Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-08-02 / 16. szám

Felsőbányái Hírlap

A nő természeténél fogva a leghivatot- tabb betegápoló. Tehát a növénytan tanításánál ne arra fektessék a fősulyt, mert az mellékes dolog, hogy Linné vagy 'de Candolle szerint melyik rendbe, osztályba tartozik ezen vagy azon növény, hány porodája van, milyen a csészéje, virágkelyhe, gyökere, levele stb., hanem mutassák meg a növendéknek magát a növényt természeti állapotban; mondják meg annak hasznát, gyógyerejét, mérges hatását stb. Továbbá a gyakorló kertben tanitsák meg a növendékeket a gazdasági, zöldségeskerti, gyógyító, kereskedelmi és díszítő (virágos) növények termesztésére, mert ennek a gyakorlati életben nagy hasznát vehetik.

Milyen áldás az ilyen nő, különösen falusi helyen, ahol az orvos és a gyógyszertár sokszor félnapi járásra esik, ha a növények gyógyerejét ismerő van a községben, aki nemcsak a családja körében, hanem az egész falu ban sok emberi és állati életet menthet meg tudásával. Tudásának jótékony hatása különösen ott fog mutatkozni, ahol gyorsan kell segítséget nyújtani.

S ha terünk engedné, igy mehetnénk minden tantárgygyal.

De ezzel szemben mit tesz a mai tanítási és nevelési rendszer ?

Ha végignézzük akár az elemi népiskolát, akár a polgárit, akár a nőtanitóképzőket, akár pedig a felső leánynevelő-iskolát, mindenütt teletömik a szegény leányok fejét olyan tudománynyal, aminek a gyakorlati életben egy századrészben sem fogja hasznát venni. Sok tücsköt-bogarat meg kell tanulniok azért, hogy legyen mit elfelejteniük, vagy hogy tele legyen a papiros (a diploma, mert ez a fő!) s hogy egypár év múlva üresen maradjon a je jók, a leikök.

Különben is a tananyag oly nagy, hogy ezer növendék közöl talán egy képes vele minden utóbaj nélkül megküzdeni, a többi — vagy nem csinál a dologból nagy lelkiismeretet, akkor megbukik, vagy legjobb esetben átúszik, vagy pedig, ha lelkiismeretesen veszi, elpusztítja idegeit, hysterikussá lesz, tehát elnyo- morodik egész életére, S igy terhére válik önmagának s a környezetének. Hátha még feleséggé vagy épen anyává lesz? Elég példa van rá az életben.

Hazánkban átalánosan az a vélemény a nőnevelésről, hogy az nem is müveit nő, aki németül vagy francziául nem tud, ha az mindjárt a saját édes anyanyelvűnk rovására történik is.E czélbólnémet vagy franczia bonne-okat s nevelőnőket hozatnak serdülő leánykákhoz. Hogy aztán ezektől mit tanulnak, az mellékes dolog. A fődolog az, hogy tudjanak németül, illetve francziául néhány mondatot kiejteni. Ha tehát a szegény leánykák megtanultak ezeken a nyelveken egynéhány szót kigagyogni, rendkívül boldogok és büszkék rájok a szülék, hogy igy a magas műveltség légkörébe jutottak magzatjaik, s ezzel a nőnevelés be van tetőzve.

Az ember nem tudja, hogy itt nevessen, vagy sajnálkozzék-e ; mert hiszen nincs rá példa egész Európában. Hisz’ minden nyelv szoros értelemben véve nem exact tudomány, csak a tudományok megszerzésére szükséges eszköz. Értelme emez eszközök megszerzésének csak ott és akkor van, ha valaki az illető nemzet irodalmát, culturáját tanulmányozni akarja eredeti kutforrások utján, vagy az illető nemzettel bármiféle'összeköttetésbe lépni kíván, mint például tudósok, irók, kereskedők stb.

A nyelv tudása magában véve, legyen az bármily müveit nemzetnek a nyelve, még nem adja meg a léleknek nemesebb tartalmát, magasabb műveltségét.

Minden nevélési rendszernek, jobban mondva szokásnak az a végső eredménye, hogy tisztán két irodalmi táplálékon tengődik szellemi életök, az egyik a regény, a másik a divatlap. Erről azonban egy külön czikkben fogok szólani.’)

Mindezekből világosan látható, hogy csakugyan a nőket emanczipálni kell, csakhogy nem abban az irányban és nem abban a szellemben, amelyben ők az actiót megindították, hanem visszatérve a bölcs természethez, annak örök és megmásíthatatlan törvényei alapján, ha a nőknek azt a positiót akarjuk biztosítani, amelyet a természet nekik kijelölt és azt a testi és lelki boldogságot nyújtani, ameiyet a Gondviselés számukra fentartott.

Tomasovssky Imre. *)

*) Érdeklődéssel várom. Szerk.

Különfélék.

Személyi hírek Siegmetk Károly máv. igazgatóhelyettes Irma leányával s Lajos fiával három napig itt időzött s azalatt két kirándulást is csinált. Zanbauer Ágoston nyug. fögimn. tanár, az »Újvidék« szerkesztője többheti itt tartózkodás után elutazott. Látogatóban jártak itt dr Joó Imre, nagykőrösi fögimn. tanár nejével, dr Krasz- 7iay Gábor kir. közjegyző Kisújszállásról nejével és leányával és Szilágyi József m. kir. erdészeti számtanácsos Máramaros-Szigetröl, Szmik Lajos ügyvéd Budapes'ről, Száitz Sándor fütöházi főnök Piskiröl, Szmik Gábor föerdész Kapáról.

Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Deutsch Aladár segédbányamérnököt bányamérnökké nevezte ki s Kapnikbányáról a nagybányai bányaigazgatósághoz helyezte át.

Áthelyezések. Joós Lajos m. kir. főmérnök a nagyági bányaigazgatóságtól az oláhlá- posbányai bánya- és kohóhivatalhoz helyeztetett át főnöki minőségben. Szellemy László m. kir. főmérnök az oláhláposbányai bánya és kohóhivataltól a felsőbányái bányahivatalhoz, végül Burkait Ferencz segédmérnök a felsőbányái bányahivataltól hason minőségben a kapmk- bányai bányahivatalhoz helyeztetett átEljegyzés. Kunos Béla nagybányai m kir. csendőr tiszthelyettes eljegyezte Kuszkó József kincstári építőmester kedves leányát, Mariskát.

Osztálygyülés. A bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya augusztus 12-én kirándulással egybekötött osztálygyülést tart Kisbányán, Merzenich Hubert bányatelepén. Az osztálygyülésre, melyet közvacsora s táncz követ, már is igen sokan jelentkeztek.

Halálozás. Özv. Báthy Sándornét és családját érzékeny csapás érte. Szeretett fia, Báthy Sándor Szatmárvárosi számtiszt julius 25-én történt halálával. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: »Özv. báthi Báthy Sándorné a maga, gyermekei, unokái s az egész rokonság nevében is, anyai szive fájdalmával tudatja szeretett fiának: báthi Báthy Sándor szatmárvárosi számtisztnek f év julius 25-én d. e- 8 órakor hosszas szenvedés után életének 35-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult végtisztességtétele az ev. ref. egyház szertartása szerint 1905. julius 26-án, szerdán d. u. 5 órakor Felsőbányán Kossuth Lajos-ut- czai házamtól fog történni. A kedves halott porrésze nyugodjék csendesen a feltámadás boldogító reménye alatt! Felsőbánya, 1905. julius 25-én. Özv. báthi Báthy Sándorné mint anya. Ifj. báthi Báthy Sanyi ka és Margitka mint gyermekei. Báthi Báthy Teréz férj. Nagy Lajosné, báthi Báthy Irma férj. Mikola A. Gyuláné, báthi Báthy Vilma férj. Bottyán Pálné, báthi Báthy Ilona férj. ifj. Barthos Mihályné, báthi Báthy Juliska mint testvérei. Nagy Lajos, Mi- kóla A. Gyula, Bottyán Pál, ifj. Barthos Mihály mint sógorai. Báthi Báthy Imre és Szoboszlay Sándor mint nagybátyjai. Báthi Báthy Szeréna férj. Gócs Józsetné mint unokatestvére.« A temetés julius 26-án d. u. 5 órakor volt Felsőbánya közönségének részvéte mellett. A boldogult felett megható imákat Soltész Elemér nagybányai ev. ref. lelkész mondott. A szatmárvárosi tisztikar részvét-koszorúját Nagy József ottani városi tisztviselő hozta. Báthy Sándorban egy még fiatal, tetterős embernek földi élete ért véget. Egy igen sok oldalú, lelki és testi jeles tulajdonokkal megáldott ember volt. Különösen a festőmüvészethez volt nagy hajlama. Hibája volt, hogy az élet örömeit korábban, mint kellett, akarta használni. Családi boldogságát, elhagyva a gyermekkort, mint ifjú kereste. Kereste s azt hitte meg is találta. Csalódott, végtelenül csalódott. Minden szerencsétlenségének ott lett a forrása, ahol az örömök habzó poharát vélte üríteni. Nagyon jó szive volt, az önzésnek parányi része sem volt benne Mindenkit inkább, mint magát szerette. Önző világunkban különösen ritka jellem. Az Isten áldja meg őt. Sok szenvedésed után ta lálj csendes pihenést a viszont találkozásig — minden gyarlóságod mellett is, ritka nemes szivű ember — legyen álmod zavartalan ! gy—L.

Pezsgőre szomjazott. Merzenich Hubert bányatelepén a pinczébe betörtek s onnan több üveg finom bort és pezsgőt elemeitek. A tettes nyomára részegsége vezetett, mert az ellopott pezsgőből alaposan becsipett. Lupucz Gri- gor volt a tettes, kit a csendőrök alaposan bepezsgőzött állapotban szállítottak be a nagybányai járásbíróság fogházába.

Hirdetmény. A volt szatmármegyei nőipar- egyesületnek Nagykároly város által átvett vagyonából az 1905—6. iskolai évben két szatm ár vármegyei vidéki s a nagykárolyi polgári leányiskolába járó, szorgalmas és jó magaviselet növendék fog egyenkint 240 K ösztöndíjban részesittetni. Ézen ösztöndíjat elnyerő növendékek a város által tandíjra, tanszerekre és behatási díjra külön 60—60 korona segélyben fognak részesittetni. Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjban részesittetni óhajtanak, hogy az 1904—5. tanév végén nyert iskolai bizonyitványnyal, születési anvakönyyi kivonattal, illetőségi és vagyoni bizonyitványnyal falszerelt és Szatmár vármegye főispánjához, mint az ösztöndíj adományozására jogosulthoz intézett kérvényöket az iskolai behatáskor, legkésőbb azonban folyó év szeptember 5-ig a nagykárolyi polgári leányiskola igazgatójához adják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Nagykároly, 1905. julius 10-én. Debreczeni s. k polgármester.

UtbejáráS. julius 28-dikán Hartig Sándor m. kir. keresk. miniszt. osztálytanácsos, dr Schön- pflug Richárd várm. tiszti föügyészszel s Kacsó Károly államépitészeti főmérnökkel megtekintették a máramarosszigeti ut épitését, mit Holéccy Gyula kir. mérnök végez. Ugyanakkor itt járt Bakó István műszaki tanácsos és Perneczky Lajos kir. mérnök Máramaros-Szigetröl és Stroh- mayer N. utbiztos Nagybányáról

Vízjogi tárgyalás. Julius 17-ikén Nagy Sándor várm. tb. főjegyző és Török Gábor debreczeni kir. kultúrmérnök tárgyalást tartottak a városházán a vasúti vizszabáiyozás tárgyában. A tárgyaláson a várost Farkas Jenő polgármester, az erdökincstárt Ocsárd Károly és Baltai János kir. erdőmesterek, a vasutat Kiss Béla mérnök, a vasútépítési vállalatot pedig Czinner Ignácz mérnök képviselték.

Erdövizsgálat. Kolossy Béla kir. erdöfel- ügyelö három napon át vizsgálta a városi és kincstári erdőket erdöfelügyeleti szempontból Münnich Sándor gazd. tanácsos kíséretében — Jeszenszky N. nagybányai erdészjelölt pedig megkezdte a munkálatokat az erdők fölbecslése czél- jából. Ugyanezen okból bejárta a kincstári Szitfa- erdőt Gábor Sándor m. kir. főerdész is Farkas Jenő polgármester és Münnich Sándor gazd. tanácsos kíséretében.

Nyaralásra érkeztek : Stephans Ferencz máv. főmérnök családjával Budapestről, Petrovics Milánná fiával Nagybecskerekröl, Bottyán Pál ev. ref. lelkész családjával Belényesröl, Tomasovszky Lajos kir. mérnök nejével Selmeczbányáról, Füzy Sárika Budapestről, Solcz Jolán Arvaváraljá- ról, Galánfy N. kir. főügyész Debreczenböl, özv. Csausz Tivadarné családjával Szatmárról, Tury Lajos családja Zilahról, Csajkovics Endre tisztviselő s családja Budapestről, Papolczy Lajos családja Beregszászból, Tamássy Géza Debreczenböl, Szmik László Kapáról,Buday Bélánész.lBuht Ida miniszt. főmérnök neje Budapestről, Popovics Gyula [tisztviselő Budapestről, Nyisztor Aurél ügyvédjelölt Budapestről, Hódy Gyula hírlapíró Budapestről. Ozv. Simonffy Aladár és családja Aradról.

Értesítők. A szatmárnémeti négyosztályu ev. ref. felsőbb leányiskola, tanitónőképzö intézet értesítőjét az 1904—905. tanévről szerkesztette Demjénné Molnár Ilona igazgató. A tanitónőképzö intézetnek növendéke volt: I-sö osztályban 40, II. osztályban 50. A jövő iskolaévben már megnyílik a III. osztály is. A felsőbb leányiskolában 135 tanuló volt. Az internátusbán 23-an kaptak szállást és ellátást. Tandijak : a) a felsőbb leányiskolában havonkint 6 korona. Felvételi dij 8 korona. Könyvtárdij 2 korona, b) A tanitónő- képezdében havonkint 6 korona. Beiratási dij 14 korona, c) A kézimunka-osztályban havonkint 2 korona, beiratási dij 4 korona, d) Rendkívüli tantárgy csakis a zongora-tanítás, ennek napi félórával havi tandija 10 korona, akik hetenkint 4 félórát vagy 2 egész órát vesznek, azok 7 korona havi zongora-dijat fizetnek.

A tiszántúli ev. ref. egyházkerület lelkészi hivatalához az alábbi tudósítás érkezett: Van szerencsénk becses tudomására hozni, hogy a nagyváradi internátussal kapcsolatos ev. ref. tanitónőképzö intézetet az első évi tanfolyammal a következő 1905—906-ik iskolai évben megnyitjuk. A tanitásdij: 60 korona ; dologiakra és bizonyítvány ért járó dij : 10 korona. — A tanitásdij első fele, a dologiakra és a bizonyítványért járó dij, összesen: 40 korona a behatáskor, a tanitásdij 2-ik fele : 30 korona febr. 1-én fizetendő.

A Felsőbányáról elszármazottak névsorából kimaradottak jegyzéke:

Pfeilmáyer F. ny. kincst. zuzóintéző Nagybánya. Pfeilmáyer Lajos városi erdövéd Nagybánya. Pfeilmáyer Gyula ny. vasúti altiszt Zólyom. Zahoranszky Sándor m. k. adótiszt Bártfa.