Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-06-22 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap penyeinkkel borítottuk be a gonosz szövetségest, de ez is csak annyit használt, mint a hó tetején fekvő czigánvnak a háló-takaró. Alig vártuk a megszabadító viradatot, s midőn egy kis világosság derengett hálószobánkban, azonnal felhagytunk a padló ölelgetésé- vel s igénybevettük ismét a billiárd-asztalt. ügy 7 órakor félbe hagytuk ezt a nemes szórakozást s kivonultunk a város nevezetességeinek megtekintésére. Először is a postahivatalt kerestük fel, mely épen a Loyd-palota átellenében díszeleg 3-emeletes nagy palotájával. F.z az uj épület nem annyira külsejével, mint belső berendezésével és diszitéseivel kelti fel különösen az idegen figyelmét. Négyszögletű belső terének padlózata csupa színes üvegekből van mozaikszerüen kirakva, melyeken szegestalpu czipőinkkel szinte félve lépegettünk. A főbejárattal szemben pedig az első emeleti márvány lépcsőzet fölött középen áll királyunknak életnagyságu művészi kivitelű fehér márványszobra, s a festett falakat az ipar, kereskedelem és az egyes évszakok allegorikus festményei díszítik. Innen a tengerpart felé vettük utunkat, hogy a város legfőbb nevezetességét: a nagy kikötőt tekintsük meg, mely már nagyon izgatta kíváncsiságunkat. Ki is értünk volna elég hamar, ha a vásáros népáradat a hal-csarnok felé nem sodort volna, hol igen zajos vásáros élet uralkodott De nem bántuk meg ezt a kis kitérést, mivel nemcsak hogy ismereteinket gyarapítottuk a különféle halfajták szemlélésével, hanem élénk vásári jeleneteket is volt alkalmunk szemlélni. A halcsarnok kőpadjain egész halmazával hevertek a nagy tenger különféle lakói, melyeket bőszavu talián árusai erősen kinál- gattak széles szalmakalapjok alól szakavatott gesztálásokkal a nyüzsgő vásárlóknak. A vizi lakók árusai között itt különösen az osztriga és egy apró barna tengeri állatfaj, u. m. tengeritetü-árus taliánok vitték a vezérszerepet, kik egészen körülvettek kosaraikkal. Persze eszünk ágában sem volt e fajta jószágokból vásárolni, mivel már látásuk undorral tölte el mindnyájunkat, nemhogy még gyomrunkkal is megismertessük s ügyekeztünk innen távolodni, hogy ezektől az atyafiaktól szabadulhassunk. Innen egy kis bolyongás után egy negyedóra múlva elértünk végre a nagy szabad kikötőbe, hol bámulatra ragadott mindnyájunkat az a látvány, ami szemeink elé tárult. A különféle hullámhasitó vizi palotáknak egész légiója ragadta csodálkozásra ilyesmit még nem látott szemeinket, a legnagyobb háromárboczu hajóktól le egész a karcsú Csolnakokig, ama zaj és hablocscsanás és az árboczok sürü erdeje közt maguknak utat törő sajkák és ladikok, nyüzsgő népeivel, zsivajával, a hajókon s a rakparton fölhalmozott áruk roppant mennyisége: mind olyan tüneményszerü látványt nyújtanak. Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbánya sz kir. rend. tan. bányaváros képviselő- testületének 1904. jun. 12-én tartott rendkívüli közgyűlésében. Jelenvoltak : Farkas Jenő polgármester, Spáczai Gyula jegyző, Bay Károly rendőrkapi- . boszorkány ügyeket kénytelen tárgyalni a tanács, sőt el is ítéli a szegény áldozatokat, mert fél a nép dühétől. Stenczel Márton feleségét, mint boszorkányt elégetik, és mert férje siratja, ezt is halálra ítélik I!! Nagy utánjárással sikerült végre a vám- mentességet kijárni és arról királyi döntvényt nyerni, melynek alapján a különféle helyen lefoglalt felsőbányái marha, szekér és érez a városnak vissza lett adva. Ugyanezen királyi levél biztosítja a városnak a saját független bíróságot. 1697. Kisbánya lakossága ezen időben már teljesen oláh. Székely Ferencz jezsuita páter nem sokat törődik híveivel. Járandósága a város részéről 12 imperiál: 24 német forint, 28 íorint 80 dénár magyar értékben. 1698. A nép elvadulásának a jele volt az is, hogy az iskolában Kovács Gergely fia Szappanos fiát agyonrugja. Az akkori időben volt a rektor Ercsi Pál és tanító Jocus Pál. Okt. 10. Végre elismeri Bécs, hogy Felsőbánya a szerződés értelmében adómentes. 1699. Miután a polgárság a kamarai hivatalnokok zaklatásának ki volt téve, gyűlölt mindent, a mi osztrák. Jellemző Orosz László klfa- kadása a tanács előtt, mikor a kamara elkergette a jól fizető bányából és hiába keresett jogorvoslást a hatalmas befolyásos kassai urak ellen: tány, Münnich Sándor tanácsos, Stoll Béla t. ügyész, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz pénztárnok, Bernovics Emil ellenőr, dr Csausz Károly v. főorvos, Süssner Ferencz, Likker Károly, Pály Ede, Róth Lázár, Csausz István, Rettegi Károly, Mikola A. Gyula, Almásy J.,. Smillár Mihály, Tury Ferencz, Szalai László, Szigyártó József, Baumerth Károly, Kerekes Sándor, Márjás György, Tánczer György, Salamon Májer, Orbán Károly, dr Berks Aurél és Róth Salamon képviselők. 41. sz. Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitja s a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Bernovics Emil, dr Berks Aurél és Szalai László képviselőket kéri fel, a hitelesítés idejét pedig f. hó 16-ának d. u. 3 órájára tűzi ki. 42. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák 50,940—904. számú leirata, melyszerint a 120,000 K kölcsönnek a helybeli takarékpénztárból való felvételét kimondó 15-1904. sz. közgyűlési határozat csak az esetben lesz jóváhagyható, ha ezen kölcsön Felsőbánya város részéről bármikor felmondható lesz. Egyidejűleg polgármester bejelenti, hogy a takarékpénztár a kötvénynek ily módosításával is kész a kölcsönt folyósítani; továbbá kéri, hogy addig is, mig a jóváhagyás leérkezik, a felmerülő s esedékessé váló fizetési részletek erejéig a szükséges összeget a kölcsön terhére a helybeli takarékpénztárból felvehesse. A bizottság javaslatával megegyezőleg a közgyűlés egyhangúlag felhatalmazza a polgármestert, esetleg helyettesét, hogy addig is, mig a kölcsön felvételét kimondó határozatra a miniszteri jóváhagyás leérkezik, a vasútépítésre megajánlott összeg esedékes részleteire a szükséges összeget ezen kölcsön terhére a helybeli takarékpénztártól felvehesse. 43. sz. A vízvezeték és fürdő ügyében az építési és szépitési, valamint a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata. A bizottsági javaslatokkal megegyezőleg a közgyűlés a tanácsot egyhangúlag felhatalmazza, hogy a levezetni tervbe vett vizforrások vizbőségének felülvizsgálatára az ezen vízvezetéki munkálatokkal megbízandó szakközeget, esetleg annak mérnökét felkérhesse és ezzel kapcsolatosan a viz- vezetés létesítése és fürdő ügyében a szükséges előzetes intézkedéseket megtehesse. 44. sz. A sörház bérletére nézve jelentés, hogy azt az eddigi feltételek mellett Waldeck Ferencz volt bérlő hajlandó bérbevenni — A gazdasági- és pénzügyi bizottság véleményével megegyezőleg a közgyűlés a sörházat a f. évre 334 K bérösszeg mellett bérbeadni határozza azzal, hogy ezen bérösszegbe a bérlet után fizetni szokott egyéb mellékjárandóságok is ben foglaltatnak. Utasittatik tiszti ügyész, hogy nevezettel ez értelemben a szerződést kösse meg, számvevő pedig előjegyzés végett határo- zatilag értesittetik. 45 sz. Felsőbánya város területén 4 év óta lakó Fógel Mihály és társai idegen községből áttelepedett felsőbányái lakosokkal felvett jegyzőkönyveket a telepedési dij megállapítása végett a tanács határozati javaslattal beterjeszti. A tanács határozati javaslatának egyhangú el- I fogadásával az 1886. évi XXII. t.-cz. 10. §-a alapján, minthogy alább nevezettek ellen a hivatolt t.-cz. 9. §-a b) c) pontjaiban megállapított kifogások fel nem merültek, őket a közgyűlés Felsőbánya város kötelékébe tartozóknak és az előbbi község kötelékéből kilépetteknek tekinti és a törvény eme hivatolt $-a alapján alább megnevezetteket, mint akik e város területén 4 év óta folytonosan itt laktak, adót is fizettek és a községi terhek viseléséhez hozzájárultak, f.-bányai illetőségüeknek mondja ki és mint ilyeneket, kötelezi, hogy a város képviselő-testülete által alkotott és Szatmár vármegye bizottsági közgyűlése által jóváhagyott szabályrendelet 1. § a alapján és pedig: Fógel Mihály korcsmáros 100, Lefkovics József kereskedő 100, Pável József pékmester, Grün Lipót üzér, Fridman Ferencz czipész, Weisz Dávid metsző, Junger Antal éneklész, Nádler Farkas, Krigler Mór pékmester, Káhán József bádogos, Weisz Jakab kéményseprő, Marcsics Menyhért asztalos, Fógel Móricz kimérő, Bita Demeter fiakeres 50—50, Less György bányamunkás, Árkosi József bányaaltiszt, Mizsnyák József, Kovalcsik András, Poláczek Ferencz, Zegrán Márton, Prikop Griga, Mezei István, Kincse Gábor, Neusli Albert, Somotyuk Ábrahám, Zvára Pál, Pap Tódor, Forrai András, Bocsi Sándor, Forthuber Mihály, Makove Pál, Szomesán József, Kiszner Pál, Herskovics Ferencz, Triff Atyim bányamunkások, Apfelbaum József helypénzkezelő, Berindán László bányaaltiszt, Dóra István borbély, Lupán Atha- náz tanító és Waldeck Ferencz molnársegéd 20—20 K telepedési dijat fizessenek Felsőbánya város pénztárába. Felhivatnak tehát nevezettek, hogy a reájok kivetett telepedési dijat 15 nap alatt a városi pénztárba különbeni közigazgatási végrehajtás terhe alatt fizessék be. — Miről is nevezettek; valamint számvevő és pénztárnok a közgyűlési határozattal értesittetnek. 46. sz. Olvastatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 541—1904. sz. bjkvi határozata Felsőbánya város 1903. évi gyámpénztári számadásának jóváhagyásáról. A felolvasott véghatározat tudomásul vétetett. 47. sz. Olvastatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 489—1904. sz bjkvi határozata az 1902. évi városi házi pénztár zárszámadásainak jóváhagyásáról. — Tudomásul vétetett. 48. sz. Olvastatott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 321—1904. bjkvi véghatározata, melylyel Felsőbánya sz. kir. rend. tan. város erdőtermékeinek kihasználása, kiszállítása, felhasználása és értékesítésére nézve alkotott szabályzat jóváhagyatott. A felolvasott véghatározat tudomásul vétetett és a jóváhagyott szabályzat a közgyűlésen meghirdettetett. 49. sz Dűlő utak megállapítása ügyében bizottsági javaslat. A felolvasott bizottsági javaslat elfogadásával határozatiig kimondja a képviselőtestület: 1. hogy a gyalogutakat, kivéve azokat, melyek nélkül valamely birtokos saját birtokához nem juthat, vagy melyek nélkül a lakosság ivóvíz szükségletét be nem szerezheti, végleg és egyátalán beszünteti. 2. Azon dűlő utakon, melyek magánbirtokon mennek keresztül, a szekérrel vagy állattal való szállítást csak szent Mihály naptól szent György napig engedi meg s akkor is a szállító a birtoktulajdonosnak minden általa okozott kárért felelős lesz. Ezen dűlő utakon végleg eltiltandó a szomszéd községi, illetve idegen lakosoknak átjárása is, valamint a szekérrel, csúsztatással vagy gyalog teherrel szállítása a fának és egyéb erdei anyagoknak. 3. Azon köz-dülőutakon, melyek a magánbirtokosok határán vezetnek el, a közlekedés egész éven át szabad marad, kötelesek azonban úgy a 2-ik, mint ezen 3-ik pontban jelzett dülő-utak fentartásához úgy a a város, mint az azokat használó rétbirtoRo- sok haszonarányban hozzájárulni. 4. A kir. kincstári vízvezetéki árkok mentén, illetve az árkok töltésén csak a gyalogközlekedés engedtetik meg, szekérrel ott szállítani csak a m. kir. bányahivatal külön engedélye mellett szabad. Az utaknak a fentebb jelzett osztályokba leendő sorozásával az 1894. évi XII, t.-cz. V. fejezete értelmében a közgyűlés a városi tanácsot bízza meg. 50. sz. A határjárás foganatosítására bizottsági javaslat. A bizottsági javaslattal megegyezőleg a közgyűlés egyhangúlag határozatiig kimondja, hogy a városi határok azok feljárása és megnyitása szempontjából 5 részre osztassanak fel és minden évben egy rész járassék be, úgy hogy minden 5 év alatt az összes határok egyszer bejárva és megállapítva legyenek. 51. sz. Kandó István felsőbányái lakos az utcza felőli kerítés vonala egyenesbe hozását »meghalt a magyarok Istene azért ti magyarok hiába könyörögtek, mert az Istenetek elveszett, az magyarok csillaga elveszett!!« 1700. A kamarai hivatalnokok önkényüleg magyarázgatják a szerződést, melyet csak a királyi kegynek vettek, és azt állítják, hogy akármikor visszavonható. A megye sürgeti a felsőbányái adót, de a kamara vonakodik, hogy a kivetett adót kifizesse. Épen igy állott a dolog a hadi adóval és a különfüle hadi sarczokkal. A tanács védelmezi a polgárokat, de kénytelen a hatalomnak engedni. A XVII. század igy nagyon szomorúan végződött a városra nézve, mely már alig bírja megát fentartani. Nagy baj volt, hogy a privilégiumban csekélyebb összeg volt a bányák árában felvéve, mint tényleg az adósság volt, mely a bányákat terhelte. A Kamara se pénzt nem fizetett, se kamatot nem törlesztett és az összes adósok most Felsőbányára törtek, a gazdag bányajövedelmet pedig a kamara elzsebelte. A város jövedelem nélkül volt és mégis tőle követelték a 3000 forint adósság visszafizetését a gazdag bányákat ellenben a kamara többé ki nem adta kezéből, sőt ha a felsőbányái polgár valahol egy jobb uj bányát nyitott, azt a Kamara karhatalommal elvette azon ürügy alatt, hogy az uj bányaművelés kárral jár a kamarára nézve.
