Felsőbányai Hírlap, 1904 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-16 / 6. szám

déglőben Wurscher János a tőle megszokott figyelemmel és Ízléssel rendezte az ünnepi va­csorát, melyre a még élő 48-as honvédeket saját vendégeiül hívta meg. A polgári olvasó­körben is számosán gyűltek össze, hogy ke- gyeletes érzelmeiknek a nagy évfordulón ki­fejezést adjanak. Mindkét helyen számos lelkes pohárköszöntő élénkítette a hangulatot s a társaság a hajnali órákig maradt együtt. Föispáni beiktatás Szatmáron. Szatmárné­meti város f. hó 1-jén iktatta be hivatalába az uj főispánt. Kristóffy Józsefet a főispán fogad­tatása rendkívül szívélyes és impozáns volt. Vá­rosunkat az installáczión Farkas Jenő polgár- mester és Bay Károly rendőrkapitány kép­viselték. Kinevezés A m. kir. pénzügyminiszter Pap Kálmán nagykárolyi pénzügyi segédtitkárt ugyan­azon pénzügyigazgatósághoz titkárnak ne­vezte ki. Meghívó. Az Országos Magyar Bányászati- és Kohászati-Egyesület nagybányavidéki osztálya folyó 1901. évi márczius hó 24-én délután 4 órakor nagybányán a kir. bányaigazgatósagi ta­nácsteremben osztálygyülést tart, melyre a tag­társak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. El­nöki bejelentések. 2. A szepesi osztály indítványa a magán bányászati és kohászati tisztviselőéi szolgálati viszonyai, nyugdíj és baleset biztosítási ügyében. 3. A titkár évi jelentése. 4. Pénztárnok évi jelentése. 5. Az 1904 ik évi előirányzat. 6. Indítványok. 7. Az elnök, tisztviselők és a vá­lasztmány leköszönése és újból való választása. 8. Előadás a bányatörvény előadói tervezetének indokolásáról. Tartja: dr. Makray Mihály. Gyű­lés után társas összejövetel hölgyek részvételé­vel a Nagyszálloda termeiben. Nagybányán, 1904. évi márczius hó 10-én. Neubauer Ferencz, elnök. Szellemy Gevza, egyl. titkár. Pisztráng-tenyésztésünk. A hegyes hegyi- költőházban elhelyezett pisztráng-peték már mind kikeltek és a kis pisztrángok vígan evicz- kélnek a vízben. Most kisebb tavak készülnek számukra és azokba helyeztetnek el, mig any- nyira kifejlődnek, hogy a szabad hegyi pata­kokban is megélhetnek. Oszszel aztán kibo­csátják őket, hogy népesítsék be a patakok kristálytiszta vizét, ami remélhetőleg rövid időn bekövetkezik, ha a közönség kellő kímé­lettel fog bánni velők és nem fogja őket dina- mittal szelídíteni, mint egyéb halakat szoktak a halászati törvény szigorú tilalma daczára is. A felsőbányái vasúti állomás. Nagy kon- sternácziót idézett elő városunkban f hó 6-án a Nagybánya és Vidéke laptársunknak egy czikke, melyben az volt mondva, hogy vasutunk állo­mása a várostól igen távol, a Salánki-zuzó mögött, a Lévay-féle kert csürjétöl 245 méternyi távolságra van legújabban tervezve. E terv mél­tán lepett meg kellemetlenül mindenkit annyival is inkább, mivel előzőleg a kincstári hámornál volt kijelölve az állomás helye. Az e hó 8-iki bejárásnál azonban lényegesen javult a helyzet, amennyiben az állomás nem a Salánki-zuzó háta mögött, hanem az özv. Lévay Ferenczné kertje alsó végében lett kijelölve, tehát a nehézménye- zett tértől 175 méterrel közelebb a városhoz, az országút felöli oldalon. Ez a véglegesen meg­Ugy pedig nem tanulmányozhatta volna a népélet jelenségeit. A pápuák erősen ragasz­kodnak szülőföldjükhöz, igy amint Biró Lajos egyik szigetről a másikra ment, elhagyta hit­vese s kellett újból másikról gondoskodnia. így jutott aztán 3 — bizony a fényképről ítélve — nem valami elbájoló — feketebőrü feleséghez. Hallva egy debreczeni élénk kis gyermek eze­ket a dolgokat, kérdezte tőle: hát a bácsi gyermekei tarkák ? Milyen természetes a gyer­meki okoskodás! Nagyon érdekes lett volna Biró előadását szóról-szóra közölni, olyan sok mindent beszélt ő, hogy az ember egészen oda képzelte magát. Beszélt érdekfeszítően, s muta­tott egyes tárgyakat annak a népnek életéből, akik némi részben ott állanak most ahol az európai 6 ezer esztendő előtt a kőkorszak idejé­ben. Nálok a fát vágó fejszét ma is kőből ké­szítik. Egy ilyen baltát is mutatott be. Részle­tekre kiterjeszkedve Biró, mondta egyik deb­reczeni hallgatója: most már jobban ismerjük Uj-Guineát, mint Magyarországot. A tudomá^ms kutatással nagyon sokat köszönhet a közmivelődés Bitónak. Mindenre teremni kell az embernek. Nagy Lajos Felsőbányái Hírlap állapított állomáshely a hámor előtti tértől 320 méterrel fekszik távolabb nyugatra, piaczunktól pedig körülbelül 1 km. távolságra van. Óriási technikai akadályok gátolták meg az állomásnak a hámor előtti térre leendő építését, melyekről első czikkünkben szólunk.. A városból az állomá­sig befásitandó kőjárda van tervezve, mely hi­vatva lesz arra, hogy közönségünknek legked­vesebb sétahelyévé legyen. A járda az országút mellett fog vezetni s csinos hidakkal lesz ellátva. A vízvezeték és fürdő. A város kölcsöné- nek lebonyolítása lehetővé tette végre, hogy az oly lég óhajtott vízvezeték és fürdő ügye is dűlőre jusson. Mindkettőre nagy szükségünk van és csak örömmel üdvözöljük azt az ille­tékes helyről nyert értesítést, hogy a vízveze­ték építéséhez már a jövő hónapban hozzáfog­nak, ugyanakkor felveszik ismét a fürdő félben- maradt munkálatait is. Úgy a vízvezeték, mint a fürdő nyár elejére teljesen el is készül. — E hó 11-én állapította meg egy bizottság a . vízvezeték vonalának végleges irányát A bi­zottságban resztvettek : Farkas Jenő polgármes­ter, Baumerth Károly bányatanácsos, Münnich Sándor v. gazdasági tanácsos és Vagner Rezső bányagyakornok. A felsőbányái turista - utak rendezésére Siegmeth Károly a M. O. K. E. guttinvidéki körének elnöke ez évre 150 koronát utalvá­nyozott a Kárpát-Egyesület guttinvidéki választ­mánya részére nevezett egyesület pénztárából. — Sajnálattal kell itt felemlítenünk, hogy a nehezen épített pihenők és jelző-táblák rongá­lása környékünkön napirenden van, amivel pedig a károk elkövetői nagy lelki durvaságuk­ról tesznek bizonyságot. Vasutunk építése a jövő hónapban kezdetét veszi. A munkálatok augusztus végére legkésőbb bevégzödnek, hacsak valami előre nem látható vá­ratlan akadály késleltetni nem fogja az építést. Hollós Jakab engedményes a vasút ünnepélyes megnyitását augusztus 25-re, Lajos napjára ter­vezi, amikorra városunk díszpolgárának : dr. Láng Lajos valóságos belső titkos tanácsos egyetemi tanárnak megjelenését is reméli. Uj tanitónő. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a szinérváraljai áll. el isko­lánál szervezett hatodik tanítói állásra Óvári Júlia oki. tanítónőt nevezte ki. Egyesületek ellenőrzése. A belügyminisz­ter elrendelte, hogy a törvényhatóságok terü­letén levő kiházasitó, betegsegélyző és temet­kezési társulatok működésének ellenőrzését ezentúl a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek végezzék. A városokban az ily egyleteknél a városi számvevőségek ellenőrizik. Állami csemetekert Felsőbányán. A föld­mi velésügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy a Nyires-erdö területén tárczája terhére egy 15 holdas csemetekert létesüljön Ebből 5 hold te­rületen erdei csemeték, 10 holdon pedig gyü­mölcsfa csemeték fognak neveltetni. A csemete­kert felállítására nézve az állam részéről Márton Sándor nagykárolyi erdőmester, a város részé­ről Farkas Jenő polgármester a kölcsönös szer­ződést már meg is kötötték. A csemetekertet teljesen az állam fogja berendezni és abból erdei csemetéket a város teljesen ingyen kap, kiülte­tésre alkalmas nemes gyümölcs-oltoványokat pedig akár a városnak, akár egyeseknek leg- felebb 20 fillér darabonkinti árban fognak ki­szolgáltatni- A csemetekert felállításával évente 3—4000 K munkabér forgalomra van kilátás, ami a szegény nép helyzetén sokat fog lendíteni. Nagybányán márcz. 15-ét, szokás szerint, ismét hazafias lelkesedéssel ünnepelték meg. A város fel volt lobogózva. A templomokban isten­tiszteleteket tartottak, a melyeken a hatóságok, iskolák s negyvennyolezas ör^g honvédek testü­letileg vettek részt. A templomok daczára a heti vásárnak megteltek ünneplő közönséggel. Este 7 órakor ünnepség volt a polgári körben, hol a dalárda éneke s Torday Imre lelkes meg­nyitó beszéde után Nits Pál minorita rendű áldozár, gymnasiumi tanár mondott lelkes em • lekbeszédet. Bonis Istvánná Jakab Ödönnek egy alkalmi költeményét szavalta igen szépen álta­lános tetszés között, Bartha György ref. s. lel­kész pedig Incze Lajos tanárnak »Márczius idusa« czimü remek költeményét szavalta el. Kiemel­kedő pontja volt az estélynek Muzsik Jakab tá­rogató szólója. — Nagy Györgv vendéglős ki­tett magáért 1 K 20 fillérért oly pompás este- lédet adott a jelenvolt mintegy 200 tagú kö­zönségnek, hogy teljes megelégedést keltett mindenfelé a pompás izü és nagy mennyiségű finom fogásokkal. Tósztot mondtak; Torday Imre kezében a kör ezüst serlegével, melyből az elnök csak márczius 15-én szokott üríteni a szabadság, testvériség, egyenlőségért. Szabó Adolf a 48-as honvédekre. Szerencsy a hazára, Rébay Károly Kossuth emlékéért. Volt ezeken kívül még szá­mos köszöntő s a közönség czigány zene mellett reggelig mulatott. Pályázat az állatorvosi állásra. Thurzó Jó­zsef gutái (Komárom m.) állatorvos, kit váro­sunk képviselőtestülete a multévi deczember 18-án választott meg városi állatorvosnak, ezen állását el sem foglalta és arról ez év febr. 17-én lemondott. Most az alispán újból pályá­zatot hirdet a városi állatorvosi állásra 800 K évi fizetés, 160 K lakpénz, 90 K bármikor el­vonható lakbérpótlék, 49 m3 tűzifa javadalom­mal. Látogatási dij nappal 40, éjjel 80 fillér, a vágatási biztosi teendők ellátásáért szabálysze­rűen megállapított dijak járnak. Az állás nyugdíj­jogosultsággal van egybekötve. Kérvények áp­rilis 12-ig a polgármesteri hivatalhoz nyújtan­dók be. Választás április 14-én d. e. 11 órakor. Az Országos Magyar Kereskedelmi [Egye­sülés végrehajtó bizottsága örömmel vette tudo­másul Hámori Nándornak és Sarudy Sándor­nak az egyesülésbe történt belépését, egyszer­smind Sándor Pál elnök levélben mondott közönetet Hámori Nándornak, hogy az egyesü­lés eszméjét városunkban terjesztette. Méhészeti előadás. A Szatmármegvei Gaz­dasági Egyesület hiv. közlönyének, a Szatmár- Németiben megjelenő »Gazdák Lapjáénak leg­utóbbi számából vettük át a következő közle­ményt : »Méhészeti szakosztályunk előadó jegyzője: Pataki Béla nagybányai lakos, — ki a méhé­szeti szakirodalom terén oly elismerésre méltó buzgalommal működik, hogy ez irányban kifej­tett sikeres működése jutalmául őt a méhésze­tet is felölelő multévi kertészeti kiállításunk bíráló-bizottsága díszoklevéllel tüntette ki s ki­nek Kovács Gyula nagybányai könyvárus mint kiadó »30 filléres könyvtár« czimü füzetes válla­latában »A méhészet vezérelvei« czim alatt egy 4-5 füzetre terjedő elméleti és gyakorlati mé­hészeti munkájából most került ki sajtó alól a csinos kiállítású I. füzet, mely a kiadónál 30, bérmentesen küldve 40 fillérért kapható — egye­sületünk felkérésére folyó hó 6-án Avasujvá- rosban népies méhészeti előadást tartott, hol több mint 50 főre terjedő községi lakost és köz­lök több intelligens osztálybeli hallgatót magában- foglaló közönség előtt közel két órán át ismer­tette a méhészet hasznos voltát, elm letét és az okszerű méhészkedés gyakorlati fogásait, külö­nösen kiemelve a régi divatu méhpusztitó leké- nezés okszerütlenségét és rendkívüli káros voltát s a hallgató-közönség által tetszésnyilvánítással méltányolt gyakorlati utasítást adott arra: hogyan lehet a mézfölösleg elvétele által a kasos méhé­szetből is hasznot huzni, anélkül, hogy a mezei és kerti gazdászatban s különösen a gyümölcs - tenyésztésben a megtermékenyítés eszközlése tekintetéből annyira megbecsülhetetlen szolgá­latra hivatott méheket a íekénezés által elpusz­títanék. Valóban ideje is volna már, hogy gazda­közönségünk a méhészet áldásihozó nemes ügyét valahára már csak ez okból is kiterjedtebb mérvben karolná fel!«' Pataki Béla ugyancsak a Szatmármegvei Gazdasági Egyesület megbízásából folyó márcz. hó 20-dikán, vasárnap d. e. 11 órakor Miszttót- faluban fog népies méhészeti előadást tartani az állami elemi iskola helyiségében. Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Kölesei Rudolf nagyszokondi tanítónak gazdasági tudósítói minőségében nagy ügybuzgalommal és szakértelemmel végzett kiváló munkásságáért teljes elismerését fejezte ki. A iletireczeni kereskedelmi és iparkamara ösztöndijai. A debreczeni kereskedelmi és ipar­kamara a kereskedelmi és ipari iskolázás és gyakorlati továbbképzés előmozdítására 14 ösz­töndíjat alapított és pedig: 4 utazási ösztöndíjat egyenkint 300 koronával; ez ösztöndíjakra a kamara területén illetőséggel biró iparos és kereskedő ifjak pályázhatnak, vagy legalább is, akik itt nyerték tanoncz-képeztetésöket; 10 ösz­töndíjat a felső kereskedelmi és ipari szakis­kolai nevelés előmozdítására. Ezek közöl 2 ösz­töndíj egyenkint 200 koronás, a debreczeni felső kereskedelmi iskola tandíjmentességére jogosít; 4 ösztöndíj egyenkint 180 koronás, 4 pedig 120 koronás Valamennyinek átaláuos feltétele, hogy a pályázók a debreczeni kamara területén ille­tőséggel biró szüléknek és pedig elsősorban kereskedőknek vagy iparosoknak gyermekei legyenek. Ezeken kívül 6 munkás-jutalomdijat rendszeresít a kamara oly ipari segédmunkások részére, akik ipari munkában legalább 15 éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom