Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-24 / 11. szám
Révész János választása Budapesten junius 4-én d. e. 1/a 9 órakor lesz a deáktéri díszteremben, az esetleges második választást az elnökség junius 8-ára tűzte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Schwanner Rezső szalacskai áll. elemi iskolai tanítót a szinérváraljai áll. elemi iskolához helyezte át. Uj apát. O felsége a király Melles Emil budapesti gör. kath. lelkésznek, ki nemrég lett oda Szatmárról megválasztva, a Megváltóról nevezett czimzetes apátságot adományozta. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a remetemezei anyakönyvi kerületbe Tolnay Albert h.-segédjegyzöt, a kántorjánosiba pedig Holek András segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. A királyi tanfelügyelöség kebelében válto- ízások történtek az utóbbi időben. Csak pár héttel ezelőtt adtuk volt hírül, hogy Nagy Károly segédtanfelügyelö Szilágy megye közoktatásügyeinek vezetésével lett megbízva, most pedig maga Berenczei Kováts Béla tanfelügyelő válik meg állásától, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis saját kérelmére nyugdíjazta öt s egyidejűleg a szatmári tanfelügyelöség vezetésével Bodnár György segédtanfelügyelöt bízta meg. A hivatalos lap folyó hó 13-án megjelent száma végül azt adja hírül, hogy a miniszter Sprenger Ferencz máramarosvármegyei segédtanfelügyelöt eddigi minőségében a szatmári tanfelügyelöség- hez helyezte át. Gyászhir. Küzdelmes élet és hosszas szenvedés után szenderült jobblétre e hónap 16-án Melegh Adolf sárközujlaki ref. tanító. A boldo- gultban lapunk szerkesztője sógorát, felesége pedig nagybátyját vesztette el. Az elköltözöttet 18-án temették el Avas-Újvároson általános részvét mellett. A háznál gyászbeszédet, a sírnál imát Szabó Károly sárközujlaki lelkész mondott. Tanitótársai nevében pedig ölyüs Lajos kőszeg- remetei tanító vett tőle megható búcsút. A boldogult nagy családót hagyott maga után, melynek jóllétéért munkálkodni úgy szeretett volna még az élet megfáradt vándora . . . Az árvák és özvegyek gyámola szárítsa fel a sirók kö- nyeit és viseljen gondot az elhagyottakról, a halottnak pedig adjon csendes nyugodalmat! A család veszteségét a következő gyászlapon tudatja : »Alantirottak a számos rokonság nevében is mély fájdalommal tudatjuk a jó férj, apa és rokon : Huszti Melegh Adolfnak f. évi május hó 16-án este 9 órakor, életének 53-dik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei az ev. ref. egyház szertartása szerint fognak Avas-Újvárosban f. hó 18 án d. u. 3 órakor örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira! Avas-Újváros, 1905. május 17-én. Gál Zsuzsánna neje, Melegh Gyula, Melegh Albert testvérei, Melegh Irén, Melegh Dezső, Melegh Sándor, Melegh Gábor, Melegh Anna, Melegh Zsuzsika gyermekei.« A múlt számban »Egy szemlélő« kifejezést adott annak, hogy e hó 6-án, midőn Kandó András holttestét a kórházba vitték — a bányászzenekar miért nem szüntette be a zenét ? s hogy ezen mindenki megbotránkozott. Ez esetből kifolyólag a karmestert kihallgattam, ö azt adja elő, hogy háttal lévén keletfelé fordulva, nem vette észre, hogy holttestet szállítanak, s erről csak akkor értesült, midőn ezt később a zenészek szóba hozták, itt tehát kegyeletsértésről szó nem lehet, mert külömbséget kell tenni, vájjon valaki egy hibát tudva, vagy nem tudva követ el. Szerintem az »Egy szemlélő« panaszos sorait nem jó helyre czimezte, mert a botráyt nem a bányászzenekar, hanem az a kocsis követte el, ki tudva hogy mit szállít, mégis oly nagyon vágtatva hozta a holttestet. Fizély Sándor. Lapunk mai számában előforduló szép ima külön nyomtatásban is megjelent ily czim alatt »Halottaink látogatásakor a temetőben mondandó ima.« Az igen csinos különlenyomat Kertész Pál s.-lelkész urnái kapható, ára 6 fillér. Aszfalt-járda Szinérváralján. Vármegyénk törvényhatósága e hó 12-én tartott gyűlésében megerősítette Szinérváralja azon határozatát, hogy a létesítendő aszfalt-járda költségeinek fedezésére évenkint 6000 koronát fog fordítani. A járda építését a jövő tavaszon már valószínűleg megkezdik s ezután a vasúttól a gyalogjáró közönség nem lesz kénytelen a nagy sárban eviczkélni a piaczig. Uj Ügyvéd. A szatmárnémetii ügyvédi kamara dr. Székely József ügyvédet Szinérváralja székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe bevezette. Felsőbányái Hírlap »Tolnai Világ Lapja« czimü képes hetilap legutóbbi számában rendkívül érdekes czikksoro • zat kezdődik. A legkiválóbb magyar színésznők fényképeit mutatja be legjobb szerepeikben, s maguk a színésznők Írják meg életrajzukat, »Tolnai Világ Lapja« május 21-én megjelent száma igazán dús tartalommal jelent meg, s bátran mondhatjuk, hogy ezen magyar képes lap felveszi a versenyt a hires és százezrekben megjelenő német lapokkal szépség és ár tekintetében. A mai számban V. Krammer Terézt mutatja be 9 különféle szerepeiben. A művésznő a képekhez maga irta meg a czikket »életemből« czim alatt. A sertésvész gyógyítása Anglia és Fran- cziaország szabadalmi hivatalai hozzájárultak a Hazslinszky gyógyszerész által előállított »Sarin« nevű sertésvész elleni gyógyszer szabadalmazásához, melyet már a rnonori telepen, sőt az egész országban fényes eredménynyel alkalmaznak. Aki kísérletezni óhajt, (illetőleg megmenteni sertéseit) forduljon Hazslinszky Kán roly gyógyszerésznek e czélra szakszerűen berendezett laboratóriumához Budapest VIII. Rökk- Szilárd-utcza 28. sz. Kaszinói tagválasztás. Nyisztor János helybeli gör. kath. esperes-lelkészt a kaszinó közelebb tagjául választotta. Magyar Regényírók. Mikszáth Kálmán nagyszabású terve: egyöntetű illusztrált gyűjteménybe összefoglalni mindazt, ami becseset teremtett száz év óta a magyar regényirodalom, — egy lépéssel újra közelebb jutott a teljes megvalósuláshoz. A Magyar Regényírók czimű hatvan kötetes gyűjteményből, amelynek tavaly kará csony előtt jelent meg első öt kötete a Frank- lin-Társulat kiadásában, megjelent most a második öt kötetes sorozat, amely Kemény Zsig- mond, Csiky Gergely, Vadnai Károly és Pálffy Albert egy-egy regénye után most Jósika Miklós: A csehek Magyarországban, Tolnai Lajos: Báróné ténsgsszony, Justh Zsigmond : A pénz legendája és Gányó Julcsa és Herczeg Ferencz: Pogányok czimü regényeit tartalmazza, Kimnach László, #Kriesch Aladár, Túli Ödön és Pataky László illusztráczióival és R. Hirsch Nelli arcz- képeivel. Minden munka elé Mikszáth Kálmán, a gyűjtemény szerkesztője, irt nagyértékű, művészi bevezető tanulmányt. Justh Zsigmond két regénye régen kifogyott a könyvpiaczon s nagy érdeme a vállalatnak, hogy ezt a korán elhunyt . jeles Írónkat újra szóhoz juttatja. A Báróné ténsasszony Tolnai egyik legjellemzőbb alkotása, s méltán képviseli ezt a nagy írót regény- irodalmunk klasszikusai között. Az uj sorozat kiállítása méltó a kiadóintézet hagyományaihoz. A finom, famentes papiros, a tiszta, szép nyomás, az egész oldalas művészi képmellékletek és az ízléses, díszes bekötési tábla méltó köntöse a nagyszabású, irodalomtörténeti jelentőségű gyűjteménynek, amely joggal kér helyet minden művelt magyar család könyvtárában. A hatvan kötetből álló teljes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Félévenkint jelenik meg öt kötetes sorozatokban. Megrendelhető csekély havi részletfizetésre bármely köny- kereskedésben. Vasúti baleset. Lapunk műd számából érthetetlen módon kimaradt egy hir, mely egy balesetet irt le. Mivel e vasúti balesettel megyei laptársaink is foglalkoztak, kénytelenek vagyunk azt az igazság érdekében újra megírni, úgy, ahogy történt. Tehát nem való az, hogy a f. hó 4-én reggel indított vegyesvonatból ugrott ki egy kocsi, a baleset nem is 4-én történt, 3-án este kocsik voltak a felsőbányái állomáson. Kilencz kocsi volt összekapcsolva s ezeknek a mozdony kissé nagyobb nyomást talált adni, mint kellett volna s ennek következtében az igen lejtős állomásról a kocsik elszabadultak s pár pillanat alatt oly sebesen haladtak, hogy az elébök lökött gerenda sem volt képes azokat feltartóztatni. Egy ember felugrott az egyik kocsira, de segíteni nem tudott, mivel fék a 9 kocsi közöl egyiken sem volt. A megszökött kocsik őrült irammal haladtak tova a lejtős pályán. Giródtótfalun túl a 7-dik kocsi tengelytágulás miatt a sínekről leugrott s azt a többiek még mintegy kilométerre vonszolták magukkal, mig megállották. Ez volt a szerencse, mert különben a nagybányai állomáson történhetett volna rémes katasztrófa. A kocsikon levő embernek semmi baja nem történt. Ez az igazság, a többi költemény. Pongrácz, Szervácz, Bonifácz. Van-e ki e neveket nem ismeri ° Minden' májusban aggódva és rettegve várjuk tolok az »adjon Isten«-t, mert az ö hangulatuktól szokott függeni, lesz-e gyümölcstermésünk, vagy nem. Az idén hálás elismeréssel kell megemlékeznünk a rettegett fagyos-szentek viselkedéséről, amennyiben nem fagyot, hanem részben derült napfényes időt, részben pedig jótékony esőt hoztak. Pályázat ipari munkások jutalmazására. L 100 koronás állami jutalmak A kereskedelmi m. kir. miniszter ur a kereskedelmi és iparkamarák javaslatára elhatározta, hogy az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására százkoro- riás állami jutalomdijakat rendszeresít s a debre- czeni kamara területére évenkint 5 ily jutalom- díj eladományozását engedélyezi. A jutalmazandó munkások mindegyike a jutalomdijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a kővetkezők: 1. Magyar állampolgárság, 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatása' (kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő, a jutalomra igényt nem tarthat), 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében. (Tanonczpvek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a tel-* jesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek.) 4. A rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal esetleg a munkkönvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók A kellően felszerelt kérvényeket a munkaadók tartoznak a debre- czeni Kereskedelmi és Iparkamarához 1905. évi május hó végéig benyújtani. Lókiállitás a Hortobágyon. A debreczeni gazd. egyesület és lótenyésztési bizottság ez év junius hó 4-én, a Hortobágy-pusztán népies lókiállitást és lótenyésztési jutalomdij-osztást rendez. Öt lap havi egy koronáért. Szenzácziós újítást léptet életbe junius 1 -töl kezdve a »Kurucz Újság« czimü, fővárosi napilap. A »Kurucz Újság«, mely a legtragikusabb nemzeti politikát követi és amelynek vezérczikkeit a függetlenségi és 48-as párt kitűnőségei Írják, junius 1-től naponkint 8—12 oldal terjedelemben fog megjelenni Szeredai Leó főszerkesztő vezetése alatt. A »Kurucz Újság« előfizetési ára mindössze havi egy korona. Minden előfizető rendkívüli kedvezményben részesül, aminöket még napilap nem nyújtott. Az állandóan két érdekfeszitö regényt közlő, kitünően szerkesztett »Kurucz Újságon« kívül ugyanis megkapják az előfizetők minden hét vasárnapján a »Gyermekvilág« czimü, tartalmas ós gazdagon illusztrált folyóiratot; minden hó 1-én és 15-én a »Mezőgazda« czimü szaklapot; minden hó 10-én a »Budapesti Divat« czimü magas színvonalú divatlapot, és minden hó 20-án a »Sorsolási Értesítő« t, mely sorsjegyek és értékpapírok tulajdonosaira lesz nélkülözhetetlen tanácsadó. E külön melléklettel együtt a »Kurucz Újság« előfizetési ára egy hónapra egy korona, mely összeg leg- czélszerübben postautalványnyal küldendő be a kiadóhivatalhoz Budapest, VI., O-utcza 12. Gyógyszerészet ezim alatt Misztótfaluban uj lap indult meg, melynek szerkesztői Simon Aurél és Teleki Béla. Megjelenik minden hó 1-én 1800 ingyenes példányban. Az első szám csinos és érdekes, a magyarországi gyógyszerészet és ezzel rokonszakmák értesítője lesz az újonnan megindult lap. Örvendünk az életrevaló és ügyes vállalkozásnak. A temetőben. Miután Gerei Miklós a fenékig ürítette az élvezetek poharát: végigtánczolt minden bált, agyonunatkozott minden zsuron, végig lumpolt minden éjjeli tivornyát, melyet a kis város jeunesse dovéja rendezett, semmiben sem talált már örömet és vigaszt. Elhatározta tehát, hogy pihenni tér, pihenni oda, ahol csend és nyugalom van: a temetőben; hamarább megy el, mint a halál hívná. Forgópisztolyt vett magához s elment a temetőbe, hogy ott vessen véget életének. A kápolnából a hívők imája hallattszot ki. Ekkor eszébe jutott, hogy olvasta a Karthausiban, hogy midőn a regény hőse megakarta magát ölni, felhangzott a kápolnából a halotti ima a »De profundis« s ennek hallattára kiesett a tőr a regényhős kezéből. Mivel önmaga is félt némileg a haláltól, hisz az életösztön senkiből se halt ki, elhatározta, hogy végighallgatja az imát, hogy lássa, vájjon oTy hatással lesz-e az reá, mint a Karthausi hősére. Odalopódzott a kápolna mellé, honnan ezen gyönyörű, páratlan szépségű, megható s halottakért legalkalmasabb ima hallatszott ki: «Semmiségünk érzetében mélyen megalázkodva jöttünk e néma sirhantok közzé, oh
