Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-11-08 / 23. szám
Felsőbányái Hírlap gőzfürészt óhajtanak létesíteni, miáltal több egyén keresethez jut, — a kérelemnek helyt ad s tudomásul veszi, hogy a 70—905. sz. közgyűlési határozattal egészben Farkas Lipót nagybányai lakosra ruházott fürészmalom-vál- lalathoz nevezett Porzsolt Ernő és Krausz Aladár fürészgyárnál működött fakereskedőket társul vette magához és őket ilyenekül elismeri. Megengedi, hogy az András-lugolda vizerejé- nek felhasználásával készült fürészmalmot a vasút, a Nyires-erdő és az országút között levő s kijelölendő területre áthelyezze, illetve gőz- fürészgyár létesítésére ezen területet átengedni határozza azzal, hogy ezen elfoglalt terület, az ott építendő gyár és tartozékai után évi bérül a bérlet első tiz éve alatt évenkint háromszáz, a2 utolsó tiz év alatt pedig négyszáz koronát tartoznak fizetni. A bérleti idő húsz évben ál- lapittatik meg s a bérlők tartoznak a bérlet hatodik évétől kezdődőleg a bérlet biztosítására évenkint egyezer koronát letenni. ♦ Úgy a gőzfürészgyár épülete, mint a felszerelések és melléképületek Felsőbánya város tulajdona. Kérelmezők tartoznak a gyárat állandóan üzemben tartani. Megengedi a város, hogy a felépített (Mayer-féle) fürészmalom anyagát az alap, vizikerék, vizvezető árok és medencze visszahagyásával az uj területre szállíthassák és felhasználhassák. — Az épülethez követ a kőfejtőhelyeken dij nélkül, lágyfát a lakosoknak megszabott árban, téglát, zsindelyt kerüárban ad a város, azonban csak az esetben, ha van. Továbbá úgy az épületeket, mint tartozékaikat a város tűzkár ellen biztosítja s ezen biztosítási dijat a bérlőtársak tartoznak a bérlet tartama alatt a városnak megtéríteni. Végül megengedi a város, hogy bérlők egy faipariskolát is állíthassanak fel. Miről a bérlők határozatilag értesittetnek.« Ezután a legtöbb adót fizető városi képviselők 1906. évi névjegyzékének összeírására kiküldött bizottság terjesztette elő a maga jelentését a névjegyzékkel együtt, megemlítvén, hogy a bizottság előtt senki meg nem jelent. A közgyűlés a beterjesztett jelentés és névjegyzék alapján a legtöbb adót fizető városi képviselők névsorát az 1906 évre a következőleg állapította meg: Süssner Ferencz, Erdőkincstár, Baumerth Károly, dr Szokol Pál, Kilián Béla, Pály Ede, Csernátoni Vajda Péter, Nagy Lajos, Csausz István, özv. Kremnitzky Albertné, Róth Lázár, Lévay Károly, Róth Mihály, Hajdú Lajos, Medvecz Lajos, Wurscher János, Sarudi Sándor, Ref. egyház, Róth Salamon, dr Berks Aurél, Salamon Mayer, Koncz- vald András, özv. Lőkös Jánosné, Hámori Nándor ; — póttagok: Ferencz Mihály, Klein Herman, Bányakincstár, Gáspárik Ignácz, ifj. Szabó Károly, Husovszky Gyula, Dimand Károly. — Baumerth Károly, Róth Salamon, dr Berks Aurél, Salamon Mayer, Konczvald András, Hámori Nándor és ifj. Szabó Károly felhivatni határoztattak, hogy nyilatkozataikat nyolcz nap alatt adják be a polgármesterhez arra nézve, hogy mint virilis, vagy mint választott képviselők ohajtanak-e továbbra a képviselőtestület tagjai maradni. A kir. erdőkincstár, a ref. egyház, a kir. bányakincstár, özvegy Kremnitzky — Igen, kis csibém ; m'nden ember föltárnád. — Apácska is föltárnád? — Föl, édes fiam! De most már menj aludni, mert késő van — szólt az anya oly fájdalommal, mintha tört szúrtak volna, szivébe. A kis fiú szokása szerint elmondta esti imádságot, hozzácsatolta még a halottakért való imádságát is és csöndesen lefeküdt. Hanem csak mozgolódott ágyacskájában, nem jött álom szemére. Anyjának föltűnt a nyugtalanság, azt hitte, valami baja van a kis fiúnak. Azért hozzáment, megsimogatta és kérdezte: — Miért nem alszol, kis fiam? Valami bajod van ? — Nincs, anyácskám. Csak azt szeretném tudni, hogy ha apácska föltárnád, akkor eljön-e hozzánk. Ugy-e, hazajön, megint látjuk,, megint játszik velem ? — Igen, kis fiam, csak fordulj be és aludjál’ Végre a kis fiú elaludt. Az anya fájdalmas szívvel állt az ablaknál. Az égen a csillagok milliói tündököltek : azok között, azokon is túl járt gondolataival, ott, ahol az igazság és irgalom trónol, ott, ahol a kétségbeesettek vigasztalást nyernek. — Csak Te segíthetsz rajtam; csak Te adhatod őt vissza nekem — sóhajtott, — könyörülj rajtam, könyörülj szegény gyermekemen! — Anyácskám . . . anyácskám! — kiált fölriadva a kis fiú — én láttam. Albertné és özvegy Lőkös Jánosné felhivattak, hogy a képviselőtestületi gyűléseken való részt- vehetés végett jelen határozat vételétől számított 15 nap alatt az 1886: XXII. törvényczikk 33. § ának utolsó előtti bekezdése értelmében megbízottjaikat közvetlen a vármegyei alispán nak jelentsék be. A névjegyzékbe felvett, de jelenleg közszolgálatban álló és állásuknál fogva szavazattal biró tisztviselők helyébe a sorrendben következő tagok vétettek fel. — Ezen határozat 15 napi közszemlére kitétele elhatároztatott azzal, hogy ezen határidő alatt ellene .a felebbezések benyújthatók. Végül a polgármester előterjesztette, hogy az ismét eladók tömeges vásárlásai miatt újabb időben több panasz merült fel, hogv egyes lakosok az elkövetett visszaélések miatt gyakran élelmiszer nélkül maradnak. Ezen visszaélések meggátlására a vonatkozó szabályrendeletnek az e'ővásárlás korlátozását czélzó §-át addig is javasolja életbeléptetni, mig az felsőbb jóváhagyást nyer. — Az előterjesztés értelmében a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az ismét eladók tömeges vásárlásainak korlátozására újabban alkotott vásárrendtartási szabály- rendeletnek az elővásárlást korlátozó 6. §-át már most életbelépteti felebbezésre való tekintet nélkül jelen határozat meghirdetésével, miről a rendőrkapitány határozatilag értesittetni rendeltetett. Az említett §. igy hangzik: «A viszont eladók (kofák, üzérek stb.) vásárlásaikat nyáron csak reggeli 8 óra után, télen pedig csak reggeli 9 óra után kezdhetik meg s a jelzett idő alatt viszont eladásra vásárolniok nem szabad.« Casino. A felsőbányái Olvasó-egylet története. — Irta: Vagányi Kálmán. — Az egylet első lakása a régi Volfart, jelenleg Stein-féle házban volt, majd 1844-ben a jelenlegi helyre költözött, hol mostanáig tartja lakását, kivévén az 1873. és 74. évet, mely idő alatt Mike Gyula volt egyleti tag házát bírta lakásul. Midőn 1849-ben Világosnál sötétség borult drága hazánkra s elnyomónk, az önkény, nehogy a honfiszivek összedobogjanak s keservüket egymásnak elpanaszolhassák, országszerte bezáratta és beszüntette az egyleteket és társulatokat, egyesületünk is beszüntette működését ; bútorai és egyéb kellékei eladattak, könyvei pedig a református papi lakba vitettek. Majd 1851-ben az egylet ismét megkezdd működését s a megyefőnökség leír, hogy a »kasinói ta- nácskozmányok csupán a polgármester elnöklete alatt tartathatnak,« következő évben pedig »a megye főnökség« a kijavított alapszabályokat megküldi. 1868-ban és 1888-ban az egyesület tagjainak arczképcsarnoka elkészíttetik, 1869- ben s ismét 1898-ban részvényeken teke-asztal vásároltatik.Az 1877. évi deczember 3Ö-diki gyűlésen Berks Nándor választmányi tag, majd 1880. november 7-én Czelder Márton, mint a polgári olvasókör megbízottja, javaslatot, illetőleg ajánlatot tesznek az olvasó-egyletnek és a polgári-körnek egyesítése tárgyában, mi azon— Mit láttál, édes fiam ? — kérdezte sziv- szorongva a megijedt anya, azt hívén, hogy fia lázban van, magánkívül beszél. — Apácskát láttam . . . Jól láttam, mikor föltámadt.-— Csöndesedjél, fiam — szólt könyezve az anya — csak álmodtál. E'ordulj meg és aludjál. Apácska messze van. . . nincs itt. . nincs. — De igen ... itt van — kiált majdnem magánkívül a fiú — itt van . . . ott. . . ott . . . — Igen, itt vagyok, édes Mariskám! — ha-ngzott az apa szava, aki e pillanatban lépett a szobába és a kiállott szenvedéstől sápadtan, betegen, bizonytalan lépésekkel közeledett felesége felé. — Mindenható Isten! — kiált kétségbeesve a nő és mereven közeledő férjére szegezi tekintetét ... de csak pillanatok múlva ismeri fel őt, csak pillanatok múlva győződik meg az édes, a boldog valóról. — Te vagy? . . . Igen, te vagy . . . Gyulám . . , édes Gyulám — és mintegy eszméletlenül hullott férje karjaiba. A kis fiú ágyacskájában föltérdelt és csak nézett-nézett, eközben folyton azt hajtogatta : »Igen . . . láttam . . . jól láttam . . .föltámadt . . itt van apuska.« — Igen, itt van, fóltámadt apuska, édes kis fiam — szólt az apa, mikor neje karjaiból kibontakozott és édes kis fiát, rég nem látott gyermekét szivére ölelte. ban elmaradt. 1883-ban fekete lobogó készíttetik. 1884-ben 120 forinton egy darab »Tisza- szabályozási sorsjegy« vásároltatik. 1885-ben az egylet elhunyt elnökének, Báthy Károlvnak ravatalára koszorút helyez. 1891-ben neves írónk, Komócsi József egyleti disztagul választatik. A nagybányai Olvasó-egylet 1883. deczember 1-én tartotta 50 éves jubileumát, mikor is egyletünk a társ-egylet iránt jó kívánságát a jegyző által tolmácsoltatta. A jubiláló kaszinó, mint a jegyzőkönyv mondja, e figyelmet szívélyesen fogadta s a diszgyülés ezért egyletünk irányában legmélyebb köszönetét nyilvánította. 1854-ben, 1868-ban s 1872- ben mindannyiszor többtagú bizottság küldetik ki egy saját egyleti ház szerzése tárgyában, de a bizottságok pénz hiányában eredményre nem juthatván, az egyleti ház vétele, mint eszmény, továbbra is fönmarad. Lássuk, mit tett egyletünk 50 éven át a közjó érdekében. 1844. évben az egyleti tagok részvények utján felállítják a kád- és zuhany-fürdővel ellátott »vizgyógyintézet«-et. 1852-ben pedig e részvényekből maga az egylet 50 forinton 5 darabot vásárol. E vizgyógyintézet később a városnak lett átadva. 1847-ben az Iparegyesület és később a Müegylet részvényesei sorába lép be. Az 1848-ban tartott tánczvigalom jövedelme a szegények intézete pénztárába kezelés végett tétetett le, alapul szolgálván a koldulás eltörlésére szolgáló tőkének, mi végre minden évben két koldus-bál, egy télen, egy nyáron tartassák, Írja azon év jegyzőkönyve. 1854-ben az Olvasó-egylet a Pesti mü- egyletbe, 1861-ben pedig a K sfaludy-társaságba pártoló tagul áll be. 1863-ban a Kölcsey-szo- borra, 1883-ban pedig a Szabadság-szobor felállítására 10 — 10 forintot ad. 1878-ban a boszniai hadjáratban megsebesült honfiaink javára »tépőestélyeket« rendez, mint azelőtti évben a török sebesültek javára tette a helybeli dalkörrel együtt. 1878-ban a dalkör megünnepli márczius 15-ét s ez alkalomból a kaszinó is kivilágítja ablakait. 1879-ben és 1881-ben a helybeli zenészeknek a térzenéért 10, illetőleg 12 forintot adományoz. 1883-ban a szegény iskolás gyer- I mekeketsegélyző egylet alapitó tagjai sorába lép be, 1885-ben az Olvasó-egylet által tartott »Sylveszter-estély« jövedelméből 17 frt 69 krt a helybeli szegény iskolás gyermekeket segélyző egyletnek adományoz, 10 forinttal pedig az Erdélyi magyar közművelődési egyletbe 6 évre pártoló tagul lép be. Egyesületünk következő feljegyzett ajándékokban részesül: Harsányi Pál egy lámpát, Szabó József, gr. Batthiány Kázmér, Puskás Antal, Sarudi József, Varga Vilmos, Pozsgai Lajos, Kárpáti Endre, Csausz István, Rákóczi Samu, Szlujka Gusztáv, Thoma János és Vinopál Vincze urak, Farkas Jenő (61 drb) Gábor József, a természet- tudományi társulat (48 drb) Schmidt Antal (28 drb) dr Katona Béla (42 drb) Stoll Béla, Stein Antal, özv. Thoma Lászlóné (Pallas Lexikon) Felsőbánya város könyveket, Berks Nándor és dr Dengi János urak két képet adományoznak ; Puskás Antal, Rézler Lajos, Mike Gyula, Nyegrus Ede, Csausz Károly, Dorogi András, Haulik László, Kunczl Lajos és dr Vágner Sándor urak pedig öt és fél öl, Felsőbánya városa pedig 24 köbméter tűzifát, továbbá Kende Dániel horgospataki főerdész ur két ruhafogast ajándékozott. A helybeli «Műkedvelő társulat« az Olvasó-egylet javára 1889. decz. 31-én »Syl- veszter-estélykor« és 1890. augusztusban szini- előadást tart, mely 32 forintot jövedelmez. Az egylet tisztviselői: Elnökök: 1842. Puskás Tivadar, 1843. Csausz Albert, 1844. Puskás Tivadar, 1845. Rézler György, 1846. Berks Nándor, 1847—48. Puskás Tivadar, 1851—57. Puskás Tivadar, 1857-58. Demeter József, 1859. Czehe Ágoston, Farkas János, 1860. Farkas János, 1861. Rézler György, 1861 — 63. Szaitz József, 1864. Lánczki István, 1865—66. Báthy Károly, 1867. ■Rézler Lajos, 1868—70. Puskás Antal, 1871. dr Vágner Sándor, 1872. Pozsgai Lajos, 1873 - 74. Biltz István, 1874. Mihálovits Antal, 1875—77. Bojthorlstván, 1878 —79.Csausz István, 1880—82. Buhl Károly, 1883—85. Báthy Károly, 1885. Berks Nándor, Rézler Lajos, 1886—87. Guzman János, 1887 —89. Puskás Antal, 1890—91. Oblátek Béla, 1891—94. dr Szokol Pál, 1895—96. Delhányi Zsigmond, 1897-től Farkas Jenő. Jegyzők: 1842 44. Kerekes József, 1845-46. Pap Ferencz, 1847 — 48. Bojthor István, 1851—53. Bojthor István, 1854—56. Rézler Lajos, 1856—58. Lugossy Ferencz, 1859. Tóth Károly, 1859 60. Katona Lajos, 1861 -63. Füstös István, 1864—74. Pap Márton, 1874. Éder Ede, 1875- 77. Iványi I