Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-05-24 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap IV. Hid-alapnál: 344 K 46 f bevétellel, ________198 K 23 f kiadással,_____ 14 6 K 23 f maradványnyal. V. Tiszti nyugdij-alapnál: 1,630 K 18 f bevétellel, 1,142 K 39 f kiadással,_____ 48 7 K 79 f maradványnyal. VI. Bányakárpótlási alapnál: 21,137 K 62 f bevétellel, _____18,246 K 45 f kiadással,_____ 2, 891 K 17 f maradványnyal. Az 1904. évi vagyon leltára: 780,349 K 35 f cselekvő vagyonnal, 121,406 K 63 f szenvedő vagyonnal, 658,942 K 72 f tiszta vagyonnal állapította meg a közgyűlés és határozta felterjeszteni felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósághoz. Szatmár vármegye közönségének 94 — 905. bjkvi, 18701—904. alisp. sz. jegyzőkönyvi kivonata, melylyel a város 1905. évi költségelőirányzatai jóváhagyattak, tudomásul vétetett s beterjesztés végett a tanácsnak kiadatott. Bónis Antal földtér-feladás iránti kérelme a bizottság javaslatához képest akkép lett elintézve, hogy a közgyűlés nevezettnek a Szántóka dűlőben fekvő birtoka szomszédságában levő cserjést díjmentesen határozta feladni azon kikötés mellett, hogy a dülőut mellett a határcserjéket meghagyni köteles. Lévay Ferencznének a vasút által részben kisajátított kertjénél levő földterület feladására vonatkozó kérelmére az lett a határozat a bizottság javaslata alapján, hogy az érdemleges határozat hozatalát a közgyűlés akkorra tartja fenn, mikor ezen kert kisajátítási ügye a tulajdonos és a vasút között végleg rendezve lesz. A tiszti ügyész olvasta fel ezután Nyisz- tor István rétutczai birtokánál a kapu áthelyezése tárgyában jelentését. A tiszti ügyész véleményét a közgyűlés jóváhagyólag egyhangúlag tudomásul vette s kimondta, hogy Nyisztor István v. tanácsos említett birtokánál kapuját az utcza megrövidítésével ott állíthassa fel, hol mindkét oldalon a birtoka kezdődik. Pap Márton v. számvevő kérelmére, melyben a városi adóhivatalnál a hátralékos munkálatok végzéséért munkadijat kér megállapítani és kiutalni, a bizottsági javaslattal meg- egyezőleg a közgyűlés határozatiig kimondta egyhangúlag, hogy amennyiben a kérelmező oly munkát végzett, mely ügykörébe nem tartozott és amelynek elvégzésére külön dijnok lett volna felfogadandó, annak díjazásául 300 koronát kiutal és utasítja számvevő utján a pénztárt, hogy ezen összeget szabályszerű nyugta ellenében fizesse ki. A tanács beterjesztette a város tiszti, kezelő és szolgaszemélyzetének ujonan átdolgozott és módosított nyugdíj-szabályrendeletét. A felolvasott és ismertetett nyugdíj-szabályzatot a szolgaszemélyzetre leendő kiterjesztéssel a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, mivel az állami nyugdíjaztatási elveknek megfelelőleg lett átdolgozva és azt 30 napi közszemlére kitenni és felsőbb jóváhagyás végett megfelelő példányban a belügyminiszterhez felterjeszteni határozta. A felolvasott indítványhoz képest pedig egyhangúlag elhatároztatott, hogy az 1896-dik év, mint milleniumi év, az akkor szolgálatban állott városi nyugdijképes tisztviselőknek a nyugdíj megállapításánál 3 szolgálati évnek vétessék. Ehhezképest a közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy ezen körülményt az illető tisztviselők törzskönyvi adatainál vezettesse keresztül. Olvastatott a városi vízműről szóló szabályrendelet és a bizottság javaslata a vizhasz- nálati dijak megállapítása tárgyában. A vizdi- jak a szabályrendelet keretében a következőleg állapíttattak meg: 35. §. A vizmü használatáért mind.en városi háztulajdonos a 36. §-ban megszabott viz- dijat köteles évenkint fizetni, a máramarosszi- geti és a keleti bányához vezető ut keresztezésétől keletre vagy éjszakra fekvő házak, továbbá a külső kerti házak tulajdonosai vizdijat fizetni nem kötelesek. 36. §. a) Azon háztulajdonosok, kiknek a vízvezeték mentén, vagy pedig a közkutaktól a közkutak egymás közötti távolságának felénél kisebb távolságon vannak házaik, lakré- szenkint fizetnek évenkint 1, azaz egy koronát. Konyha, bolt, műhely és iroda lakrésznek szá- mittatik. b) Azon háztulajdonosok, kik a jelen §. a) pontja alá nem tartoznak, fizetnek házaik után, tekintet nélkül a lakrészekre, 1, azaz egy koronát. c) Italmérők, ha a vizet házaikba bevezetve használják, fizetnek évenkint 30 koronát d) Azon háztulajdonosok pedig, kik a vizet ipari czélokra használják, évenkint 15, azaz tizenöt koronát fizetnek.1) e) Minden kocsi után 5, azaz öt korona, minden ló után 1, azaz egy korona fizetendő, de csak azon háztulajdonosok által, kik a vizet házaikba bevezették. f) Minden fürdőszoba után 10, azaz tiz korona s minden closet berendezésű ürszék után 4, azaz négy korona vizdij fizetendő évenkint a háztulajdonosok által. A vízvezetéki szabályrendelet-tervezetet, melynek közlését lapunk jövő számában kezdjük meg, a közgyűlés 2 szavazat ellenében egyhangúlag elfogadta s azt 30 napi közszemlére kitenni, azután pedig megfelelő számú példányban felsőbb jóváhagyás végett a törvény- hatósághoz felterjeszteni határozta. A tanács indítványa a vágatási szabály- rendelet 5. és 10. §-ainak módosítására vonatkozólag tárgyalás alá vétetvén, Imre Károly képviselő indítványára a javasolt tételek mellőzésével a hivatoít §-ok szövegét szótöbbséggel a következőleg állapította meg és fogadta el a közgyűlés: 5. §. Az állatorvos, illetve a vágatási biztos részére fizetendő szemledijak következőleg állapíttatnak meg: *) Az Írógépen sokszorosított szövegben 15 korona van említve, de ez nyilván tévedés, mert épen az én indítványomra lett 10, azaz tiz korona megállapítva. Szerk. a) 1 drb szarvasmarha után 40 f. b) 1 drb sertés után 60 f. c) 1 drb juh, kecske, borjú, bárány vagy gödölye után 06 f. Ezen szemledijak a felek részéről havon- kint utólagosan vagy esetről-esetre lesznek különbeni végrehajtás terhe alatt a város pénztárába befizetendők és az állatorvosnak a részére megállapított illetményként szabályszerű nyugtájára kifizetendők. 10. §. Az állatok levágása csak nappal és pedig április hó 1-től október 31 ig terjedő időben d. 3-6 óráig, november 1-től márczius 31-ig terjedő időben d. u. 2—5 óráig a közvágóhídon történhetik. Mesterséges világítás mellett vágatást az I-ső fokú hatóság engedhet meg. A közvágóhíd használatáért dijak fizetendők s ezek az alábbiakban állapíttatnak meg: a) 1 drb szarvasmarha után 2 K. b) 1 drb borjú után 50 f. c) 1 drb juh vagy kecske után 30 f. d) 1 drb bárány vagy gödölye után 10 f. Az ekkép megállapított dijak a felek részéről havonkint utólagosan vagy esetről-esetre lesznek az 5 §-ban említett következmények terhe alatt a város házi pénztárába befizetendők. Ezen módosítás 30 napi közszemlére kitétetni és ennek lejártával jóváhagyás végett a törvényhatósághoz feiterjesztetni határoztatott. A fürdődijak megállapítására a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatát és a fürdő-dijakat következőleg állapította meg: Zuhany és kádfürdő együtt 70 f. Lepedő és törülköző együtt 10 f. 10 fürdőjegy egyszerre véve 6 K. Négy éven aluli gyermeket a szülők dij nélkül bevihetnek magukkal, 12 éven aluli gyermek egy jegygyei kettő fürödhetik. Vizkuráért fizetendő 1 K. Tiz vizkura-jegy egyszerre vásárolva 9 K. Fürdőnapok nyáron mindennap, télen he- tenkint egyszer tartatnak, ha a forgalom emelkedik, több nap is. 5 fürdőjegy árának lefizetésével külön fürdő tartatik. Bernovits Emil földtér-feladási kérelmének a közgyűlés egyhangúlag helyt adott és mivel szándékolt építkezése az utcza szépítésének tagadhatatlanul előnyére válik, a zárdaépülettől a Jékly-féle házig vont egyenes átal határolt területet a kérelmező telke hosszában a közgyűlés dij nélkül feladni határozta. Ezek után a közgyűlés pár perczczel 12 óra előtt véget ért. « Hitelszövetkezeti közgyűlés. A »Felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja«, folyó hó 14-én d. e. 11 órakor tartotta a városháza tanácstermében nyolezadik évi rendes közgyűlését Baumerth Károly bányatanácsos elnöklete alatt. A közgyűlésen 120 — 130 tag jelent meg, kik annyi szavazatot képviseltek megbízás utján, hogy a tárgysorozatba felvett alapszabály-mó- dositás ezúttal már keresztülvihető volt. Baumerth Károly mindenekelőtt elnök nagy terv megvalósítására a Franklin-Társulat vállalkozott. A Magyar Regényírók szerkesztője, Mikszáth Kálmán, nemcsak a gyűjtemény gondolatát és tervezetét adta a nagyszabású kiadványhoz, hanemjfállalkozott arra is, hogy minden regény elé bevezető tanulmányt ir a regény szerzőjéről, essay-sorozatott a magyar regényírókról. így vált a Magyar Regényírók megindulása elsőrangú irodalmi eseménynyé, s a tavaly karácsonra megjelent első öt kötetet, Kemény Zsigmond, Csiky Gergely, Vadnai Károly és Pálffy Albert egy-egy regényét, Mikszáth bevezetéseivel, R. Hirsch Nelli, Neogrády Antal, Nagy Sándor és Márk Lajos illusztráczióival, meleg érdeklődéssel fogadta és szeretettel karolta fel a művelt magyar közönség, mert méltányolta a nagy kiadványnak azt a jelentőségét, hogy a magyar irodalmi műveltség s?ámára valósággal elveszett kincseket tár újra a modern magyar közönség és a jövendő nemzedékek elé, megalkotván a magyar regényirodalom tárát s egyben történetének monographiáját is. Mindezt a Magyar Regényírók második, ötkötetes sorozatának a megjelenése alkalmából mondjuk el. Öt újabb díszes kötettel gyarapodott a tavaly megindult hatalmas gyűjtemény. Öt értékes regényt, Mikszáth négy újabb gyönyörű tanulmányát és több mint hetven értékes, uj illusztrácziót nyújt az uj sorozat ismét a magyar olvasóközönségnek. Kemény, Csiky, Vadnai és Pálffy után most Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmond és Herczeg Ferencz következtek a sorban. Jósika egyik legszebb regénye, A csehek Magyarországban, adja az uj sorozat első két kötetét. Egyik legértékesebb történeti regénye irodalmunknak ez a hatalmas műalkotás, a melyhez Kimnach László készített harmincz gyönyörű illusztrácziót. Tolnai Lajos, irodalmunknak ez a tartalmas, nagyméretű alakja, akinek ma már a legnagyobbak koszorúja jut, amelyet életében csaknem megtagadtak tőle, talán egyik legjellemzőbb művével, a Báróné ténsasszonynyal illeszkedik belé a gyűjtemény keretén belül regényirodalmunk klasszikusai közé. A hazasze retet keserűségéből fakad az az erő, amely e regényben a Bach-korszak gyászmagyarjait örökre megbélyegzi. Tolnai regényét Kriesch Aladár illusztrálta, a maga sajátos, szimbolisztikus modorában, amely nagy művészettel érzékiti meg a regénynek legfinomabb hangulatait is. Méltó emléket emel az uj sorozat irodalmunk egyik korán elhunyt, nagytehetségű alakjának, Justh Zsigmondnak, akit nagyratörő pályája derekán vesztettünk el. Két szép regényét közli a sorozat egy kötete: A pénz legendáját és a Gánvó Julcsát. Mind a két regény eredeti kiadása‘régóta elfogyott, s a Franklin- Társulat nagy mulasztást üt helyre, mikor Justh érdekes egyéniségét újra szóhoz juttatja. Mind a két regényt Túli Ödön illusztrálta. Az uj sorozat ötödik kötete Herczeg Ferencz nagy történelmi regényét, a Pogányok-at közli, Pataky László szép illusztráczióival. Herczeg Ferencz ebben a regényében csatlakozik kiváló egyéniségével legközvetlenebbül irodalmunk régi, nemes hagyományaihoz, a nagy úttörők méltó utódjának mutatkozván be. Mikszáth Kálmán bevezető tanulmányai ritka művészettel világítanak belé az irók és koruk leikébe, a psychologiai látás és a művészi előadás minden pompájával. Jósika, Tolnai, Justh és Herczeg arczképei R. Hirsch Nelli művészi rajzónját dicsérik. Az öt kötet a vállalat programmjához híven különböző korok íróit foglalja egybe. Ha teljes lesz a gyűjtemény, az egyes kötetek időrendben követik egymást, a mostani sorozat kötetei mint a 10. és 11. (Jósika), a 49. (Tolnai), az 53. (Justh) és az 55. (Herczeg) kötet. Az uj sorozat kiállítása mindenben párja az első sorozatnak, amelynek kiállítása országszerte elismerést keltett. Finom, famentes papiros, tiszta, szép nyomás, elegáns Grasset-betű- vel, egész oldalas művészi képmellékletek, díszes bekötési tábla A hatvan kötetes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Féléven- kint ötkötetes sorozatban jelenik meg. Megrendelhető csekély havi részletfizetésre bármely könyvkereskedésben.
