Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-09-28 / 20. szám
Felsőbányái Hírlap. zeték f. évi nov. 1-ével a közhasználatnak átadatik, ezen év két hónapjára eső viz- vezetékhasználati díjul a külterületeken lakó háztulajdonosokra nézve 20 fillér, a főve- zeték mentén lakó háztulajdonosokra nézve pedig lakrészenként 20 fillér állapittatik meg; fővezetéknek tekintetvén azon vonalak, melyek az I-ső zuzótól Kerekes Sándor házáig, a piacztól Tomasovszky Imre házáig és a piacz területén, s onnan a ref. iskoláig húzódnak. 74. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy Knuth Károly budapesti gyáros a vízvezeték építésére kötött szerződésben a XIV. ponton a 61/904 közgyűlési határozta értelmében tett változtatást elfogadta s a szerződéseket aláírva megküldte. Jóváhagyólag tudomásul vétetett. 75/2991—904. A Kiss Sámuel-féle és Rusiczky Ferencz-féle telkek közt a nagybányai utczából a Kossuth Lajos-utczába vezető átjárónak az 1890. évi I. t.-cz. 17. §-a alapján az 1901. évben összeállított úthálózatból kihagyása és javaslat. A képviselőtestületi közgyűlés a felolvasott jkv és javaslat elfogadásával a javaslatnak meg- felelőleg a szóban levő átjáró utczát az 1901. évben összeállított úthálózatból kihagyni és azon a közlekedést végkép beszüntetni határozza, mert: a nagybányai és Kossuth Lajos utczákat 5 átjáró köti ösz- sze és ezek közül 4-nek fennhagyása a két utczának közlekedését és egymás közötti forgalmát fennakadás nélkül, tejesen biztosítja, s mert a bemutatott s felolvasott jkv szerint az átjárónak beszüntetése ellen a szomszédoknak kifogása nincsen, a beszüntetéssel a város az áljáró s ennek a Kossuth Lajos utczai végződésénél levő hídnak fenntartási költségeitől menekül és végre a város az átjáró megszüntetésével a kérdés alatti földterületet utcza szépi- tési szempontból is előnyösen kihasználhatja. Jelen határozat bár esetleges fellebbezések megtehetése végett 15 napi közszemlére kitétetni rendeltetik és jogerőre emelkedés után a további intézkedések megtétele végett a tanácshoz áttétetik. 76/2721—904. Kovács Gyula felsőbányái lakos kérelme, melyben a Kiss Sámuel-féle telket és mellette nyugatról elvonuló utczát építési czélból feladni kéri. A közgyűlés, miután jelen közgyűlésen a feladni kért közutczának beszüntetése ha- tározalilag kimondatott, ezen határozat jogerőre emelkedésével a kért Kiss Sámuel- féle telket a mellette levő közulczával 461 korona 60 filler, azaz négyszázhatvanegy korona hatvan filler árban örökáron feladni határozza, építési czelokra. 77/2595 — 904. Lendeczky János földterület feladás iránti kérelme. — A képviselőtestületi közgyűlés a bizottság javaslatának megfelelöleg a Lánczky-utczából kérelmező kertjéhez vezető területet, miután ennek feladása az uLcza rendezése érdekében is van, □ ölenként egy korona árban feladni határozza; a terület felmérésével, kijelölésével a tanács megbizatik. 78/2678. Pramperger Dezső földterület feladási kérelme. — A képviselőtestületi közgyűlés az u. n. Mihálcsik József- féle ház előtti üres térből azon részt, mely- lyel ez utczában a közlekedés gátolva nem lesz, dij nélkül feladni javasolja, mert ennek feladásával megszűnik ezen tér szemétlerakó lenni és az utcza külső csinossága is nyer. 79/2429—904. Brebán Tivadar földterület feladás iránti kérvénye. — Miután a kért földterület oly helyen fekszik, hol esetleg a létesítendő közúti vasút czéljaira fölhasználható lesz, ez okból a kért területet a közgyűlés fel nem adja. 80/2960 — 904. Papp Istvánná Felsőbánya volt gör. kath. esperes lelkész özvegyének kérelme 200 korona segély iránt. — A közgyűlés a bizottság javaslata alapján, bár ezen segély megadására kérelmezőnek semmi féle jogczime nincs, azonban tekintve néhai férjének érdemeit és a kérelemben felhozott nehéz helyzetet, ezúttal, minden jövőre vonható következtetés nélkül, a kért 200 korona segélyt egyszer s mindenkorra kiutalni határozza. 81/2387 -904. Róth Salamon és társai kérelme a mümalom bérletben Löwinger Géza és társa igazolása iránt. — A képviselőtestületi közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával a sörházi mümalom bérletére 1891. aug. 18. kötött szerződés 4. pontja szerint Felsőbánya város, minden jogigénye sérelme nélkül jóváhagyólag veszi tudomásul, hogy a bemutatott 660/897. kj. ügyszámú közjegyzői okirat szerint Farkas Mózes bérletrészletét Löwinger Géza átvette. 82/2389 — 904. Róth Salamon és társai kérelme, a kincstári személyzet részére elvállalt lisztnek, a sörházi mümalmon őröl- hetése iránt. — A közgyűlés a bizottság javaslatához képest a kérelemben tett kötelmi kijelentés fenntartásával a kérelemnek helyt ad és a kincstári személyzet részére szállítani elvállalt lisztmennyiségeknek, a sörházi mümalmon őrölhetését enyedélyezi, mert ezen őrlés üzletrészére való elvállalásnak tekintendő, és a városi malmok őrlési forgalmára semmi befolyással nincs. 83/2842—904. Olvastatott Magyar László felsőbányái r. kath, tanító által nagyobb lakbér kiszolgáltatása iránt beadott kérelem ügyében 33506/904. sz. vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján hozott 2512/904. K. B. sz. elutasító határozat. — Tudomásul vétetett. 84/2938—904. Olvastatott Felsőbánya városnak ötödik uj vásár engedélyezése ügyében beadott kérelemre hozott 48178—VII. 1904. sz. elutasító keresk. miniszteri leirat. — Tudomásul vétetett. 85/2512—904. Elnöklő polgármester bejelenti, hogy a választási törvény reformja czéljából elrendelt adatszolgáltatás fejében a m. kir. központi statisztikai hivatal 40 korona 96 fillért küldött meg, és ezen ösz- szeg az összeírást teljesítő Spáczay Gyula v. jegyzőnek adatott ki, a munkálatok teljesítéséért. — Tudomásul vétetett. 86/2984—904. Szatmár vármegye alispánjának 9842—904. sz. határozata Merzenich Hubert vízhasználata ügyében. — A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával egyhangúlag határozatilag kimondja, hogy a tervezett vízhasználat czéljaira csak azon esetben engedi át a szükséges földterületet, ha folyamodó vizimüve által a Szt János patak vizét megfertőzni nem fogja, ha pedig a viz megfertóztetnék, joga lesz a városnak a kérelmező által 3076/904. sz. a. beadott nyilatkozat alapján is a földterületet azonnal visszavonni; továbbá kérelmező a müárok építése által az erdőben netalán okozandó károkért vagyonilag is felelőssé tétetik és köteles a terület átengedéséért évenkint 15 koronát minden év végéig jogelismerési dij czimen a város pénztárába befizetni. Kmf. Dr. Katona Béla. Dr. Katona Béla koronaügyész helyettes e hó 20-án este 8 órakor meghalt a gömörme- gyei Csehieken. Országos nevű ember volt a boldogult, de minket közelebbi kötelékek is fűztek ő hozzá, azért a fájdalom igaz érzésével telik meg szivünk, midőn korai halálát kell hírül adni olvasóinknak. Dr. Katona Béla lelkes apostola volt nyaralási ügyünknek, ezt mindenki tudja Felsőbányán. A hazáját tetekkel szerető igaz magyar érdeklődésével kisérte azon üdvös mozgalmai, melyet a város vezető férfiai évekkel ezelőtt támasztottak arra nézve, hogy e várost nyaralóteleppé fejleszszék. 1898. julius 31-én nyílt levelet intézett e lap hasábjain Farkas Jenő polgármesterhez, melyben a világlátott férfi tapasztalatával tárja fel a nyaralás előmozdítására vonatkozó tennivalókat. Örömmel konstatálhatjuk, hogy jó tanácsai ma már sok részben teljesedésbe mentek s folytonosan fejlődő városunk kellő garanczia arra, hogy itt évrői-évre többen fognak nyaralni. Majd az >Uj Idők«-ben ismertette Felsőbányát és vidékét, a magyar hölgyeket hiva segítségül azon hazafias eszme életre keltéséhez, hogy a magyar közönség nyaraljon itthon s ne hordja e czimen pénzét idegen országokba Társadalmi érintkezéseinél is minden alkalmat megragadott arra, hogy barátai, ismerősei figyelmét Felsőbányára, mint nvaralóle- lepre irányíthassa Mindezekből kitűnik, hogy ő városunknak igaz barátja volt s magas állásával járó terhes hivatali elfoglaltsága soha nem gátolta abban, hogy érdekünkben tegyen valamit. A kiránduló közönség mindig hálával gondol reá, midőn a hegymászásban elfáradva, egy- egy lóezán pihenteti fáradt tagjait, mert ezek a pihenő padok, mint sok megannyi más, az ő kezdeményezésére készültek. A M. O. K. F. guttini választmánya azzal örökítette meg, emlékét, hogy a »nyugati árok« mentén épült csinos pihenőt az ő nevéről »Katona Béla pihenő«- nek nevezte el. Dr. Katona Béla még életerejének teljében levő férfiú volt, 1855. január 27-én született Borosjenőn. Jogi tanulmányai végeztével a bírói pályára lépett. 1874-ben Kecskemétre 'nevezték ki joggyakornoknak. 1877-ben pedig a zilahi törvényszékhez jegyzőnek. Három év múlva B -pestre lett áthelyezve a kir. ügyészséghez. Itt elveszítette első nejét. 1887-ben Lúgoson, később Temesváron, 1893-ban Budapesten lett kir. ügyész. 1895-ben Kozma Sándor főügyész maga mellé vette s ekkor nevezték ki főügyészhelyettesnek. Csakhamar aztán koronaügyész lelt s ezen díszes állást élete fogytáig megtartotta. Korai halálát szivszélhüdés okozta. Néhány hónap óta asztmában szenvedett. Ezen baja ellen Abbáziában keresett gyógyulást, de a tengeri levegő nem tett jót neki, ezért onnan rokonaihoz utazott Csehiekre, hol utolérte a kérlelhetetlen halál. Holt lettét Kecskemétre szállították s olt temették el a családi sírboltban e hó 23-án. Legyen áldott közöttünk emlékezete! I K. Uj állami iskolák. Vármegyénk magyarosodásának hatalmas lökést fog adni a közoktatási kormány azon elhatározása, hogy a jövő évben 23 állami iskolát és 5 kisdedóvót fog felállítani a megye különböző községeiben és pedig többnyire ott, hol a nemzetiségek vannak túlsúlyban s általok a magyarság cvről-évre vészit egv-egy talpalatnyi talajt a lábai alól. Ezzel azonban nem lesz lezárva az állami iskolák szervezésének ügye, hanem évenkint több és több község kap majd állami iskolát, mely intézkedés által egy évtized alatt lehetővé tétetik, hogy e megyének minden fia és leánya elsajátíthassa az állam hivatalos nyelvét. < És erre nagy szükség van nálunk. Hiszen Szatmár megye 324 ezer lelket számlál, kik közül 107 ezer oláh és ezek nagy része nem beszél magyarul, sőt Írni olvasni is csakll%-a tud az 189Ö-diki népszámlálás szerint Ennek pedig első sorban maga a nép vallja nagy kárát, mely a közigazgatás nyelvét nem érti és e miatt minden apró-cseprő ügyében mások se gitségére, tolmácsolására van utalva. De károsan hat ez a körülmény egyéb tekintetekben is, amelyeket itt részletezni nem czélunk. Éppen azért várunk és remélünk sokat a tervbe vett állami iskoláktól. A jövő évben a következő községek kapnak állami iskolát: Nagvsikárló. Barlafalu, Remetemező, Lippó, Szamosdob, Mózesfalu, Kánya- háza, Bikszád, Tartolcz, Komorzán, Oláh-Gyürü, Hirip, Nagvkolcz, Vetés, Csengerbagos, Zsadány, Kovás, Kővárremete, Nagynyires, Somkutpataka, Domahida, Laczfalu és Nagybánya. Állami óvodákat állítanak fel Szamosdob, Bikszád, Nagv- sikárló, Alsófernezely és Kővárremete községekben.
