz­nak minden mozzanatát, irányát, alakulatát és eszméjét. Kossuth Ferencz, gróf Apponyi Al­bert, Vaszary Kolos, Ábrányi Kornél, gróf Bat­thyány Tivadar, Darányi Ignácz, Bolgár Fe­rencz, Bakonyi Samu, dr Baross János, Kmety Károly, báró Kaas Ivor, Wlassics Gyula, Len­gyel Zoltán, Mezei Ernő, Rakovszky István, Szemere Miklós, Thaly Kálmán, Ugrón Gábor, Wekerle Sándor, Szederkényi, gróf Zichy Vla­dimir, gróf Zichy Miklós-és közéletünknek még számos elsőrendű szereplői, akiknek szava és működése döntő befolyással van történeti fej­lődésünkre, nemzeti államunk kiépítésére, mind megszólalnak a jubiláns szám impozáns hasáb­jain. A tudományos világ művelőitől is számos közleményt tartalmaz a jubiláris szám. Nincs ágazata a tudományos buvárlatnak, az elméleti és gyakorlati tudományosságnak, mely helyet ne foglalna itt. Dr Bokor József, dr Bartók György, dr Ballagj Géza,, dr Bodnár Sándor, dr Balthazár Dezső, dr Doleschall Alfréd, dr Dobránszky Péter, dr Kállay Ferencz, Laszkáry Gyula, Molnár Viktor, Halász Ferencz, Mis- kolczy László, dr Nagyiványi-Fekete Gyula, Herczegh Mihály, Smialovszky Valér, dr Schnel­ler István, Rudnay Béla, Sághy Gyula, Szily Kálmán, dr Szigeti Gusztáv, 'Kiss Áron, dr Schack Béla, gróf Teleki Sándor, dr Vámbéry Rusztem, Zsitvay Leó, Halmos János és még sokan Írtak orvosi, jogi, mérnöki, közigazgatási, tanügyi és geográfiái ösmertetéseket, tudomá­nyos közleményeket, valamennyit népszerűén, úgy hogy a laikus olvasó is megérti, a szak­embert is kielégíti. A szépirodalomnak minden ága és iránya hasonlóképen képviselve van a jubiláris számban. Bájos elbeszélések, apró novellák, pompás eszmefuttatások egész sora gyönyörkedteti az olvasát. Ábrányi Emil, gróf Andrássy Géza, Benedek János, Bosnyák Zol­tán, Baáry Elemér, dr Bárdos Artur, Dömötör István, Endrődy Sándor, Ferenczi Zoltán, Fejes István, Géczy István, Gábor Andor. Krúdy Gyula, Kürthy Emil, Kállay Leopold, K acziány Ödön, Kemény Ferencz, Krecsányi Kálmán, Bérczy Béla, Lövik Károly. Makay Béla. Mik­lós Jenő, id Madarász József, Purjesz Lajos, Pap Zoltán, G. Szigethy Vilmos, Szépfaludi Ö. Fe­rencz, Illyés Bálint, Vértesy Gyula, Jakab Ödön, Tímár Szaniszló, Farkásházy Zsigmond, Szász József, lomon Jenő, Simon Vilmos, Nógrádi László, Zöldy Márton, és még számosán első­rendű íróink, költőink jelennek meg egy egy tökéletes közleménynyel. Egy teljes regény is van a jubiláris számban Szeredai Leó tollából s ennek érdekes meséje, kellemes és művészi stílje nagyban hozzájárul a munka értékének emeléséhez. Pompás költemények és zenei kom- pozicziók nagy sora egészítik ki a szépirodalmi részt. A művészet is szóhoz jut a disz-számban. Mindenki gyönyörködhetik abban a szellemi látványosságban, amely kifejlődik, amikor egy- egy kiváló művésznő, vagy művész gondolko­dása tükröződik valamely czikkében- Blaha Lujza, Császár Imre, Dezső József, Gobbi Ala­jos, Gál Gyula, Hubay Jenő, V. Krammer Te­réz, Küry Klára, Kovács Mihály, Kézdi Kovács László, Lakos Alfréd, P. Márkus Emilia, Szik- szay Ferencz, Teles Ede, Vidor Pál, Vidorné- Molnár Rózsi, Zoltán Jenő és nemzeti művé­szetünk még számos dísze és oszlopa szólal meg ezeken a lapokon. Közgazdasági életünk­nek összes számottevő tényezői és intézményei is mind rendre elvonulnak az olvasó előtt. Kü­lönös figyelmet érdemel az Egyetértés negyven éves története, Déri Gyula kitűnő műve, amely felöleli a tizenkilenczedik század egész politikai irodalmát, mert hiszen ennek úgyszólván kö­zéppontjában állott mindig az Egyetértés. Ilyen formám politikai, szépirodalmi, művészeti, tudo­mányos és gazdasági életünk valóságos tükre ez a jubiláris szám, amelynek megalkotása dr Pap Zoltán főszerkesztő, Erdős Armand igazgató és Purjesz Lajos felelős szerkesztő nevéhez fű­ződik. Az ő fáradhatatlan munkásságuknak ered­ménye ez a gyönyörű mű, amely korhistó­riánk maradandó emléke lesz. Az Egyetértés­nek eme páratlanul álló disz-számát úgy az összes budapesti, mint a legnagyobb külföldi lapok is a legnagyobb elismeréssel fogadták és mint csodáról beszélnek róla. Az Egyetértés előfizetői teljesen ingyen kapták meg ezt a re­mek munkát, amelyben mint egy táborban vonultak fel hazánk összes kitűnőségei. Az Egyetértésnek, amely immár negyven eszten­deje harczol a magyar nemzet legszentebb jo­gaiért, előfizetési .ára változatlanul maradt egész évre 40 korona, félévre 20 korona, negyedévre 10 korona. Az előfizetők Hevesi József és Fáik Zsigmond szerkesztésében megjelenő »Magyar Szalon« czimü magas nívójú havi folyóiratot teljesen ingyen kapják, a Divatszalont pedig fél­évi 2 koronás kedvezményes áron. A nagybányai kir. adóhivatalnál folyó évi junius 2-ától augusztus hó 31-ig bezárólag a hivatalos órák a közönség részére csak dél­előtt 8 órától 12-ig tartatnak, mely idő alatt a be- és kifizetések teljesithetők. Felelős szerkesztő: Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Nyilttér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk) Dr Barna Samu ügyvédi iro­dáját Kossuth Lajos u. 17. sz. a. (Marosffy Dezső városi számvevő házában) megnyitotta. Liget-megnyitás! Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy a Petöfi-ligetet f. hó 12-én, azaz pünköst másodnapján megnyitom. Ízletes ételekről és jó italokról gon­doskodtam. A megnyitáson nagybányai zene­kar fog működni. Kezdete d. u. 4 órakor. A nagyérdemű közönség szives párt­fogását kérve, vagyok Felsőbánya, 1905 junius 7. tisztelettel Májercsik József bérlő. Iszákosság nincs többé! Kívánatra bárkinek bérmentesen küldünk egy próbát a Cozaporból. Kávé, ea, ,étel vagy szeszes italban egyformám adható az ivó tudta nélkül. A COZAPOR többet ér, mint a világ min­den szóbeszéde a tartózkodásról, mert csoda­hatása ellenszenvessé teszi az iszákosnak a 'szesze italt. A COZA oly csendesen és bizto­san hat, hogy azt feleség, testvér avagy gyer­mek egyaránt, az ivónak tudta nélkül adhatja *és az illető mégcsak nem is sejti mi okozta ja­vulását. COZA a családok ezreit békitette ki ismét, sok sok ezer férfit a szégyen és becstelenségtől megmentett, kik később józan polgárok és ügyes üzletemberek lettek. Temérdek fiatal embert a I jó útra, és szerencséjéhez segített és sok em­bernek életét számos évvel meghoszszabbitotta. Az intézet mely a COZAPOR tulajdonosa, mindazoknak kik kívánják egy próba adagot és egy köszönő Írásokkal telt könyvet dij és költségmentesen küld, hogy igy bárki is meg­győződhessen biztos hatásáról. Kezeskedünk, hogy az egészségre teljesen ártalmatlan. COZA INSTITUTE (Dept. 485.) 62, Chancery Lane, London, Anglia. INGYEN PRÓBA 485. sz. Vágja ki ezen szelvényt és küldje még ma az intézetnek. (Levelek 25 fillér, levelezőla­pok 10 fill, bérmentesitendők). i <u-Q N <U CD 'QJ (fi 'S N 0) > CJ S3 a a r-j Q S3 "CZ Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom