Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-10 / 10. szám

Felsőbányái Hírlap. A második napon Torday Imre világi fő­jegyző adott ebédet az uj esperes tiszteletére, melyen közös barátaik közöl többen vettek részt. Itt is élénk volt a hangulat, melyre azonban mégis árnyékot vetett a közeli válás tudata. Az országgyűlési képviselőválasz­tók névjegyzéke. Az összeíró bizottság — mint jeleztük - összeállította az 1905. évre az országgyűlési kép- viselöválasztók ideiglenes névjegyzékét, felterjesz­tette a központi választmányhoz, honnan a na­pokban érkezett vissza, hogy folyó hó 25 ig köz­szemlére tétessék ki. Saját személyére vonatko­zólag bárki felszólamlással élhet a névjegyzékből történt kihagyása miatt e hó 15-ig. A felszólam­lások elleni észrevételek beadásának határideje folyó hó 16-tól 25-ig tart. Úgy a névjegyzék, mint a felszólamlások naponkint reggel 8 órától déli 12 óráig lesznek kitéve a városházán, hol egy elüljárósági tag jelenlétében megtekinthetők, délután 2-től 6 óráig pedig lemásolhatok. Azon igényjogosultak, kik az adókivetési munkálat hiá­nyossága miatt az összeíró küldöttség által a névjegyzékből kihagyattak, illetve abba fel nem vétettek volna, felvétel iránti igényeket folyó hó 15-ig felszólamlás alakjában érvényesíthetik. A fel­szólamlások, valamint az azokra teendő észrevéte­lek is a szükséges okiratokkal felszerelve, Írásban adandók be s egy beadványban több egyénre vonatkozó felszólamlás is összefoglalható, de a fel­szólamlásra teendő észrevétel minden beadványban külön terjesztendő be. Mind a felszólamlások, mind az azokra tett észrevételek a központi választ­mányhoz intézve, az okiratokkal együtt bélyeg- teienül a városi elüljáróságnál adandók be, hol azokat sorrendben beiktatni s kívánatra rólok teritvényt adni kötelesek. Ezek után közöljük a képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékét : Ádámcsik Péter, Almásy János, Almásy Fe rencz, Árkosi József, Apfelbaum József, Bugesch Károly, Burkárt Ferencz, Balázs József, Bányai Kálmán, Barthos Mihály, Baumerth Károly, Be- rindán László, Berksz Aurél dr., Bernovics Emil, Bódenlósz Sándor, Bay Károly, Butyikás János (Laczfaln), Báthy Imre, Bob György, Bónis Sán­dor, Brezóczky Lajos, Brezóczky Mihály, Csathó Árpád, Csausz István, Csausz Károly dr., Cser- nátoni Vajda Péter, Csonka József, Csuha Mihály, Csepregi István, Cjervenyák Gábor, Czettele Fri­gyes, Dimand Károly, Dobay János, Drumár Gá­bor, Dacsek Péter, Dán György, Demián Titusz, Dorogi Sándor, Ember Péter, Erdélyi Sándor, Eszenyi László, Fizély Sándor, Farkas Jenő, Fe rencz Mihály, Fógel Mór, Fógel Mihály, Grigor Gábor Mikuláj, (Kisbánya), Gáspárik Ignácz, Grün Lipót, Gudász János szabó, Háder Ferenc', Hajdú Lajos, Hámori Nándor, Husovszky Gyula, ifj. Hajdú Sándor, Herczeg Pál, Joó Antal, Imre Károly, Jékli Károly, Ilia István, Illés Sándor, Kerekes Sándor, Klein Herman, Konczvald And­rás, Kováts Gyula, Kovács Olivér, Kozák Já­nos, Kuhajda Péter, Kilián Béla, Kovács Sándor, Krassai István, Krasznai Zsigmond, Kuhajda József, Kuhárik Árpád, Kéhán József, Kertész Pál, Kovács Márton ifj., Kormos Sándor, Labina Sándor, Lefko- vics József, Lendeczky János, Lévay Károly keres­kedő, ifj. Lévay Sándor (timár helyett tanárnak van Írva, tehát helyesbítendő.) Lévay Sándor lugolda-igazgató, Likker Károly, Literáti Zsig­mond, Lupán Athanáz, Lévay Károly timár, Lé­vay Lajos, Lika Bertalan, (helyesbítendő : Liha.) Majdik József, agyar László, MMajercsik János, Majercsik Józstf, Maksai Lajos, Márjás György, Máriás János, Mihálcsik Pál, Miklósicza György, Mikola Antal Gyula, Münnich Sándor, Marosán István, Matyasovszky Sándor, Medvecz Lajos, Marcsics Menyhért, Markovics Joel, Májer E. Ottó, ifj. Májercsik János, Mülman Antal, Nagy Lajos lelkész, Nővé Salamon, Nyisztor István, Nyisztor Zaharia, Nyisztor János lelkész, Orbán Károly. Olchváry Dezső, Pályi Ede (helyesbí­tendő : Pály) Pap János Györgyé erdöőr, Pap Márton, Pérchy Sándor, Puskás Antal, Pfelmayer Ödön, Pfelmayer Simon (helyesbítendők: Pfeil- mayer.) Roth Mihály, Roth Lázár, Roth Sala­mon, Szontag István. Salamon Májer, Sarudi Sán­dor, Smillár Mihály, Spáczai Gyula, Süssner Fe­rencz, Szabó Károly id., Szabó Károly ifj, Szalai László, Szandeán Gergely dr., Szíjgyártó József, Szokol Pál dr., Schmidt Sándor, Sinkulák Antal, Stern József, Stern Emánuel, id. Szabó Lajos, Szász Áron, Szász Károly, Szőke Károly, Triff Pável (Kisbánya) Tánczet György, Tomasovszky Imre, Török Lajos, Trif Tódor (kisbánya), Tury Ferenc', Török Ferencz, Vagrnyi Kálmán, Vaj­csuk János, Varga Lajos, Vider Lázár, Veisz Jenő, Vagner Rezső, Veisz Mór, Vurscher János, Veisz Dávid, Vernóczi Lajos, Zazula Béla. Zazula Sándor, Kihagyattak: Horváth György elköltözés, Kremniczky Albert halálozás, Palkovics Márton halálozás, Remetyán Ignácz adóalap-hiány, Val- dek Ferencz elköltözés miatt. A vízvezetéki dijak. A gazdasági és pénzügyi bizottság április 15-én a vízvezetéki dijakat következőleg java­solta megállapítani: a keleti bányához vezető út­tól keletre fekvő és a réti házak a díjfizetés alól felmentendök, a vezeték mentén lakó háztulaj­donosok lakrészenkiut (a konyha is egy lakrész­nek számíttatván) 3 koronát, más háztulajdono­sok pedig házankint 3 koronát fizessenek viz- használati dij fejében évenkint. Egy ürszék után 4 koronában, fürdő után 10 koronában javasolta megállapítani a bizottság az évi dijat, tímárok részére pedig, ha iparuk folytatására a vizet be­vezetik, 20 koronában. Mikor ez a híradás lapunk múlt sz.ámában megjelent, átalában nagy méltatlankodással fo­gadták azt városszerte és méltán, mert ha eze­ket a dijakat a közgyűlés megállapítja, az kü­lönösen a szegényebb osztályra 50 —100 °/o pót- adót jelent. Lássuk csak: a múlt év folyamán miket vé­geztek az illetékes faktorok a vizhasználati di­jak felöl, illetőleg hogyan terveztek. 1904. augusztus 7-én az építési bizottság tervezte: 1 — 1 szoba, konyha és minden darab marha után 2—2 korona, fürdőszoba után 5 ko­rona, closet után 6 korona lesz az évi vizhasz­nálati dij. 1904. aügusztus 23 án a gazdasági és pénz- ügyi bizottság javasolta : »Azon lakosok, kik a fővezeték mentén laknak, évenkint lakrészenkint fizetnek l koronát, mig a többi lakosok lakré­szenkint 50 fillért.« 1904. szeptember 12-én tartott rendes kép­viselőtestületi közgyűlés határozta: »Stoll Béla amaz indítványa, hogy a vizhasználati dijak vég­leges megállapítása vétessék ugyan le a napi­rendről, azonban az esetre, ha a vízvezeték folyó évi (1904) november 1-jével a használatnak át- adatik, folyó évre a külső területeken lakó ház- tulajdonosokra minden lakóház után 20 fillérben, a fővezeték mentében lakó háztulajdonosokra pe­dig lakrészenkint 20 fillérben állapíttassák meg a vizhasználati dij, egyhangúlag elfogadtatott,« Látható tehát, hogy oly magas vizhaszná­lati dijak, minők l905. április 15-én javasoltat­tak, sohasem voltak tervezve, sem határozatba nem mentek. Természetellenes tehát a mostani javaslat, és nem indokolt, mert igy a most élő nemzedék túl lenne terhelve, az utána követke­zőket pedig alig terhelné valami. A vízvezeték, mint beruházás tekintendő, amelyet nem kell a közönséggel megfizettetni, hanem csupán a fen- tartási költséggel és a mü évi kopási perczent- jével terhelhető meg a lakosság jogszeriileg. Méltányosnak tehát csupán az 1904. évi augusztus 23-iki bizottsági javaslat, vagy a szep­tember 12 én a közgyűlés által elfogadott Stoll- féle indítvány tekinthető és a képviselőtestület sem helyezkedhetik más álláspontra, midőn a vizhasználati dijak megállapításáról lesz szó, mint ami azokban le van fektetve. Ha aztán az igy befolyó összeg kevés lenne, inkább a luxus-számba menő lakrészeket és fürdőszobákat kell valami­vel magasabb díjjal megróni, azonban ezeknél is szem előtt tartandó mindenesetre a méltányosság. Különfélék. Vasúti menetrend, indul Felsőbányáról reggel .... » » délután .... Érkezik Felsőbányára délelőtt . . . » » éjjel .... Indul Nagybányáról délelőtt .... » » éjjel.................. Érkezik Nagybányára reggel .... » » délután .... 1905. május 1-től Felsőbánya és bánya között a következő két uj vonat kedik: s Indul Felsőbányáról reggel .................. » » délután .... Érkezik Felsőbányára reggel .... » » délután . . . Indul Nagybányáról reggel .... » » délután .... Érkezik Nagybányára reggel .... » » délután . . . . 423 227 10 27 11-35 948 1055 456 300 Nagy- közle­700 6 00 6 19 509 5-40 430 7 33 633 Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ányos Miklós szinérváraljai állami elemi iskolai tanítót hasonló minőségben a szatmári állami elemi iskolához helyezte át. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtes­tülete f. hó 8-án rendkívüli ülést tartott, melyen elfogadták végérvényesen Farkas Jenő vételi ajánlatát és kihirdették Zsigmond Agnes szü­lésznői oklevelét. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszté­rium vezetésével megbízott m. kir. miniszter - elnök a csengeri anyakönyvi kerületbe Mikola Károly segédjegyzőt anyakönyvvezető helyet­tessé nevezte ki. Kölcsönös áthelyezés. Az igazságügyminisz­ter Fekete Sándor szatmár-németi-i kir, járás- birósági aljegyzőt az ottani törvényszékhez, Détues Ádám szatmár-németi-i kir. törvényszéki aljegyzőt pedig az ottani kir. já'rásbirósághoz helyezte át, mindkettőt aljegyzői minőségben. Vármegyei közgyűlés lesz Nagykárolyban f. hó 11-én, melyen városunkat érdeklő dolog csupán az 1903. évi zárszámadások tudomásul­vétele lesz. A közgyűlésen a megyei közigaz­gatási ellenzék a megyei házipénztár kezelésé­hez és a felállítandó 12 uj körjegyzőség kér­déséhez fog bővebben hozzászólani s e tárgyak­ban érdekes viták várhatók. Kincstári telkek rendezése Felsőbányán. Pr Bathó Elek kir. kincstári jogügyi igazgatósági ügyész Budapestről a múlt héten városunkba érkezett, hol Farkas Jenő polgármesterrel és Baumerth Károly bányahivatali főnökkel vég­leg letárgyalta a felsőbányái kincstári telkek rendezésének az ügyét. . . Uj kaszinói tagok. A kaszinó választmánya f. hó l én rendes tagokul megválasztotta Olch­váry Dezső vasuü pénztárnokot, Almásy Fe­rencz fogyasztási ádókezelőt és Orosz György városi napidijas Írnokot. A nagybánya—felsőbányái vasút igazgató- sági Ülését f. hó 5-én tartotta Budapesten, melyen városunkból Farkas Jenj) polgármester vett részt, mint igazgatósági tag. Jelen voltak : Lo-'-ich Gusztáv igazgatósági elnök, Hollós Jakab *faaz- gató, Gellért Endre, Harácsek László, Schmidt Károly igazgatósági tagok, távol maradtak: Nagy László alispán és Rosenberg N. igazgatósági ta­gok. A gyűlés elhatározta, hogy Nagybánya— Szénatértöl Nagybánya állomásig telefon össze­köttetést fognak létesíteni. Megtették az intéz­kedést arra nézve, hogy ez évi julius 1-töl a szatmári gyorsvonatokhoz a felsőbánya—szatmári vasútnak összeköttetése legyen. Tudomásul vet­ték, hogy a nagybánya - felsőbányái vasút rész­vénytársaság tartalék-alapja jelenleg 46000 K, s elhatározták, hogy ha szükség lesz rá, a nagy­bánya—felsőbányái vasút 5000 K-val fog járulni a fernezelyi vasút kiépítéséhez törzsrészvények ellenében. A vasútnak tiszta jövedelme 1904, év végéig 4579 K 35 fillér volt, miből az elsőbbségi részvényekre 5'7'0-kal jut 4377 K 86 fillér, a tar­talék-alap és átvitel a jövő évre 181 K 49 fillér­ben lesz megállapítva, A rendes évi közgyűlés idejét f. évi junius 6-nak d. u. 4 órájára tűzték ki a magyar kir. államvasutak palotájába. (And- rássy-ut 75. sz.) Adókivető bizottsági tagok. E czim alatt közöltük lapunk múlt számában a Szatmár- megyei Közlöny után, hogy a Nagybányán működő adókivető bizottságba kiket nevezett ki az 1905-6—7. évekre vármegyénk alispánja, megjegyezve, hogy: »Talán Felsőbánya is meg« érdemelt volna ebben a fontos bizottságban — ha többet nem — legalább egy póttagságot.« Ezen hírünk helyesbítéséül Csausz István ur közli velünk, hogy a pénzügyminiszer f. évi február 25-én 15 445 sz. alatt kelt leiratával Felsőbányáról az említett bizottságba ő lett ki­nevezve póttagnak. Sertésvész Szatmárnémetiben. A Szatmár- hoz tartozó »Sárerdőn« legelő sertések között a sertésvész járványszerüleg lépett fel. A fő­kapitány a zárlatot Szatmár városára elren­delte és a seftésvásár tartását betiltotta. Ipari vándor-tanfolyamok. A kereskedelem­ügyi miniszter leiratot intézett a_ kamarához, melyben közli, hogy az év hátralevő részében megtartandó ipari vándor-szaktanfolyamok el­osztása előtt a kerületbeli érdekeltség kívánal­mait akarja meghallgatni. A kamara fölhívást intézett az összes ipartestületekhez, hogy ter- jeszszék elé óhajtásaikat: mily iparágra és mikorra kérelmeznek szaktanfolyamot; a kérel­meket a kamara már legközelebb fölterjeszti döntésre és remélhető, hogy a kerület számára ismét több ipari vándor-tanfolyam lesz kiesz­közölhető. ' ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom