Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-08-03 / 16. szám

Sietni kell tehát az országos mentő akczió megindításával addig, mig van menteni való. Ébredjen kötelességének tudatára mindenki ad­dig : mig nem késő! . . r . . . r . . Különfélék. MeszLnyi Gyula szatmári róm. kalh. püs­pök a múlt héten ünnepelte áldozó pappá szen- teltetésének 50 éves fordulóját. Személyi hírek. Julius 20-án Dereánó István kir. jogügyi főtanácsos ill járt Budapest­ről Újhelyi Hugó nagybányai kir. kincst. jogügyi tanácsossal és megígérte, hogy a városi erdő­ügyek rendezése és a kir. bányakincstárral kö­tött szerződések elintézése végett szept. hóban fog Felsőbányára jönni. — Julius 23-án Sieg- meth Károly vasúti főfelügyelő itt járt Hollós Jakab vasúti igazgatóval és Burger vasúti mér­nökkel, a nagybánya—felsőbányái vasút építé­sének felülvizsgálata czéljából. — Julius 26-án szatmári vendégek jártak itt: Bartha Kálmán gazdasági tanácsos és dr Lénárd István köz­gyám, akik a vidék megtekintése végett jöttek Felsőbányára. Csutor Kálmán id. pénzügyi számtanácsost a pénzügyminiszter állandósította. Rákóczi hamvai Kassán. A belügyminiszter döntött a kérdésben. Rákóczi hamvai Kassán fognak 200 évi rodostói nyugalom után pihenni. Nagy László, megyénk alispánja, folyó évi október 3-án tölti be alispánná választatásának 15-ik évét, amikor a megye közönsége meg­érdemelt ovácziókban kívánja részesíteni köz- tiszteletnek örvendő alispánját Hivatalvizsgálat. Dr Rótb Ferencz szatmári kir. törvényszéki elnök a múlt héten vizsgálta meg a nagybányai járásbíróság ügykezelését. A tapasztalt példás rend felett a legnagyobb meg­elégedését fejezte ki Km. Pap Sándor kir. Ítélő­táblái bírónak s a bírói karnak. Gyászhir. Súlyos csapás érte kisjenői Erdő­hegyi Miklóst, az ilosvai (Bereg m.) járás szolga- biráját. Felesége: szül. Melegh Margit, Melegb Gyula pusztadaróczi ev. ref. lelkész leánya el­hunyt jul. 19-én Pusztadaróczon, életének 26-ik, boldog házasságának harmadik évében. Teme­tése 21-dikén délelőtt történt a nagy kiterjedésű rokonság részvéte mellett. Gyászbeszédet Ben- csik István nagypaládi lelkész, nagybányai egy­házmegyei esperes tartott a boldogult felelt, a sírnál pedig Sáfár Imre atyai lelkész beszélt, mindketten könyeket fakasztva, de egyszers­mind a vigasztalás balzsamát csepegtetve a fájó szivekre. A korán elköltözőt tét férjén, szülein és nagyszámú rokonain kívül alig egy hónapos fiacskája: Miklóska is gyászolja, kit vigasztaló angyalnak hagyott itt forrón szeretett férjének. A minden vigasztalásnak Istene gyógyítsa be a fájó szivek sebét! A nagybányai ev, ref. egyházmegye őszi közgyűlését íolvó évi szept. hó 6-án Szinér- váralján fogja megtartani Bencsik István esp. és gróf Degenfeld Sándor egvbázm. gondnok elnöklete alatt. Állatorvosnak megválaszlatott Ringelhan I. Dezső kórházi állatorvos Budapestről. A vá­lasztáson Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző el­nökölt az alispán akadályoztatása miatt. Rákóczi bővíti a felsőbányái harminczad- hivatalt, mert fontos az erdélyi és szigeti köz­lekedés végett. Okt. 4. Egyezséget köt a kisbányai és fer- nezelyi közbirtokosság (compossessorok), kivált a peres kisbányai borkút miatt. Aláírták : a fel­sőbányái tanács, a közbirtokosok, azonkívül Michael Pál nagybányai kapitány, Balog Péter nagybányai biztos, Rátonyi László szolgabiró, Fröhlich Zachariás bányajegyző, Jászi nagybá­nyai jegyző, a »münczurak«: Ajtai Mihály, Kere­kes János, Szabó János. Boros István, Felsőbánya főbírája, bepana­szolja Laczfalut Ajtai Mihály nagybányai kama­rai felügyelőnél (különösen Tarucza Mátyás és Péter, Drogula Gergely és Puszika László lacz- falusi lakosokat), bogy a magyarkékesi határnál levő Porgolat kertet elpusztították. Rákóczi mindenképen kíméli a magyar érzelmű várost, és mindenkor szívesen látja udvarában a felsőbányái polgárokat A szepesi kamara Rákóczy egyenes paran­csára kifizeti végre-valahára az átvett bányák adósságait. Kitűnt, hogy szorultságában (Karaffa miatt) a város 20 százalékra kénytelen volt a pénzt felvenni, de Ladányinak még 25 százalé­kot is fizetett!! Felsőbányái Hírlap | Dienes Dezső | nagybányai járási főszolga­bíró halálhírét hozta folyó hó 1-jén a táviró. Hosszantartó súlyos betegség vetett véget a köz- tiszteletben és szeretetben megőszült tisztviselő közhasznú működésének, ki mig csak engedte kínzó betegsége, férfias szívóssággal küzdve a kór romboló hatalmával, bámulatraméltó kitar­tással végezte hivatali teendőit s csak midőn már erős szervezete úgyszólván teljesen feloszlás­nak indult, ejtette ki kezéből a tollat. Vizkórrá fajult vesebaj ölte meg a járás szeretett főtiszt- viselőjét, midőn orvosi segélyt keresendő, a fő­városba ment s onnan némi javulás után Szat- már-Németiben kiszállott, hol leánya: Unger Géza kir. aljárásbiró neje lakásán örökre behunyta szemeit Gyászhir. Wurscher János György a kolozs­vári légszeszgyári részvénytársaság volt pénz­tárnoka, Wurscher János, közbecsülésben élő vendéglősünk édesatyja. jul. 20-án. élete 89-dik évében elköltözött az élők közöl. Hült telemét 22-én nagy részvét mellett helyezték örök nyu­galomra s ugyanazon nap d. e. mulatták be lelke üdvéért az egek Urának az engesztelő szent-mise áldozatot A család által kiadott gyász­lap szövege a következő : Wurscher János a maga és nővére Wurscher Terézia, férje: Wallinger Antal uradalmi tisztviselő és gyermekei, W. Klein Elisa és Emma mint unokái, özv. Fodor Gvörgyné szül. Wurscher Magdolna és leánya Piroska, férje etre-karcsai Lukács Gyula ország­gyűlési képviselő és gyermekei, özv. Eder Fe- renczné szül Wurscher Terézia mint nővére és unokabuga, özv. Amigo Józsefné szül. Wurscher Nina és leánya Lujza, férje Gilnreiner Adolf pozsonyi magyar államvasuti főellenőr, mint unokanővére, lasnádi Kardos Pál uradalmi in­téző és neje, mint sógor, szomorodott szívvel tudatják, hogy a gyöngéden szerető telejthetet- Iau jó apa, nagyapa, após. testvér, nagybátya és sógor Wurscher János György volt kolozsvári légszeszgyári részvénytársaság pénztárnoka folyó évi juiius hó 20-ik napján d. u. 2 órakor éle­tének 89-ik évében az üdvösségünkre rendelt szentség á j latos felvétele után az Urban csen­desen jobblélre szenderült, hogy lelke felejthe­tetlen neje tasnádi Kardos Terézia leikével is­mét találkozzék. A boldogult hűlt tetemeit folyó hó 22-én d. u. 5 órakor helyezzük a róm. kalh. szertartás szerint a helybeli sirkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat ugyanaz nap reggel ‘/4 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni Felsőbányán, 1901. juiius hó 20-ik napján. Adjon a Mindenható neki örök nyugodalmat 1 Értesítés, a tiszai ág. hitv. evang. egyház­kerület eperjesi kollégiumának jogakadémiáján az 1904—1905. tanévre a beiratások f. évi szep­tember 1-től 12-éig eszközlendők; az előadások pedig szeptember 16-án veszik kezdetöket. Utó­lagos felvételnek szeptember 13 — 15. napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari engedélyivel lehet helye. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1-8. napjain írat­hatnak be. A vizsgálatok batárideje szeptem­ber 1-től 15-éig terjed. (Jegyzet.) A jogakadé­miai hallgatók átalában részesülhetnek a kol­légium kebelében fennálló tápintézet kedvez­ményeiben (az erre megállapított dijak a leg­utóbbi tanévben a következők voltak: ebéd- és vacsoráért az I. félévben — szept. 1. decz. vé­géig 50 kor., a II. félévben — jan. 1. — junius végéig — 74 kor.; csak ebédért az I. félévben 32 kor., a II. félévben 46 korona. A jövő tanév­től kezdve az összes évi ebéd- és vacsoradijnak 150 koronára való felemelése megerősítés alatt áll, ezzel szemben azonban az ételeknek s főkép a vacsorának javítása is eszközöltetni fog. Uj és kényelmes lápinlézeti épület emelése, folyamat­ban van. Az erre érdemesek igényt tarthatnak a kollégium által évenkint kiosztatni szokott ösz­töndíjakra ; valamint a szegénysorsuak tandíj- mentességre, tápintézeli-dij elengedésére s a jelentékeny alaptőkével rendelkező »Jogász segély-egylet« támogatására számíthatnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamint a kollégiumi nagv könyvtár a hallgatóság rendelkezésére fog állani. Mindennemű felvilágosításokkal szívesen szolgál a jogakadémia igazgatósága. A budapesti m. kir. állami felső épitö-ipariskola igazgatósága (Budapest, VII, Csömöri-ut 74.sz.) értesíti azon szülőket, akik fiaikat a jövő 1904 9051 iskolai évre az intézet rendes szakosztálya első évfolyamára akarják felvétetni, hogy az intézet tanulmányibeosztása az ezentúl felveendő tanulók részére keresked. m. kir. miniszter ur ő nagy­méltósága elhatározásából módosítást szenve • dett- A tanulmányi idő ugyanis esetleg hat egymásután következő félévből állott, a jövő isk. évtől kezdve az ezután felveendő tanulók részére az első félév november hó elején kez­dődik s márczius végéig tart; ápril. hó elejétől augusztus hó végéig a tanulók a gyakorlatban tartoznak működni, a második és a következő félévek a rendes isk. beosztás szerint követik egymást. Az utolsó félév január 31-én végző­dik. A tanítás anyaga s a végbizonyítványok által elérhető jogok és kedvezmények nem változnak. A végzett tanulók ugyanis 3 évi utó­lagos gyakorlat mellett kőmives, kőfaragó vagy ács mesterek lehetnek, jelentkezhetnek építő­mesteri vizsgálatra. A végbizonyítvány alapján egyéves önkéntesek lehetnek, felvétetnek a posta- és távirdatiszti s a vasutitiszti tanfolyamra, végre jogosítva vannak mindazon hivatalos állásokra, a melyek betöltésénél érettségi bizonyítvány kívántatik. A felvétel az !. évfolyamra az 1904 - 905. isk. évre átmeneti intézkedés gya­nánt szept. 1—5-ig tart, a felvétel után a ta­nulók tartoznak visszamenni a gyakorlatba* s csak november 1—3-án iratkoznak be véglege­sen, a mikor legalább 4 havi építő gyakorlati működést tartoznak igazolni. Felvétetnek azok | a tanulók is, kik csak november l — 3-án jelent- ; keznek, ha 4 havi gyakorlatot tudnak igazolni ! s a felvételi feltételeknek megfelelnek. A fel­vételhez szükséges: 1. Keresztlevél vagy szü­letési bizonyitv. 2 Legalább négy középiskolai (gymn., polg. vagy reáliskolai) osztályról szóló bizonyítvány. 3. A szeptemberben való jelent­kezésnél legalább 2 havi, a november 1-én való jelentkezésnél pedig 4 havi gyakorlat. Az intézet magasabb évfolyamaira való felvétel a régibb eljárás szerint történik. Az igazgatóság. Nyaralók újabban érkeztek Felsőbányára: Szilágyi Imre földbirtokos és városi tisztviselő és családja, Debreczenből itt időzik, nevezete­sen neje, aztán gyermekei: Szilágyi Ibolyka ok­leveles tanítónő, Szilágyi Imre főgimnáziumi tanuló. Nagy tűz Koltón. Nagy tűz pusztított Koltó községben juiius 25-én. Igazán sajnáljuk a be­csületes, szorgalmas népet ért nagy anyagi ká­rosodást Mint halljuk, egy gyermek gondatlan­sága okozta a nagy csapást. Bizony nem lehet elég intő jel, hogy a szülők gyermekeikre na­gyobb gondot fordítsanak. Zsinati képviselők. A folyó évi november 10-én Budapesten megnyitandó ev. ref. egyházi zsinatra képviselőkül a felsőbányái egyház juiius 24-én tartott presbyteri ülésében szava­zatát következőkre adta : Bencsik István lelkész, gr. Degenfeld Sándor világi rendes tagok, Sol­tész János lelkészi és Torday Imre világi pót­tagok. E zsinatra nagy dolgok várnak. A tár­gyalandó egyházi törvényjavaslatok már 3 Íz­ben dolgoztattak át szigorú kritika rostája után. A sok között a reform, egyházak nagy részében századokon át odaadással viselt, de már elhor- dozhataílanná vált nagy egyházi adó elviselhe­tővé tételére irányuló adóreform. Egyik felada­tát fogja képezni a zsinatnak a lelkészi nyugdíj­intézet felállításáról való intézkedés, mely­nek hiánya egyik alapos oka annak, hogy a fiatal nemzedék nem vágyik a lelkészi pályára. A reform, egyház 2000 lelkésze közt most is van 200—300 olyan, kik mint elaggott vének, nem képesek hivatalos kötelességüknek eleget­tenni, miért aztán oly helyeken kínlódnak az Urnák tehetetlen szolgái s velők sir, nyomorog az egyházi élet, mert hát ha valaki, a 75 —80. éves vagy azon felüli öregek méltán ajkokra vehetik a szavakat: »Bár akarnám, de ez a test, sokszor tehetetlen és rest,« Meghívó. Felsőbányán, 1904. évi augusztus hó 10-én a városi szálloda dísztermében a felső­bányái ifjúság zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete este 9 órakor. Személyjegy 1 K 60 f. Tanitónö-választás. A mándi ev. ref isko­lához Erdős Vilmát, a szamosdobi ev. ref. isko­lához Szeghy Ilona okleveles tanítónőket egy­hangúlag választották meg. A nagybányai községi iskola- és óvodáról, az 1903 — 4. iskolai évi értesítőt, melyet Doroghv ígnácz iskola-igazgató szerkesztett, tüzetesen át­olvasván, kötelességszerüen beszámolunk arról a benyomásról, melyet reánk tett. A 15 tanitós iskola, szellemi irányát tekintve, korszerű. A ta­nítótestület tagjai munkás tanító emberek s hivatással bírnak Az értesítőn is kiérzik ez. Az iskolának a múlt évben volt 767 növendéke, melyből 734 maradt év végén. E 767 növendék­ből 1—1 osztályra, illetve 1-1 tanítóra egyenlő megosztás mellett jutna 52 tanuló, ami igy elég kedvezőnek tetszik arra, hogy a tanítás ered­ményesebb lehessen. Az értesítőt »A jövő isko­lája« czimmel Révész János szerkesztőtársunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom