Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-08 / 12. szám

Felső bányai Hírlap előmunkálati engedélyt adott a szilágysági vasút Tasnádszántó állomásából kiágazó Er- kőrös, P.-Ete, Pér és Er-Endréden át Er-Mihály- falváig vezetendő helyi érdekű vasútra. Kormánybiztos az érettségi vizsgán. A nagy­bányai állami főgimnáziumhoz Klekner Alajos dr kassai kir. jogakadémiai igazgatót nevezte ki biztosul a közoktatásügyi miniszter az érett­ségi vizsgálatokhoz. Dr Klekner az érettségi vizsgák idejét f. hó 26-tól 30-ig terjedő időre j tűzte ki. Kinevezés. A pénzügyminiszter Kugler Já- ' nos szinérváraljai adóhivatali gyakornokot ideig­lenes minőségben a huszti adóhivatalhoz adó­tisztté nevezte ki. Nyaralási ügyünk. Az idén a közegészségi állapotok nagyon kedvezők városunkban. — i Szinte két hónapja nem fordult elő ragályos betegség. Nyaralóink tehát egész bátran jöhet­nek körünkbe. Mint értesülünk, már eddig is j többen jelentkeztek, illetve tudakozódtak la­kás után. Gyászhir. Törökfalvi Pap Zsigmond ny. kir. járásbiró május 25-én elhunyt Nagybányán. A boldogult a testvérváros társadalmi életében előkelő áliást foglalt el. O volt tulajdonképeni megalapítója laptársunknak: a »Nagybánya és Vidékének.« Ifjú korában a Kővárvidék fő­jegyzője, később Nagybánya város törvény­székének ülnöke, majd kir. járásbiró lett. Kor­társa és barátja volt közelebb elhunyt koszom költőnknek: Jókai Mórnak kinek halála alkal­mából — akkor már betegen — egy rövid, de érdekes czikket irt a »Nb. és V.-be.«'Haláláról a család a következő gyászlapot adta ki: Alant írott úgy a magam, mint gyermekeim, valamint az összes rokonság nevében is mély fájdalom­mal tudatom, hogy felejthetetlen jó apám, török­falvi Pap Zsigmond nyug. kir. járásbiró, ki hosszúra nyúló életét a közjónak és közéletnek szentelte, munkás életének 81-ik évében, folyó hó 25-én d. u. ^3 órakor, a haldoklók szent­ségének ájtatos fölvétele után jobblétre szende- rült. A boldogult hült tetemeit folyó hó 27-én délelőtt 11 órakor helyezzük róm. kath. szer­tartás szerint a családi sírhelyen örök nyu­galomra Lelkiüdveért pedig az engesztelő szent­miseáldozat ugyanaznap délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybányán, 1904 május hó 25. Áldás és béke lengjen porai felett! Dr Törökfalvi Pap Elemér. Tornavizsga. A nagybányai áll. főgimnázium jnn 5-én tartotta meg a szokásos tornavizsgála­tát. Ezúttal az idő nagyon kedvezett. A megelőző nap esője, mely sok ifjú szivet elszomorított, hogy tehetségét, ügyességét nem mutathatja be, csak arra volt jó, hogy a port leverje s annál üdébb legyen a levegő. Nem is zavarta meg a szép ünnepélyt semmi, mint ezelőtt két évvel, midőn öly eső zuhogott le hirtelen, hogy ^ bizottság — mint egy jelen volt megjegyzé — magának ítélhette a futásból a dijat. Szebbnél- szebb mutatványokban gyönyörködhetett a nagy számmal kivonult közönség. Festői látványt nyúj­tott a trikókba öltözött ifjúság, különösen feltűnt a IV. osztály nagy számával s teijesen egyenlő öltözetével. Az V. osztály fehér trikóval és sötét biborszinü szalaggal szintén kellemes benyomást gyakorolt. Volt ott magas-ugrás, rud-ugrás, tá­volság-ugrás, futás, suly-dobás s különféle játé­kok stb. stb. Segédlelkész-csere. Bartha György nagy­bányai ev. ref. segédlelkész, ki rövid idő alatt megnyerte a nagybányai hívek szeretetét, jú­lius 1-én eltávozik Nagybányáról Kőröstarcsára, hol mint lelkész-tanitó fog működni. Helyére Imre József kőröstarcsai segédlelkész jön. A csere a két egvház közmegegyezésével törté­nik. — Bartha György f. hó 26-án tartja meg kiköszönő beszédét. Orgona-szentelés. A patóházai ev. ref. egy­ház pünköst másodnapján szentelte fel Országh Sándor által készített díszes orgonáját. A szép ünnepélyre a környékbeli intelligenczia és föld­mi velő nép nagy számban sereglett össze. Az orgonán Papolczy Zoltán apai lelkész játszott, a felavató ünnepi könyörgést Bartók Károly, helybeli ev. ref. lelkész mondta. Egyházi be­szédet Szabó József aranyos-medgyesi ref. lel­kész tartott. A szép ünnepélyt a Hymnus el- éneklésével fejezték be. Isteni tisztelet után Tóth Móricz főgondnok adott az intelligenczia részére nagy ebédet, a falusiak részére pedig bál volt. — A szép orgona 2000 koronába került. A nagybányai ev. ref. egyházmegye tanító­testülete e hó utolján tartja közgyűlését Felső­bányán Sinka Lajos elnöklete alatt. A gyűlésen lapunk szerkesztője felolvasást fog tartani »Az uj közoktatásügyi javaslat és a református is­kolákéról. A gyűlés napja még határozottan megállapítva nincs és igy csak lapunk jövő számában szólhatunk róla. Lelkészi vizsgálat. Szatmáron a múlt hó 25—26-án megtartott synodalis vizsgálatra Tö­rök Lajos szinérváraljai róm. kath. segédlelkész jelentkezett, ki a vizsgálatot igen szép sikerrel állotta ki. Nagy idők tanúja. Muzsek Ferencz 1848-as nyugdíjas honvéd, május hó 21-én, Budavár be­vételének évfordulóján meghalt 78-éves korá­ban. Temetése 23-án, pünköst másodnapján ment végbe, kevés honvédtársai és nagy kö­zönség részvéte mellett. A boldogult jó humo­ráról és arról volt nevezetes, hogy messze vi­déken kedvelt virslit készített. Ha valahol nem vettek tőle, ezt szokta mondani: »Tehát el va­gyok bocsátva?!« — Róla maradt fenn ez a szálló ige: »El van bocsátva, mint Muzsek a virslivel.« Most már véglegesen el van bo­csátva a kedélyes öreg honvéd. Nyugodjék békével! A nagykároly—mátészalka—csapi vasút épí­tését a Gregersen-czég vállalta el, mely már beterjesztette a kereskedelemügyi minisztérium­hoz az építési terveket. Remélik, hogy az en­gedély megadásához megkívántaié előtárgya- lások rövid időn belül megtartatnak s az épí­téshez augusztusban hozzáfoghatnak. Évzáró vizsgálatok. A helybeli ev. ref. elemi fiúiskolában f. hó 19-én délelőtt, a leány­iskolában pedig délután fog az évzáró vizsgá­lat megtartatni. A városnak a helybeli takarékpénztártól felveendő kölcsöne ügyét a pénz- és belügy­miniszterek azzal hagyták jóvá, hogy a város a kölcsönt felmondhassa. Emlékezhetnek olva­sóink, hogy ez ügyben lapunk is ezen állás­pontra helyezkedett a méltányosság szempont­jából. — A részvény-takarékpénztár f. hó 1-én tartott közgyűlésében az említett feltételt elfo­gadta. — Most már csak napok kérdése, hogy megkezdjék a vízvezeték és fürdő építését. — Előbb azonban, különösen a vízvezeték kérdése közgyűlési intézkedés tárgyát fogja képezni, a mennyiben nem az eddig kiszemelt, hanem más források vizének bevezetése mutatkozik czélirányosabbnak. A Magyarországi Kárpát-Egyesület Keleti Kárpátok Osztálya ez évi közgyűlését augusz­tus 14 és 15. napjain városunkban fogja meg­tartani. Uj erdöör és városi rendőr. A város Kis- bányára, a lemondott ifj. Szász Sándor helyett, Brebán Gyiraszint fogadta fel erdőőrnek. A betegsége miatt elbocsátott Marinka Ignácz he­lyett pedig városi rendőrnek: Majdik Sándor kiszolgált tüzér vétetett fel. Az 1904. évi sorozás városunkban május 28-án tartatott meg. Polgári elnök Ilosvay Ala­dár vm. főjegyző, polgári orvos pedig dr Fekete Sámuel vm. főorvos volt. A hadsereg részéről részt vettek : Spindler Károly közös és Fodor Pál honvéd alezredes, dr Linberger Albert kö­zös és dr Sauerwald János honvéd ezredorvos, Földényj Miksa közös és Tumli István honvéd főhadnagy. Bizalmi férfiak voltak : Pap Márton v. számvevő és Burkárt Ferencz bányamérnök. A sorozó-bizottság tagjai előző nap kirándulást tettek a Bódi-tóhoz, hol kellemesen töltötték az időt és átalakultak borozó-bizottsággá. — A so­rozás eredménye a következő: Hadköteles volt az I. korosztályból 53, a Il.-ból 38, a Ill.-ikból 27 Távolmaradt az I. osztályból 15, a Il.-ból 14, a III.-bél 13. Teljesen ismeretlen volt : 3. Besoroztatott az ujoncz-jutalékba 17, a póttarta­lékba 4 és 1 idegen illetőségű hadköteles. Soro­zás után a polgármesternél fényes ebéd volt. Korcsmái törvények — a régi Babylonban. A szeszes italokkal való kereskedés ma is sok galibát okoz a törvényhozásnak, úgy látszik, a régi időkben sem volt máskép. Babyloniában például hihetetlenül szigorú törvények szabá­lyozták az alkohol eladását. Legalább erre en­gednek következtetni a rendeletek, melyeket Hammurabi, Babylonia királya bocsátott ki 2250-ben Krisztus születése előtt. A fönma- radt nyomok rendkívül érdekesek, mert elárul­ják, hogy a babyloniaiak nagy mértékben élvez­ték az alkoholt és hódolta*: a boritalnak. A rendeleteket magas diorit oszlopra vésték és Bel Merodach templomában helyezték el fel­tűnő helyen, hogy mindenki hozzájok férhes­sen és tudomásul vehesse azokat. — Négy tör­vény gondoskodott a korcsmárosokról, mind a négy alkalmas, hogy a mai viszonyok közt az összes korcsmárosokat elpusztítsa a föld szí­néről. Az első például igy szól: »Ha borral kereskedő nő az áruért gabona helyett ezüstöt fogad el, vagy ittas embertől többet vesz, mint amennyit ad, vízbe dobandó.« A rendelkezés­ből kitűnik, hogy alkohol eladásával nők fog­lalkoztak és hogy az ittas- vendég becsapását nem a modern, fekete frakkos főpinczérek ta­lálták ki. A második paragrafus sem rossz és arról tesz tanúságot, hogy a berúgott babylo- niai is úgy kurjongatott, tört, zúzott, akár a mai duhaj. De garázdálkodásáért nem őt büntették, hanem a korcsmárost, ki ha a berugottat nem szállította azonnal az őrségre, életével fizetett. A harmadik paragrafus a papnőknek máglya­halál mellett megtiltotta, hogy korcsmába lép­jenek. A negyedik korlátozta a szeszes italok eladását az aratási idő alatt, ami kétségkívül bölcs intézkedés volt. (Nemz. Isk.) Ez utóbbi intézkedés nemsokára nálunk is elkelne, hogy kevesebb jókedvök legyen az aratási sztrájkba lépő mezei munkásoknak . . . Időjóslás júniusra. Meteor a juniushavi időjárásra nézve a következőket jövendöli: A hónap elején és végén nagyobb mérvű esőzés várható. Junius hava átlagban csapadékosnak s az évszakhoz viszonyítva inkább hűvösnek, mint melegnek lesz mondható. A csomópon­tok a következők: 4—5 —6—-9 —12 - 13—17, to­vábbá 19- 20—27. 4-től 9-ig hűvös, esős, 12-től 17-ig meleg, de lehetnek jeges, vagy zivataros esők is. 19-dike erős jellegű csomópont, viha­ros vagy csapadékos jelleggel, amelynek ha­tása után állandóbb idő várható. A 27-diki csomópont azonban ismét hűvös és esős jel­legű lesz. Ezen — a bolygók állásából jövő — változásokat némileg módosíthatják a napon előjövő erőhatások, de átlagos jellege június­nak hűvösnek és csapadékosnak Ígérkezik. A fazekas-iparosok mázag-szükséglete. A m. kir. pénzügyminiszter megengedte, hogy a m kir. kincstári kohók nemcsak a szövetkeze­teknek, hanem az egyes fazekas-mestereknek is a mázag-szükségletet 5 százalék árengedmény mellett szállítsák, ha a megrendelés az ipartes­tületi elnök láttamozásával eszközöltetik. Beszéd- és értelemgyakorlat leczkékben. Az első osztály anyaga. Irta: Székely Árpád, nagybányai közs. isk. tanító. E munka most hagyta el a sajtót, kiadója Kovács Gyula nagy­bányai könyvkereskedő. Nagy nyolczad alak, 152 oldal terjedelemben. Elolvasására még nem volt időnk, de ösmerve Székely Árpád kiváló munkásságát a tanügyi irodalom terén, azt hisz- szük, hogy ez újabb müve is nyereség lesz a szakirodalomra. A »Beszéd- és értelemgyakor­lat« megrendelhető a kiadónál, ára nincs ki­tüntetve. Az egyszerűség. Felsőbányán történt a pün kösti ünnep alkalmával. Egy vak ifjú először óhajtóit élni az Úrvacsorával. Megelőzőleg a lelkész előkészítette, mint szokás, azonban pün­köst első napján ismét adott fel neki néhány kérdést, hogy meggyőződjék, vajon tisztában van-e az illető az Úrvacsora jelentőségével. A kérdésekre kielégítő választ kapván, elkezdte neki magyarázni a református vallás egyszerű­ségét. Egyszerre csak közbeszól a vak : — Csakugyan egyszerűbb a mi vallásunk, mint a katholikus, mert a mi templomunk tor­nyán az órának is csak a számja van meg. — Eleget is kompromittálnak érte bennünket a pá­pisták. Persze, ezek után nem volt szükség a to­vábbi magyarázatra . . . Egészségügy. Városunkban április 17 óta egyetlen ragályos megbetegedés sem fordult elő junius 4-ig bezárólag. Az olvashatatlan kézírás ellen. A porosz kultuszminiszter közelebb rendeletet bocsátott ki, melyben a felsőbb iskolák tanítóinak köte­lességévé teszi, hogy növendékeiknél a legna­gyobb gondot fordítsák a jó és olvasható kéz­írás elsajátítására. A rendelet egyebek közt a következőket mondja : »Az olvashatatlan kéz­írás a hivatalos és magán érintkezésben nem egyszer hat olyan kellemetlenül, hogy meg­akadályozza a felsőbb iskolákból kikerült nö­vendékek előhaladását. A tanító ne csak a dol­gozatok tartalmára helyezzen súlyt, hanem külső formájokat is szigorúan Ítélje meg. Olyan dol­gozatokat, melyek írása nehezen olvasható, ne fogadjon el. Ezentúl úgy a rendes, mint az érettségi bizonyítványokban a tanuló írásáról is mondassák vélemény.« Felelős szerkesztő : Imre Károly. Kiadótulajdonos: Nánásy István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom