Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-11-08 / 23. szám

Felsőbányái Hírlap gőzfürészt óhajtanak létesíteni, miáltal több egyén keresethez jut, — a kérelemnek helyt ad s tudomásul veszi, hogy a 70—905. sz. köz­gyűlési határozattal egészben Farkas Lipót nagybányai lakosra ruházott fürészmalom-vál- lalathoz nevezett Porzsolt Ernő és Krausz Ala­dár fürészgyárnál működött fakereskedőket tár­sul vette magához és őket ilyenekül elismeri. Megengedi, hogy az András-lugolda vizerejé- nek felhasználásával készült fürészmalmot a vasút, a Nyires-erdő és az országút között levő s kijelölendő területre áthelyezze, illetve gőz- fürészgyár létesítésére ezen területet átengedni határozza azzal, hogy ezen elfoglalt terület, az ott építendő gyár és tartozékai után évi bérül a bérlet első tiz éve alatt évenkint háromszáz, a2 utolsó tiz év alatt pedig négyszáz koronát tartoznak fizetni. A bérleti idő húsz évben ál- lapittatik meg s a bérlők tartoznak a bérlet hatodik évétől kezdődőleg a bérlet biztosítá­sára évenkint egyezer koronát letenni. ♦ Úgy a gőzfürészgyár épülete, mint a fel­szerelések és melléképületek Felsőbánya város tulajdona. Kérelmezők tartoznak a gyárat ál­landóan üzemben tartani. Megengedi a város, hogy a felépített (Mayer-féle) fürészmalom anyagát az alap, vizikerék, vizvezető árok és medencze visszahagyásával az uj területre szál­líthassák és felhasználhassák. — Az épülethez követ a kőfejtőhelyeken dij nélkül, lágyfát a lakosoknak megszabott árban, téglát, zsindelyt kerüárban ad a város, azonban csak az eset­ben, ha van. Továbbá úgy az épületeket, mint tartozékaikat a város tűzkár ellen biztosítja s ezen biztosítási dijat a bérlőtársak tartoznak a bérlet tartama alatt a városnak megtéríteni. Végül megengedi a város, hogy bérlők egy faipariskolát is állíthassanak fel. Miről a bérlők határozatilag értesittetnek.« Ezután a legtöbb adót fizető városi kép­viselők 1906. évi névjegyzékének összeírására kiküldött bizottság terjesztette elő a maga je­lentését a névjegyzékkel együtt, megemlítvén, hogy a bizottság előtt senki meg nem jelent. A közgyűlés a beterjesztett jelentés és névjegyzék alapján a legtöbb adót fizető vá­rosi képviselők névsorát az 1906 évre a kö­vetkezőleg állapította meg: Süssner Ferencz, Erdőkincstár, Baumerth Károly, dr Szokol Pál, Kilián Béla, Pály Ede, Csernátoni Vajda Péter, Nagy Lajos, Csausz István, özv. Kremnitzky Albertné, Róth Lázár, Lévay Károly, Róth Mi­hály, Hajdú Lajos, Medvecz Lajos, Wurscher János, Sarudi Sándor, Ref. egyház, Róth Sa­lamon, dr Berks Aurél, Salamon Mayer, Koncz- vald András, özv. Lőkös Jánosné, Hámori Nán­dor ; — póttagok: Ferencz Mihály, Klein Her­man, Bányakincstár, Gáspárik Ignácz, ifj. Szabó Károly, Husovszky Gyula, Dimand Károly. — Baumerth Károly, Róth Salamon, dr Berks Au­rél, Salamon Mayer, Konczvald András, Há­mori Nándor és ifj. Szabó Károly felhivatni határoztattak, hogy nyilatkozataikat nyolcz nap alatt adják be a polgármesterhez arra nézve, hogy mint virilis, vagy mint választott képvi­selők ohajtanak-e továbbra a képviselőtestület tagjai maradni. A kir. erdőkincstár, a ref. egy­ház, a kir. bányakincstár, özvegy Kremnitzky — Igen, kis csibém ; m'nden ember föltárnád. — Apácska is föltárnád? — Föl, édes fiam! De most már menj aludni, mert késő van — szólt az anya oly fáj­dalommal, mintha tört szúrtak volna, szivébe. A kis fiú szokása szerint elmondta esti imádságot, hozzácsatolta még a halottakért való imádságát is és csöndesen lefeküdt. Hanem csak mozgolódott ágyacskájában, nem jött álom szemére. Anyjának föltűnt a nyugtalanság, azt hitte, valami baja van a kis fiúnak. Azért hozzáment, megsimogatta és kérdezte: — Miért nem alszol, kis fiam? Valami ba­jod van ? — Nincs, anyácskám. Csak azt szeretném tudni, hogy ha apácska föltárnád, akkor eljön-e hozzánk. Ugy-e, hazajön, megint látjuk,, megint játszik velem ? — Igen, kis fiam, csak fordulj be és aludjál’ Végre a kis fiú elaludt. Az anya fájdalmas szívvel állt az ablak­nál. Az égen a csillagok milliói tündököltek : azok között, azokon is túl járt gondolataival, ott, ahol az igazság és irgalom trónol, ott, ahol a kétségbeesettek vigasztalást nyernek. — Csak Te segíthetsz rajtam; csak Te adhatod őt vissza nekem — sóhajtott, — kö­nyörülj rajtam, könyörülj szegény gyermekemen! — Anyácskám . . . anyácskám! — kiált fölriadva a kis fiú — én láttam. Albertné és özvegy Lőkös Jánosné felhivattak, hogy a képviselőtestületi gyűléseken való részt- vehetés végett jelen határozat vételétől számí­tott 15 nap alatt az 1886: XXII. törvényczikk 33. § ának utolsó előtti bekezdése értelmében megbízottjaikat közvetlen a vármegyei alispán nak jelentsék be. A névjegyzékbe felvett, de jelenleg közszolgálatban álló és állásuknál fogva szavazattal biró tisztviselők helyébe a sorrend­ben következő tagok vétettek fel. — Ezen ha­tározat 15 napi közszemlére kitétele elhatároz­tatott azzal, hogy ezen határidő alatt ellene .a felebbezések benyújthatók. Végül a polgármester előterjesztette, hogy az ismét eladók tömeges vásárlásai miatt újabb időben több panasz merült fel, hogv egyes la­kosok az elkövetett visszaélések miatt gyakran élelmiszer nélkül maradnak. Ezen visszaélések meggátlására a vonatkozó szabályrendeletnek az e'ővásárlás korlátozását czélzó §-át addig is javasolja életbeléptetni, mig az felsőbb jóvá­hagyást nyer. — Az előterjesztés értelmében a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az is­mét eladók tömeges vásárlásainak korlátozá­sára újabban alkotott vásárrendtartási szabály- rendeletnek az elővásárlást korlátozó 6. §-át már most életbelépteti felebbezésre való te­kintet nélkül jelen határozat meghirdetésével, miről a rendőrkapitány határozatilag értesittetni rendeltetett. Az említett §. igy hangzik: «A vi­szont eladók (kofák, üzérek stb.) vásárlásaikat nyáron csak reggeli 8 óra után, télen pedig csak reggeli 9 óra után kezdhetik meg s a jel­zett idő alatt viszont eladásra vásárolniok nem szabad.« Casino. A felsőbányái Olvasó-egylet története. — Irta: Vagányi Kálmán. — Az egylet első lakása a régi Volfart, je­lenleg Stein-féle házban volt, majd 1844-ben a jelenlegi helyre költözött, hol mostanáig tartja lakását, kivévén az 1873. és 74. évet, mely idő alatt Mike Gyula volt egyleti tag házát bírta lakásul. Midőn 1849-ben Világosnál sötétség borult drága hazánkra s elnyomónk, az önkény, nehogy a honfiszivek összedobogjanak s keser­vüket egymásnak elpanaszolhassák, országszerte bezáratta és beszüntette az egyleteket és társu­latokat, egyesületünk is beszüntette működé­sét ; bútorai és egyéb kellékei eladattak, könyvei pedig a református papi lakba vitettek. Majd 1851-ben az egylet ismét megkezdd működését s a megyefőnökség leír, hogy a »kasinói ta- nácskozmányok csupán a polgármester elnök­lete alatt tartathatnak,« következő évben pedig »a megye főnökség« a kijavított alapszabályo­kat megküldi. 1868-ban és 1888-ban az egyesü­let tagjainak arczképcsarnoka elkészíttetik, 1869- ben s ismét 1898-ban részvényeken teke-asz­tal vásároltatik.Az 1877. évi deczember 3Ö-diki gyűlésen Berks Nándor választmányi tag, majd 1880. november 7-én Czelder Márton, mint a polgári olvasókör megbízottja, javaslatot, illető­leg ajánlatot tesznek az olvasó-egyletnek és a polgári-körnek egyesítése tárgyában, mi azon­— Mit láttál, édes fiam ? — kérdezte sziv- szorongva a megijedt anya, azt hívén, hogy fia lázban van, magánkívül beszél. — Apácskát láttam . . . Jól láttam, mikor föltámadt.-— Csöndesedjél, fiam — szólt könyezve az anya — csak álmodtál. E'ordulj meg és alud­jál. Apácska messze van. . . nincs itt. . nincs. — De igen ... itt van — kiált majd­nem magánkívül a fiú — itt van . . . ott. . . ott . . . — Igen, itt vagyok, édes Mariskám! — ha-ngzott az apa szava, aki e pillanatban lépett a szobába és a kiállott szenvedéstől sápadtan, betegen, bizonytalan lépésekkel közeledett fele­sége felé. — Mindenható Isten! — kiált kétségbe­esve a nő és mereven közeledő férjére szegezi tekintetét ... de csak pillanatok múlva ismeri fel őt, csak pillanatok múlva győződik meg az édes, a boldog valóról. — Te vagy? . . . Igen, te vagy . . . Gyulám . . , édes Gyulám — és mintegy eszméletlenül hullott férje karjaiba. A kis fiú ágyacskájában föltérdelt és csak nézett-nézett, eközben folyton azt hajtogatta : »Igen . . . láttam . . . jól láttam . . .föltámadt . . itt van apuska.« — Igen, itt van, fóltámadt apuska, édes kis fiam — szólt az apa, mikor neje karjaiból kibontakozott és édes kis fiát, rég nem látott gyermekét szivére ölelte. ban elmaradt. 1883-ban fekete lobogó készít­tetik. 1884-ben 120 forinton egy darab »Tisza- szabályozási sorsjegy« vásároltatik. 1885-ben az egylet elhunyt elnökének, Báthy Károlvnak ra­vatalára koszorút helyez. 1891-ben neves írónk, Komócsi József egyleti disztagul választatik. A nagybányai Olvasó-egylet 1883. deczember 1-én tartotta 50 éves jubileumát, mikor is egyletünk a társ-egylet iránt jó kívánságát a jegyző által tolmácsoltatta. A jubiláló kaszinó, mint a jegy­zőkönyv mondja, e figyelmet szívélyesen fo­gadta s a diszgyülés ezért egyletünk irányában legmélyebb köszönetét nyilvánította. 1854-ben, 1868-ban s 1872- ben mindannyiszor többtagú bizottság küldetik ki egy saját egyleti ház szer­zése tárgyában, de a bizottságok pénz hiányá­ban eredményre nem juthatván, az egyleti ház vétele, mint eszmény, továbbra is fönmarad. Lássuk, mit tett egyletünk 50 éven át a közjó ér­dekében. 1844. évben az egyleti tagok rész­vények utján felállítják a kád- és zuhany-für­dővel ellátott »vizgyógyintézet«-et. 1852-ben pedig e részvényekből maga az egylet 50 forinton 5 darabot vásárol. E vizgyógyintézet később a városnak lett átadva. 