Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-10-11 / 21. szám

IXL évfolyairiSl. szám.

1905. Október ÍO.

MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK SZERDÁN.

Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona Egyes szám ára 20 fillér.

Hirdetések és előfizetések Nagybányára, Nánásy István könyvnyomdájába küldendők.

•| A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő czimcre Felsőbányára küldendők.

HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK.

Az őszi rendes közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete szeptember 28-án tartotta rendes őszi közgyűlését a városháza tanácstermében Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt. Az érdeklődés, daczára annak, hogy a tárgysorozatba igen fontos dolgok voltak felvéve, meglehetős lanyha volt, amennyiben a képviselők közöl csak 14-en vettek részt. Maga a közgyűlés elég simán folyt le, a tárgyakhoz csak kevesen szóltak hozzá s minden a tanács, illetve a bizottság javaslata szerint ment keresztül. Az adószedés és ujonezozás megtiltása tárgyában kelt vármegyei közgyűlési határozatnál a törvény értelmében a polgár- mester elrendelte a névszerinti szavazást. A passzív rezisztencziához a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult, csupán egy képviselő nem szavazott. A közgyűlésen jelenvoltak: Spáczai Gyula jegyző, Nyisztor István tanácsos, Pap Márton számvevő, Háder Fe- rencz pénztárnok, Stoll Béla t -ügyész, dr Csausz Károly főorvos, Süssner Ferencz, Likker Károly, Kováts Gyula, Lévay Károly, Rettegi Károly, Gáspárik Ignácz, Bau- merth Károly, Smillár Mihály, Szalay László, Orbán Károly, Tury P'erencz, Hámori Nándor és Tánczer György képviselők.

A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő :

Elnöklő polgámester a gyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Likker Károly, Hámori Nándor és Kováts Gyula képviselőket kérte fel, a hitelesítés idejét pedig folyó hó 4-dikének d. u. 3 órájára tűzte ki.

A vármegye közönségének 660. és 919—905. sz, határozataira, amelyekkel az adóbeszedést és ujonczállitást betiltotta, valamint az eddig begyült közjövedelmeknek gyümölcsöző elhelyezését elrendelte, a közgyűlés a tanács javaslata értelmében a következő határozatot hozta névszeriiiti szavazás után egyhangúlag:

Mindaddig, mig az említett vármegyei közgyűlési határozatok hatályon kívül nem helyeztetnek, azoktól el nem tér és a kincstári követeléseket az illetékes adóhivatalba be nem fizeti, az eddig begyült ilynemű pénzeket a felsőbányái részvénytakarékpénztárban letétbe helyezi. Kijelenti egyszersmind a közgyűlés, hogy ha a pénzügyigazgatóság a város hatóságát vagy annak egyes tagjait ezen határozat végrehajtásáért birsággal jogérvényesen sújtaná, ezen bírságokat hazafias érzületénél fogva, mint közkötelességből folyó kiadásokat, a város a maga részéről kész teljesíteni és utasítja a polgármestert, hogy azokat a városi hatóság kezdése alatti alapokból és megtakarított összegekből addig is fedezze, mig azokra, mint rendkívüli kiadásokra, a közgyűlés a további fedezetét kijelöli. Tekintve azonban, hogy ezen költségek a törvény- hatóság rendelkezése alapján merültek fel, fentartja a maga visszkereseti jogát a törvényhatósággal szemben.

A tanács beterjesztette a város házipénztárának, valamint a fkezelése alatt álló egyéb alapoknak 1906. évre szerkesztett költségvetési előirányzatát, melyet a gazdasági és pénzügyi bizottság felülvizsgált és amely 15 napig közszemlére ki volt téve.

A közgyűlés a bizottsági javaslatoknak megfelelőleg a költség előirányzatokat a következőleg állapította meg.

I. A városi házipénztárnál :

összes bevétel . . , 130,571 K 77 f

összes kiadás . . . 130,243 K 61 f

Maradvány 328 K 16 f

II. A szegényápolda pénztáránál:

összes bevétel ... 3733 K 18 f

összes kiadás . . . 3733 K 18 f

ÍIL Viktoria (tűzoltási) alapnál:

összes bevétel . . . 394 K 29 f

összes kiadás . . . 394 K 29 f

IV. Hidalapnál.

összes bevétel.... 242 K 54 f

összes kiadás .... 242 K 54 f

V. Tiszti nyugdíjalapnál:

összes bevétel . . . 1976 K 40 f

összes kiadás . . . 1976 K 40 f

VI, Bányakárpótlási alapnál:

összes bevétel . . . 21,366 K 17 f

összes kiadás . . . 21,366 K 17 f

Az 1906. évi vagyonmérleget pedig:

780,349 K 35 f cselekvő vagyonnal,j 121,406 K 63 f szenvedő vagyonnál, 658,942 K 72 f tiszta vagyonnal állapította meg és fogadta el a közgyűlés és az ekkép megállapított költségelőirányzatot jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni határozta.

Az 1906. évre vonatkozó mezőőri adó költség előirányzat a bizottság javaslatával egyetértöleg:

515 K 15 f bevétellel,

512 K — f kiadással

3 K 15 f maradványnyal, az 1906. évi közmunka költségelőirányzat pedig

1150 K 20 f fedezettel,

1150 K 20 f szükséglettel lett megállapítva. Jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz felterjesztetni hatá- roztattak.

