Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-30 / 7. szám
Felsőbányái Hírlap. A közgyűlés első napján a Nagyszállóban közebéd, este pedig a Polgári-körben társas összejövetel lesz. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszter- elnök Kováts Sándor nagybányai járási szolga- birót a nagybányavidéki, Ferenczy Zoltán avas- újvárosi körjegyzőt az avasujvárosi s Nagy Béla porcsalmai körjegyzőt a porcsalmai anyakönyvi kerületbe és pedig ez utóbbit Erdei István anyakönyvvezető egyidejűleg való felmentése mellett, anyakönyvvezetővé nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kicsinszky Ilona oki. kisdedóvónőt a kapnikbánvai áll. óvodához óvónővé nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Leiteregg Lujza kapnikbányai állami óvónőt a rákosligeti állami óvodához helyezte ‘át. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a komorzáni anyakönyvi kerületbe Décse Károly h. körjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Gyászhir. Alulírottak szomorú szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen nagynénénk és rokonunk özv. Csomós Arouné sz. Almer Veronika folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor, jótékonyságban eltöltött élete 87-ik évében, az üdvösségünkre rendelt szentségekkel megerősítve, hosszas szenvedés után jobblétre szende- rült. Drága halottunk hült tetemeit folyó hó 25-én d. u 4 órakor fogjuk a helybeli rom. kath. temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyezni s jó leikéért az engesztelő szent mise-áldozatot f. hó 26-án d. e. 9 órakor mutatjuk be az Egek Urának Nagybánya, 1904. már- czius hó 23-án. Adjon a Mindenható neki örök nyugalmat! Almer Lajos és családja, Almer Károly és családja, Almer Béla és családja, Almer Ilona férj. Fábián Lajosné és családja, Almer József és családja, Aimer Ida férj. Lengyel Lajosné és családja, Csomós Anna félj. dr Sereghy Béláné és férje, özv. Csomós Imréné szül. Bagossy Erzsébet. Az adóhátralékod Megszűnt az ex-lex és igy kötelezővé vált az adófizetés, ami eddig az adózó polgárok tetszésére volt bízva A pénzügy- miniszter a legmesszebbmenő kíméletet rendeli azonban az adók behajtásánál, miből kifolyólag meghagyta, hogy a hátralékos adók a fél szóbeli kérelmére részletekben is fizethetők. Azok az adófizetők pedig, kik tavalyról maradt adótartozásaikat még az idei költségvetés elfogadása előtt fizetik ki, adójok után nem tartoznak késedelmi kamatot fizetni. Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész országban a mozgalom, minden ház végeihez, elejéhez és kertjébe lugasszőlőket ültetni, már is olyan óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánkban, hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csoda, mert nézzük meg például Fehértemplom városát, ahol alig van ház, J melyet óriási törzsű lugas-szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érés : kezdetétől egész tél folyamán finom csemege szőlőkkel, minden évben terem a legcsekélyebb j gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemutatott »Szőlőlugast ültessünk« czimü hirdeté- j síinket olvasóink becses figyelmébe. Színes fénv- nyomatu árjegyzékek mindenkinek, ki czimét | tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek. Sorozás. Yalahára ez is megtörténik. Az országgyűlés megszavazta az 1903. évi ujoncz- jutalékot és igy e hó 21 én az egész országban megkezdődött az ujonczozás. Városunkban holnap, e hó 31-én tartatik meg a sorozás, a polgári elnök Nagy Sándor tb. vm. főjegyző lesz. Pap Zoltán. A »Heti Szemle« után közöltük, hogy az udvarii testvérgyilkosságból folvó- lag elitéit Pap Zoltánt feltételesen szabad lábra helyezték. Most ugyanazoil forrásból ezt a hirt megczáfoljuk, mivel a kérdéses Pap Zoltán egy j Panyolára való ember, ki nem azonos az udva | rii Pap Zoltánnal. Á nagybánya—felsőbányái vasút építését Mandel és Révész fővárosi vállalkozó czég fogja teljesíteni, ugyanaz, mely a zsibó - nagybányai vasutat építette. Városi képviselőválasztás Az 1898. ápril 18-án választott 12 városi képviselő, nevezetesen : Lévav Károly kér., Almásy János, Smillár Mihály, id Szabó Károly, Tury Ferencz, Szalai László, Szigyártó József, Pap István (meghalt), Münnich Sándor (gazd. lan ), Mihálcsik József (megh ), Terszlyánszky Ferencz (megh.), Csausz Károly (főorvos); póttagok : Zazula Béla. ifj. Szabó Károly, Orbán Károly, Csonka József, Májercsik József, Bánvi Kálmán megbízatása ez évben lejárván, a febr. 13-án tartott közgyűlés határozatához képest folyó hó 29-én tartatott meg az uj választás, melynek eredményéről csak jövő számunkban szólhatunk. A választás ellen beadandó esetleges panaszokat elbíráló igazoló választmány elnöke Nagy László alispán, ki helyetteséül Nyisztor István városi tanácsost nevezte ki. A választmány tagjaiul a közgyűlés részéről Baumerlh Károly és Csausz István választattak meg február 13-án. A vízvezetéknek egyes házakba leendő bevezetése iránt most folynak az aláírások. Eddig már körülbelül 60 háztulajdonos fejezte ki azon óhaját, hogy házába a vízvezeték bevezettessék. Hogv miiv nagy kényelmet fognak elérni az ; illető háztulajdonosok a bevezetés által, azt még most elképzelni is alig lehet. Megszűnnek a csorgóra járás mizériái és a ház bőven el lesz látva minden czélra használható tiszta ivóvízzel. Közgyűlés A Felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja, ápril hó 10-én d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében, miről az üzletrészes tagok azzal értesittetnek, hogy határozatképtelenség esetén ápril 17-én újabb közgyűlés fog tartatni, mely tekintet nélkül a megjelent tagok számára, határozatképes leend. „A Nemzeti Iskola“, ez a kitünően szerkesztett tanügyi politikai lap, ápril 1-vel uj előfizetést hirdet. Szerkesztője Földes Géza, főmunkatársa Benedek Elek, kiknek neve teljes garan- czia afelől, hogy a lap magas nívón mozog. Iránya teljesen független, tántorithatlanul küzd az igazságért. A »Nemzeti Iskola« előfizetési ára egész évre 12 K. Az előfizetés a kiadóhivatalhoz küldendő. Budapest, VII Rottenbiller-utcza 5 a. szám. Az ügyvédi kamarából. A szatmárnémeti! ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Markovits Benő Szatmárnémeti székhelylyel bejegyezve volt ügyvédet elhalálozása folytán a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékéből törölte, egyszersmind irodája részére gondnokul Biró Elemér szatmárnémetii lakos ügyvédet rendelte ki. Gazdák, ha nagy terméshez akarnak jutni, Mauthner-féle magvakat vessenek. Idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedése Budapesten, Rottenbiller-utcza 33., mindenkinek ingyen megküldi, A kitünően tisztított, legnagyobb csira- képességgel biró, fajtiszta magvak "árai alacsonyak. Különösen felemlitendők az impregnált takarmányrépamagvak és a legnemesebb gabonafélék dús választéka. A felsőbányái jégpálya számadása. Az Ambrus-tavon létesített jégpálya számadása a következő : A jégpálya költségeire adakoztak : Bar- tos Mariska 2 korona. Bálhy Juliska 2 K. Bay Károly 2 K. Dr Csausz Károly 2 K. Farkas Je- nőné 2 K. Fizély Sándor 2 K. id. Kováts Gyula 2 K. Krasznay Zsigmond 2 K. Nyisztor Irén 2 K. Miskolczy Camilla 2 K Puskás Mariska 2 K. Orbán Károly 2 K. Schmidt Sándor 2 K. Dr Szokol Pál 1 K. özv. Szüts Illésné 2 K. Wagner Rezső 2 K. Összesen 31 K. Napi jegyekből befolyt 5 K, 60, f. Összes bevétel 36 K. 60 f. Kiadás : Felvigyázónak felügyeletért 6 K. Felvigyázónak jegyeladásért 2 K. Takarítás, hólapátolás, öntözés, seprés stb. 18 K. 32 f. Maradvány: 10 K. 28 f. A fenmaradt 10 K. 28 f. a felsőbányái takarékpénztárba helyeztetett el s a betéti könyvecske Felsőbánya város polgármesterénél van letéve és a kohótéren létesítendő lennisz-pálya vagy jégpálya alapja javára fordítandó. Felsőbánya 1901. márczius 14. Orbán Károly, Schmidt Sándor, Wagner Rezső. Helyreigazítás. Illetékes helyről nyert értesülés folytán múlt számunkban annak megjelenési napjára jeleztük városunk közgyűlését és annak tárgysorozatát is közöltük volt. Az a közgyűlés azonban közbejött akadály miatt e hó 2()-ra helyeztetett át és akkor tartatott meg, a nyomdának leadott hirt pedig rektifikálni nem volt idő. roknak ad a város 12 irtot. „Laczfalusi vitézek miatt Molyosnak fizettünk 157 aranyat, a generálisnak 40 aranyat, a kapitánynak 19 aranyat, a hadnagynak 15 aranyat, a szakácsnak 2 irtot, a konyhamesternek 2 irtot, a generális bolondjának 1 írt 80 dénárt, borra az katonáknak 120 irtot.“ A halastavat tisztították 32 frt 19 d. 1 font dohány 44 dénár. Szatmári németeknek 800 frt. 1677. Főbíró Janki Márton. Ólomban fizetett a város a németeknek 600 irtot. A városból csak úgy mehetett ki valaki, ha a német katonáktól kisérő levele volt, mely 20 írttól 72 írtig került. Csak a város maga fizetett 248 frt 34 dénárt ilyen levelekért. Azonkívül a németeknek 800 irtot, mindannak daczára adósságából 8093 frtot törlesztett a város- A németek még többet követelnek adó fejében és miután a város nem fizet, exequálják. Végre kisül, hogy a városhoz tartozó falvakat illeti az adó, de ezek annyira ki voltak pusztítva, hogy képtelenek voltak, hogy valamit fizessenek 1678. Főbíró Janki Márton. Vesselényi Pál sarczolja Felsőbányát, de végre 1303 frt 90 dénárral megelégszik, azonkívül disznókat és kenj'eret kap. 1679. Mindinkább kitűnik, hogy elvevén a bányákat a kamara, a szabad bányapolgárokat közönséges bányamunkásokká akarja tenni. A város védekezik és mindig nagyobb össze geket fizet. 1680. Csak a város képes még folytatni a bányászatot. Medgyesi János és Galgóczi Márton gondviselők törlesztik a Vont- és Levesbányáknak az adósságait. Hogy a polgárságnak békéje legyen, fizet a város Vesselényi Pálnak 402 frtot, az admi- nistrátornak 7 aranyat, Madarásznak 1 aranyat, Pásztinak 1 aranyat, Lángnak 5 tallért, a se- cretáriusnak 2 tallért, a kassai uraknak 68 frt 30 dénárt, Telekinek 24 aranyat s igv tovább. 1681 — 1687. A nagytemplom, harangok és torony a ref. egyház kezében volt. Apaffy Mihály védi a várost. Főbíró Janki Márton. 1682. Thököly is védi a várost. A város a templom ablakait csináltatja újra. 1683. A város Thököly katonáinak 660 forintot ad, de ezért az osztrák generálisoknak is sok arany ajándékot ad. 1685. Megy esi István főbíró1686. Karaffának 95 frtot ad a város, de azért kénytelen 1685. nov. 1-től 1686. ápril. 24-ig 15,178 frtnyi adót megfizetni az osztrák hadnak. 1687. A város még képes arra, hogy adósságait törleszsze. I. Lipót a felsőbányaiaknak „mert éjjel nappal csak bányászattal foglalkoznak“, megerősíti szabadalmait és hogy jövőre semmiféle sarczot nem fognak fizetni, de azért 1688. Mindannak daczára, hogy a privilégiumért 602 forintot, adóban 2149 frtot fizettek, Karaffa 30,106 frtot sarcz fejében vesz a szegény várostól. (Kisbányára eső adó 27 frt 95 d.) "A kamara sajnálattal veszi tudomásul, de nem segíthet, mert a gazdag bányák a város körében vannak. A város és polgárság ez által oly adósságba jön, hogy a bányákra kénytelen a pénzt felvenni. A hitelezők következők: Poncz Mihály 1216 frt, Dombháti Péter 562 frt, Sárközi Demeter 200 frt, Ladányi István (Nagybánya) 200 frt, Bagosi András 320 frt, Tolnai István (Kolos) 3000 frt, Orbán István 340 frt, Pataki Szabó István 200 frt, Vég Ferencz 1728 frt, Diószegi István 3600 frt, Kő- szeghi János 600 frt, Reicher Pál (Bisztrickről) 5000 frt, Nánásy István 200 frt, (Szatmár) Ist- vándi János 6Ó0 frt, (Laczfaluból) ívbrahám László 500 frt, (Kolozsvárról) Deák Ferencz 2500 frt, (Kolozsvárról) Ecclesia 1000 frt, (Misz- tótfalu) Lőrincz István 640 frt, Farczádi György (Szigetről) 1600 frt, Pataki Tót István 30ü0 frt, Sárpataki István 1500 frt, Némethy Mihály 1200 frt. összesen 30,706 frt. 1689. Az adót kérlelhetetlenül behajtják a polgárságon, Karaffa uj sarczot vet ki — azt már nem képes a város fizetni, beadja a derekát és átadja Vont, Leves, Tomoz és Entres nevű bányákat a kamarának azon feltétel alatt, hogy az adósságot (30706 frt) a kamara átveszi és hogy örökidőre mindennemű adótól, sarcz- tól és vámtól mentes legyen a város. így jött létre az 1689-iki úgynevezett Breiner-féle szerződés, miáltal tabula rasa csináltatott a város múltjával és a felsőbányaiak újra kezdhették élűiről a bányaművelést. — Ez az úgynevezett bányakárpótlásnak a kiinduló pontja, mely a mi napjainkban Gábor József, Farkas Jenő, Süssner Ferencz és más urak közbenjárása és fáradsága által véget ért és a kincstár a várost 400,000 koronával kárpótolta/) *) Mint tudjuk, a jogalap fáradhatatlan kikutatása által ezen bányakárpótlás megnyeréséhez a czikkiró is tetemes mértékben hozzájárult. Szerk.
