Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1905-04-12 / 8. szám
F elsőbAnyai Hírlap Az evangélium nem halt meg a Golgotha keresztjén, diadalát sem a Hozsánnák napján aratta. Az ige tovább működött és működik ma is, a hirdető fizikai halála 2000 év múltán is nemsokára meghódítja a földnek minden népeit. A küzdelem bére messze van letéve az idő sejtelmes méhében. Az izmok felosztanak, a csontok elporlanak, az agyvelő kiszárad vagy férgek martaléka lesz, de az eszme, miért ember küzdött valaha, nem hal meg soha, csak igazságos legyen, hanem hóditó útra kel száz és ezer évek múltán is. Ez az érdem jutalma, nem a hitvány és múlandó földi kincs és kitüntetés. Ezért pedig érdemes élni, küzdeni, sőt meghalni is. A valódi ember ilyen koronáért munkál. Nem ejti mámorba a Hozsánna-kiáltás, nem rémiti meg a vértanuság keresztfája, csak megy előre, rendületlenül. . . A hitelszövetkezet. Evek óta működik városunkban zajtalanul, szerény keretek között egy pénzintézet, melynek nem a nagy osztalék a czélja, mint a legtöbb banknak, hanem inkább a kis ember felsegélése és az uzsora karmai közül leendő megmentése, szorgalmas, takarékos életre szoktatása. Ez a pénzintézet az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe és felügyelete alá tartozó felsőbányái Hitelszövetkezet« Eleinte nagyon megérezte a hitelszövetkezet a hatalmas erőtől duzzadó helybeli részvénytakarékpénztár hatását, de amint telnek az évek, mindjobban kitűnik, hogy mindkét intézménynek meg van a maga köre és szépen prosperálhatnak anélkül, hogy egymást rontanák. Egyikhez inkább a nagyobb kölcsönre szorulók gravitálnak, másikhoz meg a kis emberek. A hitelszövetkezet e hó 16-án tartja meg VIII-ik évi rendes közgyűlését, melyen a megjelenő tagok személyesen meggyőződhetnek majd fokozatos elhaladásáról. A nagy közönség tájékoztatása végett addig is közérdekűnek találjuk ismertetni a múlt üzleti évben elért eredményeket. Mérlegszámla. 1904. deczember 31-én. Vagyon: Készpénz............................................ 921 78 Váltó .....................................................11166 — Kö tvény............................................100114'62 Or sz. központi folyószámla .... 21'89 2 drb. központi üzletrész .... 400-— Ingatlan ............................................ 837'10 Felszerelés............................................ 100 — Összesen: 113561 '39 Teher: Befizetett üzletrészek........................1311530 Kö zponti hitel.................................. 58214 07 Be tét...................................................... 38503-11 Letét...................................................... 144-70 Tartalékalap....................................... 157051 Fe l nem vett osztalék....................... 22'34 Át meneti kamatok............................. 11001904. évi tiszt nyeremény .... 891"36 Összesen: 11356T39 | Nyeremény-számla. 1904. deczember 3l-én. Tartozik: Üzleti költségeknek........................ 1638 89 Fe lszerelésből leirás . ... . . 50' — 1904. évi nyeremény . . . . . . 891'30 Összesen: 258025 Követel: Kamatjövedelem........................ 2580'25 Ös szehasonlítva az 1903. évi eredménynyel : Mérlegszámla. 1903. deczerpber 31-én. Vagyon: Készpénz............................................ 645 25 Kötvény........................* . . . . 81711'56 Vá ltó.....................................................11114-— Fe lszerelés Ingatlan . 150 — 837 10 összesen: 9445791 Teher: Üzletrész befizetések.................... 1196518 Központi hitel . . . . . . . . 45068 68 Központi előleg . .............................. 20 0-Központi folyószámla........................ 52 7-46 Betét...................................................... 33313 37 Tartalék-alap....................................... 1248-84 Fel nem vett osztalék........................ 56 10 Átmeneti kamat ........ 900 — Letét ...................................................... 28 6 53 1903. évi tiszta nyeremény .... 891-75 Üsszesen: 94457-91 Nyeremény-számla. 1903. decz. 3l-én. Tartozik : Üzleti költségeknek........................ Fe lszerelésből leit ás........................ 14 47 89 81 — 1903. évi nyeremény........................ 89 1-75 Összesen: 242064 Követel: Kamatjövedelem ............................. 2420-64 A forgalmi kimutatás 1904-ről a következő: Pénztári számla. 1903. év végén volt készpénz . . . 645 25 1904- évi bevétel............................. 18 .0425-53 Összesen: 18107078 1904. évi kiadás.................................. 180149— 1904. év végén készpénz maradv. 92L78 Betót-szamla. 1903. decz. 31-én volt .... 33313 37 1904 évi betét volt....................... 44 273-32 Összesen: 7758G 69 Ebből visszafizettetett........................ 39 083-58 Maradt 1905-re............................. 38 503T1 Váltó-számla. 1903. decz 31-én volt........................ 11114 — 1904-ben leszámitoltatott . . . . 91831 — Összesen: 32945'— 1904-ben visszafizettetett................... 21 779' — Maradt 1905-re................... 11 166Kötvény-számla. 1903 végén volt........................ 81 711-56 1904-ben folyósittatott , . . . . 43943 40 Összesen: 125654 96 1904 ben visszafizettetett................... 25 540-34 Maradt 1905 re................... 10 0114-62 Folyó-azámla. 1904-ben visszafizettetett a központnak........................................... 30427-88 1903 végén volt tartozás a központ nak ........................................... 52 7-46 1904-ben igénybevétetett a központtol.................................................... 29 878-53 Összesen: 30405 99 Marad 1905-re követelés a központtói.................................................... 21-89 Központi hitelszámla. 1903. végén volt ............................ 45 068 68 1904-ben folyósittatott...... 47161"Összesen : 92229 68 1904 ben visszafizettetett................... 34 015-61 Maradt 1905-re: 5821407 Üzletrész-számla. 1903 végén volt.................................. 11965T8 1904-ben befolyt........................ 201651 Ö sszesen: 13981-69 1904-ben visszafizettetett ..... 866-39 Maradt befizetve: 13115 30 Üzletrészek osztalékára kifizettetett 48412 korona. Itt említjük még meg, hogy a hitelszövetkezet rendes kamatozó kölcsönök után 7T'/o kamatot szed, amortizácziós és annuitásos kölcsönöket pedig ennél is olcsóbb kamat mellett számitól le s daczára annak, hogy a betéti kamatláb a múlt év folyamán az egész i országban hanyatlott, a betétek után még most is 5%-ot fizet az év végén történő egyszeri | tőkésítés mellett. Az intézet az országos központi hitel- szövetkezet közvetlen ellenőrzése alatt áll, mely évenkint legalább kétszer k'küldöít ellen- őrje által gyökeres vizsgálatnak veti aláAz üzletrészek után fizetendő osztalék az alapszabályok értelmében 5%-nál sem több, sem kevesebb nem lehet. Mig egy üzletrész teljesen befizetve nincs, annak osztaléka a félnek ki nem adatik, hanem év végén az üzletrész fennálló tartozásának apasztására fordittatik. Ha tudjuk azt, hogy a hitelszövetkezet évenkint több embert szabadit meg sokszor az uzsora karmai közül, sokaknak rendezi zilált birtokjogi viszonyait, joggal mondhatjuk, hogy a városra és környékére nézve áldásos közgazdasági missiót teljesít a hatalmas részvénytakarékpénztár mellett, melyről szintén elismeréssel kell megemlékeznünk, mivel szolidság tekintetében messze vidéken ritkítja párját. Életmentés. — Irta : dr Fodor Jőzsef. — Vágott sebek. Ily sebeket főképen éles eszközökkel ejtenek. Rendszerint nem nagyon veszedelmesek, mert ritkán terjednek mélyre, ezért nagyobb erekből ritkán vérzenek. Ha a seb tisztátalan, gondosán meg kell tisztítani, s a vérzést csillapítani kell. A szúrt sebek gyakran igen veszedelmesek, mert a test mélyében levő nagyobb ereket és a szerveket sérthetik. A legfontosabb teendő: a tisztaságra ügyelni s a netán vérző eret minden erővel összeszoritani, amig az orvos megérkezik. Harapott sebeket jól ki kell mosni. Ha gyanú támadt, hogy a harapó állat veszett volt, akkor a sebet mennél előbb meg kell égetni. Az égetés a vérzést is csillapítja. Lőtt sebeknél teljes nyugalomba kell helyezni a sérültet, a sebben levő foszlányokat el kell távolítani. A sebbe a golyó keresésére benyúlni nem szabad Ha erős a vérzés, minden telhetőt el kell követni a vérzés csillapítására. Égetett sebek láng, izzó testek és forró folyadékok égetéséből származnak. Az olyan embert kinek ruhái égnek, gyorsan vizzel kell leönteni s ha ez nincsen, a földre vetve, pokróczczal, ágyteritövel, szőnyeggel s több efélével mennél gyorsabban és erősebben be kell borítani. Ekkor levegő nem jutván az égő ruhához, a tűz hamar elalszik. Az t-gett sebet egészen tiszta olajjal vagy tojásfehérével jól bekenni vagy liszttel, keményítővel behinteni nagyon jó. Vigyázzunk, hogy a sebről, égéshólyagról a vékony hártya- szerű bőrt le ne szakítsuk, mert ekkor levegő jut a sebhez és jobban fáj. Ha erős a fájdalom, akkor a beolajozott sebre tiszta vásznat terítünk s efölé hideg borogatást rakunk. Ckémiai szerekkel égetett sebek. Maró savak (kénsav, salétromsav, sósav,) továbbá marólúg (lugesszenczia, szalmiákszesz, oltott mész) súlyos égést, felmarást okozhatnak a bőrön. Legsürgősebb feladat ily égéseknél, hogy a maró anyagot vizzel gyorsan és teljesen lemossák. Azután beolajozzák a sebet s tiszta ruhával befedve, hideg borogatást raknak rá. Vérzés az orr- és szájüregből. Orrvérzés gyakran támad anélkül, hogy okát találnók. Hogy a vérzés az orrból való, abból ismerjük meg, hogy a kifolyó vagy kiköpött vér piros és nem habzik. A vérző orrú gyermek gyakran lenyeli a vért és azután kihányja, úgy hogy azt hihetjük, hogy gyomorvérzése van. A gyenge, lassan csepegő vérzés magától eláll, ha a vérző egyén pihenő helyzetbe leül, s nyugalomban marad. Az erősebben folyó orrvérzés már ártalmassá válhalik s ájulást is okozhat, sőt néha halállal is végződik. Erős orrvérzésnél nyugodtan üljön a vérző és nem szabad előre hajolni, orrot fújni, de az arczra, orr-ra s a nyakszirtre hideg borogatást rakni jó. Czélszerü tiszta hideg vizet az orrba felszívni vagy fecskendővel az orrlyukon befecskendezni. Erősebb orrvérzésnél sürgősen kell orvost hívni. Néha a szájból is erős makacs vérzés támad, pl. foghúzás után, vagy a nyelv megharapásától. Ilyenkor hideg vagy jeges .vizet vegyen a vérző a szájába s maradjon nyugalomban; ha ez nem használ, akkor a vérző helyre tartósan nyomást gyakorolva, szüntethetjük a vérzést. Fuladás. Az akasztott és megfojtott embernek lélekző csöve, a gégéje szorult össze, azért nem kap levegőt. Az ily módon megfuladó ember arcza szederjes, ajkai dagadtak. Amig a test meleg, reményünk lehet az élet megmentésére. Még több reményünk lehet, ha fülünket a szív tájára téve, lassú lüktetést hallunk, és ha a száj és orr előtt, — pl pehelynek elfuvása, hideg üvegen, tükrön vízgőznek lecsapódása által — lélegzést vehetünk észre. A fuladott mentésére először is a hurkot kell eltávolítani s azután mesterséges lélekzést
