Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-11-09 / 23. szám
Felsőbányái Hírlap ez a lehetőség ne maradjon hiú ábránd, hanem minél előbb édes valóra váljon, ezt óhajtja a mai nevezeles napon Felsőbánya minden igaz fia! Láng Lajos levele. Dr Láng Lajos egyetemi tanár, volt kereskedelemügyi miniszter, városunk díszpolgára, kinek a nagybánya—felsőbányái Vasút megvalósítása körül szerzett érdemei mindnyájunk előtt ismeretesek, a megnyitási ünnepélyen sok, oldalú halaszthatatlan elfoglaltsága miatt meg nem jelenhetett. Ezt a következő szép levélben tudatta Farkas Jenő polgármesterrel: Budapest, 1904- nov. 6. Kedves barátom! Végtelenül sajnálom, hogy halaszthatatlan természetű más iránya, elfoglaltságom miatt nem lehetek Felsőbánya szeretett polgáraival azon a napon, mely kedves városunk fejlődésében, remélem, egy újabb és örven- detesebb fordulatot jelez. Kedves polgártársaim meglehetnek róla győződve, hogy lélekben velük leszek ezen a nevezetes ünnepen is, teljes szivemből kívánva, hogy ez ö szeköttetés, mely az ország minden részével most számukra megnhilik, meghozza nekik azt a virulást és haladást, melyet szép városunk nemcsak kedvező természeti fekvése és számtalan kiváló előnye miatt, hanem és főleg derék polgárai minden jóért és nemesért melegen dobogó szive a közügyekért önzetlenül és öntudatosan buzgólkodó lankadatlan törekvésénél fogva is bizton remélhet. Magamat kedves polgártársaim szives jóindulatába továbbra is ajánlva, azzal a biztosítással, hogy mindig örömmel és büszkeséggel tekintem magam szeretett városunk polgárának. Maradok kedves polgármester urnák tisztelő barátja Láng Lajos, Felsőbánya szab. kir. rend. tan. város vízmüve. 1904. Felsőbánya vizmü kérdése 1902. év folyamán vett fel határozott alakot, a midőn a város a vízműre vonatkozó tervezetet elkészíttette oly alapon, hogy az úgynevezett Czinkő forrás vize egy viztartány táplálása mellett a városon végig vezettessék. Terveztetett a lakosság viz szükségletének kielégítésére öt közkút a tűzoltás czéljaira pedig hét tűzcsap. A tényleges kivitelnél 1904. évben a vizmü elrendezése csaknem ugyanaz maradt. A szállítandó vízmennyiségre és a csővezeték elosztásra nézve azonban tetemes bővítések történtek, úgy, hogy mig 1902-ben csak a Czinkő forrás foglalásról voll szó, most 8 forrás került a foglalásra; továbbá mig a vizmedencze előbb 100 m'-re volt tervezve, tényleg azonban egy 400 nT-es építtetett; a kutak száma 8 lett, a tűzcsapoké pedig 19-re emelkedett. Hasonló arányban emelkedett a csőhálózat hossza is. Az 1902 évben kiállított költségvetés szerint ezen vízműre 2400 korona irányoztalott elő, 1904. évben azonban a tényleges kivitelre 55000 korona vétetett föl. Felsőbányának az utolsó népszámlálás szerint 4580 lakosa van. A lakosságnak nagyobb része a városon végig vezető főutcza s a mellette haladó két oldal ulcza mentén lakik. Fejenként és naponként 60 liter vízfogyasztást számítva, a szállítandó vízmennyiség kitesz 274800 litert; ezen kívül tűzesetére számítva, nagyobb vízmennyiségnek felhalmazás is szükségessé vált, A víznek úgy ivásra, mint háziczélokra teljesen kifogástalan minőségéről és kellő mennyiségéről kellett gondoskodni. Hogy nemcsak a főutcza mentén levő lakosok juthassanak könnyen a közkutakhoz, a csővezetéket mellékutczákba is be kellett vezetni; és a vezetéken kutakat és a tűzcsapokat is lehetőleg egyenletesen kellett eloszlani. A város földrajzi helyzete olyan, hogy a források a várostól kis távolságra vaunak s a város talajánál jóval magasabb pontokon erednek. Az terveztetett tehát, hogy a magasan fekvő források öss-zegyüjtessenek s azoknak vize egy medenczébe vezettessék, mely medencze a városi csőhálózat legmagasabb pontja. A város annyira az egy főutczával biro városok csoportjához tartozik, hogy a szolgálati főcső majdnem egyenes vonalat képez s az oldalvezetékek, mint az élőfa ágai ágaznak el. Egy vízműnek legfontosabb részét a viz- beszerzés képezi, továbbá annak raktározása és berendezése. Ezekre egyenként fogunk kitérni. A viz elrendezése a legnagyobb megfontolást, annak beszerzése pedig a legnagyobb gondot kívánja, úgy, hogy mondható, hogy az e kérdésben elkövetett hibák és mulasztások az egész vizmü használhatóságát és a víznek jó minőségét is veszélyeztetik. Könnyebb s olcsóbb dolog lett volna a Czinkő és a szomszéd források vizét egy patakban felfogni és azt az építendő medencze közelében szűrőkészülék utján tisztítani szakértők részéről azonban a víznek ily módon való vezetése ellen alapos kifogások merültek fel. A forrósok néhány száz méternyire vannak egymástól s igv azoknak a kifakadási helyen való foglalása nem okozott túlságos költséget; de biztosítékot nyújtott arra, hogy a források vize. azon ponttól kezdve, hol napvilágra jut, ellenőrzés alá kerül s minden káros befolyástól megóvható. A szabadon folyó patak mindig ki van téve fertőzésnek, pl. a legelő marhák részéről s eső után is mindig megzavarodik. Szűrőkészülék segélyével képesek vagyunk ugyan a vizet megtisztítani az idegen alkatrészektől; de nem volt szabad tekintet nélkül hagyni, hogy egy városi vízműnek egész vízmennyiségét tisztítani képes szűrőkészülék nagy befektetési összeget igényel, azonkívül állandó üzemköltségekkel jár és hogy szűrő ké • pessége legnagyobb mértékben a helyes kezeléstől függ. Folyóvizek mentén fekvő városoknál sokszor elkerülhetetlen a szűrő alkalmazása, de gyakran előfordul, hogy hibás kezelés folytán a szűrt viz zavarosabb s több baktériumot tartalmaz, mint a szüretien viz. Ezen szempontok vezettek arra, hogy a forrásokat olt fogjuk fel egyenkint, ahol napvilágra jönnek s természetes eséssel vezessük a víztartó medenczébe. Egy patakfoglalás helyett tehát nyolcz forrásfoglalása vált szükségessé. A források vízhozama különböző; és minden forrás feltárása után kérdés tárgyát képezte, hogy érdemes-e azt foglaltatni? A leg- idsebb forrás ad másodperczenként 0092 liter vagyis naponként 7918 liter és a legerősebb, vagyis a Czinkő forrás másodperczenként 1 liter azaz 24 óra alatt 86100 liter vizel. Mind a nyolcz forrás együttvéve másodperczenkint az 1904. évi november hó 5-én történt felmérés szerint 3 48 liier, vagyis naponként 300672 liter vizet ad. A város tehát a jelenleg foglalt forrásokból naponként 300 m1 vizet kap, miből minden lakosra fejenkint és naponkint mintegy 66 liter viz esik. Tekintettel arra, hogy a város külső lakosai 66 liter vizet naponkint nem fogyasztanak a város belső lakóinak még nagyobb vízmennyiség áll rendelkezésre. Ami a forrásfoglalásokat illeti, a,.ok több féle typusban készültek, a szerint, a mint a viz egy helyen nagyobb mennyiségben vagy pedig egy réteg szélességben volt felfogható. Külsőleg is különféle a forrásfoglalás a szerint, a mint a hozzáférhetés belépő ajtóval, vagy pedig felülről erős öntöttvas fedéllel elzárt belépő aknával könnyebb. Minden forrásfoglalat el van látva forrás kamrával, melyben a viz megvizsgálható; itt van elhelyezve a horganyozott vörösréz szűrő, az elzáró tolózár, a túlfolyó szűrő és a lebocsátó szelep. Minden kamra szelelő csővel is el van látva. A forrásfoglalások a lehelő leggondosabban készüllek, úgy, hogy azoknak minden alkatrészéhez könnyen hozzá lehet férni. A falak portland czementből vannak és 1 — 1 arányú portland czement vakolattal vannak ellátva. A vakolat simítva van vassal s teljesen simára van csiszolva. A források környéke agyaggal van ledörgölve, hogy az esővíz a források minőségének ne árthasson. Külsőleg pedig a forrásfoglalások csinos kőfallal vannak határolva, melynek rései mohával vannak kitömve. A told fedés gyeptéglával van borítva, mi által a fekvő szák a kincseket ki tudja hány ezer év óta. — Meg is látszik a bányahegy oldalán. Mint mammuth — vakandokok borzasztó túrásai úgy omlanak alá a vájások a magasból s ha jól megnézzük a hegyet, annak nyugati gerincze teljesen át van vágva, akár a tordai hasadék. Az erdőkön, a mezőkön, a völgyekben és ormokon, a patakok partján és az éleken szebb- nél-szebb ,tanyák, istenadta virágos parkok, kőoltárok, üdítő kristályforrások várják az idegent. Hej! ha előbb lett volna ez a megnyitás, nem a Koronában, de valószínűleg ott zajlott volna le a bankett a Milka-pihenőnél. vagy a Gábor-forrásnál, csakhogy a november készíti, szövi már a fehér takarót, melyet a Gutinra horit s akkor aztán olyan ijesztőnek látszik a fehér lepedőben, mint egy ravatalon fekvő megmeredt halott. A feje arra van Márama- ros, a lába meg erre Szolnok-Doboka felé. Igazán szép eszme volt, ennék a regénye* vidéknek vasutat adni, többet látni itt Í0 km utón, mint az alföldön Szatmártól Budapestig, hol körülbelül ez a sorrend: egy tehérre meszelt ház, egy kutágas, esetleg kettő s minden órában egy szélmalom, itt-ott egy-egy akácz fa mutatvány példány. Felsőbánya örömét kicsoda irigyelné, végre neki is van vasútja, mint más városnak, belekapcsolódott a világforgalomba. És ez a szerencsés kis keleti bányaváros még vízvezetékkel fogadja a műtanrendőri bizottságot! (Ne tessék megijedni, mert azért bor is lesz.) Egyszerre két ily nagy alkotás, egy év alatti Talán még sem igaz az, a mit a történetírók állítanak, hogy keletfelé a czivilizáczió mindig kisebb. A nagy Magyarország 170 városa közül hánynak van vízvezetéke? Elszámolhatjuk a kezünkön, a czipőnket nem is szükséges lehúznunk hozzá. Legyen a vasút megnyitása, egyszersmind megnyitója egy újabb korszaknak, mely fokozottabb mérvben teszi közkincscsé azokat a drágaságokat, mik itt a földnek mélyén s a mik az emberek szivében teremnek. Halleluja! . . . Halleluja! Halleluja! »Le/.vő«-nek már van vasútja. Nem nagyon gyors: de megjárja Ahogy jár a masinája. Egy mértföldet — mint egy túzok — Fél óra alatt beszuszog. No, de sebaj, majd lessz motor, Az talán majd jobban kotor. Az állomás sincsen távol, Kitelik egy félórából, Amig oda kisétálunk, Gyerünk hát, hogy gőzöst lássunk! — Ott jár a kis gőz masina, Fütyöl is már — mintha hívna: Gyere édes atyámfia Harmincz fillér csak a dijja Nagybányáig — nem nagy rovás — De lessz ám ott jó áldomás! »— Oh, le messzi földet járó Drága kis kávé-daráló, Nekünk kedvezz, ide juttasd, A sok pénzzel járó utast. Hozz vőlegényt, vigy menyasszonyt, Kalmároknak egy kis hasznot. Hord el, akik lesnek sápot, Es gyanúra adnak lápot. És az élhetetleneket. Meg a tökéletleneket. Hozz ide csak nekünk valót. Nagy bankóval sok nyaralót. Hozz illusztris társaságot, Hozzánk való rokonságot. Hozz sok szenzált, kofát, vevőt Sok nagy ivót és nagy evőt, Hogy legyen itt nagy forgalom, Gyűljön össze egész halom, Amit eladtunk jó árba, A vasúti nagy raktárba. — Ne busulj hogy jársz itt fuccsra. Mert elhordod mind egy szuszra, Amit mi itt produkálunk; Jövőre majd másképp állunk. Hogy fizettesd jó fuvarját, Eladjuk a sok juharfát; Meg a »Ny ires t« mind el hordod, Helyette meg vonunk kordont, Melyen belül erdő helyeit Látsz csupán gyümölcsös kertet. Lessz sok almánk, meg susinkálik,* Szilva, lekvár, meg pálinkánk, Amit begyüjtünk majd ősszel Te meg hordod lelj es gőzzel. Csak azután el ne pártolj, El ne akadj és ne sztrájkolj! Indulj gyakran és gyorsan járj, Itt is. ott is, el ne pipálj. Mindig pontos.időre jöjj, Nekünk meg majd be ne fütyölj! Lajos király névtelen jegyzője. *) Aszalt gyümölcs.