Hollós Jakab, a szatmár—nagybányai vasút r. t. ügyvezető igazgatója beadványában a városi vízvezetéknek a vonatok vízszükségleteinek fedezésére leendő igénybe vehetését kérte a helybeli vasúti állomáshoz.

A közgyűlés a kérelmet teljesíthetőnek találta a bizottság véleményével egyetértő- leg azon előnynél fogva, hogy a vízvezetéknek a társulat által a vasutig leendő kiépítése folytán a város alsó része is el lesz látva jó ivóvízzel, valamint tűzvész alkalmával megfelelő védelemben fog részeIma október 6-ikán.

Irla és a helybeli ref. templomban elmondta: Nagy Lajos lelkész.

Szent Isten ! Minden jóknak adója s minden kegyelemnek kiapadhatatlan forrása ! Tőled származik minden, kezedben van áldás és csapás, élet és halál. E nagy világon semmi sem történik akaratodon kívül. E földnek szülöttje egyformán por és hamu előtted. Intésednek engednek a hatalmokkal kérkedő királyok épen úgy, mint az alacsony sorsú, igénytelen napszámosok. Megalázzuk hát magunkat mi is előtted, égi Atyánk! Mélységes alázattal leborulva előtted, száll fel reggeli imánk trónusodhoz, kik itt ösz- szegyültünk, hogy szent Fiad, az Ur Jézus nevében hozzád könyörögjünk.

Elmúlt a szép nyári időszak, hová-továob az ősz hervadó, borongó napjai váltják fel az elmúlt nyár derűs, meleg napjait; sárguló falevelek, hulló lombok hirdetnek természeti világunkban enyészetet.

S mint természeti világunkban, úgy szivünkben is borongó gondolatok, fájó érzések támadnak. Ha a múltra tekintünk, bánat, keserűség járja át egész valónkat; ha a jövőre nézünk, a jelenből Ítélve, szomorú bizonytalanság, csüg- gedés, reménytelenség! Benned van minden bizodalmunk, minden reményünk. Nemzetünk e nagypéntekén hadd szálljon hát gondolatunk magyar hazánknak hősök vérétől áztatott Gol- gothájára.

Te megváltót adtál az emberiségnek szent Fiad-, az Ur Jézusban. Előttünk áll képzeletben a Golgotha, hol az ártatlanság báránya vérével áldozott bűnben származott, bűnben élt gyermekeidért. Megváltót, Messiásokat adtál Te e hazának is, hogy hősi vérök áztassa ennek szentelt földjét. Ma is azokról emlékezünk, kik magyar hazánk vértől áztatott Golgotháján hullottak el, hogy drága vérök buzdítson minket e hazának törhetetlen szeretetére.

Oh Atyánk! miért kellett e gyásznapot magyar történelmünk fénylő lapjaira írni ? Miért kellett magyar történelmünket ezzel befeketitni?

Miért nem szóltál az erőszaknak, miért nem mondtad á hatalomnak: Van biró a felhők felett, áll a villám villámos égi«

Oh Afyánk ! ha két ellenséges tábort állítasz föl, hol hősi elszántsággal küzd hazája szabadságáért mindenik s hősök vérétől piroslik a tér : az emberi vitézség, honszeretet láttára, hallatára emelkedik lelkünk s könnyebben elviseli a vesztést is szivünk. De miért kell az emberi gonoszságnak felemelni akkor szavát, éreztetni hatalmát a védtelenné tett nemzeten, mikor az

csüggedten, leverten kellett hogy megálljon elhullott hősei gyászravatalánál ?

Oh Isten! tekints le kérünk, nézz alá fénylakodból szenvedő magyar népedre. Te láttad, hogy a régmúlt időkben, a honalkotó Árpádok kihalta után is mennyi villongás érte e népet, mennyi pártviszály dúlt e négy folyó öntözte hon téréin. Különböző házból állítottál Te képedet viselő uralkodókat. Kevés híján immár majdnem négy évszázada a nemzeti akarat egy akkor is erős, hatalmas családot állitott ez ország királyi trónjára. Azért, hogy legyen népének ö s minden ö utódai legyenek atyjai, jótevői, kik kegyelemmel és jósággal őrködjenek ennek jóllétén s virágzásán. Legyenek itt hatalmas őrei a nép anyagi, szellemi s erkölcsi emelkedésének. S Te tudod, mindentudó Atyánk, Te láttad, hogy a századok folyamán mint nem feleltek meg e rendeltetésüknek. Te tudod, hogy a maguk hatalmának erőssé tételén s e nemzet gyengítésén mint iigyekeztek.

Te láttad, hogy egyik-másik nem atyja, de zsarnoka, elnyomója lett a szegény, jobb sorsra érdemes magyarnak, l'e láttad, hogy mikor egy- egy erős, elszánt hős, megunva a zsarnokságot, felkelt, hogy a nép egyéni, polgári és vallásos jogait kivívja, hogy élete árán is szabadságot teremtsen, a hatalom rabbilincseit széttörve, a