1847-ben az Iparegyesü­let és később a Müegylet részvényesei so­rába lép be. Az 1848-ban tartott tánczvigalom jöve­delme a szegények intézete pénztárába kezelés végett tétetett le, alapul szolgálván a koldulás eltörlésére szolgáló tőkének, mi végre minden évben két koldus-bál, egy télen, egy nyáron tartassák, Írja azon év jegyzőkönyve. 1854-ben az Olvasó-egylet a Pesti mü- egyletbe, 1861-ben pedig a K sfaludy-társaságba pártoló tagul áll be. 1863-ban a Kölcsey-szo- borra, 1883-ban pedig a Szabadság-szobor fel­állítására 10 — 10 forintot ad. 1878-ban a bosz­niai hadjáratban megsebesült honfiaink javára »tépőestélyeket« rendez, mint azelőtti évben a török sebesültek javára tette a helybeli dalkör­rel együtt. 1878-ban a dalkör megünnepli márczius 15-ét s ez alkalomból a kaszinó is kivilágítja ablakait. 1879-ben és 1881-ben a helybeli ze­nészeknek a térzenéért 10, illetőleg 12 forintot adományoz. 1883-ban a szegény iskolás gyer- I mekeketsegélyző egylet alapitó tagjai sorába lép be, 1885-ben az Olvasó-egylet által tartott »Sylveszter-estély« jövedelméből 17 frt 69 krt a helybeli szegény iskolás gyermekeket segélyző egyletnek adományoz, 10 forinttal pedig az Erdélyi magyar közművelődési egyletbe 6 évre pártoló tagul lép be. Egyesületünk következő feljegyzett ajándékokban részesül: Harsányi Pál egy lámpát, Szabó József, gr. Batthiány Kázmér, Puskás Antal, Sarudi József, Varga Vilmos, Pozsgai Lajos, Kárpáti Endre, Csausz István, Rákóczi Samu, Szlujka Gusztáv, Thoma János és Vinopál Vincze urak, Farkas Jenő (61 drb) Gábor József, a természet- tudományi társulat (48 drb) Schmidt Antal (28 drb) dr Katona Béla (42 drb) Stoll Béla, Stein Antal, özv. Thoma Lászlóné (Pallas Lexikon) Felsőbánya város könyveket, Berks Nándor és dr Dengi János urak két képet adományoz­nak ; Puskás Antal, Rézler Lajos, Mike Gyula, Nyegrus Ede, Csausz Károly, Dorogi András, Haulik László, Kunczl Lajos és dr Vágner Sán­dor urak pedig öt és fél öl, Felsőbánya városa pedig 24 köbméter tűzifát, továbbá Kende Dá­niel horgospataki főerdész ur két ruhafogast ajándékozott. A helybeli «Műkedvelő társulat« az Olvasó-egylet javára 1889. decz. 31-én »Syl- veszter-estélykor« és 1890. augusztusban szini- előadást tart, mely 32 forintot jövedelmez. Az egylet tisztviselői: Elnökök: 1842. Puskás Tivadar, 1843. Csausz Albert, 1844. Puskás Tivadar, 1845. Rézler György, 1846. Berks Nándor, 1847—48. Puskás Tivadar, 1851—57. Puskás Tivadar, 1857-58. Demeter József, 1859. Czehe Ágos­ton, Farkas János, 1860. Farkas János, 1861. Rézler György, 1861 — 63. Szaitz József, 1864. Lánczki István, 1865—66. Báthy Károly, 1867. ■Rézler Lajos, 1868—70. Puskás Antal, 1871. dr Vágner Sándor, 1872. Pozsgai Lajos, 1873 - 74. Biltz István, 1874. Mihálovits Antal, 1875—77. Bojthorlstván, 1878 —79.Csausz István, 1880—82. Buhl Károly, 1883—85. Báthy Károly, 1885. Berks Nándor, Rézler Lajos, 1886—87. Guzman János, 1887 —89. Puskás Antal, 1890—91. Oblátek Béla, 1891—94. dr Szokol Pál, 1895—96. Delhányi Zsigmond, 1897-től Farkas Jenő. Jegyzők: 1842 44. Kerekes József, 1845-46. Pap Ferencz, 1847 — 48. Bojthor István, 1851—53. Bojthor István, 1854—56. Rézler Lajos, 1856—58. Lugossy Ferencz, 1859. Tóth Károly, 1859 60. Katona Lajos, 1861 -63. Füstös István, 1864—74. Pap Márton, 1874. Éder Ede, 1875- 77. Iványi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom