Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-02 / 5. szám
Felsőbányái Hírlap. Széjjeltekint szobájában S elrémiti sorsa; Lassan mindent le-lenyele Szomjuhozó torka. Amint kezét összeteszi S zokogni kezd buján, Felcsillan a jegygyűrűje Hosszú, sovány ujján. Eszébejut megboldogult Kedves hitestársa, S bánatkönnyét hullatgatva, Megy a — zálogházba, SzcndrSi l/olozsnay C) rill. Felsőbánya oklevelei. Felsőbánya, a középkori Civitas de Medio- monte múltját nemcsak a létalap közössége, de helyzete s kulturális érdekei is százszoros kapocscsal fűzték Nagybányához s a két testvérváros jóban- rosszban híven osztozott egymás sorsában. E közösség élénken vizszatükrözödik középkori okleveleikben, is csakhogy ezen okleveleket az idők viszontagsága erősen megtizedelte: Felsőbányán napjainkig mindössze 10 darab maradt meg belölök. Felsőbánya privilégiumait I. Lajos 1376-iki oklevelében Nagybányával közösen nyert; ennek Zsigmond 1393-iki megerősítésével Mátyás király által 1464-ben kiadott átiratát abból az alkalomból, hogy azt bizonyos, a két város közt forgó perben Göbel Tamás nagybányai biró a királyi személyes bírói szék előtt bemutatta, Mátyás 1482. aug. 12-én Bíró Osvát felsőbányái biró kérésére a felsőbányaiak részére is kiadta. Mátyás király ez oklevelét a város a pozsonyi káptalan 1555-iki átiratában bírja. (1. sz.) A városi jogfejlődés önállósulásáról tanúskodik Hunyadi János 1455. decz. 21-én Beszterczén kelt levele, melyben a felsőbányaialc szegényes helyzetét tekintve, az eddigi kiváltságok megerősítése mellett az élelem és bor szabad behozatalára engedélyt ad s egyúttal a kapniki bányák művelőinek is nyolcz-évi bányabér-mentességst biztosit (2. sz.) E kiváltságlevelet 1. Mátyás 1465. aug. j 25-én. Rwdel Mihály biró és Záz János és Antal ! esküdtpolgárok kérésére újból kiadta. (3. sz.) | Báthory István is adott róla 1482. jan, 18 án Osvát biró s Hwzth Mihály és Záz Bál esküdt polgárok megkeresésére hiteles átiratot. (6. sz). Ezenkívül megerősítették még II. Ulászló 1492-ben, i II. Lajos 1518-ban, János király 1531-ben és III. Ferdinánd 1040-ben. (7. 9. 11. és 29. sz.) A Hunyadi János által elvitt orgona fejében a templomnak ajándékozott bányabérről I. Mátyás 1465-iki, II. Mátyás által 1618-ban megerősített, II. Ulászló 1514-iki és II. Lajos 1518. és 1523-iki okleveleit bírja a város, utóbbit Báthory Gábor 1613-iki átiratában. (4. 8. 20. és 27. sz.) Van itt egy Nagybányához intézett oklevél is 1482. évből, melyben Mátyás király a felsőbányaiak borszállitási szabadságát a testvér várossal szemben ótalmába veszi (5. sz.) A vá- jos fejlődése történetében igen nevezetes II. Lafos 1523. május 20-án Budán kelt kiváltságlevele, melyben a bányamivelő polgárokat mindennemű adóktól örökidőkre fölmenti. (10. sz.) E nagy- fontosságú kiváltságot, mely az ötvenes években per alapját is képezte, I. Lipót 1689-ben, III. Károly 1713-ban, Mária Terézia 1741-ben és I. Ferencz 1795-ben megerősítették. (33, 36, 37. és 40. sz. Erre vonatkozik még s ez utóbbi három kiváltságlevélben szintén egész terjedelemben át van írva Rudolf egy 1601-iki oklevele valamint Lipót 1690-iki okirta, melyben a város és kincstár közt létrejött szerződést megerősíti (22 és 34 sz.) A XVI. század legérdekesebb maradványa a Báthory Istvántól 1585. szeptember 8-án nyert kiváltságlevél, mely a város régi előjogait és törvénykezési szokásait foglalja írásba s méltó párjául szolgál a nagybányaiak ugyanez idötájt megállapított jogszokásainak. (13 sz.) E kiváltságokat erősítik meg Báthory Zsigmond 1588-ban, Rudolf 1601-ben, Báthory Gábor 1609-ben, II. Mátyás 1618-ban, I. Lipót, Ili. Károly, Mária Terézia és I. Ferencz fentebb idézett okleveleikben. (16, 21, 23, 27, 33, 36, 37. és 40. sz.) Báthory István egy másik kiadványa a város polgárainak vámmentességi kiváltságát újítja meg. (14 sz.) Báthory Zsigmond által 1588-ban, Rudolf által 1601-ben, II. Mátyás által 1618-ban s I. Lipót és utódai által említett okleveleikben megerősítve. (15, 20., 27,, 33., stb. sz.) Báthory Gábortól is vau e tárgyra vonatkozó oklevél 1609. évből (24. sz.) A bor és élelmi szerek szabad behozatalát Báthory Zsigmond 1592. és 1594-iki s III. Ferdinánd 1640-iki oklevelei biztoositják (17. 18. és 20. sz,) Kiemeljük még a város birtokaira vonatkozó okleveleket, úgymint a szepesi kamarának Szent- János-pataka betelepítésére vonatkozó engedélyt 1579-ből, Báthory Gábor Kisbányáról szóló adománylevelét 1612-ből I. Lipót s utódai megerősítésével s végül Bethlen Gábor 1624-iki oklevelét, melyben a várost a somoshegyi erdő birtokában megerősíti. (25., 28 és 41. sz.) Mária Terézia vásártatási engedélye 1741-ből és I. Ferencz ezt megerősítő 1795-iki oklevele (39. és 40. sz.) egészítik ki a régi kiváltságleveleket, melyek- számszerint 41, bádog tokban a városi pénztári hivatalban egy külön szekrényben vannak el, helyezve. Szerkesztői üzenetek. K. E. Győr. Köszönöm a küldött szép tár- czákat, minél előbb sorba kerülnek. Sándor. Ha a kezdet ilyen, mivé felődhe- tik még ismert kitartása által. Önre az irodalmi pályán is igen szép jövő vár. Tárcza- czikke élvezetet fog szerezni olvasóinknak. Mihelyt sorát ejthetem, jönni fog Keressen fel máskor is czikkével akár közvetlen is. Üdvözlet Erre azonban nem minden szőlőfaj alkalmas, (bár mind kúszó természetű) mert nagyobb része ha megnő is, termést nem hoz, ezért sokan nem értek el eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlő érés idején a legkitűnőbb muskatály és más édes szőlőkkel. A szőlő hazánkban mindenütt megterem s nincsen oly ház, melynek fala mellett a legcsekélyebb gondozással felnevelhető nem volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek, kerítéseknek stb. a legreme- kebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az egyébre használható részekből. Ez a leghála- datosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fajok ismertetésére vonatkozó, színes fény- nyomatu katalógus bárkinek ingyen és bérmentve küldetik meg, aki czimét egy levelező-lapon tudatja. =:—:—:---- = Czim: ----= Ér melléki első szőlöoltvány-telepe Nagy-Kágya, u. p. Székelyhid. Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. KONYHAKERTI-, YETEMÉNY- és VIRÁGMAGVA1M megérkeztek s ajánlom azoknak téliem való mielőbbi beszerzését. Csalódás ki van zárva! A magvak csiraképesek, a fajok pedig olyanok, a melyek már általam kipróbáltalak. Árjegyzéket kívánatra bárhova bérmetve küldök. — Élővirág csokrok és ko- ----- szőrük készítését minden időben a legjutánvosabb árban elvállalom.----(Üzle thelyiség Főtér, Szendv-ház.) GYULA, a világhírű, még 1756-ik évben alapított és azóta fennálló C. Platz és Fia erfurti magtermelő czég Nagybánya és vidéke egyedüli kizárólagos bizományosa. is® t t t t t t t Legolcsóbb bevásárlási forrás! Tisztelettel tudatom a n. é. helybeli és vidéki közönséggel, hogy üzletem újbóli berendezése alkalmával a fűszerárukat a legolcsóbb és legpontosabb kiszolgálás mellett árusítom. Kérem a n. é. helybeli és vidéki közönséget szíveskedjenek meggyőződést szerezni egy próbavásárlás által, hogy oly olcsó árban és olyan pontos kiszolgálás mellett árusítok, hogy minden versenyt e tekintetben kiáltok. Egy pár czikknek árát ide iktatom: czukor 1 kg. 39 kr- legfinomabb kávé 1 kg. 1 frt 85 kr„ jó kávé 1 kg 1 frt 68 kr., legfinomabb szalonpetróleum 1 liter 17 kr., olcsó jó kávé 1 kg 1 frt 8 kr., finom őrölt só 1 kg. 11 kr., prima szegedi szappan 1 kg. 25 kr. stb. itt fel nem sorolt árukat a legolcsóbb árak mellett árusítom. A pótkávék is olcsóbbak az eddigi áraknál. Nagybányai liszt árulás! A nagybányai piaczi árakon árusítom állandó vevőimnek. — Aki állandóan nálam vásárol, a czuk- - rőt beszerzési áron kapja, még pedig 1 kilót 37 krajczárért. Minden árak változását újból fogom a n. é. közönséggel tudatni. Felsőbányán, 1904. február hó Vagyok tisztelettel IFLR^YTSTfK: IDA. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
